Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 30., szombat 3 . Marx Károly levele a pesti szabólegényeknek Májusi tüntetések Budapesten 1871-ben Köztudott, hogy az ameri­kai munkások 1886-os fellé­pése, a hatalom brutalitásá­nak áldozatul esett ártatla­nok emléke az indíték, amiért pontosan erre a nap­ra tűzték ki az Intemacianá- lé pártjai az addigi legna­gyobb akció időpontját. De miért éppen május elsején tüntettek az amerikai mun­kások? Véletlen volna-e? Nem kétséges, hogy gyakor­lati okokból választottak: ez a nap (a moving day) az éves munkaszerződések meg­kötésének és megújításának napja volt. Ügy vélték ez a legalkalmasabb időpont egy új, emberségesebb munka­rend bevezetésére. A vérbe fojtott tüntetés és a koholt vádak alapján ki­végzett munkásvezetők em­léke a következő években ta­lálkozott a különféle (java­részt európai) szakszervezeti és nemzetközi tanácskozáso­kon fel-felbukkanó javaslat­tal: egy meghatározott idő­pontban szervezzenek nagy nemzetközi tüntetést, melyen minden országban egyként fellépnek a hosszú munka­idő korlátozásáért és a poli­tikai jogokért. A magyar munkások is felkarolták a kezdeménye­zést. Sőt, mint Nemere Lász­ló (1975-ben a Kossuth Ki­adó gondozásában megjelenít) tanulmányában bizonyítja, valószínűleg Magyarországon fogalmazódott meg először az a gondolat, hogy az alka­lom ne csupán egyedi le­gyen, hanem a munkásem­berek évenkénti nemzetközi ünnepe. 1899 végén a Nép­szavában több közlemény je­lent meg, a nap programjára is javaslatot tettek: délelőtt nyilvános vagy egyleti gyű­lések legyenek, délután ál­talános pihenő. A magyar munkásmozga­lomban volt egy korábbi, ta­lán kevesebbet említett má­jus is, melynek nemzetközi vonatkozásai nem kevésbé érdekesek. 1871 a párizsi kommün éve A pesti mun­kások dinamikus csoportjai sztrájkokat kezdtek. Saját helyzetük diktálta, de a kommün példája bátorította őket. Talán a kőbányai ser- főzők kezdték, s folytatták a szabók, csatlakoztak a pékek, majd a vasutasok te. A leg­nagyobb visszhangot a sza­bómunkások sztrájkja vál­totta ki. Napi tízórás mun­kaidőt és mlagasabb bért kö­veteltek. Május elsején be­szüntették a munkát, mire Thaisz főkapitány rendőrei azonnal letartóztattak ötven­két bizalmit. A hatósági ön­kény olyan nagy visszatet­szést keltett, hogy még par­lamenti interpellációt is nyújtott be egy képviselő. Néhány nap múlva három­ezer sztrájkoló és velük kö­zösséget vállaló ember gyűlt össze a Múzeumkertben és a Sándor utcában. Az esemény leírását Jókai Mór újságja, A Hon lapjairól Idézzük: „Két szabó legény egy kér­vényt akart benyújtani az országgyűléshez Deák Ferenc által s ezért kihívatták a fo­lyosóra. Az öreg úr megte­kintvén az iratot, látta, hogy ez aláírva sincs, s így be nem nyújtható, amit a kül­dötteiknek azonnal ki te feje­zett. A két küldött vissza­ment társaihoz, s azok csak­hamar nagy számmal kezd­tek csoportosulni az Ország­ház előtt. A házmester ele­inte azzal a fogással élt, hogy a tömeg távoltartására megnyitotta a vízvezetéki tömlőt s öntözni kezdte az utcát. A tömeg csakugyan hátrálni kezdett a vizes tü­zelésre, de ennek megszűn­tével sűrű csoportokban töl- té el a Sándor-utezátt s a múzeum-tér nagy részét”. A lefogottak közül csak egy héttel később engedték sza­badon huszonnégy főt, a töb­biek ellen eljárást indítottak azon a címen, hogy „fenye­getésekkel éltek a mesterek­kel szemben”. A sztrájkok híre külföldre is eljutott, amelyet többek között Marx Károly egyik levele is tanúsít. A londoni Német Munkásművelődési egylet gyűjtést rendezett a pesti szabók támogatására, s az összeget Marxnak adták át, kérve, hogy juttassa el hozzájuk. Addigra azonban a sztrájk befejeződött. mire Marx nyomban írt Hollän­der Jakabnak (az