Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-26 / 97. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 26., kedd Nemzetközi kereskedelemfejlesztési szeminárium Kevesebb papírmunka - hatékonyabb termelés Bevált a mezőgazdaságban az átszervezett területi irányítási rendszer Nemzetközi kereskedelemfejlesztési szeminárium kezdődött hétfőn Budapesten a Magyar Kereskedelmi Kamarában, 20 afrikai, ázsiai és közép-amerikai fejlődő ország képviselőinek részvételével. A rendezvény része annak a szemináriumsorozatnak, melynek előző előadásait az ENSZ szakosított szervezete — a Nemzetközi Kereskedelmi Központ — közreműködésével Helsinkiben, illetve Stockholmban rendeztek. A budapesti szemináriumot Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke nyitotta meg. Elmondotta: Magyarország számára különösen A bő hétszáz lelket számláló Demjén furcsa kettősségben él. Közigazgatás dolgában Kerecsend társközsége, de földjének művelői az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezethez tartoznak. — Persze ez a kétfelé tartozás a tanácsvezetésnek nem jelent gondot. Legfeljebb oly értelemben, hogy bizonyítanunk kell, miszerint Demjén nem mostoha- gyermekünk — mondja elöljáróban Gémes László kerecsendi tanácselnök. — Azt hiszem, ezt mindmáig sokféle intézkedéssel sikerült is bizonyítanunk. Mást ne mondjak, az 1981- ben alakított vízműtársulat vállalkozásához a megyei tanácstól és az OVH-tól hatmillió forint támogatást tudtunk biztosítani, és az ösz- szességében 11 millió forint értékű beruházás olyan előrehaladott állapotban van, hogy a múlt héten az óvodába beköthettük a Ke- recsendről ide vezetett vizet. Az idén egyébként elkészül még 27 közkifolyó, továbbá egészséges vízhez jut az iskola, az orvosi rendelő, valamint a helyi focipálya sportöltözője. Ez utóbbit már csak azért is megemlítem, mert Takács Miklós és Tarcsi Tibor fiai nagyon szépen helytállnak a járási labdarúgó-bajnokságban. Munkájuk elismerése még a megyei sporthivataltól kapott pénzeszköz, ami jószerint az öltöző építését, megfelelő társadalmi erők toborzásával, lehetővé tette. Elmondotta a tanácselnök, hogy ezen a héten néhány fontos, halasztást nem tűrő ügyben is el kell járnia. Így például az óvoda és az iskola központi fűtésre való átállítása végett kazánok, radiátorok után talpal, merthogy az egri VASVILL ez ügyben nem tudta teljesíteni az ígéretét, a Fejlesztési Bank által kilátásba helyezett csaknem 400 ezer forinttal viszont október 1-ig el kell számolniuk. Ez a visszatérítés nélküli kölcsön alapfeltétele! Gémes Lászlónak lesz továbbá egy budapesti útja is, mert ugyan 125 ezer forinttal „beszálltak” az intézményes szemét- szállítás feltételeit biztosító gépkocsik vásárlásába, az egri városgondozási üzem kuka hiányában nem tudja biztosítani 252 demjéni porta hetente felgyülemlő hulladékának, szemetének elszállítását. A tanácselnök most egy olyan címet kapott, ahol talán orvosolni tudják a bajt. — E gondok mellett azt is fontosnak tartom fölemlefontos, hogy mind jobban bekapcsolódjon a bővülő nemzetközi munkamegosztásba. Hazánknak viszonylag kicsiny a belső piaca, s termelésének felét energiahordozókra, nyersanyagokra, fejlett technikára és fogyasztási cikkekre cseréli a külkereskedelem. Nemzeti érdekünk a diszkriminációtól mentes nemzetközi gazdasági együttműködés, a kereskedelem bővítése. Az elmúlt években dinamikusan bővültek gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink a fejlődő országokkal is. Többek között ez indokolja, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara megrendezze a szemináriumot. getni, hogy egy 1981-es vb- ülésen, valamint a kilenc tanácstagi körzet beszámolóin annyiszor sérelmezett köz- világítás gondját immár kipipálhatjuk — folytatta Gémes László. — Ugyanis Ho- monnai József, Varga Gyula sürgetése nyomán, továbbá országgyűlési képviselőnk, Fábriné Dobai Ilona közbenjárására, az ÉMÁSZ pár hete befejezte Demjén villanyhálózatának a teljes felújítását, amihez pénzt sem kellett adnunk. A kétszázezer forintos munkát az áramszolgáltató vállalat saját rezsiben végezte el, amiért csak elismerés jár. A megye anyagi segítségével utóbb egy utcát, a temetői feljárót is sikerült megépítenünk 440 ezer forint fel- használásával és a falubeliek társadalmi megmozdulása révén. Nem boldogulunk viszont a Táncsics utca burkolatának rendbe tételével, amit nagyon sokan vetnek a termelőszövetkezet szemére. Az évekkel ezelőtt megépített utat ugyanis a közös gazdaság nehéz gépei, a határba jártukkal, olyannyira tönkretették, hogy közönséges járműforgalomra már szinte alkalmatlan. Ami a falubeliek összefogását, közös tehervállalását illeti, további szép példákról is informált bennünket hét eleji látogatásunk alkalmával a tanácselnök. Az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet egyik szocialista brigádja például folyamatosan gondozza a községi parkot, a temető szovjet katonai sírjait, utóbb pedig éppen a villanyhálózat felújításában segítette az ÉMÁSZ-t. Mások az egykori buszváró orvosi rendelővé, tanácsadóvá varázsolását, Blickhardtné Madarász Mária védőnő szolgálati lakásának építését segítették. És ne feledkezzünk meg a helyi kézimunkaszakkör olyan jeles tagjairól, mint Nagy Istvánná, Nagy Gyuláné, Homonnai Józsefné, Nagy Viktorné, akik Izei Istvánná vezetésével nemcsak kiállítási sikereket értek el, hanem Demjén közintézményeit is igyekeznek szebbé tenni. Legutóbb a házasság- kötő terem, valamint a tanácsháza ablakfüggönyeit, asztalterítőit készítették el, népi motívumokban gazdagon. Hogy mivel viszonozta ezt a tanács vezetés? Ahogy Gémes László mondja: nemrég szövőszéket vettek a szakkörnek, hogy még tartalmasabb, hasznosabb lehessen a termelőszövetkezeti asszonyok, leányok munkálkodása. Moldvay Győző Kevesebb aktát kell gyártani a gazdaságokban, az üzemek felelősebben gazdálkodhatnak lehetőségeikkel és formaságok nélkül önállóan dönthetnek, mióta a területi irányítást átszervezték, korszerűsítették. Az elmúlt években egységes szempontok alapján hozott intézkedések beváltak a gyakorlatban — erről tanúskodik az MTI megyei szerkesztőségeinek jelentéseiből készült ösz- szeállítás. A baranyai gazdaságok szakvezetőinek véleménye szerint „vitafórumot” iktattak ki a járási tanácsi hivatalok mezőgazdasági osztályainak megszüntetésével. Az üzemek ugyanis általában nem fordulhattak ügyes-bajos dolgaikkal közvetlenül a tényleges felügyeletet ellátó megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz, hanem csak a járási szakigazgatási szerv útján, ami bonyolultabbá, késedelmesebbé tette az ügyintézést. A járási osztályok megszüntetésével 46 szakember szabadult fel a megyében, közülük négy a megyei tanácson kapott beosztást, a többiek termelőüzemben, vagy a községi tanácsoknál helyezkedtek el. A helyi tanácsok működésére kedvezően hatott a magas képesítésű agrárszakemberek munkába állása; szervezettebb lett például a kistermelők eszköz- és anyagellátása, kellő rangot kapott a környezet- és természetvédelem. Korábban a mezőgazdasági üzemek kétfelé jelentettek, a járásnak és a megyének, mégpedig igen gyakran ugyanazt. A járási osztályok megszüntetése óta — a számítások szerint — egytizedéHogy mennyit változott az élet az elmúlt negyven év során az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat mátraderecskei üzemegységében, arról Kocsa Istvánnál jobban aligha tudna más. beszámolni. Az 56 éves művezető ugyanis 1940- ben kezdte itt a munkát. — A hat elemi befejezése után mint szegény származású csemetének nem volt lehetőségem, hogy tanuljak. Idevalósi vagyok, hát nem volt más választásom, eljöttem a téglagyárba. A kemence melletti rakodóknak adtam a kezébe a téglát és a cserepet. Meleg volt, poros mindez, de láttam benne fantáziát. Mert a „főnökeim” már szakiknak számítottak, hiszen pontosan kellett tudniuk, hogy mennyi nyerstéglát kell egyszerre berakni, hogyan kell elhelyezni. Felnéztem rájuk, s talán ennek köszönhető, hogy megszerettem ezt a munkát. Aztán égető lettem, s a tüzet tápláltam. Ez szintén nagyon fontos feladat volt, érezni kellett, hogy mennyi szén szükséges az 1040 fokos hőmérséklet biztosításához, mert se több, se kevesebb nem lehetett, hiszen akkor vagy megégetett, vagy gyengén égetett lett a tégla. A II. világháború után aztán újjászervezték a gyárat, és kevés volt a kemencerakásra alkalmas ember. Visszarendeltek hát oda. Itt 1961-ig maradtam, s aztán kineveztek művezetőnek. Munkatársaitól tudtam meg, hogy számtalan újítással jelentkezett az eltelt 43 év során. Többek között az ö nevéhez fűződik egy olyan ésszerűsítő javaslat is, amelyet az ország legtöbb téglavei csökkent a jelentések, beszámolók, statisztikák száma. Ily módon a gazdaságok adminisztrációs állományában egy-egy dolgozó felszabadult az ilyen jellegű papírmunka alól. A kettős — járási és megyei — kapcsolat megszüntetése óta erősödött a mezőgazdasági üzemek vállalatszerű gazdálkodása, mivel megszabadultak a járások közvetlen gyámkodásától. A baranyai termelőüzemek vezetőinek véleménye szerint bizonyos területeken tovább lehetne egyszerűsíteni a szakirányítást — például a földhivatali munkában. A Zala megyei tapasztalatok szerint ugyancsak egyszerűsödött és gyorsult az ügyintézés. A gazdaságok nem maradtak magukra. A feladatok ellátásában jó segítőtárs, partner a téeszek érdekvédelmi szerve, a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsége, amely egyben közvetít is az üzemek és a tanács között. A járások korábban sokat segítettek a kistermelők integrálásában, erre a továbbiakban is nagy szükség van, hiszen a megyében több mint 80 ezren foglalkoznak gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, az áru nagy része köz- fogyasztásra kerül. Ezt a munkát most a helyi téeszek integrálják, mégpedig a korábbinál sokkal határozottabban, és ennek nyomán fellendült a kistermelés. A járási mezőgazdasági osztályok megszűnése óta korszerűsödött az intézményhálózat is Szabolcs-Szatmárban a tsz-ek egyfelől örömmel üdvözölték a területi irányítás gyárában bevezettek. Ennek lényege, hogy megszüntette a kemencékben a tűzgyújtással járó hosszas pepecselést. — A gyárait jó néhányszor átépítették, átalakították már. Emiatt mindig szükség volt újabb megoldásokra. Ilyen például a legújabb újításom is, amellyel a körkemence gépesített kisizolgálását biztosítjuk. Ezzel kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát. Egyébként „javaslataim” nagy részét annak köszönhetem, hogy szinte mindenféle területen dolgoztam már itt. S mindig azon morfondíroztam, hogy hogyan lehetne könnyebben, gyorsabban, jobban elvégezni a munkát. A háborút követően befejeztem az általános iskolát, majd elvégeztem az építőipari szakközépiskolát is, ezáltal elméleti téren is fogékonyabbá váltam. Képes lettem elképzeléseim megvalósítására. Ismereteim szerint a gyárban nagyon sokféle típusú téglát készítettek addig, míg eljutottak a mostani korszerű falazóblokkokig. — Már 1940-ben is kísérletet tettek a hőtakarékos téglák készítéséra, de akkor még nem volt meg ehhez a szükséges technikai berendezés, például a vákuumprés, vagy a villanymotorok. A korszerűsítését, másfelől azonban kételyeik voltak, s nem is alaptalanul. Igaz, az átszervezéssel egy sor kitűnő, hajdanában gyakorlati szakember került vissza a termelés első vonalába, és mivel a járásoknál megfelelő szintű államigazgatási, jogi ismeretekre is szert tettek, a szakemberhiánnyal küzdő szabolcsi mezőgazdasági üzemek valóban gazdagodtak munkába állításukkal. Gondot okozott viszont, hogy mivel a megye 125 tsz-ének 80 százaléka kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik, és közülük 53 tartozik az alacsony jövedelműek közé, ez az önállóság nehezítette a helyzetüket; ők ugyanis továbbra is elvárták a korábban megszokott segítséget. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztályán megerősítették a körzeti felügyeleti rendszert; a háromfős csoportok, — amelyeknek tagja egy jogértő ember is. gyakrabban keresik fel és segítik is a körzetükben gazdálkodó üzemeket. A Fejér megyei gazdaságokban lényegesen kevesebb lett a korábban nem mindig célszerű ellenőrzés és kevesebb a „látogatás” is. A gazdaságok munkáját meghatározott időközönként ellenőrzik, ez azonban mégsem jelent túlzott megterhelést számukra, mivel egyszerre zajlik a törvényességi és a szakágazati ellenőrzés. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei mellett a felügyeleti vizsgálatokban részt vesznek a szakintézmények — a földhivatal, a növény- védelmi és állategészségügyi állomások — képviselői is. maihoz képest manufakturális körülmények között dolgoztunk. 1973-ban kezdődött csak el a hőtakarékos téglák gyártása, egyébként megszámlálhatatlanul sokféle profil készült már eddig. Amikor arról érdeklődtem, hogy milyen téglából építette házát, meglepődik. — Semmilyenből... 1950ben építkeztem, nem volt akkor ennyiféle kölcsön, így csak vályogra tellett. De azóta már hozzátoldottu nk egy fürdőszobát, téglából. Azt is megtudtam, hogy 31 ember tartozik a keze alá, s ráadásul a felesége és a lánya is itt dolgozik a gyárban Együtt szoktak túlórázni. — A keresetem nem éppen a legjobb, hatezer forint. A múlt évben azonban minden szabadnapom és vasárnapom bent töltöttem. így havonta tízezer forint is ösz- szejött. Most azonban egy kicsit pihenők. Mivel a kemence mellett ténykedtem korkedvezményt kaphatok, így hamarosan nyugdíjba megyek. Persze, közben még szeretnék dolgozni hébe- korban idebent is, de az a legnagyobb tervem, hogy a fiamnak felépítek egy házat. Csupa uniform téglából.. Va n rá pénzem... Homa János Az átszervezés következtében néhány jó mezőgazdasági szakemberrel gyarapodtak a gazdaságok és — a megyei apparátus is. összességében mintegy 10 százalékos létszámmegtakarítást eredményezett a területi rendezés, amelyet a megyei gazdaságok általában jónak, megfelelőnek tartanak. Heves megyében a járási osztályokról felszabadult szakemberek csaknem fele ugyanakkor közvetlenül a termelés irányításában vállalt részt. Jöttüket mindenhol üdvözölték, hiszen a gazdaságot érintő valameny- nyi fontos kérdésben a szövetkezet vezetősége önállóan dönt, és ehhez szükség van a megfelelő szakmai és egyúttal igazgatási tapasztalattal rendelkező, immár helyi mérnökökre, közgazdákra is. A tsz-ek vezetői úgy vélekednek, hogy a megyéből megfelelő irányítást kapnak, rendszeresen tudják egyeztetni elképzeléseiket. A községi tanácsok jogköre szélesedett, helyben intézik a kistermelők ügyeit. panaszait. A mátraalji falvakban különösen jelentősnek tartják, hogy a kistermelőknek a szőlő-gyümölcstelepítési engedélyt immár helyben adják ki. Az elbírálás tehát a terület legjobb ismerőire hárul, korábban viszont ezeket a feladatokat a járások intézték, — nagyon lassan. A kisgazdaságok állattartásában is előnyösen érezhető annak hatása, hogy a takarmányellátás, az állatvédelem, a legeltetés, illetve a mezőőri szolgálat igazgatását is a helyi tanács vette át. Az Állami Fejlesztési Bank a gazdaságos anyagfelhasználásért Az Állami Fejlesztési Bank pályázati felhívást tett közzé a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését szolgáló fejlesztések támogatására, elősegítve ezzel a múlt évben jóváhagyott kormány- program végrehajtását. A Magyar Nemzeti Bank már korábban közzétette a hasonló célú hitelnyújtási feltételeket. Az MNB az erre elkülönített hitelkontingensből elsősorban a kisebb méretű és a megtakarításból rövid idő alatt megtérülő fejlesztésekhez biztosít beruházási forrásokat. Ehhez kapcsolódik az Állami Fejlesztési Bank új pályázata. Az ÁFB olyan fejlesztések finanszírozására is vállalkozik, amelyeknél a tervezett anyagmegtakarítás eredménye nemcsak a beruházónál, hanem a végterméket előállító vagy felhasználó gazdálkodó szervezetnél is jelentkezik. A kedvezményes források elnyeréséért állami vállalatok, ipari szövetkezetek, mezőgazdasági nagyüzemek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező társulásai pályázhatnak. Lényeges feltétel, hogy a fejlesztési elképzelések viszonylag rövid idő alatt megvalósuljanak, és a devizáért beszerzett anyagoknál tegyék lehetővé a fajlagos felhasználás csökkentését, a takarékosabb gazdálkodást. Ilyen beruházások megvalósítását támogatja az Állami Fejlesztési Bank a vállalatok saját fejlesztési forrásait kiegészítve állami kölcsönnel, illetve kivételes esetekben közvetlen költségvetési juttatással is. Vezetékes vizet kap a falu - Kazán, radiátor kerestetik — Felújították a villanyhálózatot — A Táncsics út azonban járhatatlan — Tsz- asszonyok a szebb intézményekért A hét öröme-gondja Demjénben NÉGY ÉVTIZED A TÉGLAGYÁRBAN Rakodóból művezető (Fotó: Szántó György)
