Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 116. szám ÁRA: 1983. május 18., szerda 1,40 FORINT Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, kedden délelőtt Egerben Marko- vics Ferenc elnökletével ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határidejű vb-határoza- tok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott meg arról, hogy Pétenrására nagy­községben milyen oktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális és kommunális létesít­mények szolgálják ki a- lakosságot. Ezt köve­tően beszámoló hangzott el a megye munka­erő-szükségletéről, a szakképzés helyzetéről, valamint arról, hogy milyen tapasztalatok vannak a lányok munkába kerülését illetően. A végrehajtó bizottság meghallgatta és meg­vitatta a gabonatermelés kilátásairól szóló beszámolót, a múlt évi tanácsi gazdaságfej­lesztési terv végrehajtásáról szóló, előterjesz­tést, majd döntött a megyei tanács júniusi ülésének előkészítése ügyében. (A Pétervásá- ra nagyközség helyzetéről szóló háttérinfor­mációt lapunk 3. oldalán olvashatják.) EGRI TALÁLMÁNY A BNV-N Piros, sárga, zöld — az oktatokocsiban Új módszer a tanulóvezető-képzésben Teljesítmény —tisztelet Milyenek a lehetősége­ink a jelen gazdasági ne­hézségeinek a leküzdésé­re? Miként növelhető a magyar gazdaság teljesí- ' tőképessége? Ezek az im­már mind székesebb réte­geket izgató kérdések szere­peltek annak az interjúnak a középpontjában, amelyet Marjai József miniszterel­nök-helyettes adott a te­levíziónak. Az ország bel­ső és nemzetközi helyzetét sokoldalúan elemző beszél, getés hangsúlya tudatosan tolódott e két egymással szorosan összefüggő kér­désre. Mert jó ideje nyil­vánvaló : a továbblépés el­sőrangú feltétele a teljesít­mény. Nem ringathatjuk ma­gunkat illúziókban. Amíg tessék-lássék munkáért, látszattevékenységért csak­nem annyi, esetleg több pénzt lehet kapni, mint valódi eredményekért, ad­dig nem alakulhat ki egy­séges és egészséges társa­dalmi értékrend, addig az egyéni és a vállalati tel­jesítmények nem javulhat, nak a mainál lényegeseb­ben gyorsabb ütemben. Márpedig ez nélkülözhetet­len, mert a nemzetközi pó. rondon kiélezett és mind kiélezettebb verseny folyik. A recesszió, a válság évei­ben nem állt meg a világ technológiai fejlődése, sbe kell látnunk: a világ szá­mos országában nálunk eredményesebben, gyor­sabb ütemben tudták csök­kenteni a termelési költ­ségeket, az anyag, és ener­giaigényt. A versenyben maradás feltétele, hogy azokban az ' ágazatokban gyorsítsuk a fejlesztést, oda összponto- ; i sítsuk erőforrásainkat, ! ahol a legjobbak az adott- • sága-ink, ahol a felhalmo­zott szakismeret és anyagi ; ; erő lehetővé teszi az ex­portképes termékek vi- < szonylag nagy tömegű elő­állítását. Az ilyen nehezebb idő­szakokban különösen meg­nő az irányítók felelőssé­ge. örvendetesen nagy és egyre nagyobb a magyar gazdasági életben az olyan vezetők száma, akik szé­pen csendben, kitartóan, szí­vósan dolgoznak, s ha nem is mutatnak föl látványos sikereket, de a gondjaik­ra bízott gazdálkodó egy­ségek teljesítménye évről évre javul. Csak ilyen em­berektől várható el, job­ban mondva tőlük elvár­ható, hogy szüntelenül megújítsák önmagukat, s ezt az önmegújuló képes­séget kiváltsák környeze­tükből. ök a letéteménye­sei a ma és a holnap ered­ményeinek, az ő munkájuk az igazi nekilendítő erő. Az egészséges társadal­mi értékrendnek az ő mun­kájukat kell mindenek­előtt értékelnie. Mert ha nincs különbség, nincs jól érzékelhető differencia az élbolyban haladók és az elmaradók között, az óha­tatlanul önértékelési zava­rokhoz vezet. A ma és a holnap követelményének mindannyian csak akkor felelhetünk meg, ha szigo­rúak leszünk, nagy és nö­vekvő követelményeket tá­masztunk saját magunk­kal szemben. (G. I.) Mielőtt elindulunk, hogy a tanuló levezesse a két órát, az oktátó egy apró szerkeze­tet tapaszt a szélvédőüvegre. A mini jelzőlámpa — tökéle­tes hasonmása az útkereszte­ződésekben működőknek — a leendő autóvezető látóte­rében helyezkedik el, ám egy cseppet sem zavarja a jármű irányításában. — Figyeljen jól — mondja az oktató —, a következő útkereszteződésnél lámpa irányítja majd a forgalmat. Csendes, néptelen mellék­utcában haladunk. Az okta­tó egyetlen érintésére azon­ban megelevenedik a legfor­galmasabb kereszteződés: a szenzoros vezérlésű jelző­lámpa hirtelen sárgára, majd pirosra vált. A tanuló jól vagy rosszul — de reagál a változó fényjelzésre. Nem Száz év óta nem volt olyan meleg május közepén, mint az idén. A növényzet fejlődése mindenütt lénye­gesen előrehaladottabb, mint az átlagos években. A ga­bonák, a kapások, a gyü­mölcsök és a kertészeti nö­vények jelenlegi állapotuk­ban kifejezetten jó termést ígérnek. Az érésig azonban még hosszú idő van hátra, s azokban a megyékben, — egyebek között Hevesben — amelyek keveset kaptak az utóbbi hetek esőzéseiből, a mezőgazdasági üzemek szak­emberei már aggódva figye­lik ezt a májusban legke­vésbé sem kívánatos hőség­zavarunk senkit, ahogy az egymást követő keresztező­désekben megállunk, azután ismét elindulunk. A gyakor­lat mégis hasznos: hol éppen zöld jelzéssel haladunk át a csomóponton, hol villogó sárga figyelmeztet, hogy itt már a táblák szerint kell közlekedni, hol pedig a vasúti átkelőhely piros, illet­ve fehér lámpáját imitálhat­juk az oktatókocsiban ... Az ügyes találmány két egri mérnök — Nagy József és Szalai Gyula — nevéhez fűződik. A NOVELEKTRO Gazdasági Munkaközösség tagjai nem először jelentkez­nek ilyesfajta kezdeménye­zéssel: nemrégiben a vasúti átjárók balesetmentes bizto­sítását oldották meg egy ügyes kis szerkezet segítsé­gével. Az akkori találmány megvalósítása jó „sínen” rekordot, amelynek rossz hatását az Alföldön még a szinte állandó szél, illetve az ezzel együtt járó homokve­rés kártételei is tetőzik. A szokatlan időjárás hatására az őszi árpa és a rozs után kalászba szökkent a homok, földeken a búza is. Általá­ban alacsonyabbak a gabo­nák mint máskor, ami egyébként nem lenne baj, mert a rövidszárú kalászo­sok a szeles időben kevésbé dőlnek meg. Félő viszont, hogy a nagy melegben a kalászok „felsülnek” a ben­nük lévő szemek nem tud­nak jól kifejlődni. A forráság kedvező hatá­halad. a mostani is sikert aratott. Olyannyira, hogy ké­szítői bemutathatják a ma kezdődő BNV-n, az F/2-es pavilonban, ahoi a sok-sok újdonságot menedzselő tv- műsor, a Felkínálom ad he­lyet a találmánynak. Egyéb­ként a műsor június 7-én be is mutatja az egri alkotók új oktatási módszerét. A kis készülékkel — amely alig kerül többe há­romezer forintnál — minden, a valódi útkereszteződésben előforduló helyzetet lehet gyakorolni. Olyan segédesz­köz a gépjárművezetést ok­tatók kezében, amely egysze­rűen kezelhető, megbízható és eddig rendkívüli módon hiányzott a gyakorlatból. Az alapoktatástól a készség tö­kéletes kifejlesztéséig min­den órán, gyakorlati képzési periódusban használható. A mini-jelzőlámpának egyéb­ként van egy olyan változa­ta is, amely valamennyi fényjelző — villamos, vasúti, gyalogos — működését szi­mulálja, s bármikor alkal­mas például iskolai, óvodai KRESZ-oktatásra is. Az új tanulóvezető-képzé­si módszer iránt máris nagy az érdeklődés: az ATI meg­rendelt egy szériát a mun­kaközösségtől. s tárgyalások folynak a Magyar Autóklub­bal is, amelynek szakembe­rei minden oktatónak java­solták a készülék használa­tát. Az egri találmánnyal így egyformán nyernek majd az autóvezetés tudományát elsajátítani kívánók és a meglehetősen nehéz, veszé­lyes foglalkozást űző okta­tók ... sára meggyorsult a primőr­növények érése: erősödött a felhozatal, mérséklődtek az árak. A kánikulában oly ro­hamosan érik a termés, hogy naponta — esetenként naponta többször — kell szedni, mert különben tönk. re menne a paprika, a pa­radicsom, az uborka, a zöld­borsó. Félő azonban, hogy ha a meleg idő kitart a mostani árubőségért később fizetnünk kell, mégpedig a szó szoros értelmében. Ha ugyanis a szokottnál rövi- debb idő alatt „lefut” a májusi zöldség, a csökkenő felhozatal újbóli áremelke­dést idézhet elő. A tanuló akár egy zárt udvaron Is gyakorolhatja a lámpa- jelzést követő tennivalókat (Fotó: Kőhidi Imre) Szilvás István GONDOT OKOZ A HŐSÉGREKORD Esőt vár a határ Megváltoztatta a táj arculatát T ízéves a kiskörei vízlépcső A tízéves duzzasztógát nemcsak az öntözővizet biztosítja a Jászság, Nagykunság felé, de turbinaterméből áramot is ad (Fotó: Kőhidi Imre) Tízéves hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítmé­nye, a kiskörei vízlépcső. A beruházás a Tisza 404 kilométeres folyamszakaszá­nál 1973 májusában került ünnepélyesen üzembe helye­zésre. A jubileum alkalmá­ból kedden kétnapos ankét kezdődött a vízlépcső igaz­gatási épületében a Magyar Hidrológiai Társaság Szol­noki Területi Szervezete és az üzemeltető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság rendezésében. A részt vevő szakemberek áttekintik a Tisza II. vízlépcső működési tapasztalatait, mezőgazda- sági hasznosítását energia- termelését, a hajózásban, a' turizmusban és az idegen- forgalomban betöltött sze­repét, illetve jövőjét. A tározó 127 négyzetkilo­méter felületű, a Balaton egyötödének megfelelő nagy­ságú víztükre szabályozha- tóvá tette a folyó vízállá­sát, jobb feltételek terem­tődtek a Tokaj és Szeged közötti folyami hajózásra. A hatalmas tóban jelenleg 300 millió köbméter vizet tárolnak, teljes feltöltése után 400 millió köbméter lesz a vízkészlete. A nagy­üzemek egy része nem vár tétlenül az égi áldásra, ha­nem a maga erejével, ötle­tével igyekszik segíteni a gondjain a vízlépcső segítsé­gével. A Tiszazugban pél­dául már két esztendeje, hogy nyári időszakban ifjú­sági öntözőtáborok üzemel­nek, s diákok seregei öröm­mel vesznek részt ebben a munkában és jelentősen enyhítik a téeszek munka­erőgondjait. A vízlépcső ‘üzembe he­lyezése óta rossz tapasztala­tokat is szereztek. Minde­nekelőtt az okoz gondot, hogy a víztározó, illetve az öntöző-főcsatornák melletti területek, bizonyos széles­ségben vizenyősekké váltak és akadályozzák a mezőgaz­dasági termelés zavartalan­ságát. Ennek a problémá­nak a megoldása a követ­kező évek feladata lesz, a vízügyi, erdészeti szakembe­rekre vár, hogy ezeket a gondokat megoldják. Az el­múlt egy évtizedben — főleg az utóbbi néhány esztendő­ben — az igazolódott be, hogy a vízlépcső idegenfor­galmi jelentősége igen nagy. Vonzáskörzete a Tisza két oldalán található szinte va­lamennyi megyére kiterjed. A tározó igen kedvező föld­rajzi adottságokkal rendel­kezik. Közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető, idegenforgalmi szempontból szerencsésen egészíti ki a szomszédságában levő Hor­tobágyi Nemzeti Park. A tározó gyorsan melegedő, 2—6 méter mély vize ki­tűnő lehetőséget biztosít strandolásra, vízi sportra, horgászásra, a környék pe­dig pihenésre. A rendezési és telepítési terv szerint Tiszafüred, Abádszalók, Kis­köre és Poroszló szerepel a kiemelt térségek között. A vízparti településeken a kö­vetkező években, évtizedek­ben 45 ezer vendég számára hoznak létre turisztikai, if­júsági és nyaralóbázisokat. A terület idegenforgalmi és turisztikai hasznosítására alakult Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság, a szerény anyagi lehetőségek ellenére szorgalmasan munkálkodik, hogy az alföldi vízterületet és környékét mielőbb be­kapcsolják az ország ide­genforgalmi, turisztikai vér­keringésébe. Számolnak az­zal, hogy a Balatonon el­rendelt építési stop miatt a következő években megnö­vekszik az érdeklődés a tá­rozó környéke iránt. A lehetőségek keretén be­lül az idén is végeznek fej­lesztési munkákat. A tisza­füredi magasparton tovább építik a 400 személyes ki­rándulócentrumot. A meleg Vizű strandfürdő mellett rö­videsen elkészül a nappali kórház: Abádszalókon há­romszáz személyes új kem­ping befejezési munkái foly­nak és rövidesen két pihe­nőhajót helyeznek üzembe büfé, illetve turistaszálló .céljára. Sarudon a kemping­építés előkészületeit gyorsít­ják meg, Kiskörén pedig a meleg vizű strandfürdő ter­vezése veszi kezdetét. A horgászok máris nagy tö­megekben látogatják a hal­ban bővelkedő vízterületet. A feltételek javítására, a horgászbázisok kiépítésére még ebben az évben zárt­körű térpályázatot írnak ki. Elkészült és a közeljövőben nyilvánosan is megjelenik az országos üdülőterületi terv. Ebben a kiskörei üdülőkör­zet is rangjának megfelelő helyet kap. Lehetőség nyílik arra is, hogy — ahol erre meglesznek a kellő feltéte­lek — a helyi tanácsok hét­végi telkeket adjanak tartós használatba. Ezt a témát a közeljövőben a Miniszter- tanács is tárgyalja és vár­ható, hogy az eddigieknél kedvezőbb feltételeket szab a telkek tartós használatba adására. Endrész Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents