Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam^ 83: szám ARA: 1983. április 9., szombat 1,80 FORINT | AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A család melegével Egy üzemi ünnepség vé­gén a vezető zavartan há­rította el a meghívott^ven. dégek elismerő köszönő szavait a „fehér asztal” mellett. Ugyan, nem nagy dolog — mondta —, hiszen voltaképpen csak megkí­náltam azokat, akik meg­tiszteltek bennünket érdek­lődésükkel, jelenlétükkel, s osztoztak a jó eredmények feletti örömünkben. S iga­zán szó sincs semmiféle te­hertételről, mivel nem a vállalat fizette, s még csak nem is én fedeztem a ki­adásokat. A kedves figyel­messég valójában a testvé­reimtől ered. Bármennyire is tiltakoznék buzgóságuk ellen, hajthatatlanok ma­radnának. Mert így szok­ták meg, így szoktuk meg. Jómagam most az ünnep­séggel voltam elfoglalva, a szervezéssel, a beszámoló" val, beszéddel, így a legter­mészetesebbnek tartották, hogy helytálljanak helyet­tem a teríték körül, ott­honról összeteremtsenek va­lamit akkorra, mikor ren­dezvényünk hivatalos ré­sze véget ér. Tulajdonkép­pen csak viszonozták nem­régi segítségemet, mintaho­gyan egyéb esetekben is szokás. Építkezésnél, na­gyobb vásárlásnál, vagy ép. penséggel másnál, ami már meghaladja egyetlen em­ber, család erejét. Még a szülőktől „ragadt” ránk ez az összetartás, ez a ra­gaszkodás, szeretet, s re­mélem: a gyermekeink is tovább örökítik... Megvallom: jólesően ta­pasztaltam, hallgattam ezt a magyarázatot, őszintén tetszett, amit a vezető a családjáról mondott. Isme. retlenül is rokonszenves­nek találtam a testvéreket, akik még az idegenek „rep. rezentálásától” sem tartóz­kodnak, azokat a meghí­vottakat is kedvesnek tart­ják, akik nem az ő vendé­geik, barátaik. S eszükbe sem jut olyasféle, hogy semmi közük ahhoz, amit a másik csinál, gondoskod. jón csak ki-ki a magáéról. Jóllehet, az idézett eset­ben még csak véletlenül sem lehetne neheztelni rá­juk, ha netalán másképp vélekednek. Lehet, hogy szélsőséges a példa, s igencsak ritkaság az olyan család, ahol még az említettekre is kiterjed a testvéri összetartás. Enél- kül is dicsérném azonban az egymással, egymásért élőket. Azokat, akik nap nap után, újra meg újra osztoznak dolgaikon, sike. reiken és persze, kudar­caikon is. Akik szívébe irigykedés helyett örömet hoz a másik boldogulása, s káröröm helyett együttér­zést a vesztesége, bánata. Mert nyugodtabb, erősebb így az ember, könnyebb, biztosabb az élete, ha tud­ja, érzi, hogy állnak mö­götte, mellette. S valójá­ban ki másra is számíthat, na bárki leginkább, mint a testvérére, testvéreire, akik a legtovább őrizhetik a csa­ládi köteléket? Ápoljuk hát ezeket a so­kat jelentő kapcsolatokat, s őrizzük a család melegét. S ne csak a család előtt, ha­nem akkor is, amikor már nincsenek, akik a gyerme­keket erre figyelmeztethet­nék. Gyóni Gyula Almagyar-domb, Pásztor-völgy, Kálvária-part - Beszűkült anyagi lehe­tőségek: nagyobb fantázia — Rekonstrukció — városrendezés — köz­műfejlesztés Hegyei elképzelések a tervezők asztalán Sokszor még a legelső el­képzelések sem születnek meg, amikor az érintett vá­rosok, falvak, települések la­kosai már találgatják: mivel bővül, gazdagodik környeze­tük. Borics Lászlótól, a He­ves megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatójától arról érdeklődtünk: hogy milyen megbízásokon dolgoznak je­lenleg s a szűk anyagi lehe. tőségek mennyire befolyásol­ják mindennapi munkáju­kat. Elöljáróban el kell mon­danom — kezdte a beszélge­tést az igazgató —, hogy az itt elkészült tervdokumentá­ciók felülvizsgálat nélkül csak két évig használhatók. Tehát, ha valami oknál fog. va csúszik a beruházás el­kezdésének az időpontja, ak­kor az említett idő után újra meg kell vizsgálnunk a tervet, hogy az eltelt időben esetleg megváltozott körül­ményeknek, szabályoknak is megfeleljenek. — A terveket megrendelők, s a kivitelezők is egyre in­kább arra törekednek, hogy minél olcsóbban elvégezhes­sék majd a munkát. Milyen tervezői feladatot jelent ez? — A szerényebb anyagi le­hetőségek mindenekelőtt na­gyobb fantáziát követelnek a tervezőtől. Ugyanis úgy kel] megálmodnia a létesítményt, hogy az a rendelkezésre ál­ló összegből feltétlenül meg­valósítható legyen, ugyanak­kor funkciójának is tökéle­tesen megfeleljen. Nem köny- nyű ez, de azon vagyunk, hogy sikerüljön. Mivel foglalkoznak mosta­nában? — A belvárosi rekonst­rukció, a lakásépítések, a városrendezés, valamint a közműfejlesztés jelenti a leg­több feladatot. Az embere­ket leginkább érdeklő csa­ládi lakásépítkezésekkel kéz. dem. A legkifizetődőbb a megrendelőnek az, ha az ajánlott tervek közül vá­lasztanak, mert ez így csak 800 forintba kerül. Ha azon­ban egy tervező vállalattól kérik egy átlag családi ház terveit, azt hozzávetőlege­sen 5—10 000 forintért készí. tik el. Mi felajánlottuk, hogy a megyeszékhelyi Almagyar- domb, illetve a Pásztor-völgy első tömbjeit megtervezzük az igények szerint. Ez több tucat lakást jelentene, amit aztán később ajánlott terv­ként, olcsón lehet felhasz­nálni. Egyszóval: kiviteli ter­vet is adunk. Ugyanis azért olcsóbb a magántervező, mert kiviteli tervet nem ké. szít, csak a legszükségeseb­beket adja. így a veszély fennáll, hogy az építkezés során többszöri módosítás szükséges. Ezért, hagy sok kívánnivalót maga után egy. egy város-, vagy falukép ... Mindezeken kívül most ké­szülnek a hatvani Horváth Mihály úti lakótelep építésé­nek, s a gyöngyösi Mátrai út keleti oldalának lakóházter. vei is. — Egerben is nagy az ér­deklődés az almagyar-dombi, illetve a pásztor-völgyi tel­kek iránt. Mikor kezdődhet itt a konkrét munka? — A közműtervek nagy részét elkészítettük, most a földgáz, s a vízelvezetés a téma, amit hamarosan, má­jus közepéig befejezünk. A Pásztor-völgybe pedig sza­kaszosan készítjük a progra. mot, hogy a parcellázás még június előtt megkezdődhes­sen itt — Említette, hogy részt vesznek a városrekonstruk­ciókban is... — Egerben a vár alatti mesterek utcájának tömbjén dolgozunk, s rövidesen át­adhatjuk a kivitelezőknek, csakúgy, mint a Jókai utcai részt is. Ez utóbbiról tudok a legtöbbet mondani: ugyan, olyan hangulatos belsőudva. rok kialakítására töreked­tünk, mint a Bajcsy-tömb- belsőben ... Május végére le­szünk kész a vámosgyörki szociális otthon korszerűsí. tésének, júniusban a porosz, lói orvosi rendelő, valamint a füzesabonyi postaforgalmi szakközépiskola bővítésének terveivel. Ez utóbbiban kol. légium is helyet kapott. — Nem esett még szó a városrendezésről... — Május elején fejezzük be a gyöngyösi Kálvária-la­kótelep bővítésének terveit, s hasonló feladatot oldunk meg az egri Hajdúhegyre. Júniusban pedig a káli meg­rendelést kell kielégíteni, ami szintén a településrendezést szolgálja. Kis Szabó Ervin Fontos az üzemek közötti együttműködés Gyorsítják a vetést megyeszerte Ülésezett a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság A mezőgazdasági nagyüzemek tavaszi felkészüléséről, az időszerű teendőkről tanácskozott pénteken délelőtt Egerben, a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bi­zottság. Ezen részt vett Jurányi János, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, to­vábbá a városi-járási pártbizottságok, az élelmiszeripari és a -felvásárló vállalatok, illetve a termelési rend­szerek képviselői is. Koós Viktor, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Kocsis Gyula osz­tályvezető-helyettes érté­kelte a tavaszi indítást. Ki­emelte, hogy az őszi kalászo­sok a szinte aszályos telet jól átvészelték, és az első tavaszi hetekben kedvezően megerősödtek! A közös gaz­daságok hozzáláttak a vegy­szeres gyomirtáshoz, melyet gyorsítani kell, hogy mielőbb befejezzék azt! A csapadékszegény tél után, márciusban jókor ér­kezett az eső, amely előse­gítette a jobb minőségű ta­lajmunkákat, a tavaszi vető­ágy készítését és hozzájárult a búza gyorsabb fejlődésé­hez. A gazdaságok az elmúlt hetekben 7800 hektáron ve­tettek tavaszi árpát, 1800 hektáron borsót és három­ezer hektáron telepítettek lucernát. Megkezdték a cu­korrépa és a napraforgó ve­tését, valamint készülődnek a kukoricamagvak kijuttatá­sához is. Felhívta a figyel­met arra, hogy az üzemek, most minden órát használ­janak ki az aktuális teen­dők mielőbbi eredményes befejezésére. Ebben az év­ben tovább csökkenő terü­leten 4420 hektáron foglal­koznak Heves megyében zöldségtermeléssel. Ennek oka, hogy továbbra is gon­dot jelent a jövedelmező­ség! A szakemberek mégis úgy vélik, hogy közepes időjárási viszonyok mellett ezen a területen az ellátás­hoz szükséges zöldségféléket megtermelik a gazdaságok a háztáji segítségével együtt. Kocsis Gyula, a továbbiak­ban kifejtette, hogy műtrá­gyából megfelelő volt az el­látás, és a legfontosabb nö­vényvédő szerek is az üzemek rendelkezésére állnak. A gé­pek javításához szükséges pótalkatrészekből voltak ugyan hiánycikkek, de a gazdaságok egymás közötti együttműködéssel, illetve a termelési rendszerek segítsé­gével igyekeztek ezeket be­szerezni. A tájékoztatót követő vitá­ban a megye különböző élel­miszeripari, mezőgazdasági és az ezekkel kapcsolatban álló vállalatok nevében ti­zenegyen mondták el véle­ményüket. A tanácskozás Koós Viktor zárszavával ért véget. Napirenden az egészségügy munkaerühelyzete Az egészségügy munka, erőhelyzetéről, a várható változásokról tárgyalt pén­teken, a parlamentben ren­dezett ülésén az Országgyű­lés Szociális és Egészségügyi Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete el­nökségének tagjai is. A minisztérium beszámo­lója szerint az elkövetke­zendő években az egészség­ügyben dolgozók köre vár­hatóan lassabban bővül, mint korábban. Míg azelőtt egy-egy ötéves tervidőszak alatt számuk 30—40 ezerrel gyarapodott, a VI. ötéves tervben várhatóan csak 20— 22 ezer dolgozóval többel várhatnak az intézmények. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a jelenleg még üres állásokat betöltsék, csökkentve azokat a feszült­ségeket, amelyek pillanat­nyilag a létszámhiány mi­att jelentkeznek. Üj termékekkel: Versenyképessé válni Patócs János és Farkas Béla, a nagy figyelmet igénylő munka közben... Az TSG gyöngyösi gyárában eredményes évet zártak 1982-ben. Túlteljesítették az éves tervüket mind a gépgyártásnál, mind az ön­tödénél, s ez 150 millió forintot jelentett ösz- szesen számukra. A mindennapi gazdasági élet sok területén alkalmazzák a gyöngyö­siek pillangó és membrán szelepeit, komp­resszorait, öntödei termékeit. A saválló, vegy­szeres közegek átáramoltatásánál alkalmazott különböző nagyságú és rendeltetésű szelepeik a hazai megrendelők mellett Finnországba, Jugoszláviába, az NDK-ba és Lengyelországba is eljutnak. Az idei év is biztató számukra. Jobb munkaszervezéssel, új, korszerű gyárt­mányok megjelenésével szeretnének verseny- képesek lenni a hazai és a külföldi piacokon, hogy elérjék a 200 milliós termelési értéket. Ontvényformákat készít elő Ruszlnka Gyula (bal oldali képünkön) (Szabó Sándor felvételei.) Magda Ferenc technikus a „pillangó” házak öntvényeit veszi szemügyre Szántó Tibor az új termék­nek számító membránszele­peken az utolsó „simításokat” végzi (jobb oldali kép)

Next

/
Thumbnails
Contents