Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 27., szerda 3. Biztató tavasz ÁTRENDEZŐDNEK A TERMELÉSI ARÁNYOK - TÖBB OLCSÓBB TERMÉK - 62 EZE$. KOCASÜLDŐ A HÚSTERMELŐKNEK - ÖSZ­TÖNZŐ ÁRRENDSZER Húsipari tervek A HATÁR ÜDEZÖLD. Az őszi vetések szépen sorolnak, ígéretesen fejlődnek. A rö­vid ideig tartó, enyhe tél még egy százalékát sem ká­rosította a kalászos gabonák­nak. Az ősszel a tervezett­nél 56 ezer hektárral na­gyobb területen vetették el a búza magját a gazdaságok*. A tervek szerint betakarít­ható a 14,5 millió tonna ga­bona is, melyhez 2,9 millió hektáron kell megfordulni a vetőgépeknek. Kora tavasz- szal már biztosnak látszott a gabonaprogram idei telje­sítése, a vetések szerkezete azonban nem mindenben igazodott az ágazati élképp zelésekhez. Kukoricából a tervezettnél 20 ezer hektár­ral szándékoztak kevesebbet vetni az üzemek. Az elmúlt hét örvendetes változásokat hozott. Több nagyüzemben csökkentik a szálas takarmányok, a siló- kukorica és a tavaszi kalá­szosok vetésterületét, helyet­te kukoricát vetnek. A gaz­daságok átértékelték elgon­dolásaikat, mert az elmúlt esztendőben jelentősen ja­vult a kukoricatermesztés jövedelmezősége. Növekedett felvásárlási ára, s az érté­kes takarmánynövény na­gyobb termésekre is képes, mint a kalászos gabonák, művelésére viszont nem kell több pénzt fordítani. Az át­lagszámok szerint tavaly egy hektáron termett annyi kukorica, mint amennyi ka­lászos másfél hektáron. Jó minőségű vetőmaghoz jut­hatnak a gazdaságok, a szakemberek hatvanféle hib­rid között válogathatnak. A mezőgazdaság tavaszi felkészülésére a gondosság jellemző. Régi kívánsága volt a szakembereknek, hogy cu­korrépából, napraforgóból nagyobb legyen a fajtavá­laszték, növekedjen, a kül­földről származó hibridek aránya. Óhajuk teljesült a mostani tavaszon. Javul a gép- és alkatrészellátás is, a tervek szerint 13,5 milliárd forint értékű gépet vásárol­hatnak az üzemek. Egyebek között 6500 traktor beszerzé­sére lesz lehetőségük, s az aratás kezdetéig megérkezik mintegy 1500 gabonakom­bájn is. Várhatóan rövidebb lesz az a hiánycikklista, ame­lyen a mezőgazdasági gépal­katrészeket sorolják fel. Már tavaly is 2,5 milliárd forint értékű alkatrészt gyártottak a hazai vállalatok, szövetkeze­tek, melyek egyharmada az importgépek javítását szol­gálta. Az idén tovább bővül a hazai pótalkatrész-gyártás. MINDEZEK ELLENÉRE sem telnek gondtalanul a mezőgazdászok napjai. Az elmúlt hónapokban nem volt elegendő műtrágya a gazda­ságokban, s a szállítás is akadozott. Ez pontosan ak­kor történt, amikor hosszas érvelésre növekedett a mű­trágyázás! kedv az üzemek­ben. A beérkezett igények szerint egymillió 650 ezer tonna vegyes hatóanyagot szándékoztak kiszórni, 100 ezer tonnával többet az elő­ző évinél. A kibontakozó kedvet fékezte a műtrágya­Korszerűsítették az ener­giafelhasználást Hajdú-Bihar megye három baromfihús- termelő gazdaságában. A hajdúnánási Dózsa Tsz- ben — amelynek tíz nevelő- házából évente 120 vagon pulykahús kerül piacra — 3,5 millió forintot költöttek minden esztendőben tüzelő­olajra. A pótlását a telep mellett elkészült mélyfúrású kútból nyert 73 fokos ter­málvízzel oldották meg. Ez­zel fűtik a nevelőházakat. Az ilyen módon egyszer már hiány, ősszel már 130 ezer tonna hatóanyag nem kerül­hetett a helyére. Az idei esztendő első negyedében nem sokat változott