Intema- cionálé pesti szekciójának tagja, a pesti szabók szak­egyletének egyik vezetője) s kérdezte: egyetértenek-e az­zal, hogy a nála lévő pénzt ezek után — ha igaz a né­met lapokból szerzett értesü­lése, azaz ismét felvették a munkát a pestiek — a fran­cia menekültek támogatására használják fel. Holländer nem válaszolhatott, mert ad­digra őrizetbe vették, s mi­vel választ nem kapott, Marx a menekültek pénztárába befizette az összeget. „Ezt azzal a fenntartással tettem — írja — hogyha a pesti munkások azt kívánják, másként rendelkezzem ezzel a pénzzel, akkor... tekint­sék az én személyes hozzá­járulásomnak, én pedig a Munkásegylet részére meg­küldöm a pénzt Pestre”. A hétköznapokban, a napi „aprómunkában” így fonó­dott össze a hazai munkás­mozgalom a nemzetközivel. Vámos György Május­ünnep Egerben A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa által ren­dezett május 1-1 ünnepsé­gen a Himnusz, s a köszön­tő szavak után Lévai Fe­renc, az SZMT titkára mondott beszédet. Beveze­tőjében kiemelte, hogy 1890 óta az egész világon, így Magyarországon is május elseje a munkásösszefogás, a nemzetközi munkásszoli­daritás, a harc, az alkotás és a munka ünnepe. — Az filső május l-i mun­kásünnep óta, nagy utat tett meg a nemzetközi és a ma­gyar munkásosztály: a nem­zetközi munkásmozgalom a világ legerősebb, leghala­dóbb politikai áramlata lett; létrejött a szocialista világrendszer; $ a felszaba­dult, volt gyarmati orszá­gok dolgozói is mind töb­ben a szocializmus példá­ját kívánják követni a nemzeti és társadalmi ha­ladás útján... A szónok a továbbiakban hangsúlyozta, a munkásosz­tály vezetésével az alkotó­erejét kibontakoztató ma­gyar nép sokkal jobb gazdá­ja az országnak, mint az egykori, úgynevezett „törté­nelmi”, kizsákmányoló, úri osztályok voltak. — A magyar munkásosz­tály, a Magyar Népköztársa­ságban az előttünk járt nemzedékek haladó törek­véseit is megvalósítva, a ne­hézségeket legyőzve, létbiz­tonságot, emberhez méltó körülményeket teremtett, országunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. Nálunk egyetlen tisztessé­gesen dolgozó embernek sem kell aggódnia a jövője miatt. Ezzel a gondolattal kap­csolatban állapította meg Lévai Ferenc, hogy nehéz­ségeink ellenére is jelentős anyagi eszközöket fordítunk a szociális célok megvalósí­tására. Kiemelte ezek kö­zül: Július 1-től a kétgyer­mekesek családi pótléka gyermekenként 600 forintra emelkedik; az egy gyerme­ket nevelő szülők az apró­ság hat éves koráig 300 fo­rint cialádi pótlékot kap­nak; szeptembertől növe­kednek a legalacsonyabb nyugdíjak, s felemelik az idős, egyedülálló, illetve ala­csony keresettel rendelkezők tanácsi segélykeretét is ... Az emberekről való gon­doskodás, a szakszervezeti érdekvédelem, valamint az országépítő munkánk, né­pünk alkotó tevékenysége a Lévai Ferenc ünnepi beszédét tartja Vincze Bertalan, a Csepel Autó egTi gyárának főbizalmija átveszi kitüntetését (Fotó: Perl Márton) közelmúltban — pártunk Központi Bizottságának ülé­sén — górcső alá került. Erre utalva fogalmazta meg a szónok: — Szép és lelkesítő táv­latokat nyitó terveink meg­valósításának, a dolgozó ember szebb és jobb életé­neki szocialista hazánk fel­virágoztatásának alapja: a munka. Ezt a munkát ünne­peljük május l-én, mert ez ad értelmet életünknek, ez ad tisztességet és becsületet az embernek. Újjá kell hát te­remtenünk ezt a szót: mun­ka. Felfedezni benne — mondotta befejezésül — a legnagyobb vigasztalást, fel­szabadítani belőle a legna­gyobb örömet: az alkotás vágyát és lehetőségét, a cé­lok tisztaságát és az ered­mények pozitívumát. A nagy tapssal fogadott ünnepi megemlékezés után Lévai Ferenc kitüntetése­ket, okleveleket, jutalma­kat adott át. Ezúttal kö­szöntötték azokat a tisztség- viselőket, aktívákat, társa­dalmi munkásokat, akik ugyancsak .az ünnep alkal­mából kaptak kitüntetést. A SZOT a Szakszervezeti Mun­káért kitüntető jelvény arany fokozatát adományoz­ta Visontay Józsefnénak, az Eger-Mátravidéki Borgazda­sági Kombinát dolgozójának, az SZMT nőbizottsága elnö­kének, Ambrus Józsefnek, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettesének, Ma­ta Istvánnénak, az egri csecsemő- és gyermekott­hon dolgozójának, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete megyei üdülési fele­lősének, Horváth Gézának, a Parádi Üveggyár szb-el- nökének, Bárdos Lászlónak, a BUBIV Egri Gyára szb- titkárának, Tóth Gyulának, az Eger-Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát dolgozó­jának, az ÉDOSZ megyei gazdasági bizottság elnöké­nek, Szabó Ernőnek, a Fi­nommechanikai Vállalat szb- titkárának. Kelemen Gábor­nak, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság főbizal­mijának, Svajda Lajosnak, a csányi Állami Gazdaság fő­bizalmijának, Sándor Zoltán- nénak, a gyöngyösi Mikro- elektrotechnikai Vállalat szb- tagjának, a gyöngyösi szak­maközi bizottság titkárának, Nagy Sándornénak, az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat szb-elnökének, d r. Be- reczkei Ottónak, a közgaz­dasági bizottság vezetőjének, Antal Józsefnénak, az egri Ady Endre Leánykollégium igazgatójának, a Pedagógu­sok Szakszervezete megyei bizottsága tagjának. E kitüntetés ezüst fokoza­tát kapta meg Fejér lmré- né, nyugdíjas, a nyugdíjfel­lebbezési szakbizottság tag­ja, Szecskó Klára, az SZMT munkavédelmi felügyelője, Űjvári Rezsőné, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete füzesabonyi járási számvizsgáló bizottságának elnöke, Bedő Tibor, HTÉV szb-tagja, Mikuska János, az ÉFÉDOSZ megyei bizott­sága pénzügyi-ügyviteli bi­zottságának tagja, Tóth Jó­zsef, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat szb- titkára, Kalotai Zoltánná, a Vízmű Vállalat szakszerve­zeti gazdaságfelelőse, Fo­dor István, a hatvani költ­ségvetési üzem szb-titkára. Kovács Andrásné, a hatva­ni városi tanács szb-tagja, Gál József, a Finomszerel­vénygyár főbizalmija, Tornai Edéné, a Mátravidéki Fém­művek főbizalmija, Kan­csór Antalné, a 214. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet főbizalmija, Bódi Lász­ló, az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat szb-titkára, Mitrovics Sándor, a péter- vásári áfész munkaügyi döntőbizottságának elnöke, Nagy József, a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság mun­kavédelmi felügyelője, Prant- ner János, a MEDOSZ megyei bizottságának mun­katársa, Harmati Lászlóné, a gyöngyösi 3. számú Álta­lános Iskola igazgatója, a Pedagógusok Szakszerveze­te városi bizottságának tit­kára. Számosán részesültek az ünnepségen a Szakszerveze­ti Munkáért oklevél, kiváló dolgozó, emlékplakett ki­tüntetésben, jutalomban és elismerésben. ★ A MEDOSZ Heves megyei Bizottsága az egri Növény­védő és Agrokémiai Állo­máson tartott kibővített ün­nepi testületi ülésen emlé­kezett meg a közelgő má­jus elsejére. Ez alkalommal sor került a legjobb szakszer­vezeti aktivisták, tisztségvi­selők jutalmazására is. A PARÁDI VILÁGCSÜCSTARTÓ hogy itt a kemence előtt milyen nagy a hőség. Van talán ötven fok is. Elég ne­kem ennyi is a munkából, nemhogy még tovább süt- tessem a bőröm ... Aztán gondol egyet, visz- szamegy a kemencéhez, amelyben 1150 fokon izzik a folyékony alapanyag. Ügyes mozdulattal öklömnyi sárgás tűzgömböt emel ki a fúvócsö­vén, kis fújások közepette formázókanál segítségével alakítja ki az üvegpoharat. Szüksége is van a vízbe mártott fakanálra, mert enélkül — csupán fúvásra — torz formát venne fel a gyorsan szilárduló üveg. Amíg munkatársai klott­gatyában és trikóban se­rénykednek, addig Jónás Bálint farmernadrágban s pulóverben figyeli őket tá­volról. Ritkán fordult vele elő — tudhatjuk meg veze­tőitől, hogy betegállomány­ban lett volna. Most viszont torokgyulladással bajlódik, lázas te néhány napja. Ké­résünkre azonban készít egy üveghólyagot, amely nem sikerül ugyan akkorára, mint a versenyen, de szép for­mátumú. — Fontos, de nem elsőd­leges szerep jut munkánk során a fúvásnak — kezdi a beszélgetést. — Mert nagy tüdő kell ehhez a szakmá­hoz. De a fúvócső ügyes forgatása ennél te fontosabb, mert „követni kell” az üve­get. Ha eldeformálódik, könnyebben dermed, s ilyen­kor már nehezebb alakítani. Tehát a jó kézügyesség el­engedhetetlen. Egyébként ilyen nagyméretű gömbök fúvósára, mint a világcsúcs, nincs szükségünk, hiszen elsősorban poharakat, kely­Most nem sikerült a világ­csúcsot beállítani (Fotó: Szántó György) E z az ember megszál­lott — mondja róla egyik kollégája. — Nem is megszállott — kontráz rá egy másik —, hanem az üveg bolondja. így te hívják a háta mögött. Képzeljék el, hogy még munkaidő után te képes ittmaradni, sőt nagyon sok szombatot és vasárnapot is rászánt már a kísérleteire. Azt mondja, hogy arra kíváncsi, meddig alakítható az üveg, hogyan lehet az iparművészek el­gondolásait minél tökélete­sebben kivitelezni. No, ez engem annyira nem érde­kel, hogy a szabad időm te erre áldozzam. Érezhetik, Mint ismeretes, a televízió Leg... Leg... Leg... versenyében az üvegfúvók is össze­mérték tudásukat, ügyességüket. A legszé­lesebb „hólyagot” Jónás Bálint, a Parádi Üveggyár dolgozója formálta, a gömb ke­rülete 193 centiméter vult. Ez a maga ne­mében világcsúcsnak számít. Az üveg megszállottja heket és vázákat kell ké­szítenünk. Miközben beszélgetünk, a gyár iparművészei érdek­lődnek, hogy mikor áll újra munkába, mert sok az egye­di megrendelés, s a kért tár­gyakat nem tudja akárki megformálni. — Ez év januárjától „ki­vettek a műszakból” — folytatja. — Másodmagam- mal az iparművészek min­táit igyekszünk megvalósí­tani. De nem nagyon győz­zük a kelyhek, poharak, palackok, korsók „gyártá­sát”, olyan sok a megrende­lés. Ami azt illeti, számom­ra nagyon érdekes és új­szerű mindez. Ráadásul az elképzeléseket nem is tud­juk mindig megvalósítani, mert az iparművészek nem ismerik teljes mértékben az üveg alakíthatóságának, szí­nezésének korlátáit. Igaz, hogy nekünk is jócskán van még tanulnivalónk. Remé­lem, hogv újabb dolgokat sikerül kihoznunk a közös munkából, mert az üvegből csodálatos műveket lehet alkotni. Ezt bizonyítja több képző- művészeti kiállítás is, ame­lyek újabb lehetőségeket tárnak fel az üveggyártás számára. — Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy Rénes György nemrégiben megrendezett kiállítására a művész tervei alapján én készíthettem el az üvegtárgyakat. Ezek után már azt sem sajnálom — mondja mosolyogva —, hogy a nyolcadik után nem vet­tek fel autószerelőnek, no, és azt sem, hogy a salgó­tarjáni szakmunkásképzőben mint tanuló, egyedül jártam a szakkörbe. Volt rá példa, hogy a gyakorlaton reggel fél 6-tól este 9-ig figyeltem a salgótarjáni üveggyárban a különböző fogásokat. De megérte, beleszerettem a szakmába. Hobbimmá vált a munkám. Ennél többet aligha érhettem volna el. Az már csak ráadás, hogy 1980- ban a szakma ifjú mestere versenyben első lettem. Amikor búcsúzunk, még megkérdezem tőle, tudja-e, hogyan nevezik a háta mö­gött ... — Persze, hogy tudom, de cseppet sem bánt. Fele­ségemmel és két kisfiámmal harmonikusan élünk. Igaz, hogy néha ők is panaszkod­nak, hogy már megint mész, apu, megint mész? De ott­hon is megpróbálok többet törődni velük, hogy ne na­gyon vegyék észre, hogy a hobbimért élek-halok. Homa János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents