Népújság, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-13 / 112. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983, május 13., péntek Abe Sintaro nyugat-európai útjáról Csütörtökön hazaérkezett Párizsból Abe Sintaro, japán külügyminiszter. A tokiói diplomácia vezetője egyebek között tárgyalásokat folytatott Genscher nyugatnémet, Cheysson francia, és Shultz amerikai külügyminiszterrel, s részt vett az GEGD ülésszakán. A megbeszélések középpontjában elsősorban a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok jövőjével összefüggő kérdések álltak. Abe — amint arra a tokiói lapok rámutatnak — óvatos formában ugyan, de kifejtette: Japán — a legtöbb nyugat-európai országhoz hasonlóan — a Szovjetunióval való kereskedelem megszigorítása ellen van. Közvetve arra szólította fe! az Egyesült Államokat, hogy tanúsítson önmérsékletet a Szovjetunióval szembeni gazdasági szankciókat illetően, nehogy a szakadás mélyüljön a nyugati szövetségesek között. Az újságok idézik a külügyminiszternek azt a kijelentését, hogy „Nem sza- ~bad megfeledkezni a Kelet és Nyugat közötti, kölcsönös gazdasági függés realitásairól”. Kétoldalú tárgyalásai során Abe aláhúzta, hogy Tokió szerint a Nyugatnak egységes és öszehangolt álláspontra kell helyezkednie a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok kérdésében. Végezetül Shultz és Abe megbeszélései kapcsán a tokiói lapok kiemelik, az Egyesült Államok arra szólította fel Japánt, hogy növelje a gazdasági segélyt Washington számára „stratégiailag fontos, ugyanakkor instabil” közép-aimeiriikai, illetve közel-keleti országoknak. Leszerelésről az ENSZ-ben Az ENSZ leszerelési bizottsága New Yorkban befejezte az általános vitát és munkacsoportokban folyi tatja tanácskozásait. Oleg Trojanovszkij, a szovjet küldöttség vezetője az általános vitában elhangzott felszólalásában kijelentette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris fegyvertárának befagyasztása az első lépést jelenthetné a hatékony leszerelési intézkedések irányában. Rames Muly indiai küldött átfogó intézkedéseket sürgetett a nukleáris katasztrófa megakadályozására. Elfogadhatatlannak minősítette a korlátozott atomháború lehetőségéről szóló washingtoni elméletet, majd riasztónak nevezte, hogy egyes országok, sőt országok csoportjai készek olyan lépések megtételére, amelyek az emberiség megsemmisítéséhez vezethetnek. Kuba és több más állam képviselője szintén a nukleáris katasztrófa megelőzésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Alfonso Garcia Robles mexikói küldött méltatta azt a svéd javaslatot, hogy Közép-Euró- pában hozzanak létre had- színtéri atomfegyerektől mentes övezetet. Fields amerikai küldött felszólalásában azt bizonygatta, hogy országa támogatja a leszerelés ügyét és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. Ugyanakkor propagandafogásnak minősítette azt a javaslatot, hogy a NATO és a Varsói Szerződés kössön egymással meg nem támadási szerződést. Megállapodás Bécsben Bécsben koalíciós megállapodás jött létre az Osztrák Szocialista Párt és az Osztrák Szabadság Párt között. A képen (balra) dr. Fred Sinowatz és Norbert Steger (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) MADRID A spanyolországi Caraban- chel börtönben az ott fogva tartott terroristák csütörtö- kön börtönlázadást szítottak, amiért húsz társukat más, jobban őrzött börtönbe akarták átszállítani. A foglyok — többségükben az ETA baszk terrorszervezet letartóztatott tagjai — az egyik emelet celláiban felgyújtották a berendezéseket, majd elbarikádozták magukat. A rendőrség, valamint a tűzoltóság több órás együttes akciója révén sikerült jobb belátásra bírni a foglyokat, valamint a veszélyesen terjedő tüzet eloltani. VARSÓ A lengyel mezőgazdaság és élelmiszergazdaság fejlesztésének 1990-ig szóló kormányprogramja szerepelt fő napirendi pontként a szejm csütörtöki, egynapos ülésén. Mielőtt a parlament hozzákezdett volna a tervezet első olvasásban történő megvitatásához, határozatban biztosította aktív támogatásáról a hazafias nemzeti új- jászületési mozgalmat. A dokumentum a PRON napokban tartott első országos kongresszusát a nemzeti megegyezés kialakításának fontos eseményeként értékelte. PÁRIZS Párizsban ismét mozgalmas éjszaka volt a Latinnegyedben. Az Assas utcai egyetemről, amely a jobboldali diákszervezetek fellegvára. szerda este váratlan tüntetésre indult néhány száz diák, s a Latin-negyed utcáin vonulva Alain Savary közoktatásügyi miniszter lemondását követelte. A tüntetők egyes csoportjai később kartondobozokat és gumiabroncsokat gyújtottak. A VETŐMAG VÁLLALAT, Eger, Klapka u. 1. szám: május hónapban nyár végi telepítéshez ÁRENGEDMÉNNYEL FŰMAG- ÉS FŰKEVERÉK- ÉRTÉKESíTÉST VÉGEZ, a megrendelő telephelyére történő szállítással. Megrendelhető: minimum 25 kg. Ügyintéző: Hegyi István, telefon: 10-111/162. I Sí*: . . . m. II Kistermelők! A HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALATTÓL Jelentkezzenek a felvásárlóknál f vagy a kirendeltségeinken: ^ Egerben a Telekessy u. 4., f Gyöngyösön a Jókai u. 23., j Hevesen a Tanácsköztársaság tér 6. j szám alatt. ^ f a régi 5900 Ft-os áron vásárolhatnak 2 HÓNAPOS VEMHESKOCASÜLDÖT, va kedvezményes hitelfeltételekkel. 1 Hu Jao-pang Jugoszláviában A hivatalos baráti látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Hu Jao-pang, a Kínai KP KB főtitkára sajóérte- kezletén elégedetten szólt jugoszláviai látogatásának eddigi eredményeiről, a Mitja Ribicsics pártelnökkel, Petar Sztambolics államelnökkel és más vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről. Kína külpolitikáját érintő kérdésekre válaszolva a többi között foglalkozott a Szovjetunióval fennálló viszonnyal is. Azt mondta, hogy Kína őszintén törekszik a kapcsolatok normalizálására. Külpolitikai kommentárunk )— Kreisky után koalíció MÁR KORA ESTE VILÁGOSSÁ VÁLT április 24-én, a bécsi Burgban berendezett nemzetközi sajtó- központban: Ausztria az elkövetkező négy esztendőben nemcsak Bruno Kreiskyt nélkülözi a politikába**, hanem búcsút vesz az egypárti kormányzástól is. Bár az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) változatlanul a legjelentősebb erő a törvényhozásban, korábbi abszolút többségét elveszítve kénytelen volt koalíciós partner után nézni. A nagykoalíció, vagyis a szocialisták és az Osztrák Néppárt (VPÖ) közös kormányzása a két párt közti kibékíthetetlen ellentétek miatt már az első pillanatban kizártnak tűnt. Dr. Norbert Steger, az Osztrák Szabadság Párt (SPÖ) vezére viszont nyomban biztosította beszélgetőpartnereit: ő,k szívesen vállalkoznak a partner szerepére. A parlamenti erőviszonyok alakulása azt sugallta, hogy ez az egyetlen járható út a stabil kabinet megteremtéséhez. A szocialista párt 90, a szabadság párt 12 mandátummal rendelkezik; 102 képviselőjükkel szemben áll az ellenzéki néppárt, amelynek 81 képviselője foglal helyet a 183 tagú törvényihozásban. Szerdán sikerrel véget ért Bécsben a kormányalakítási tárgyalás. A szocialisták és a szabadság pártiak megállapodtak a kormányszövetségről, Bruno Kreisky kancellár eleget tett utolsó politikai megbízatásának. Néhány napon belül megalakulhat az új osztrák kabinet, amelynek élére a szocialisták és Kreisky személyes jelöltje: dr. Fred Sinowatz kerül. A VÁLASZTÁSI VISSZAESÉS UTÁN a szocialisták előreláthatóan kénytelenek átengedni koalíciós partnerüknek három fontos tárcát: a kereskedelmi és ipari, a hadügyi és az igazságügyi minisztérium irányítását, továbbá két államtitkár az IPÖ soraiból kerül ki. Dr. Norbert Steger, az új alkancellár közölte a nyilvánossággal, hogy nehezményezi a szocialisták adó- és pénzügyi politikáját. Ha valamiben, ebben bizonyára engedményre kényszerül az SPÖ, hiszen választói nagy része éppen a bankbetétek kamatjának megadóztatása miatt fordult el tőle. Nyugati szomszédaink nemzetközi tekintélye — a semlegesség tisztes és nemes álláspontján túlmenően — jórészt azon alapul, hogy a tőkés országokban szinte általános recesszió hatását sikerült viszonylag a legalacsonyabb fokra korlátozniuk. A 4,6 százalékos munkanélküliség — alig 140 ezer állástkereső — és az inflációs ráta kordában tartása révén Ausztria szinte sziget a nyugati világban. Az új kormány — hangsúlyozzák az első nyilatkozatok — változatlanul a teljes foglalkoztatottságra, ugyanakkor az ipar szerkezetének szükségszerű korszerűsítésére törekszik. TIZENHÁROM ÉVI SZOCIALISTA KORMÁNYZÁS UTÁN a kétpárti kabinet működése elé nagy várakozással tekintenek, s nemcsak Ausztriában, hanem az osztrák nép barátai körében is. GYAPAY DÉNES SZERKESZTŐSÉGI CIKK A PRAVDÁBAN A genfi megegyezésre mind a Nyugatnak, mind a Szovjetuniónak szüksége van Az „eurorakéták” korlátozásával kapcsolatos, s a jövő hét elején Genf ben folytatódó szovjet—amerikai tárgyalások kilátásait elemzi pénteki szerkesztőségi cikkében a Pravda, megállapítva, hogy a tárgyalások helyzete egyáltalán nem örvendetes. Másfél év alatt a tárgyalófelek álláspontja jottányit sem került közelebb egymáshoz. Ennek oka az, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem törekszik a megállapodásra. Előbb az úgynevezett nullamegoldáshoz ragaszkodva, majd a közbülső megoldásra vonatkozó javaslatát előterjesztve, Washington akadályozza az előrelépést a genfi tárgyalásokon, s azon mesterkedik, hogy elhelyezhesse Nyugat-Euró- pában új, első csapást mérő rakétáit. Ma már a vak előtt is teljesen világos, hogy Washington a már elhelyezett fegyvereken túl hadrendbe akarja állítani Nyu- gat-Európában új középhatótávolságú fegyvereit, s a Szovjetuniótól közben azt követeli, hogy egyoldalúan csökkentse nukleáris eszközeinek számát — mutat rá a Pravda. A szerkesztőségi cikk abszurdnak, a megállapodást eleve kizárónak nevezi ezt az álláspontot, hozzáfűzve, hogy a jelekből ítélve az amerikai küldöttség mégis ezzel érkezik majd a genfi tárgyalások újabb fordulójára. A megállapodásra pedig van esély Genfben. Csupán arra lenne hozzá szükség, hogy a tárgyalófelek elhatározzák: nem kívánják becsapni partnerüket — szögezi le a Pravda, ismételten megerősítve, hogy a Szovjetunió mind a hordozóeszközök, mind a robbanótöltetek tekintetében a nukleáris erők egyensúlyára törekszik Európában, figyelembe véve természetesen Nagy-Britannia és Franciaország ilyen jellegű eszközeit. A Szovjetunió javaslatának elfogadása azt jelentené, hogy az ország európai részén mind közepes hatótávolságú rakétából, mind az ezekhez tartozó robbanótöltetekből kevesebb maradna, mint 1976 előtt, amikor a Szovjetuniónak még egyetlen SS—20 jelzésű rakétája sem volt. A szovjet indítványra adott nyugati választ a Pravda cikke igen vegyesnek minősíti. Akikhez a javaslat szólt, kénytelenek elismerni, hogy a Szovjetunió újabb jelentős lépést tett, így próbálva kijuttatni a tárgyalásokat a zsákutcából. Érzik annak szükségességét is, hogy ígéretet tegyenek rá: a javaslatokat figyelmesen megvizsgálják. Ezek a fogadkozások azonban elsősorban a közvéleménynek szólnak, a hiszékeny emberek félrevezetését szolgálják. Az Egyesült Államok és a NATO álláspontjának lényege sajnos továbbra is változatlan. Az európai nukleáris fegyverzet korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések eldöntésekor nem akarják figyelembe venni Nagy-Britannia és Francia- ország nukleáris eszközeit. Enélkül pedig lehetetlen bármiféle igazságos megoldást találni ebben a kérdésben — mutat rá a Pravda. Az Egyesült Államok és a NATO megkerüli az Európában állomásozó amerikai közepes hatósugarú légierők korlátozásának kérdését is, amelynek figyelembevétele nélkül pedig elképzelhetetlen bármiféle megállapodás a kölcsönös fegyverzetcsökkentésről. Ugyanakkor állandóan előveszik a Szovjetunió ázsiai részén levő szovjet rakéták csökkentésének kérdését, bár ennek semmi köze sincs a Genfben folyó tárgyalások témájához. Washingtonban most azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy miként egyeztethetők össze a közbülső megoldással a szovjet javaslatok, különösen ami a robbanótöltetek számára vonatkozó indítványt illeti. Erre a kérdésre eleve elutasító választ lehet adni, hiszen a közbülső megoldás és a szovjet javaslatok kölcsönösen kizárják egymást — mutat rá a Pravda. A szerkesztőségi cikk hangsúlyozza, hogy súlyos felelősséget vállal magára az, aki nemet mond az új szovjet kezdeményezésre és tovább szabotálja a genfi tárgyalásokat. Elkerülhetetlen láncreakciót vált ki, ha sor kerül a Pershing-rakéták és a robotrepülőgépek nyugateurópai telepítésére. Az iránt sem lehet kétsége senkinek, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés más tagországainak erre az intézkedésre adott válaszlépése hatékony lesz. Arra, hogy a genfi tárgyalásokon létrejöjjön a megállapodás, a Nyugatnak legalább annyira szüksége van, mint a Szovjetuniónak. A Szovjetunió már mindent megtett egy olyan megoldás kidolgozása érdekében, amely megfelel az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek. Ahhoz, hogy a döntés megszülessen, csupán egy dologra van szükség: az Egyesült Államoknak és a NATO-nak végre el kell döntenie, hogy megteszi-e a megállapodáshoz vezető út ráeső szakaszát — írja cikkében a Pravda.