a hely­zet. Ezért állapodott meg a közelmúltban az Ipari, vala­mint a Mezőgazdasági Mi­nisztérium abban, hogy a mezőgazdaság a hazai vegy­ipartól 48 ezer tonna nitro­génműtrágyát kap. Kellene a gyors segítség a növényvé­delmi munkákhoz is, mert egyes növényvédő szerekből ugyancsak kevesebb van a szükségesnél. A hiányzó kemikáliák sok bosszúságot okoznak az üze­mi vezetőknek, de bizalmuk nem rendül meg. Biztató a tavaszkezdet, kedvező a me­zőgazdaság helyzete ahhoz, hogy idei tervét teljesítse. Ezt állapították meg a kö­zelmúltban a Minisztertanács ülésén is. A bizakodás min­denekelőtt abban gyökered­zik, hogy a termeléshez szük­séges legfontosabb eszközök, anyagok az üzemek ren­delkezésére állnak, elterjedt, megerősödött a magas ter­melési színvonal, és az ága­zatban dolgozók szakértelme folyvást gyarapszik. Még sincs könnyű dolga a mezőgazdasági mérnököknek, technikusoknak. A sikeres tavalyi esztendő után egy­két százalékkal kell növel­niük a termelést, a kiegészítő tevékenységet pedig 5,5 szá­zalékkal szükséges bővíte- niük. Ennél is nagyobb a feladatuk az export teljesí­tésében. Tavaly 80 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék hagyta el az orszá­got voltaképpen minden har­madik hektáron a külpiacra termeltünk. Az idén ez sem lesz elegendő. Az ágazat ter­vei szerint 10 százalékkal szükséges bővíteni az expor­tot. A CÉL ÖNMAGÁBAN IS erőfeszítésre ösztönöz. Ezt csak fokozza, hogy a világ­piacon csökkennek, vagy változatlanok maradnak az élelmiszerárak. Ezért az ex­portbevétel tervezett növe­lésénél nagyobb ütemben kell fokozni a kivitelt. Az előzetes számítások szerint a határon túl értékesített termékek mennyiségét 15 százalékkal kell növelni ah­hoz, hogy a bevételek 10 szá­zalékkal emelkedjenek. S nem is akármilyen árukról van szó. A vásárló kritikus szemmel vizsgálja a minősé­get, a csomagolást, igényes a választékra, megkívánja a szállítási határidő pontos be­tartását. Mindezeket jól ismerik az agrártermelésben dolgozók, az elmúlt években alkal­mazkodtak is a vevők kíván­ságához. A közelmúltban nyújtott át köszönő levelet a mezőgazdasági és élelme­zési miniszter az exportban legtöbbet teljesítő 23 mező- gazdasági üzem, feldolgozó és forgalmazó vállalat veze­tőinek. A dicséret voltakép­pen a többségnek szól. hi­szen szinte valamennyi üzem érdekelt az export fokozásá­ban. Az idei felkészülés, a biztató tavasz pedig a tervek felhasznált, de még mindig 35—40 fokos vizet a fóliahá­zak fűtésénél másodszor is hasznosítják1. A balmazújvá­rosi Lenin és a nagyhegyesi Vörös Október termel őszö- vetkezetekben gázfűtéssel tették feleslegessé a drága olajat. Az elmúlt évben Nagyhegyesen 3900, Balmaz­újvároson pedig 3700 tonna húscsirkét neveltek fel. Szá­mítások szerint ilyen tételek mellett a gázfűtés csaknem kétmillió forinttal csökkenti a költségeket. Az előirányzottnál kedve­zőbben alakulnak .az állat­forgalmi és húsipari vállala­tok idei szerződéskötései a termelőkkel; ez azt jelenti, hogy a lakossági ellátás to­vábbra is kiegyensúlyozott lesz. Az üzletekben a már megszokott színvonalú áru­kínálatra lehet számítani, és bőségesen jut exportra is. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt összesítése szerint a vágóhidaknak 6,7 millió sertés és négyezer híján öt­százezer szarvasmarha át­vételére van jelenleg írásos megállapodásuk. A termelői kedvet ösztönző feltételek­ről és az idei ellátásról Fa- ludi Endre, a tröszt vezér- igazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. Egyebek között elmondta: az ipar fel­készült a megnövekedett vágási és feldolgozási fel­adatokra. Sokat segít a be­vezetett ösztönzőrendszer; ütemesebb lett az alap­anyag szállítása, megszűnő­ben vannak vágósertésnél a korábbi holt szezonnak szá­mító időszakok, például té­len és kora tavasszal. Az üzemi hálózatban is kisebb termelési átcsoportosításokra kerül sor, az átlagosnál na­gyobb sertés- és marha­szállítmányokat fogad majd többek között a szekszárdi és a Komárom megyei Vál­lalat, míg a Budapesti Hús­ipari Vállalat fele annyi marhát vág és dolgoz majd fel mint tavaly, miközben növeli a sertésvágás és -fel­dolgozás arányát. Juhvágás- ra is berendezkedik a Bor­sod megyei vállalat. A piaci igényekhez való alkalmaz­kodás jegyében a termelési arányok is átrendeződnek, amennyiben például — a nagyobb exportkilátások nyomán — mintegy 60 szá­zalékkal növekszik a dobo- zossonka-gyártás. A tava­lyinál csaknem ötödével több hurkát, kenőmájast, hússaj­tot és étkezési szalonnát kí­nál az ipar. A lakossági igényeknek megfelelően ala­kítják az egyes marhahús­félék előállítását. A belföldi fogyasztásra biztosított központi hús­mennyiség a tavalyinál va­lamivel több lesz. Változás­nak számít, hogy az igé­INFORMÁCIÓ — FELDOLGOZÁS — ORGANIZÁCIÓ Tegnap még alig ismert, ma pedig egy kicsit talán már túlzottan is sokat hasz­nált szavaink. S ha azt mondjuk: „túlzottan sokat”, tesszük ezt nem azért, mintha a legkevésbé is elíté­lendőt találnánk gyakorisá­gában. Ellenkezőleg, nagyon is hasznos, hogy így szem előtt tartjuk, más kérdés, természetesen, hogy jobb lenne, ha megtanulásukra nem korunk meglehetősen súlyos gazdasági követelmé­nyei késztetnek bennünket. Lényeg mindenesetre az a dologban, hogy napról napra jobban megtanuljuk. Már­mint ezeket a szavakat, még inkább pedig a fogalmat, amelyet kifejeznek. Mint az a három fiatal, friss diplomás fiú — Rábai Tibor matematikus, Sze­mezem Tamás rendszerszer­vező gépészmérnök és Kol- mann Béla közgazdász —, akiket már egyetemi tanul­mányaik idején „beoltottak” ezzel a témával. Valameny- nyien a SZÜV munkatársai lettek, s mint ilyenek, még közelebbről tapasztalhatták, milyen sok tennivaló akad megyénkben is azon az úton, amely a korszerű, vagyis el­nyekkel összhangban fokoz­zák az olcsóbb áruk ará­nyát és az így kínált készít­ményekből — a kenős áruk­ból, a hurka- és a sajt­félékből és számos más ol­csóbb termékből — mintegy 15 százalékkal többet adnak át a kereskedelemnek, 1982- höz képest ötödével több, jó minőségű étkezési sza­lonnát szállít az ipar, több zsírszalonna és háj kerül az üzletekbe. Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok az elmúlt két évben közel 450 mező- gazdasági nagyüzemmel kö­töttek szerződést a termelés növelésére és a minőség javítására. E gazdaságok 1981-ben és 1982-ben 300 ezerrel fokozták az átadott sertések számát a minőség javítása mellett. Hasonló meggondolásból — a telje­sítmények növelésére — 18 ezer kocát is átadtak a gaz­daságoknak kedvezményes feltételekkel, az állomány értéke meghaladta a száz­millió forintot. A húsipar és a mezőgaz­daság között létrejött a va­lós érdekeknek megfelelő együtt­működés, mely egyaránt szolgálja a hazai ellátást és az export- árualapok bővítését. A kis­termelők portáira két év alatt 125 ezer kocasüldőt helyeztek ki — szintén ked­vezményes feltételekkel —, 1983-ban is folytatják ezt az akciót. A nagy érdeklő­dés láttán a tervezettnél több — összesen 62 ezer — kocát adnak át a kisterme­lőknek, akik az állatok el­lenértékének térítésénél több lehetőségből választhatják a számukra legelőnyösebbet. Az év első négy hónapjában a nagyüzemek felárat kap­tak a hízott sertésekért, az ipar ezzel is ösztönzi a tél végén és tavasszal mindig lanyhább feldolgozószezon élénkítését. Az év eleji üte­mesebb átvétel érdekében árualap-bővítő felárat is kapnak a nagyüzemek, amely 20 százalékos több­letnél, és arra vonatkozóan — kilónként 3 forint, ami kedvező az állattartóknak. A húsipar nem nézi kívül­állóként a termelők minő­méletileg a legjobb gazdál­kodás felé vezet. És akkor „mellékesen” — azaz: másodállásban — lét­rehozták az INFELORG el­nevezésű vállalkozásukat. Ez csak így, első hallásra-olva- sásra hangzik kicsit szokat­lanul, de bizonyára mind­járt ismerősebb lesz. ha el­áruljuk: az írásunk első mondatában szereplő három szó kezdőbetűinek — infor­máció, feldolgozás, organizá­ció — összevonásából ered. Kolmann Béla, a „trium­virátus” közgazdásza, piac­kutatója, készségesen — s egyben nem kis szakismere­tet elárulva — mondja er­ről az egyelőre még kevéssé ismert vállalkozásról: — Rájöttünk valamire, amit természetesen már so­kan előttünk is tudtak: je­lenlegi ismereteink mellett még nagyon sokat lehet ten­ni azért, hogy a különböző gazdaságok — jellegük és lehetőségeik függvényében — a korábbinál lényegesen gazdaságosabb körülmények közt dolgozzanak. Elméleti ismereteink és a kompúterek kitűnő lehetőségeket bizto­sítanak ehhez. Mivel pedig mi hárman együtt rendelke­zünk — legalábbis nagyon bízunk benne — a szükséges feltételekkel, elhatároztuk, hogy létrehozzuk a mi kis munkaközösségünket, azzal a ségjavító törekvéseit sem; anyagi eszközökkel támo­gatja egyebek között a ser­téstermelő gazdasági társu­lásokat, amelyek különleges minőségű alapanyagot állí­tanak elő. A dobozolt son­kát gyártó öt húsipari vál­lalat például 165 mezőgaz­dasági üzemmel működik együtt, a sonkagyártásra leginkább alkalmas sertés- állomány előállítására. Ám más vállalatok is külön partnerkört alakítottak ki egy-egy különleges rendel­tetésű termék, például a megfelelő minőségű karaj, a comb előállítására. Az üzemi árbevételek ilyen ese­tekben az átlagosnál ked­vezőbbek, mivel a többlet­érték felét a gazdaságoknak a húsipari vállalatok kifi­zetik. A Szegedi Szalámi­gyár szintén szakosított termelői kört gyűjt maga köré, ebben helyük van a kistermelők­nek is, akik 150 kiló feletti .súlyban történő átadás ese­tén is megfelelő anyagi ér­dekeltséget találnak. A kistermelőkhöz tavaly 3500 vemhes üszőt helyezett ki az ipar, igyekezve mér­sékelni a szarvasmarha­állomány csökkenését. A nagyüzemek hústípusú szarvasmarha-állomá­nyának növelésére 37 me­zőgazdasági üzemmel közös, társasági fejlesztést valósí­tanak meg. Most gyümölcsöznek a két évvel ezelőtt 350 gazdaság­gal kötött exportárualap­bővítési szerződések, ame­lyek nyomán-15 ezerrel bő­vült e gazdaságokban a te-j hénállomány, és ez az idén 2—3 ezer tonnával gyara­pítja az exportlehetősége­ket. Az ipar még egész sor kedvezményt kínál az együtt­működni szándékozóknak, azoknak, akik a piaci igé­nyek változásának nyomán követésére — kihasználva az ösztönző árrendszert — haj­landók messzemenően fi­gyelembe venni a feldolgozó- ipar igényeit. Mindezek nyo­mán alakul kedvezően a belföldi húsáru-forgalmazás és az exporteredmények bő­vítésére is reális lehetőségek kínálkoznak. céllal, hogy matematikai-köz­gazdasági modelleket dol­gozzunk ki a számítógép eszközként történő felhasz­nálásával — különböző vál­lalatok számára. Számunkra kiindulási pont­ként legalkalmasabbnak a mezőgazdaság mutatkozott. Elsőként a Füzesabonyi Ál­lami Gazdaság húsüzemét kerestük fel, és a begyűj­tött, majd elméletileg fel­dolgozott információk alap­ján rátaláltunk az optimális­nak nevezhető termékszerke­zetre. Ez így talán kicsit „elmé­letiül” hangzik, de kitűnő magyar fordítása van: a gazdaság korábban előállított termékei közül néhányról kimutatta az „agytröszt”, hogy azok jelen időszakunk­ban, a mostani igények és árak mellett nem eléggé gaz­daságosak, s számításaik eredményeként például azt javasolták, hogy az üzem olasz szalámi helyett tőke­húst, kolbászt, vagy hurkát készítsen. További és jelenleg első számú témájuk: az állatállo­mány takarmányozásának optimális meghatározása. — Az a szándékunk — mondja erről Kolmann Béla —, hogy az adott gazdaságok számára, többvariációs taná­csot adjunk a számukra leg­inkább célszerű megoldá­Régi minta, új fazon Díjnyertes szőttesek Hevesről Az Alkotó Ifjúság pályá­zaton — amelyet a Heves megyei KISZÖV hirdetett meg — a szőttes kategóriá­ban az első díjat a hagyo­mányos mintázatú száda nyerte, amelyet Fehér Ist­vánná, a Hevesi Népművé­szeti és Háziipari Szövetke­zet szövőnője tervezett. A zsűri nemcsak a minták szép­ségét, eredetiségét, hanem a szövés technikáját is értékel­te. A képünkön látható füg­göny ugyanis szőhető majd nemcsak a régi kézi, hanem az új szövőgépen is A varrott áruk közül első és második helyezett lett az a két divatos blúz is, ame­lyet Besenyei Jánosné és Pataki Miklósné tervezett. A Népművészeti Vállalat a blúzokból máris 500—500 da­rabot, a szőttesből pedig ezer métert rendelt (Fotó: Tóth Gizella) sokra. Miből, mit, mennyit — ez a lényeg, s persze, nem utolsósorban az, hogy: mennyiért. Példaként meg­említhetem a verpeléti ter­melőszövetkezet tehenészeti telepe számára készített re- cepturánkat, amely száz te­hénre számítva évi 250 ezer forint megtakarítást jelent. — Nem az akadékoskodás kedvéért, de saját munkál­tatójuk, a SZÜV hasonló ténykedéssel foglalkozik, jóllehet, érdeklődési területe az üzemszervezés ... — Valóban így van, de meg kell mondanom, hogy semmiképpen nincs szó kon­kurenciáról, hanem komp­lementer, tehát egymás ered­ményeit kiegészítő tevékeny­ségről van szó. Mi akkor tudunk legjobban és legha­tékonyabban dolgozni, ahol a Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat már ki­alakított egy jó utókalkulá1- ciós rendszert. Ezzel nincs is gond. Sokkal inkább azzal, hogy „nyelvünket” és szán­dékunkat — sajátos volta miatt — kevesen értik, s így kevesen igénylik egyelőre. Pedig — nem reklámként mondom — gyorsan, ered­ményesen, és ami szintén nem lényegtelen — arány­lag olcsón dolgozunk. B. Kun Tibor teljesítését ígéri. (F. J.) Termálvízzel, gázzal fűtött baromfitelepek INFELORG Nem boszorkányság, „csak“ modellezés...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents