Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. április 23., szombat Tanulságos számok, tények... Az 1982. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatai A megyében működő, igazgatóságunk illetékességi körébe tartozó 221 gazdálkodó közül 1982 évben 99-nél tartottunk pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. Feladataink 1982 évben összetettebbek, sokrétűbbek voltak, mint az előző időszakban. Az év elején végrehajtottuk a szervezet korszerűsítését, felkészültünk a minisztériumi szektorba tartozó gazdálkodók ellenőrzésére. selejtezést követően nemtörTízen a megyéből Termelőszövetkezetek versenye Sajtótájékoztató a TOT-ban A hagyományos pénzügyi- gazdasági ellenőrzésen és értékelésen kívül az előző évekhez hasonlóan több, elsősorban a felsőszintű pénzügyi irányítás tájékoztatását szolgáló témavizsgálatot végeztünk. Információkat gyűjtöttünk a szabályozórendszer funkcionálásáról, a vállalatok közötti gazdaságos- sági különbségek okairól, a belső ellenőrzés helyzetéről és egyéb aktuális kérdésekről. 1982. évben a kisvállalkozásokkal kapcsolatos információs és adminisztrációs tevékenység, valamint működésük kezdeti tapasztalatainak megfigyelése új feladatot rótt szervezetünkre. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések, a cél- és témavizsgálatok tapasztalatairól a személyes kapcsolattartás és a pénzügyi vezetők koordinációs értekezlete keretében tájékoztattuk a megyei szervezetek vezetőit és munkatársait Lassú javulás ... A számviteli rend és bizonylati fegyelem területén lassú javulás tapasztalható. Az építőipari szervezeteknél és néhány mezőgazdasági szövetkezetben a számviteli rend és a bizonylati fegyelem fellazulása jellemző, ami több esetben veszélyezteti a társadalmi tulajdon védelmét, a számviteli elszámolások, az önköltség megbízhatóságát (Bátort Bükkvidéke Mgtsz, Hm-i Tanácsi Építőipari Vállalat, Hatvani Lenin Mgtsz.). Á vállalatok és szövetkezetek többségénél ál- lánosan ellőforduló ismétlődő hiba az állóeszköz-fenntartási költségként elszámolt beruházás, ami a fenntartási és beruházási költségek helytelen elhatárolásából adódik. A szövetkezeti szektorban jellemző hiányosság, hogy a ténik meg a hasznosítható anyagok értékének megállapítása és készletrevétele. amely azután további szabálytalanságok, jogtalan előnyök forrásává válhat (Mát- raalja Mgtsz, Bodony). Ismétlődő „tévedések” Az árbevétel és ezen keresztül az eredmény téves elszámolásánál is sok ismétlődő hibával találkoztunk. Az építőiparban a jogtalan elő- számlázás, az el nem végzett munkák kiszámlázása (Heves megyei Állami Építőipari Vállalat), a többi népgazdasági ágazatban a saját vállalkozásban végzett beruházások (építőipari, ültetvénytelepítési) teljesítményértékének jogszabály ellenes megállapítása fordul elő gyakran. A gazdálkodási fegyelem és a társadalmi tulajdon védelmének egyik lényeges eleme és fokmérője a számviteli rend és a bizonylati fegyelem állapota. E téren — a lassú javulás ellenére — sok a tennivaló. Gyakori hiba a belső szabályzatok hiánya, illetve az új jogszabályoknak megfelelő módosítás elmulasztása, a szabályzatokban rögzítettek megsértése és be nem tartása. Több esetben ítélte meg az ellenőrzés úgy a számviteli rendet és bizonylati fegyelmet, hogy átszervezésre szorul, mert a gazdasági események adatait nem tartalmazzák hiánytalanul és nem felelnek meg az alaki és tartalmi előírásoknak. (Aranykalász Mgtsz, Mezőtárkány). A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél gyakori hiba a belépő új tevékenységiek szabályozásának! hiánya, a budapesti részlegeknél az anyagok, alkatrészek és készpénz kezelésénél, leltározásánál tapasztalt szabálytalanság. A döntés előtt... A felsőszintű pénzügyi vezetésnek, a Minisztertanácsnak a gazdálkodást befolyásoló döntéseinek megalapozásához 1982-ben is több témavizsgálatát végeztünk. Ezek leglényegesebb megállapításai a következők voltak: ^ A mezőgazdaságban alkalmazott keresetszabályozás segítette a hatékonyság fokozását. Egyes gazdaságoknál viszont a termelékenységnövekedését munkadíjadóval „büntette”. A nyereség növekedés^ meghaladta az egy főre eső bérek emelkedését. Néhány gazdaságnál nagymértékű fel nem használt bértartalék van. A szövetkezetek egy részénél a nyereség csökkenését nem követi a részesedési alap csökkenése. A szabályozórendszer módosításának hatására a gazdálkodó egységek intézkedéseket tettek az elvesztett tőkés exportpiacok visszaszerzésére. A mezőtárkányi termelőszövetkezetek termelési szerkezetüket módosították a jövedelmezőbbé vált gabona, ipari növények és húshasznú szarvasmarhatartás javára. A vállalatok, szövetkezetek döntő többsége a népgazdasági tervben előirányzottnál nagyobb mértékben, teljesítményével nem arányosan növelte bérszínvonalát, ami kedvezőtlenül hatott a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára. A tanácsi és szövetkezeti szektorban a belső ellenőrzési feladatok részterületekre irányulnak, nem terjednek ki a gazdálkodás komplex vizsgálatára. Nem biztosított a belső ellenőrök, xxilamint a számviteli és pénzügyi apparátus szervezett továbbképzése, anyagi és erkölcsi megbecsülésük nincs arányban a végzett munkával. A mezőgazdasági termelési típusú vizsgálatokkal „tükröt” tartottunk a szövetkezetek elé. Adataik számítógépes feldolgozása és a helyszíni tájékozódás alapján rámutattunk a gazdálkodás belső tartalékaira, segítséget nyújtva ezzel a szövetkezet vezetőinek a hatékonyság, a nyereség növeléséhez. A dinamikusan és gazdaságosan fejlődő szervezetek megyénkben a szövetkezeti szektorban találhatók. Ezek általában háttéripari funkciót töltenek be, költség- és árszintjük a szakágazaton belül az átlag alatt van. (Tar- namente Ipari Szövetkezet, Kál). A kereskedelem és szolgáltatás több területén a gazdálkodók nagy összegű támogatásokat és befizetési mentességeket kapnak. Ez sok esetben nagy nyereséget eredményez az érintett vállalatnál, szövetkezetnél. (Moziüzemi vállalat, temetkezési vállalat. Heves megyei Vízmű Vállalat). Hogy kevesebb legyen a „baleset” ... Igazgatóságunknak nemcsak az a feladata, hogy a hibákat, eltéréseket feltárja, hanem az is, hogy ezek kijavítására kötelezze az érintett gazdálkodó szerveket. Ezen túlmenően rendelkezésre állunk a különböző bonyolultabb, vagy nem tételesen szabályozott kérdések megválaszolására, illetve konzultációra. A fentiekben vázolt szabálytalanságok megszüntetése érdekében igazgatóságunk saját hatósági eszközeit az elmúlt évinél nagyobb mértékben használta fel. A bírság átlagos mértékét növeltük, fokoztuk a személyre szóló felalősségrevonást, növekedett a saját hatáskörben lefolytatott szabálysértési eljárások száma. Ezek döntő többsége a számviteli rend területén tapasztalt hiányosságok szankcionálása. Növekedett a más szervek részére adott jelzések száma is a hatáskörükbe nem tartozó ügyeknél. Bízunk abban, hogy feltáró, megelőző és szankcionáló tevékenységünk hatására a gazdálkodó szervezetek javítják a szálmviteli és pénzügyi rendet, fegyelmet, javul az adómorál és a költséggazdálkodás. Kovács Sándor, a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Heves megyei Igazgatóságának igazgatója-A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdálkodási versenyének tapasztalatairól tájékoztatta pénteken Budapesten az újságírókat Elek János, a TOT főtitkára. Elmondta, hogy a verseny jól segíti a tsz-ek gazdasági és társadalmi terveinek, feladatainak megvalósítását, erősíti a szocialista munkaerkölcsöt és hozzájárul a közösségi szellem fejlődéséhez. A verseny feltétel- rendszerét egységes szempontok alapján alakítják ki, így reális lehetőség van az összehasonlításra. A korábbiakhoz képest eltérés, hogy nemcsak az abszolút teljesítmények elérését „díjazzák” hanem a gazdaságok önmagukhoz mért előrelépését is, figyelembe véve, hogy magas szintről már lassabban lehet fokozni az eredményeket. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek bekapcsolódását is lehetővé tették, számukra más feltételeket alakítottak ki, mivel rosz- szabb adottságaik miatt már eleve hátrányban vannak. A verseny pontrendszerében magasra értékelik a termelékenység alakulását és az eszközök hatékony felhasználását. Évről évre növekszik a kitüntetésre pályázó szövetkezetek száma, a bíráló bizottságok alapos munka után hozzák meg döntéseiket. Az idén 138 tsz kapta meg a kiváló szövetkezet — Az elmúlt év baleseti helyzetének jellegzetessége abban foglalható össze, hogy tendenciájában tovább folytatódott a balesetek számának csökkenése, de nem olyan ütemben, mint ahogy az előző két év tapasztalatai alapján erre következtetni lehetett — állapította meg Grimel Sándor rendőrezredes, az OKBT ügyvezető elnöke, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ülésén, pénkitüntetést, közülük 29 kedvezőtlen adottságú. Két halászati tsz, öt szakszövetkezet és tizennégy gazdasági társulás érdemelte ki a „kiváló” címet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával együttesen az 1982. évi gazdálkodási versenyben Heves megyéből a következő termelőszövetkezeteket részesítette kiváló kitüntetésben: a detki Magyar—Bolgár Barátság, a gyöngyössolymosi Mátra,. a hevesi Rákóczi, a kerecsen. di Aranykalász, a nagyrédei Szőlőskert és a visontai Reménység Termelőszövetkezetet. Miniszteri elismerő oklevélben részesül az eger. szalóki Vörös Csillag és a markazi Mátravölgye szövetkezet. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ágazati szakszervezetek elnökségével egyetértésben Kiváló Vállalat címben részesíti a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságot. Miniszteri elismerő oklevelet kap a Heves megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás. A főtitkár elmondotta azt is, hogy a pályázati feltételeket minden évben az ágazati miniszter határozza meg a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervének elnökségével egyetértésben. teken, a Belügyminisztérium Művelődési Házában. Az ülésen Horváth István belügyminiszter, az OKBT elnöke elismeréseket nyújtott át azoknak, akik eredményes munkát végeztek a közlekedésbiztonság fejlesztése érdekében. A miniszter Anga Lászlót, a Volán 4. számú Vállalat egri dolgozóját, a KPM Kiváló Munkáért kitüntetésében részesítette. (MTI) Ülést tartott az OKBT Akik belekeveredtek, megkapták a magukét...! Fejezetek egy hatvani belső ellenőr életéből Galgóczi Mária tizenkét esztendeje került a hatvani Lenin Termelőszövetkezetbe, és nem véletlenül. Édesanyja már hosszabb ideje dolgozott a közös gazdaságban, ő ébresztett benne érdeklődést, vonzalmat a szövetkezeti élet iránt. — Bevallom, kicsit merészen indultam. Hiszen könyvelőként alkalmaztak, amihez akkoriban még nem volt meg az előírt képzettségem, és gyakorlati tapasztalatokkal sem rendelkeztem — mondja az indulás idejére emlékezve Galgóczi Mária. — Természetesen élt bennem a szándék, hogy szakmai ismereteimet gyarapítsam, ezért mérlegképes könyvelői tanfolyamra jelentkeztem, amit aztán sikerrel el is végeztem. Nem volt könnyű, mert napi tennivalóim, valamint a család körüli gondok miatt olykor éjszaka tudtam csak kézbe venni a tankönyveket. Ne- kikeseredésem néha odáig vitt, hogy abba is akartam hagyni a tanulást. Munkatársaim, főnökeim biztatása azonban mindig átlendített a holtponton. Meg azután a külső szemlélőnek talán szürke, egyhangú feladatkör, (Fotó: Szabó Sándor) a számok világa, nékem mind színesebbé vált A valóság sajátos vetületét láttam a papírokon, a különböző rubrikákban... Mondják, Marika a társadalmi megbízatásoktól sem húzódozott, és az ilyen jellegű teendőit lel- kiisméretesen ellátta. Egy időben még a termelő- szövetkezet üzemi lapjának szerkesztő bizottsági munkáját is segítette. — Az ilyesmi, azt hiszem, természetest Hiszen tizenhét esztendeig voltam tagja a gazdaság ifjúkommunista szervezetének, 1980 óta pedig a pártot igyekszem erősíteni tehetségem szerint. Különben is vallom, hogy az ember élete csak akkor lehet igazán teljes és tartalmas, ha másokért is van. És azt hiszem, ebből »szempontból megint anyám nyomdokába léptem, akit számos funkcióval tiszteltek meg, amelyeknek igencsak megfelelt. Most készül nyugdíjba, de lankadatlanul szolgál a „Lenin” mőbizottságának elnökeként. Hogy mire figyel- meztett és figyelmez mindmáig e minőségében? A lányok, az asszonyok érdekeiért kardoskodik. Helytállásukat valós értékük szerint méltányolják a gazdaság vezetői, ez az ő legfőbb célja, ezért fáradozik, és jómagam ezt a példát tekintem irányadónak. Egyébként méltánylás tekintetében zokszavam sem lehet. Tudómé minden fontosabb ügynél gondoltak rám, igénybe vették az energiámat, de a begbecsüiés sem maradt el. Az ifjúsági mozgalomban végzett munkám elismeréseként például rövidesen több napos csehszlovák útra mehetek... Éppen két esztendeje hozták létre a közös gazdaságban a háromtagú belső ellenőri csoportot, amelyre igen nagy felelősség hárul. Ide került Galgóczi Mária is, nyilván a teljes bizalom jegyében. Hogyan dolgozik egy ilyen csoport? Milyen a légkör a belső ellenőrök körül? Amikor erről kérdezzük, kicsit rezignáltra válik a hangja. — Feladatunkból indulok ki, ami a rend és szabályos ügyintézés biztosítása. Két- esztendőnként jutunk el minden egységhez, részleghez, amikor is rendkívül precízen igyekszünk mindent „feltérképezni” és mindenről tájékozódni. Persze, a fogadtatás nem a legszivélyesebb. Az igazság az, hogy egy kissé mindenki tart tőlünk. Még a legközvetlenebb ismerősök, barátok is. Mint ha valamiféle vétkeik, bűneik után kutatnánk, vagy pedig a kákán is csomót keresünk. Holott szó sincs erről, hiszen csak azt vizsgáljuk, mi megy rendjén, mi nem Ahogyan a közös érdek, mindannyiunk érdeke ezt kívánja. És ez mindennél előbbre való, akár tetszik egyeseknek, akár nem... A hivatalos „menetrenden” kívül, persze, alkalmi feladatokkal is meg kell birkózniuk a belső ellenőröknek. Különböző jelzésekre reagál nak. Amilyen például az építőipari részleg esetében volt. Vajon, mire kötelezett ilyen vétségeknél egy belső ellenőr? — Hadd kezdjem azzal, hogy az elnökhöz érkező jelzések közül a megalapozottnak tűnőket mérlegeljük, és keressük a választ, mennyire valósak a hiányosságok. Nos, ilyen volt valóban az építők háza tájáról érkezett több irányú jelzés, amikor a vétségek földerítésébe csoportunk bekapcsolódott. Engem bíztak meg többek között azzal, hogy szakmai tájékozottságom révén segítsem a rendőrségi nyomozást. Természetesen mindent megtettem a hiánytalan felderítésért, a tisztánlátásért, akik pedig az ügybe keveredtek, így-úgy megkapták a magukét. Hogy ez milyen érzés? Nem káröröm. Inkább olyan belső megnyugvás, amit olyankor érezni, amikor egy feladatot tisztességesen végez el az ember... Ezt a fajta tisztességet egyébként újabban is honorálták Galgóczi Máriának. Az idei nőnap alkalmából kapta meg a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést. Hogy a távolabbi jövőt magán- | emberként mint látja ez | n kiegyensúlyozott, jókedvű. agilis asszony? — Az a lényeg, hogy legfontosabb célkitűzéseimet csak valóra váltottam. Emberré lettem, szolgálok egy tág közösséget Magánélet? Leginkább a család, ami kitölti. Két gyermekemet magam nevelem, ami nem éppen könnyű. Viszont annyi örömmel ajándékoz meg az a fiú, az a leányka, hogy mindenért kárpótol... Moldvay Győző Országos fafeldolgozási bemutató Egerben Kétnapos országos szakmai konferenciát rendezett Egerben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mérnök- és Vezetőképző Intézete. Hazánk különböző erdőgazdaságaiból száz szakember érkezett a megyeszékhelyre, hogy előadásokon és gyakorlati bemutatókon tanulmányozza a fafeldolgozás korszerű módszereit. A vendégeknek csütörtökön Hartman Tibor, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának főosztályvezetője, dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója, valamint Bátor Albert, az erdőgazdaság osztályvezetője tartott előadást. Megvitatták a hazai fűrészüzemi felújítási program eredményeit, a hulladékmentes fafeldolgozás egri tapasztalatait, továbbá az energiafelhasználás ész- szerűsítésére hozott minisztertanácsi határozat megvalósításában eddig elért erdészeti tapasztalatokat. A szakemberek pénteken a felnémeti fűrészüzem munkájával ismerkedtek, s megtekintették a talpfakészítést, mellyel nyugati importot helyettesítenek. Ezenkívül a helyszínen tanulmányozták az erdészeti gépgyártást is.
