Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 28., csütörtök 3. NAPIRENDEN AZ ÁRUELLÁTÁS A fogyasztók érdekében, ♦ " védelmében Aligha kétséges, többen szidják, mint dicsérik Heves megyében is a kereskedel­met, a vendéglátást, egyszó­val mindazt, amit hivata­losan ellátásnak neveznek. Érthető, hisz kit ne fogna el a „pulykaméreg”, ha épp akkor nincs patron, friss kenyér, netán ablakkeret, amikor neki égető szüksége lenne rá. S ki ne emlegetné hetekig, ha morcos volt az eladó, vagy magasra szab­ták a primőr árát. Az ellen­kezője viszont természetes. A kép tehát általában ne­gatív, pedig a valós helyzet a számok tükrében, a tények alapján korántsem olyan rossz. Miskolczi László be­számolója különösen azok­kal a területekkel foglalko­zott részletesebben, amelyek a kiskeresetű rétegeket érin­tik. Mint szóbeli kiegészíté­sében is megállapította, me­gyénkben a piaci helyzet nyugodt, a kínálat összessé­gében megfelelő. Ezt azért kell hangsúlyozni, mivel a lakosságnak a véltnél na­gyobb volt a vásárlási kedve az első negyedévben. Ügy számították: a megyei áru­forgalom növekedése 6,5 százalék körül lesz, ehelyett az első három hónapban 8,5 százalékos volt. A korábbi­nál többet költünk élelmi­szerre, élvezeti cikkekre. Nőtt a vendéglátók forgal­ma is, minden bizonnyal azért, mert kínálatuk jobban igazodik a kereslethez. A ruházati forgalom elsősor­ban a szövetkezeteknél fej­lődött. Remélhetőleg az elért színvonalat a továbbiakban is sikerül megtartani annak ellenére, hogy az ipar ké­sedelmes szállításai miatt —, is — a fogyasztási cik­kek készlete jelentősen csök­kent. Tény az is, hogy az erőfeszítések ellenére az áru­kínálatban időnként zava­rok keletkeztek megyénk­ben. Nem folyamatos az el­látás konkrétan réteslisztböl, margarinból, mosogatósze­rekből, patronból; Nem megfelelő az ABC-áruházak, élelmiszerboltok hús- és pékáruválasztéka sem. Nincs nyitástól zárásig folyamato­san készlet. Különösen nagy gond ez a kistelepüléseken. A beszámoló elemezte azokat az eredményeket, amelyeket a munkahelyi és diákétkeztetésben elértek szűkebb pátriánkban. Az árakról szólván azt hang­súlyozta, hogy bár a vizsgá­latok szerint a forgalmazók, termelők kalkulációi nagy többségükben helyesek, az indokolatlan emelések meg­akadályozására a továbbiak­ban is folyamatosan ügyelni kell. A fogyasztók közérzetének javításához természetesen hozzátartozik a kereskede­lem kulturáltsága is. Nos, az elárusítóhelyek színvona­lával általában nincs baj. A megye 8100, e területen dol­gozójától viszont nehéz jó modort követelni akkor, amikor számuk jóval keve­sebb a kelleténél, illetve keresetük alacsony, munka- feltételeik gyakran rosszak. A negatívumok fölszámo­lását valószínűleg jól fogja segíteni, hogy a legfontosabb feladatok közt említette a tájékoztató, a belső- és a társadalmi ellenőrzés szi­gorítását, gyakoribbá tételét. Az elkövetkező időszak ki­emelt tennivalója lesz még: az alapellátás zavartalanabb megszervezése, az alacsony jövedelműek keresletéhez igazodó árukínálat fejleszté­se, a szocialista erkölcs meg­szilárdítása a kereskedelmi munkában. Németi Zsuzsa JÁTÉKVONAT, TANVASÚT... Kicsik, nagyok mátrai öröme A füredi megállóban Megfiatalodott a mátrai kis vaspálya, rajta pedig a bájos úttörővasút: mintegy ötesztendős munkával, ösz- szesen 15,4 millió forintos költséggel — a MÉM iga­zán dicséretes támogatásá­val, az üzemeltető erdő- és fafeldolgozó gazdaság nem kevés anyagi áldozatválla­lásával, javarészt a személy­zet igyekezetével — 13,1 kilométer hosszúságban kor­szerűsítették a füredi, lajos- házi vonalakat. Hidakat, ál­lomásokat építettek, moz­donyokat, kocsikat cseréltek. Röviden: ezt ünnepelték tegnap Gyöngyösön, ezzel köszöntötték valójában talán legelőször az alapításának 650 éves jubileumára készülő várost. Ha az avatás nem is szű­kölködött éppen emlékeze­tes látványosságokban — korántsem volt olyan ese­mény, mint mondjuk, az Orient expressz indítása, őszinte örömet jelentett azonban mindazoknak, akik kedvelik még az ilyenfajta utazást, amiben a minisze­relvényen mindmáig része lehet az embernek. Mert kétségtelenül romantikus, hangulatos közlekedés ez, s modern korunkban is vará- zsos. S a szép tájakon csattogó kerekek fölött nemcsak az utas, hanem a vasutas is esküszik erre! Legalábbis Juhász József, a szerdai ki­tüntetettek, jutalmazottak egyike, aki 1952-től tartó szolgálata során mozdony- vezetőből most lépett elő segédtisztté. — Már hogyne élnék a vasút bűvöletében — mond­ta a nagyapasága ellenére is még mindig fiatalos ki­nézésű masiniszta, hogy Bajcsy Endre vonalfőnök engedélyével felkapaszkod­tunk hozzá a gép fülkéjébe —, amikor tulajdonképpen ez az első igazi munkahe­lyem! Az, ahonnan a legna­gyobb csábítás sem tudott elmozdítani, amióta csak el­jegyeztem magam érdekes szakmámmal! Fűtőként kezdtem, aztán vizsgákat tettem: segédkezelő, majd önálló vezető lettem a gőzös után a dízelen is. Hol a sze­mélyszállításban, hol meg a teherfuvarozásban dolgoz­tam. Az izgalmasabb évek­ben előfordult, hogy 420 óráért kaptam a havi fize­tésemet. Kővel, fával jártam, a Pipis-hegyi gyár beruhá­zásához úgyszólván minden anyagot mi vittünk. Esőben, hóban tengelyen voltam, kához ragaszkodhatnék job­ban ... ?! Jó ideje — már tőle is ifjabban startolnak itt. Út­törőként jön az utánpótlás a legjobb diákok közül. Az 5388. számú Vasúti Úttörő­csapatnak — amely 9 álta­lános iskola pajtásai közül verbuválódik —, ugyanis 4.5-esnél gyöngébb tanul­mányi átlagú gyermek nem lehet a tagja. Mert a rosz- szabbaknak esetleg meg­erőltető volna a szeptember­től májusig tartó kiképzés, majd pedig az intézeti mun­ka melletti szolgálat for­galmistaként, jegyvizsgáló­ként, váltókezelőként... A kisvasút, persze nem igényel különösebb erősítést, így az érdeklődés előbb vagy utóbb tovább szólítja innen a leánykákat, fiúkat. A mátrai síneken jobbára csak az emlékük marad. Annyi, hogy azért voltaképpen itt készült fel hivatására, játé­kosan és komolyan a gyön­gyösi főnökségen sajátitotta el alapvető ismereteit az az 55 technikus, 9 mérnök, aki ma az ország legkülönbö­zőbb helyein teljesíti min­dennapi feladatait. Netalán — mert az egyikük egészen messzire szakadt — Brazí­liába ... Az emlékük marad, meg az üzenetük. S boldogság mindig a jó hír, amit róluk kapnak. Gyóni Gyula Juhász József, az előléptetett masiniszta akadtak olyan kemény te­leink is, amikor három mozdony tolta az ekét a ra­komány előtt! Amikor a szükség úgy hozta, hát á műhelyben segítkeztem vagy történetesen a pályát épí­tettem, igazítottam magam is, mint a társaim. Nem betegeskedtem, nem marad­tam soha igazolatlanul tá­vol, s — úgy érzem —, hogy az igyekezetemért minded­dig meg is becsültek. Évente kaptam jutalmat, négyszer lettem kiváló. Mi más mun­FOLDÖNJÁRÓK LOGIKÁJA S.O.S. az egri gyalogbelvárosbiíl A társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása megyénkben Nem kis meglepetést kel­tett néhány hónapja a la­punkban is közzétett több adat a gyalogbelváros forgal­máról. Csak emlékeztetőül: a Széchenyi utcáin átlagosan harmincezer gyalogost szám­láltak meg reggel hat és es­te nyolc óra között, valamint 400 személygépkocsit és 260 teherautót! A múlt év utol­só negyedéhez képest annyi változott, hogy hasonló gya­logosforgalom mellett ugyan­ennyi, vagy talán több sze­mély- és teherautó található a történelmi belváros utcáin, azzal a különbséggel. hogy azok állnak. Legtöbbjük nem parkolási szándékkal, hanem kényszerűségből. Ügy tűnik, hogy a járművek kitil­tásának egy eredeti módját választották, az épület, út és telefonhálózat „összehangolt” felújítási munkáival a közle­kedők előtt minden lehetsé­ges továbbhaladási lehetősé­get megszüntettek. Aki ugyanis járművével (azért, mert ott van a gará­zsa, mert meghatározott úti­céllal hajtott ide) a Széche­nyi utcára ért, kijutni már csak nagy gonddal tud. A Bródy Sándor utca második éve közműépítés miatt le van zárva, a két másik „ki­vezető” utca közül, a Marx Károly utcában kábelfektetés folyik, az Alkotmány utca elején megkezdték a sarok épület külső tatarozását. Va­lamilyen elgondolás alapján a szűk utca mindkét oldalán állványerdő tornyosul, s ha közöttük autó halad, mór a gyalogos sem fér el. Mind­ez az idegenforgalmi fősze­zon nyitányán! Mondhatja valaki, a felújí­tási munkálatok szüksége­sek, a gépjárműforgalom pe­dig nem. Az itt lakókat ugye nem lehet kitiltani, az áru­szállító teherautókat pedig... Nos, ez ügyben e sorok író­ja másfél-két évtizede tudó­sított olyan tervekről, hogy az üzletekbe a város hatá­rában épülő raktárakból az árut mozgékony, villamos meghajtású kisautók hordják szét, méghozzá az éjszakai órákban. Mi van most? Pót­kocsis teherautó verekedi keresztül magát minden aka­dályon, hogy néhány kiló vajat lerakjon a boltnál. Vagy mint szerdán délelőtt a Marx Károly utcában az FK 74-63 rendszámú hússzál­lító teherautóról: négy rekesz kolbászt. A gyalogbelváros kísérleti jellegű forgalmi rendjének bevezetése után megkérdez­ték az egrieket a forgalom- szabályozásról. Nem szak­emberek, hanem a helyzetet nap nap után átélő laikusok válaszoltak. Egyikük arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, amely egyik rész­ről a gyalogosoknak a tömb­felújítások során kialakított tereket, sétányokat hozott létre hazai, de külföldi elis­merést is kiváltó módon, másrészt viszont az áruhá­zak, üzletek áruellátásának jelenlegi és megmaradt szer­vezetlensége. Csupán a gya­logbelváros határai között van: ABC, Mágnes, Skála- Centrum, több húsbolt, KE­RAVILL, Bizományi, Patyo­lat-szalon, vasbolt stb., stb. Ezek mind többet igyekez­nek tenni a vevőkért, az újabb vásárló tömegek meg­nyeréséért. Ez a forgalom- növekedés viszont újabb és újabb teherautókat sorakoz­tat fel a szűk utcákon. Más lenne a helyzet, ha ugyan­ide csupán presszókat, aján­dékboltokat, fodrászszalono­kat, áruval könnyen feltölt­hető bemutatótermeket ala­kítottak volna ki. Egyik le­vélírónkat idézem: nem aka­runk okosabbak lenni a ta­nult városrendező szakembe­reknél, a forgalmi rendért felelős hivatali vezetőknél, de az egyszerű ember logiká­ja és mindennapi bosszús tapasztalata is azt diktálja, hogy a belvárosban a hely­zet még mindig nem az igazi. A gyalogvárosban éppen a gyalogosok helyzete a válsá­gosabb a gyalogosok és jár­művek közötti „békés egy­más mellett élésében”. (pilisy) Az MSZMP Heves megyei Bizottsága agitációs és pro­paganda, valamint a gazda­ság- és szövetkezetpolitikai munkabizottsága Kiss Sán­dornak, a megyei pártbizott­ság titkárának elnökletével tegnap, Egerben együttes ülést tartott. Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülés kez­dődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. Az MTA, az MSZMP Központi Bizottsá­gának Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Inté­zete, és Politikai Főiskolája által közösen rendezett ta­nácskozást a marxi életmű és eszmevilág sokoldalú be­mutatásának szentelik. Fő­ként azt elemzik, hogy a marxista tanok és érvényesí­tésük miképpen hatnak, gyümölcsöznek ma különfé­le területeken, így minde­nekelőtt a politikában, de a gazdaságban, a tudomány­ban, a kultúrában is. Pach Zsigmond Pál aka­démikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke üdvözölte a megnyitó ülé­sen a tanácskozás több száz résztvevőjét — politikai, szellemi életünk jeles képvi­selőit —, majd méltatta a Marx-évforduló jelentőségét. A két munkabizottság Ma- róti Sándornak és Bágyi Im­rének, a megyei tanács el­nökhelyetteseinek előterjesz­tésében megtárgyalta a VI. ötéves terv kiemelt társada­lompolitikai programjai — lakás, egészségügy, általános Megemlékezések Marx Ká­rolyról és művéről — mond­ta — eleven és csaknem megszakítatlan hagyományát jelentik a magyar munkás- mozgalomnak, a hazai szel­lemi és politikai progresszió­nak. E hagyomány legfőbb tartalma és lényege ma: Marx szellemében nézni szembe a szocializmus törté­neti útjának kemény reali­tásaival, és Marxtól ösztön­iskolái fejlesztések — meg­valósulásának helyzetéről készült jelentést. A két mun­kabizottság tájékoztatót hall­gatott meg a táppénzes állo­mány helyzetéről, alakulásá­ról a megye ipari és mező- gazdasági üzemeiben. zött tudományos elmélyedés­sel, intellektuális bátorság­gal, gyakorlati cselekvéssel kutatoi-munkálni a választ a szocializmus, a magyarság és az emberiség jelenének feszí­tő kérdéseire. Ezután Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartotta meg a tudományos tanácskozás fő előadását. HALALANAK 100. ÉVFORDULÓJÁN Marx Károly-emlékülés az Akadémián óvári Miklós beszél (Népújság telefotó — MTI—KS) Az autó gyorsabb — a kisvonat romantikusabb... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents