Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. április 26., kedd Andropov nyilatkozata a Spiegelnek Választások Portugá I iában Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára utolsó választási nagygyűlé­sén (Népújság — telefotó — AP—MTI—KSj Portugália lakossága hét­főn járult az urnák elé, hogy az új parlamentet megvá­lassza. A törvényhozás 250 képviselői helyéért több, mint háromezer jelölt ver­sengett. Ramalho Eanes köz­társasági elnök vasárnap es­te a néphez intézett szózatá­ban felhívta a figyelmet arra, hogy „az ország népe az új parlamenttől konstruktív fel­lépést, a. jövendőbeli kor­mánytól pedig demokratikus megoldásokat vár”. A forradalom győzelmének 9. évfordulóján megtartott választás rendben zajlott le A portugál választási rend­szer bonyolultsága, az össze- számlálás nehézkessége miatt az első nem hivatalos ered­mények kedden reggelre vár­hatók. A hétfő esti részeredmé­nyek szerint a szocialista párt előretörése csaknem biztosra vehető. A szovjet sajtó hétfőn közzétette Jurij Andropov- nak, az SZKP KB főtitká­rának a Der Spiegel című nyugatnémet politikai heti­lap kérdéseire adott vála­szait. Az európai közepes ható- távolságú nukleáris fegy­verzetek korlátozásáról Géni­ben folyó tárgyalásokról szólva Jurij Andropov meg­állapította, hogy azok zsák­utcába jutottak. A tárgya­lásokat a Szovjetunió ja­vasolta, s azzal az elhatáro­zással kezdte meg, hogy el lehet érni a Szovjetunió és a NATO-országok európai közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközeinek csökken­tését, a nukleáris szemben­állás szintjének radikális, kölcsönös leszállítását. Az Egyesült Államok célja a genfi tárgyalásokon, mint kiderült, az volt, hogy — bármilyen áron is —, jelen­tősen tovább növelje a NATO meglevő nukleáris arzenálját. Csökkenteni csu­pán a szovjet rakéták szá­mát akarja. Az Egyesült Államok kor­mányzata kitart korábbi egy­oldalú álláspontja mellett, s a legkisebb szándékát sem mutatja annak, hogy figyelembe vegye a másik fél törvényes érdekeit és becsületes, kölcsönösen el­fogadható megoldást érjen el. Javaslatait előterjesztve az Egyesült Államok min­den esetben arra törekszik, s ez számára a legfőbb, hogy kárt okozon a Szovjet­unió biztonságának és saját javára bontsa meg a kiala­kult egyensúlyt. Ez az alap­vető oka a genfi sikertelen­ségnek. Az utóbbi időben az Egye­sült Államokban, és néhány más NATO-országban a Szovjetunió hajthatatlansá- gáról beszélnek. De hát valójában miben is kellene engednünk? Azt követelik tőlünk, hogy csupán a ra­kétákról kössünk megálla­podást — a meglevő köze­pes hatótávolságú szovjet rakétákról, és az Európába telepíteni szándékozott ame­rikai rakétákról. Az ameri­kaiak egyszerűen elutasítják a megállapodást a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök más fajtáiról. Kije­lentik: erről nem akarunk tárgyalni, és kész. Azt kí­vánják tőlünk, hogy úgy tegyünk, mintha nem lenne tudomásunk a tengeri és szárazföldi telepítésű, a Szovjetunióra és más szo­cialista országokra irányított angol és francia rakéták több mint négyszáz robba­nófejéről. Washington feltételeket akar diktálni nekünk, azt követeli, hogy ne helyezzük el • közepes hatótávolságú rakétáinkat a Szovjetunió ázsiai részén. Az amerikaiak hallgatnak arról, hogy sok nukleáris eszközt összponto­sítottak ellenünk Ázsiában, a Csendes- és az Indiai­óceánon, a Távol-Keleten. Ha a Nyugat elfogadná a múlt év decemberében elő­terjesztett javaslatunkat, akkor a Szovjetuniónak és a NATO-tagországoknak 162 rakétája maradna, vagyis pontosan annyi, amennyivel ma a NATO — Anglia és Franciaország — rendelke­zik. Mindkét félnek meg­maradna 138 közepes ható- távolságú repülőgépe is. A Szovjetunió továbbra is következetesen arra törek­szik, hogy megtalálja a kö­zös nyelvet az amerikai fél­lel. Korábban tett javasla­taink továbbra is érvényben maradnak. Ha az amerikai kormányzat valamely prob­lémával kapcsolatban olyan javaslatot terjeszt elő, amely az említett kérdésnek az egyenlő biztonság szellemé­ben történő megoldására irányul, akkor mi azt fel­tétlenül kedvezően fogjuk értékelni — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára a Der Spiegel nyugatnémet heti­lapnak adott nyilatkozatá­ban. Az új kancellár Sinowatz ? Dr. Fred Sinowatz jelen­legi osztrák alkancellárt je­lölik a közeli napokban megalakuló koalíciós kor­mány elnökéül — jelentette be hétfőn délután dr. Bruno Kreisky kancellár, az Oszt­rák Szocialista Párt elnök­ségének ülését követően. Az SPÖ elnöksége ugyanakkor megbízta Kreisky kancellárt az elkövetkezendő napokban esedékes koalíciós tárgyalá­sok lefolytatásával. Hétfőn délután ülést tar­tott a vasárnapi választáso­kon megerősödött ellenzéki Néppárt vezetősége is. A Néppárthoz tartozó tarto­mányfőnökök hétfőn közös nyilatkozatukban állást fog­laltak a mindhárom parla­menti pártot egyesítő, úgy­nevezett koncentrációs kor­mány megalakítása mellett. A néppárti vezetők már va­sárnap este jelezték, hogy választási eredményeik alap­ján részt kívánnak venni a kormányhatalomban. Bécsben arra számítanak, hogy az Ostzrák Szocialista Párt — a mindkét ellen­zéki párttal folytatott tár­gyalásai után — az Osztrák Szabadság Párttal lép koa­lícióra. LENGYELORSZÁG Őrizetben az uszító A lengyel ál 1 ambiztonsági szolgálat elfogta és őrizetbe vette az illegális „Szolidari­tás” egyik vezetőjét. Józef Pinior az úgynevezett ideig­lenes koordinációs bizottság tagjaként a közelmúltban Zbigniew Bújukkal és a földalatti .Szolidaritás” más vezetőivel röplapokon a má­jus elsejei ünnepségek boj­kottálására, illetve ellenfel- vonuiások szervezésére uszí­tottak. —( Külpolitikai kommentárunk Ausztria Kreisky nélkül A CSAKNEM ÖT ES FEL MILLIÓ osztrák válasz­tópolgár mintegy kilencven százaléka élt szavazati jogával és döntött 183 parlamenti mandátum sorsá­ról. A kérdés az volt: vajon az immár tizenhárom esztendeje egyedül kormányzó Osztrák Szocialista Párt megőrzi-e abszolút többségét vagy koalícióra kényszerül. A választók akarata nyomán ez a második lehető­ség következett be. Ez egyben annyit jelentett, hogy az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) ország-, sőt világ­szerte tisztelt veterán politikusa, a köztársaság kancellárja — előzetes bejelentéséhez híven — meg­válik a kormányfői tisztségtől. Általános tapasztalat a tőkés országokban, hogy az a párt, amely ilyen hosszú ideje áll a kormányrúdnál, eleve veszít esélyeiből. Különösen igaz ez akkor, ha a külső és belső körülmények megnehezednek, hi­szen a nemzetközi gazdasági visszaesés egyetlen or­szághatárnál sem hajlandó megtorpanni. Ha így néz­zük, dr. Bruno Kreisky pártjának eredménye — te­hát az a tény, hogy bár az abszolút többséget elvesz­tette, a relatív többséget megőrizte és a parlament legerősebb pártja maradt —, nem tekinthető egyér­telmű kudarcnak. Senki nem vonja kétségbe, hogy éppen a kancellár egyetemesen tisztelt személye óvta meg a pártot az esetleges nagyobb veszteségtől (va­lamint az, hogy politikája nyomán az osztrák gaz­daság mutatói nem romlottak más országokéhoz ha­sonló mértékben). Jogos a kérdés: akkor miért he­lyezte eleve kilátásba a hetvenkét éves kormányfő, hogy az abszolút többség elvesztése esetén nem kí­vánja megtartani a kancellári bársonyszéket? Az okot inkább sejthetjük, mint tudhatjuk. Alighanem arról van szó — az idős politikus egészségi állapo­tán kívül —, hogy a koalició óhatatlanul kisebb moz­gásteret s több kompromisszumot jelent, és Kreisky éppen e csaknem másfél évtizede nemlétező korlá­tokat nem volt hajlandó vállalni. MI, MAGYAROK, úgy búcsúzunk Kreisky kancel­lártól, hogy nem felejtjük, mit tett a világszerte mintaszerűnek minősített osztrák—magyar kapcso­latok kikovácsolásáért. Minden okunk megvan arra a meggyőződésre, hogy a közösen lerakott alapok, kö­zös érdekeink e pillérei a jövőben is a jótékony stabi­litás jelképei lesznek a változó világban. Harmat Endre Namíbia-értekezlet „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Na­míbia mielőbb elnyerhesse függetlenségét” — hangsú­lyozta Honiad Imre, az ENSZ- közgyűlés ülésszakának el­nöke a namfbdai nép függet­lenségi harcának támogatá­sára rendezett nemzetközi értekezlet megnyitó ülésén. Az ENSZ égisze alatt ren­dezett nemzetközi értekezlet hétfőn kezdte meg tanács­kozását a francia fővárosban, az UNESCO székházában. E konferencia összehívását az ENSZ-közgyűlése tava ly de­cember 20-án határozta eL A közgyűlés e határozatában sürgette a Biztonsági Tanács 435. határozatának azonnali végrehajtását is, amely ki­mondotta, hogy Namíbia né­pe nemzetközi ellenőrzés alatt rendezendő szabad vá­lasztáson döntsön jövőjéről. Shultz Egyiptomban George Shultz amerikai külügyminiszter hétfőn dél­után Egyiptomba, közel-ke­leti kőrútjának első állomá­sára érkezett. Célja az, hogy életet leheljen a halódó Reagan-tervbe, és személye­sen vesse latba befolyását Dél-Libanon izraeli kiürítése érdekében. in A STRANDSZEZON! 4 >ivatboltjaink a MÓDI KERESKEDELMI # VÁLLALAT készletéből import és hazai ‘tiői, férfi és bakfis fürdőruhákból most különösen nagy választékot kínálnak ill | Április 28-án 18 órakor: [műsoros FÜRDŐRUHA-BEMUTATÓT ^rendezünk Gyöngyösön, az Ottörőházban. ^ „MEGHÍVÓK a bemutatóra a Sybill, Szindbád, t racunivuK a Demuiatora a oyoui, divatüzletekben és a Fenyő Aruház ~ Jivatosztályán díjtalanul kaphatók I Küldöttségünk Kabulban Az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottságának és az Afga­nisztáni Demokratikus Köz­társaság Forradalmi Taná­csának meghívására Borbán- di Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésé­vel párt- és állami küldött­ség utazott Kabulba, hogy részt vegyen a forradalom ötödik évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepsége­ken. Gromiko és a venezuelai külügyminiszter megbeszélése Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a miniszter­tanács első elnökhelyettese, külügyminiszter és Jósé Al­berto Zambrano Velazco ve­nezuelai külügyminiszter hétfői moszkvai megbeszé­lésén a felek aggodalmuk­nak adtak hangot a nemzet­közi helyzet egyre feszülteb­bé válása miatt, s hangsú­lyozták, hogy szükség van minden egyes állam erőfe­szítéseire a nukleáris ka­tasztrófa elhárítása, a béke védelme és a fegyverkezési hajsza megfékezése érdeké­ben. lések szerint már 4—5 szá­zalékot tenne ki. Ráadásul Japánban is jelentős a kapun belüli munkanélküliség: a szigetországra oly sokáig jel­lemző „élethossziglani" al­kalmazás sok tízezer felesle­ges dolgozót is aktív munka­erőként tüntet fel. A recesszió nyomán viszont MUNKANÉLKÜLISÉG JAPANBAN Borús kilátások? Közös himnusz-éneklés műszak előtt, rendszeres üze­mi torna, szabadságukat alig igénybe vevő, odaadó alkal­mazottak, akik szabadidejük­ben is a munkatermelékenység növelésén törik a fejüket — hosszan sorolhatnánk a ja­pán foglalkoztatás idillinek tűnő jellemzőit. Ha ez a „pa­radicsomi” állapot soha nem is volt általános, tény, hogy hosszú gazdasági fellendülés évtizedekig valóban különle­ges helyzetet, páratlan vál­lalati harmóniát alakított ki a távol-keleti államban. Az elmúlt néhány eszten­dőben azonban a világgaz­dasági visszaesés nem kímél­te a Felkelő Nap országát sem. Napjainkban körülbe­lül 2,4 százalékra tehető az állást keresők aránya — ez mintegy 1,3—1,4 millió em­bert jelent. (Tegyük hozzá rögtön: ez az adat csak japán mércével mérve tűnik ko­mornak, tucatnyi tőkés or­szág vezetői boldogan „elfo­gadnák”.) Az összkép — kicsit köze­lebbről vizsgálva — ennél persze bonyolultabb. A hiva­talosan munkanélkülinek nyilvánítottakhoz ugyanis hozzá lehetne számítani a részidőben dolgozók és a kényszer-szabadságoltak ré­tegét — így arányuk a becs­Allást kereső asszonyok a Japán főváros egyik munkaközvetítő Irodájában (Fotó: JP—MTI—KS) A Japán munkafegyelem és munkatempó vi­lágszerte páratlan. Képünkön: varrógépsze­relés utolsó fázisa a nagoyai Brothers Művek üzemcsarnokában (Fotó: CP—MTI—KS) A postai dolgozók toktól felvonulása a Japán szakszervezetek hagyományos tavaszt akciósorozatán a cégek tőlük — csakúgy mint az idősebb, túl magas fizetést húzó alkalmazottak­tól — igyekeznek elsőként megszabadulni. Megszapo­rodnak az előrehozott nyug­díjazások. A most felfutó, korszerű technológiát, teháit a kevesebb munkáskezet igénylő dinamikus ágazatok, úgy tűnik, nem fogják ma­radéktalanul felszívni a más­hol jelentkező munkaerő­többletet. Japán export- gondjai, jó néhány iparágnak válsága, a néhol fellépő ka­pacitáscsökkentési kényszer még borúsabbá teszi a kilá­tásokat. A tokiói külkereske­delmi minisztérium nemrég például vészjósló prognózist adott közzé, amelyben az év­tized végéig további négymil­lió ember utcára kerülését, tehát az állástalanok arányá­nak Japánban példátlan fel­duzzadását jósolja meg. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents