Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. április 9., szombat MADRID A spanyol rendőrség és csendőrség, a terroristaellenes különleges csoporttal együttműködve, nagyszabású razziát folytat Madridban. Ugyanis a hatóságok tudomására jutott, hogy az ETA baszk terrorszervezet kormányépületek felrobbantására és ismert politikusok meggyilkolására készül, s le akar számolni azokkal a bankárokkal, akik nem voltak hajlandók kifizetni az általa követelt — személyenként tízmillió peseta — úgynevezett forradalmi adót. A terrorszervezet „külföldön székelő parancsnoksága" pénteken kiadott közleményében megfenyegette a hatóságokat, hogy busszút áll a madridi akcióért. BÉCS Jó két héttel a parlamenti választások előtt újabb sajtóértekezletet tartott pénteken Bécsben Kreisky kancellár és ezen — érthetően — túlsúlyban voltak az osztrák belpolitikával összefüggő kérdések. A kormányfő elégedetten nyilatkozott a belgazdaságban tapasztalható élénkülésiről. A választási esélyekről szólva nyomatékkal aláhúzta, hogy amennyiben pártja elveszíti jelenlegi parlamenti abszolút többségét — és nem lesz mód kisebbségi kormány alakítására — úgy lemond az aktív politikai szereplésről és másnak engedi át a koalíciós gondokat. TOKIÓ A magyar és a japán kormány képviselői Tokióban megállapodást írtak alá az 1973-ban kötött kulturális egyezmény meghosszabbításáról. Az egyezmény ösztöndíjasok, kulturális személyiségek, kiadványok és rendezvények cseréjét irányozza elő. DUBLIN Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár dublini sajtókonferenciáján kizárta annak a lehetőségét, hogy a világszervezet beavatkozzék az ír problémába. Cuellar, aki szerda óta tartózkodik az ír Köztársaságban, érdekes gondolatnak találta Garret Fitzgerald ír miniszterelnöknek azt az elképzelését, hogy Dublin, London és Észak-írország képviselőiből létrehozzák az „egész Írország fóruma” elnevezésű tanácskozó testületet. WASHINGTON Kilenc éve először lépett amerikai asztronauta a nyílt világűrbe csütörtökön. Story Musgrave és Donald Peterson, a hétfőn felbocsátott Challenger űrrepülőgép legénységének két tagja indult több mint három órásra tervezett kozmikus felfedező- útjára. ATHÉN Konsztantin Karamanlisz görög elnök felszólította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy a ciprusi probléma megoldására tegyen komoly kezdeményezéseket, egyúttal felelősségteljes magatartást követelt Törökországtól. A görög államfő csütörtök este fogadást adott a kétnapos hivatalos látogatáson Athénban tartózkodó Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök tiszteletére. Pohárköszöntőjében hangsúlyozta: az ENSZ-től azt várja, hogy a ciprusi kérdésekben tegyen „komoly, merész és konkrét kezdeményezéseket”. A FEGYVERKEZÉSI VERSENY ELLEN tüntettek Volgográdban a második világháború veteránjai, s tiltakoztak az amerikai rakéták Európába telepítése ellen (Teleiotó: TASZSZ — MTI — KSj Áz olaj tovább ömlik a tengerbe Még nincs közös nevező A Perzsa-öböl országai csütörtökön néhány órás tanácskozás után jövő szerdáig elnapolták tárgyalásaikat az öbölben úszó hatalmas olajfolt felszámolásáról. Ügy tűnik fel, hogy nem tudtak közös nevezőre jutni; csütörtökön néhány órás megbeszélés után bejelentették az elnapolást. Az indoklás szerint újabb konzultációkra van szükség, mivel a küldöttségeknek táMagyar—amerikai tudományos együttműködési megállapodást írtak alá csütörtökön a New Jersey állambeli Princetonban. A megállapodást, amely a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tudományok Tanácsa (ACLS) közötti 1983—85. évi együttműködésről szól, Kulcsár jékoztatniuk kell kormányaikat is. Közben a megsérült iráni olajkutakból tovább ömlik az olaj az öböl vizébe; egyre terebélyesedik a már több tízezer négyzetkilométer nagyságúra becsült, 30—40 centiméter vastag olajfolt, s veszélyezteti a környék tengervíz-sótalanító üzemeit, az erőműveket, az öbölben bonyolódó közlekedést. Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese, illetve John William Ward, az ACLS elnöke írta alá. A megállapodás széles körű közös munkaprogramot foglal magában, felölelve a nyelv- és irodalomtudományok, a néprajz, a történelem és a társadalom-lélektan különféle kutatási területeit. Zavargások Brazíliában A brazíliai éhségtüntetések és zavargások csütörtökön átterjedték Rio de Janeiró- ra és több más városra. Rio de Janeiróban több tucatnyi ember kifosztott egy külvárosi élelmiszer-áruházát, tejet, rizst, húst és más élelmiszert vitt el. összesen 300 üzlet kifosztásáról számoltak be a rendőrségi jelentések. A három napja tartó zavargások elfojtására Sao Paulóban karddal felfegyverzett lovasrendőröket, pajzsokkal és könnygázgránátokkal felszerelt rohamrendőröket vetettek be. Brazíliában a hét eleje óta feszült a helyzet; Sao Paulában és más nagyvárosokban tömeges méretű tiltakozó akciók robbantak ki a katasztrofális arányú infláció és a munkanélküliség ellen. Eddig mintegy 700 személyt tartóztattak le; a letartóztatottak között diákvezetők éppúgy megtalálhatók, mint fosztogatásokban részt vett személyek. A diáikvezetőket azzal vádolják, hogy általános sztrájkra felszólító röplapokat terjesztettek. Magyar—amerikai Akadémiai együttműködés Palesztin kálvária Három és fél évtizede kezdődött a palesztin nép kálváriája: 1948. április 9- én géppisztolytűz végzett Deir Jászin falu arab férfi- lakosságával, s az akkori fegyverdörgés palesztinok százezreit űzte el szülőföldjéről. Az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet 1969-ben április 9-ét a palesztin menekültek napjává nyilvánította. Harmincöt éve a palesztinai brit mandátum területén ugrásszerűen csökkenni kezdett az arab népesség aránya. A huszadik század egyik leg- szégyenteljesebb folyamata indult meg akkor. Az eredeti tervek szerint Izrael testvérállamának szánt Palesztina lakosságát erőszakos eszközökkel zavarták el, helyet csinálva a világ minden részéről érkező telepeseknek. Ciszj ordán iában és a Gaza- övezetben mind a mai napig egymást érik az incidensek — a legutóbb több mint ezer iskolás szenvedett mérgezést gyanús körülmények között. A palesztinok helyzete háborúról háborúra súlyosabbá vált. Egyre távolabb kényszerültek hazájuktól, egyre nyomorúságosabb körülmények között tengették napjaikat a sátortáborokban, ideiglenesen összeeszkábált barakkokban. Mégsem veszítették el a reményt, hogy az igazság győzedelmeskedik és visszatérhetnek apáik, immár talán nagyapáik földjére. Bár a fegyveres harc az egyenlőtlen erőviszonyok miatt aligha hozhat belátható időn belül megoldást, a palesztin harcosok áldozatai nem hiábavalók. Az emberéletek ezrei, Szabra és Satila lemészárolt lakói újra és újra a palesztin nép problémájára irányítják a világ figyelmét. A Palesztinái Felszabadítás i Szervezet legutóbbi, Algériában megtartott konferenciája reális programot javasolt a rendezésre, amely figyelembe veszi a térség összes népének — így az izraelinek is — az érdekeit. Ez persze nem az első ilyen terv, meglehet nem is az utolsó. De egy biztos. Amíg a palesztinok államalapítási jogát minden érintett fél el nem ismeri, nem lesz béke a zsidók, az arabok és a keresztények számára egyaránt oly nagy jelentőséggel bíró Közel-Keleten. Horváth Gábor rC Külpolitikai kommentárunk —i Pingpong és kudarc KISSINGER „MÜLÓ VIHARNAK” VÉLI, Tokió aggódik, hivatalos washingtoni körök duzzognak. Peking döntése, hogy felfüggeszti kulturális cserekapcsolatait az USA-val, széles körű visszhangot vált ki. S közvetlenül az idei kulturális együttműködési program törlése után egy újabb pekingi bejelentés okoz csalódást az Egyesült Államok fővárosában. E szerint tíz, Amerikában rendezendő idei nemzetközi sporteseményről hiányoznak majd a kínai versenyzők. Nem vitás, a kínai álláspont változása túlnő a két ország kulturális és sportkapcsolatain. Ha arra gondolunk, hogy az USA és a távol-keleti ország között éppen a két asztalitenisz-válogatott kölcsönös látogatása nyitotta meg a politikai és a gazdasági közeledés időszakát, akkor a mostani pekingi elhatározást akár jelképes irányváltásnak is tekinthetjük. Egy korszak esetleges végének, amely az úgynevezett pingpongdiplomáciával kezdődött, kölcsönösen táplált reménységekkel folytatódott, majd törvényszerű kudarccal végződött. MEGLEPŐNEK SEMMIKÉPP NEM MONDHATÓ a kínai elhatározás. Okát Peking világosan és egyértelműen az amerikaiak értésére adta; az Egyesült Államokban bevezették az úgynevezett Tajvan-tör- vényt, folytatják a fegyverszállítást Tajvannak, ráadásul kínai diákokat és sportolókat csábítanak az USA-ba — mindez Peking számára egyértelmű az ország belügyeibe történő beavatkozással. Hu Jao-pang, a KKP főtitkára még hozzáfűzte: ez az eljárás sérti a kínai nép érzéseit, s hegemonista magatartásnak minősül. A jelekből ítélve 1979, vagyis a diplomáciai viszony rendezése óta a kínai—amerikai kapcsolatok soha nem voltak ilyen mélyponton. Valószínű, hogy a kínai vezetést elsősorban Washington kétarcú politikája bosszantotta föl. Az Egyesült Államokban mindig jelentős tényező volt a Tajvan-loby, vagyis azoknak a befolyásos személyiségeknek a köre, akik üzleti szempontból fontosnak tartják Tajvan további támogatását, de Peking ezt kezdettől fogva rossz szemmel nézi. Azt is sérelmesnek találja, hogy az Egyesült Államokból nem küldik az általa kért műszaki árukat. Számos cikket — embargó címén — töröltek a listáról. Tavaly emiatt a két ország kereskedelme 300 millió dollárral csökkent. WASHINGTON EGYELŐRE NEM TUDJA, miként reagáljon a kínai lépésre. Megszólalt Henry Kissinger, aki annak idején mint külügyminiszter a kínai kapcsolatok úttörőjének számított. Szerinte csak visszaesést és nem alapvető változást jelent Peking döntése. Azt azonban elismerte, hogy e döntés hatása a politikai kapcsolatokra is kiterjedhet. Tokióban viszont aggódnak. Japán megfigyelők, úgy tűnik, súlyosabb következményektől tartanak. Netán attól is, hogy Reagan elnök tervezett tokiói látogatását most már aligha egészíti ki egy pekingi vizit. Márpedig a Washingtonban és Tokióban egyaránt rokonszenwel dédelgetett USA—Japán—Kína együttműködés ezáltal egyik tartópillérével kevesbednék. S ennek világpolitikai jelentősége van. Gyapay Dénes VILATI Egri Gyára felvételre keres szerkezeti lakatos szakmában jártas NORMA- TECHN OLŐGUST, MUNKAÜGYI ELŐADÓT, valamint GYORS- ÉS gépírót. Jelentkezni lehet a VILATI Egri Gyára közgazdasági osztályán, Eger, Faiskola u. 9. MÁTRA FtlSZÉRT EGRI RAKTÁRHÁZA FELVESZ érettségizett női dolgozót ELSZÁMOLTATÖI munkakörbe, érettségizett férfi, szakképzett és szakképzetlen női és férfi dolgozókat RAKTÁRI MUNKÁRA, ÁRUKÍSÉRŐKET, TARGONCAVEZETŐT. JELENTKEZÉS: EGER, Lenin út 198. 1983. április 11-től amíg a készlet tart 10—30% árengedménnyel árusítjuk a falburkoló anyagokat az egri ÁFÉSZ szerelvényboltjában (Eger, Makiári út 119.)
