Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1983. április 28., csütörtök Díszszemle Kabulban Katonai díszszemlével és a dolgozók felvonulásával ünnepelték meg szerdán Ka­bulban az áprilisi forrada­lom 5. évfodulóját. A fővá­ros központi terén felállított dísztribünön megjelentek az Afganisztáni Népi Demokra- tkus Párt (ANDP) és a kor­mány vezetői, valamint az ünnepségekre érkezett kül­földi vendégek. A szovjet küldöttséget Sa- raf Rasidov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, Üzbegisztán Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a ma­gyar küldöttséget — mint jelentettük! — Borbándi Já­nos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP KB tagja vezeti. Az ünnepi felvonuláson Abdul Kadir altábornagy, az ANDP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, nemzetvé­delmi miniszter mondott beszedett. Elítélte az ameri­kai imperializmus beavatko­zását a forradalmi Afganisz­tán belügyeibe. Méltatta a Szovjetuniótól kapott inter- naconalista segítséget, amely hozzájárult ahhoz, hogy az afgán nép szembeszálljon a külső agresszióval. A katonai díszszemlét a fővárosi, és vidékről érkezett dolgozók, parasztok és egye­temisták menete követte. in AZ UTOLSÓ LEHETŐSÉG Andropov válasza az amerikai tudósok levelére A világűr békés felhasz­nálását rögzítő szerződéssel kapcsolatban elérkezett a döntő pillanat: vagy azon­nal megkezdik az érdemi tárgyalást a szerződés elő­készítésére, vagy a fegyver­kezési hajsza kiterjed a vi­lágűrre is — hangsúlyozza Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára abban a leve­lében, amelyet neves ame­rikai tudósok felhívására válaszolva írt, s amelyet szerdán hoztak nyilvános­ságra Moszkvában. A tudósok felhívásukban rámutattak: az űrkutatás hatalmas eredményeket ho­zott, s számos tekintetben talán kulcsot jelent a vi­lág előtt álló égető problé­mák megoldásához. Mind­eddig a kozmoszt e békés célok érdekében használták fel, s e szempontból döntő jelentőségű az az 1967-es szerződés, amely megtiltja a tömegpusztító, s ezen belül a nukleáris fegyverek űr­béli elhelyezését. Ugyanak­kor jelentősen fokozza a háború kitörésének lehető­ségét, ha bármilyen fegyve­reket helyeznek el, vagy kísérleteznek ki a világűr­ben. Mint a felhívás is em­lékeztet rá, a Szovjetunió 1981-ben szerződésterveze­tet terjesztett elő, amely tiltaná bármiféle fegyver űrbéli elhelyezését és fel- használását. A felhívás — amelyet az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz intéztek — hangsúlyozza: itt az utolsó lehetőség, amikor még meg­születhet a szerződés, amely megtiltja bármiféle fegyver űrbéli elhelyezését, valamint azt, hogy bárki bármi “mo- don kárt tegyen más álla­mok mesterséges holdjai­ban, vagy megsemmisítse azokat. Jurij Andropov válaszá­ban emlékeztetett arra, hogy éppen a Szovjetunió az az ország, amely 25 esztendő­vel ezelőtt megnyitotta a világűrbe vezető utat, kez­deményezője és aláírója volt mindazoknak az érvényben levő nemzetközi egyezmé­nyeknek, amelyeknek célja a világűr kizárólag békés cé­lokat szolgáló felhasználá­sának biztosítása. A felhívásban is említett, mindenfajta fegyver űrbéli elhelyezését tiltó szerződés- tervezetet a Szovjetunió hi­vatalosan 1981-ben terjesz­tette elő az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, s a ja­vaslat mellett szavazott az ENSZ tagállamainak túl­nyomó többsége. Jurij Andropov rámuta­tott: sajnos a tervezetet az ENSZ leszerelési bizottsága lényegében mind a mai na­pig nem kezdte el tárgyalni, tekintettel az Egyesült Ál­lamok és a NATO-tagorszá- gok ezzel kapcsolatos állás­pontjára. A Szovjetunió továbbra is mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a fegyver­kezésnek a kozmoszra való kiterjesztését — biztosította levelében Jurij Andropov a Szovjetunióhoz és az Egye­sült Államokhoz intézett felhívás tekintélyes aláíróit. Olasz­nyugatnémet csúcs Olasz—nyugatnémet csúcs­találkozó kezdődött szerdán Rómában, amely egyben le­zárja Amintore Fanfani ötö­dik miniszterelnöki korsza­kát. Túlzás volna véletlennek tekinteni, hogy Helmut Kohl kancellár és a nyugatnémet kormány két tagja, Hans- Dietrich Genscher külügy- és Otto Lambsdorff gazda­sági miniszter akkor kezd tárgyalást az olasz főváros­ban, amikor már csak órák választják el Farafanit attól, hogy lemondjon. Kohl és vendéglátója szer­dán délelőtt megkezdte a tárgyalást, melyet délután újabb négyszemközti megbe­szélés követett. Ezzel egy­idejűleg külön tanácskozást folytatott a két külügymi- niszer, míg Lambsdorff az olasz gazdaságpolitika kor­mányszintű vezérkarával ta­lálkozott. >> Aranyláz” — halállal A Fülöp-szigeteken leg­alább 13 ember halálát okozta egy használaton kí­vüli aranybányában bekö­vetkezett omlás, amely 70 embert maga alá temetett. A Surigao del Norte körze­tében levő bányát egy hete „szállták meg” az arany­ásók. Az „aranyláz” azután szökött magasba, hogy az egyik tárnában aranyrögö­ket találtak, s ennek hírére több mint ötezer aranyásó gyűlt össze. Nem akarunk űrháborút! Nem akarunk űrháborút! Ne legyenek fegyverek a világűr­ben! Ilyen feliratú transzparensekkel vonultak tüntetők Washington egyik katonai támaszpontjához, hogy tiltakoz­zanak a Reagan-kormány űrfegyverkezési tervei ellen (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KSj GYERMEKNAPI SHOWMÜSOR SZILVÁSVÁRADON 1983. május 29-én, du. 14-16 óráig a nyitott lovaspályán. PROGRAM: Randori bohóccsoport kaszkadőrmüsora neves fővárosi művészekkel (humor, báb és bűvészet); lipicai lovasparádé: csikósbemutató, voltizsálás, szalagtépés és a részt vevő gyermekek lovagoltatása pónilovakon. Belépődíj: 30 Ft fő. JELENTKEZES: május 20-ig. IBUSZ Utazási Iroda, Eger, Bajcsy-Zs. tömbbelső. Telefon: 11-451 és 12-526. Gyöngyös, Kossuth út 6. Telefon: 11-861. AMERIKAI, JAPÁN, HOLLAND Katonai repülőgépek katasztrófája Eltűnt egy F—111 ameri­kai katonai repülőgép, amely kedden indult gyakorló re­pülésre az angliai Laken- heath légitámaszpontról az NSZK felé, két személlyel a fedélzetén. Mivel sehonnan sem jelenítették, hogy lezu­hant, valószínű, hogy a ten­ger fölött történt a szeren­csétlenség. Lezuhant kedden egy Meiwa PS—1 típusú japán tengeralattjáró-elhárító re­pülőgép a japánok és az amerikaiak által közösen használt iwakuni támaszpon­ton, Japán nyugati részén. Fedélzetén kizárólag ja­pánok tartózkodtak: közü­lük tízen meghaltak, négyen pedig súlyosan megsebesül­tek. A holland légierő két F— 16 típusú harci repülőgépe kedden, éjjeli gyakorlat köz­ben összeütközött a levegő­ben Hoogeveen város fölött. Mindkét gép pilótája életét vesztette. Munkanélküliség az NSZK-ban A megoldás: munkaidií- csökkentés? Mi rejlik a két és félmil­liós nyugatnémet munkanél­küliség rideg számai mö­gött? Bonni minisztériumok­ban, de baráti beszélgetések­ben is korábban eléggé elter­jedt volt az a vélemény, hogy sokan „sportot” csinálnak a munkanélküliségből, se­gélyért jelentkeznek, s köz­ben egy csomó pénzt keres­nek „feketén”. Nos, a tények az utóbbi másfél évben ala­posan rácáfoltak e felhábo­rítóan cinikus véleményekre. A gazdasági visszaesés kö­vetkeztében több mint 11 ezer cég ment tönkre tavaly az NSZK-ban. A fémfeldol­gozó iparban 280 ezer mun­kahely szűnt meg, az építő­iparban pedig 150 ezer em­bert bocsátottak el. Közben munkára jelentkeztek az is­kolából frissen kikerült né­pes korosztályok is. Azaz csak jelentkeztek volna — a nyilvántartott munkanél­küliek több mint tíz százalé­ka 25 évnél fiatalabb — márpedig aki nem dolgozott már legalább egy évig egy­folytában, az semmiféle se­gélyre nem jogosult. Otvenezres tömeg- tüntetés Hannover­ben a mun­kanélküli­ség, a kor­mány bér­befagy asz- tásl javas­lata és a szociális kiadások csökkentésé­nek tervei ellen De még akik minden héten jelentkezhetnek a munkaügyi hivatalokban, hogy felvegyék a legutolsó fizetésük kéthar­madának megfelelő segélyt, sokkal szívesebben járnának reggelente munkahelyükre. Hisz az emberek többsége egyszerűen szégyelli, hogy nem dolgozik. A legnagyobb gondban persze azok vannak, akik házat építettek, vagy hitelre autót, bútort vásárol­tak — a kölcsön megfizetése most sokkal keservesebb, mint amikor volt miből fél­retenniük. Külpolitikai kommentárunk )— Üzlet és politika RITKÁN DOBÁLÓZIK A VILÁGSAJTÓ „az év­század üzlete” kifejezéssel. Annak idején a szovjet— olasz szerződést minősítették ilyennek, amikor meg­vásárolták a Fiat-gyár néhány típusának licencét, s megkezdődött a Zsiguli-program. Hasonlóan nagy­szabású üzlet volt két évvel ezelőtt a szovjet—nyugat­német földgázcső-szerződés. Most — a hamburgi Der Spiegel szerint — újabb, minden eddiginél nagyobb szabású üzlet körvonalai bontakoznak ki. A hetilap értesülése: Moszkva a ha­talmas szibériai szénmezők kiaknázását szeretné nyugatnémet gépekkel és technológiával meggyorsí­tani. Az ásványi kincs hasznosítása megéri a befekte­tést. Igaz, Moszkvától legalább 3500 kilométerre hú­zódik a lelet, de a tudósok szerint 140 milliárd tonna barna- és kőszén lapul a föld mélyén. A szovjet el­képzelés szerint gázzá vagy benzinné dolgoznák föl. Jó jel, hogy ekkora üzlet van kilátásban. Becslé­sek szerint 40 milliárd márkát tenne ki a szovjet megrendelés. Cserében a Szovjetunió kőolajjal vagy szénből nyert tüzelőanyaggal fizetne. Szédületes szá­mok, de megkockáztatható a vélemény: még az üzlet méreteinél is jelentősebb politikai vonatkozása. Ép­pen most, amikor Washington szeretné rábírni szö­vetségeseit, hogy korlátozzák gazdasági-kereskedelmi kapcsolataikat a Szovjetunióval, a többi európai szo­cialista országgal h— az évszázad újabb üzlete rend­kívül fontos lehet a kelet—nyugati kooperáció jövője szempontjából. Ha csakugyan megállapodásra jutnak, az vonzó példaként állítható valamennyi fejlett tőkés ipari ország elé. Ennek jelentőségét a „hetek” vagyis a legfejlettebb kapitalista államok küszöbönálló ame­rikai csúcstalálkozója előtt fölösleges hangsúlyozni. MÁR ÖNMAGÁBAN AZ A TÉNY figyelemre mél­tó, hogy az Egyesült Államok legtekintélyesebb nyu­gat-európai szövetségese a földgázcső-szerződést fö­lülmúló értékben hajlandó a Szovjetunióval üzletet kötni. Hiszen Bonn a katonapolitikában — elsősorban az eurorakéták befogadásában — teljes mértékben támogatja Washingtont, de már a fegyverzetcsökken­tés ügyében korántsem azonosul az óceánon túli szövetségessel. Az NSZK a komoly tárgyalás híve. Ügy véli: Genfben mind Moszkva, mind pedig Wa­shington számára nyitva áll az út ésszerű kompro­misszumhoz. S eközben Bonn változatlanul kitart korábbi elhatározása: a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok, a két tömb párbeszéde mellett. Hiába, más az üzlet, és más a politika, tengeren innen és tengeren túl. A bonni kormány így érthetően a munkanélküliség leküzdését hirdeti legfőbb feladatként, ám jórészt a gazdaság újbóli fellendülésé­től várja a megoldást. Az el­lenzéki szociáldemokraták viszont azt hirdetik, hogy ál­lami munkahelymentő prog­ramokra lenne szükség. Mér­téktartó szakemberek véle­ménye szerint reálisan csak úgy lesz ismét több munka- alkalom az NSZK-ban, ha az egy dolgozóra jutó munka­időt csökkentik, akár úgy is, hogy a mostaninál korábban nyugdíjazzák a dolgozókat. Igaz, így keresetcsökkenéssel kell számolni, hiszen keve­sebb munkáért egy vállalat sem lesz hajlandó ugyan­annyit fizetni. A szakszerve­zetek tulajdonképpen már hajlanak erre a megoldásra — érdekes módon inkább a munkaadók részéről nagyobb az ellenállás. Most a politi­kusokra vár, hogy segítsenek megtörni azt. Bonn, 1983. április. Lipovecz Iván

Next

/
Thumbnails
Contents