Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1983. április 22., péntek WASHINGTON Csütörtökön, magyar idő szerint az éjszakai órákban szavaz az amerikai képvise­lőház arról a határozati ja­vaslatról, amelynek demok­rata párti előterjesztői a nukleáris fegyverek gyártá­sának, fejlesztésének és te­lepítésének befagyasztásával kapcsolatos tárgyalásokra szólítják fel a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat. BONN Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter csütörtökön ismét nyo­matékosan sürgette az eu­rópai biztonsággal és együtt- műköfdéssel foglalkozó mad­ridi konferencia összes részt­vevőjét, hogy mihamarabb fejezzék be eredményesen ta nácskozásukat. BÉCS Az Ausztriában vasárnap sorra kerülő parlamenti vá­lasztások közeledtével a fő­városban megélénkült a szél­sőjobboldali és újfasiszta irányzatú és csoportok te­vékenysége. Beigazolódni lát­szik az, amire az Osztrák Kommunista Párt és több más hasonló szerv már jó­időben figyelmeztetett: az „Aus” nevű politikai csopor­tosulás indulásának engedé­lyezése a parlamenti válasz­tásokon bátorítást adott a nyíltan újfasiszta köröknek is. VARSÓ A varsói polgármester át­meneti időre felfüggesztette a Lengyel Képzőművész Szö­vetség tevékenységét, s két hónappal elhalasztotta a szö­vetség péntekre tervezett közgyűlését. A vezetőség ugyanis a szocialista állam érdekeit sértő politikai tevé­kenységet folytatott, amelyet az utóbbi időben rendszere­sen felhasználtak Lengyelor­szág ellen irányuló kampá­nyukban a külföldi felforga­tó központok. PEKING Li Hszien nien, a KKP KB PB állandó bizottságának tagja csütörtökön Pekingben azzal vádolta Vietnamot, hogy „fenyegeti Kína bizton­ságát, Délkelet-Ázsia békéjét és stabilitását". A Pekingben tartózkodó kambodzsai ellen­zéki politikus, Norodom Szi­ltanuk előtt Li Hszien-nien „szükségesnek” nevezte a kí­nai tüzérség akcióit Vietnam ellen, azokat „ellencsapá­soknak” minősítette. KAIRO Izrael elutasította az Egye­sült Államoknak azt a kí­sérletét, hogy a Golan-ma- gaslatok is alku tárgyai le­gyenek az úgynevezett Reagan-kezdeményezés tár­gyalási kereteiben. Az izraeli kormány ezzel végső csapást akart mérni a Reagan-tervre. Incidens Chocenben Nem mindennapi eset tör­tént szerdán a wloclaweki vajdaságban lévő Chocen községben: egy fiatal férfi fontos mondanivaló ürügyén kihívta az utcára a helyi ka­tolikus papot, aki éppen hit­tanórát tartott a plébánián, majd pisztollyal rálőtt a lel­készre. A papot, aki csak könnyebben sérült meg, kór­házba vitték, a rendőrség pedig néhány órás megfeszí­tett nyomozás eredménye­ként az egyik környékbeli faluban elfogta a tettest. Az illetőnél, aki egyébként 21 éves egyéni gazdálkodó, va­lóságos fegyverkészletet ta­láltak. Mint kiderült, a pisz­tolyokat és a hozzájuk való töltényeket maga készítette, házi lakatos műhelyében. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen, az azonban ki­derült, hogy az elmúlt na­pokban két másik alkalommal is rálőtt helybéli lakosokra, akik közül az egyik megse­besült. PÁRIZSI JELENTÉS: Marjai József folytatja tárgyalásait Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön folytatta hivatalos látogatá­sait a francia kormány és a gazdasági élet vezetőivel- A délelőtt folyamán a minisz­terelnök-helyettest fogadta Pierre ÍMauroy miniszterel­nök. A megbeszélésen mind­két országot érdeklő nem­zetközi politikai és gazdasá­gi kérdéseken túlmenően részletesen megvizsgálták a Francois Mitterrand köztár­sasági elnök múlt évi ma­gyarországi látogatásékor lét­rejött megállapodások vég­rehajtásának helyzetét és egyeztették az együttműkö­dés továbbfejlesztéséhez szükséges teendőket. A miniszterelnökkel — mint más francia vezetők­kel — érdemi eszmecsere folyt a két ország gadaság- politikájárói, a gazdaságirá­nyítás módszereiről és gya­korlati tapasztalatairól. A kormány elnökhelyette­se a nap folyamán tárgyalt Jacques Delors gazdasági és pénzügyminiszterrel, Andre Chandernagorral, az európai ügyekkel megbízott minisz­terrel. A Renault R. V. I. (haszonjárműveket gyártó) nagyvállalat vezetőivel lebo­nyolított tárgyalás után Mar­jai József ellátogatott a francia nemzetgyűlésbe. Ér­tekezleten vett részt, amelyet Pierre Joxe-na'k, a nemzet­gyűlés szocialista képviselő- csoportja elnökének vezeté­sével a parlament francia— magyar baráti csoport ja ren­dezett a miniszterelnök-he­lyettes tiszteletére. NEM ISMERETLEN SZÁMUKRA Találkozás a Szaljut 7-tel Moszkvai idő szerint éjjel egy óra is elmúlt már, ami­kor a földi irányítóközpont engedélyt adott a Szojuz T— 8 űrhajósainak, hogy nyugo­vóra térjenek. A szerda délutáni startot az ilyenkor szokásos feszített ritmusú munka követte. „Öceánék” (óceán a hívóje­le a Szojuz T—8 három uta­sának) először az űrhajó her- metikus szigetelését, létfenn­tartó rendszereinek működé­sét ellenőrizték. A Föld kö­rüli második fordulat idején az irányítópult műszereinek hibátlanságáról, az összekap­csolórendszer működőképes­ségéről győződtek meg Vlagyimir Tyitov, Gennagyij Sztrekalov és Alekszandr Szerebrov csak ezek után vonulhatott vissza az űrhajó hátsó, tágasabb részébe, ahol szkafanderüket a kényelmes, szabadabb mozgást biztosító munkaruhára cserélték. A harmadik fordulóban elköl­tött ebéd után pályamódosí­tást hajtottak végre: az űr­hajót magasabb, a Szaljut űrállomáshoz közelebbi pá­lyára vezették. További pályamódosítások után a szállítóűrhajó moszk­vai idő szerint a csütörtök esti órákban éri el az űr­állomást és kapcsolódik ösz- sze vele. Tyitovot, Sztreka- lovot és Szerebrovot tága­sabb otthon várja, mint ed­dig bármelyik elődjüket. A Szaljut—7 ugyanis március eleje óta a Kozmosz—1443 jelzésű szputnyikkai össze­kapcsolva, azzal űrkomplexu­mot alkotva kering a Föld körül. A Kozmosz sorozatba tartozó társainál nagyobb méretű, nehezebb mestersé­ges hold az űrhajósok mun­kavégzéséhez szükséges be­rendezéseket is vitt magával. Felbocsátását az tette lehe­tővé, hogy a Szaljut—7-nek a Szaljut—6-hoz képest mó­dosított dokkolórendszerét eleve úgy alakították ki, hogy az űrállomás más nagymé­retű űreszközökkel is össze­kapcsolható legyen. A három űrhajós jól isme­ri jövendő lakóhelyét. Sze­rebrov nyolc hónapja, a múlt év augusztusában járt a Szaljut—7 fedélzetén, Tyi­tov és Sztrekalov pedig az előző, 211 napos rekordtarta­mú űrrepülést végrehajtó expedíció tagjainak, Berezo- vojnak • és Lebegyevnek a dublőré volt. A PFSZ vb előtt A látogatások mérlege Jasszer Arafat elnökleté­vel csütörtökön Tuniszban összeült a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet végrehaj­tó bizottsága, hogy a PFSZ és Jordánia tárgyalásairól, valamint a rendkívüli arab csúcsértekezlet előkészítésé­ről tanácskozzon. Arafat, csütörtökön érke­zett vissza a tunéziai fővá­rosba Bulgáriában, Csehszlo­vákiában, Magyarországon és Romániában tett látoga­tásáról. A PFSZ végrehajtó bizott­ságának ülésére többszöri halasztás után kerül sor. Az előzetes bejelentések szerint a 15 tagú testület értékeli a PFSZ és Jordánia képviselői között Ammanban folytatott tárgyalásokat -és megvizsgál­ja a megbeszélések felújítá­sának lehetőségeit. Áttekin­tik a különböző arab orszá­gok által a palesztin—jordán tárgyalások folytatására tett kezdeményezéseket. Amerikai áldozatok Az amerikai külügymi­nisztérium szerda esti tájé­koztatása szerint a bejrúti robbantás amerikai halálos áldozatainak száma immár 17-ire rúg. A minisztérium további hat nevet közölt, azokét az amerikai állam­polgárokét, akiknek holttes­tét sikerült azonosítani. Az újonnan megnevezett áldoza­tok: a nagykövetség két po­litikai beosztottja, egy „kül­politikai elemző” és három további alkalmazott. —( Külpolitikai kommentárunk )— Portugália — válaszúton A JELKÉP KILENC ESZTENDEJE BEJÁRTA A VILÁGOT. A kisgyermek, amint vörös szegfűt tűz a katona puskacsövére, a sok évtizedes fasiszta dikta­túrából új korszakába lépő Portugália sorsát szimbo­lizálta. E képen egyformán volt jelentősége a csőbe dugott szegfűnek és a virág színének. Az előbbi az erőszak uralmának végét, a demokrácia kezdetét je­lezte, az utóbbi, a vörös szín viszont egyértelműen a fordulat irányát. Ezért kellett az elmúlt években megállapítanunk, hogy a vörös szegfű elhervadt vagy legalábbis elveszítette jelképes színét: Portugália messzire került az áprilisi forradalom és az azt köve­tő egy-két év eszméitől. A ma eseményeinek elem­zésekor indokolt ezt kiindulópontként leszögezni, hiszen pár nap múlva lesz április 25-e, az 1974-es forradalom évfordulója, s ezen a napon rendkívüli választásokat tartanak Portugáliában. HA EGY PARLAMENTET MANDÁTUMÁNAK LEJÁRTA ELŐTT újjá kell alakítani, az mindig válságot jelez. Kormányzatit feltétlenül, de jobbára általánosabb politikai krízist is. Az Ibériai-félsziget kisebbik országában a gazdasági-politikai válság kényszerítette ki az idő előtti szavazást. Az elmúlt három esztendőben országló jobboldali pártszövetség képtelen volt megbirkózni a gazdaságot kínzó bajok­kal: az árak emelkedtek, az infláció nyomasztó, az állam eladósodott, a munkanélküliség mindennapos fenyegetéssé vált az egyszerű emberek számára. A jobboldal, amely kormányzásának fő céljául az ápri­lisi forradalom után elért szociálist^ vívmányok (ál­lamosítás, földreform stb.) megsemmisítését tűzte ki, fokozatosan elveszítette bázisát. A politikai csőd mélypontján szétesett a kormányszövetség is, ekként biztos esélyt kínálván a Portugál Szocialista Pártnak (PSZP) a hatalom megszerzésére. Ugyanakkor igaz, hogy a portugál baloldal is na­gyon messze van az egységtől. A PSZP vezetése me­reven kitart kommunistaellenes nézetei mellett, így szóba sem kerülhet a két munkáspárt együttműködé­se. Mario Soares, a PSZP vezére — s minden jel sze­rint Portugália következő miniszterelnöke — azonban inkább a jobboldal nagyobbik pártjával szövetkezne. Ennek a nevében szociáldemokrata, valójában pol­gári Ventrista pártnak koalíciós partnersége igen va­lószínű, hiszen a négy nagy párt közül még a szocia­listáknak sincs komoly esélyük annyi szavazatot sze­rezni, hogy egyedül kormányozzanak, saját parlamen­ti többségükre támaszkodva. A KÖZÉPBAL KORMÁNYZÁSI FORMULA nem ismeretlen a latin országokban: könnyen lehet, hogy Portugáliában most debütál. Ez tükrözné az elmúlt évek változásait, hiszen a minden bizonnyal irányí­tási jogot kapó szocialisták maguk is segítséget nyúj­tottak az áprilisi forradalom leghaladóbb vívmányai­nak felszámolásához. Avar Károly AUSZTRIA VÁLASZT (IV/3.) Mindent a szavazatokért A szavazók 47,5 százaléka a szocialistákat választja, 41,5 százaléka a Néppártra adja szavazatát — közölte egy hónappal a választások előtt az Osztrák Közvéleményku­tató Intézet. A liberálisok 5, a zöldek 4,5, az alternatívok 1 százalékra számíthatnak. Három héttel korábban a zöldeknek még 8 százalékos esélyt adtak. A hangulat vál­tozik ... ★ Az Opemring és a Kämt- ner-strasse aluljáróban vagy száz ember gyűrűjében ma­gas, 35—40-es férfi állja a vitát. Kezében mikrofon, az erősítés tökéletes, fel kell fi­gyelni rá. Dr. Himschall a liberálisok képviselőjelöltje. A társadalombiztosító inté­zetekről van szó. „Nézzék meg, milliárdos palotákat építettek mind! Kinek a pénzéből?!” Bólogatnak, el­lentmondanak, van, aki kér­dez. Dr. Hirnschall minden­kit meghallgat, arca figyel­mes, kissé gondterhelt. Néha úgy tűnik, mintha túlnézne a vitapartnereken. Megfor­dulok: a kirakatok valóban gyönyörűek ... Karcsú, szép arcú fiatal- asszony áll mellette könnyű felöltőben. Kezét egy percre sem veszi ki a zsebéből, meg nem mozdul, szeme se reb­ben, megszeppent a tömeg­től. ő a Patrik-Pablé — köz­li mellettem majdnem áhítat­tal egy elegáns úr. — Dr. Helene Partik-Pablé, a vizs­gálóbíró. Hát ez a filigrán asszonyka buktatta meg a szocialisták egyik legtehetsé­gesebb politikusát, Androsch pénzügyminisztert és alkan- cellárt?! A bírónőnek neve van, most attrakció a libe­rálisoknál — igaz, utolsó a jelöltek listáján. Később egy választási plakáton ezt olva­som: „A szorgalomnak és tudásnak újból ki kell fize- tődnie — Norbert Stegert Ausztriáinak!” ö a liberálisok vezetője, Partik-Pabléé is. ★ A választási harcot tulaj­donképpen a botrányok ve­zették be. A szocialistáknak az AKH-ügy (az épülő bécsi nagykórház) ártott. A kancellárhelyettest sodorta magával. Ma a legnagyobb és legeredményesebb bank, a Creditanstalt 44 éves vezér- igazgatója, s továbbra is a szocialista jobbszámy veze­tője. A Burgenlandi Lakásépí­tő Szövetkezet milliós csalá­sa a Néppártnak volt kínos. A felderítő szerepéti itt is a kis Liberális Párt vállalta magára. Megteheti, túl ki­csi... A zöldek botránya még jókor jött — azt nem mondják, hogy véletlenül —, kezdtek veszélyessé válni. Március 23-án új bulvár­magazin jelent meg, a Bas­ta. Herbert Fux-szal. a zöl­dek második emberével ké­szített interjút. Ebben a la­za telefonbeszélgetésben a nyers, sőt közönséges szóki­mondásáról ismert, népszerű színész a szerelmi életéről is vall. A bomba robbant: Toll- mann professzor, a „párt” ve­zetője azonnal lemondásra szólította fel — a zöldek válságba kerültek. Dr. Elisabeth Schnitz-cel az egyetemnél találkoztam, ötven év körüli szociológus. Szerény asztalka mellett kí­nálta a zöldek propaganda­anyagát. Kezembe nyomott egy űrlapot. — Kérem, nem töltené ki, hogy támogatja felvételemet a képviselőjelöltek listájára? — Szívesen, de nem hi­szem, hogy sokra megyünk vele ... Programja azonban érdekel. Elevenébe találtam, sorol­ja: Harc a környezetszennye­zés ellen ... Munkaalkalmat környezetvédő létesítmények­kel ... Harc az új szegény­ség ellen ... Több embersé­get ... A privilégiumok el­len ... Több társadalmi igazságosságot... Több biz­tonságot a fenyegető bűnté­nyek ellen ... Nukleáris le­szerelést ... A mozgalom nagy vissz­hangja megdöbbentette a po­litikusokat, és Bécset erre a választásra már teletűzdelték plakátokkal, — a környezetvé­delmet kisajátították a na­gyok. „Tíz év alatt Bécs le­vegője háromszor tisztább lesz, mint most” — ezt ga­rantálja az Osztrák Szocia­lista Párt. „Kerteket auto­bahn helyett! Teret a gyer­mekeknek! Tiszta levegőt és jó vizet” — ígér dr. Busek, a néppárti polgármesterhe­lyettes. És állást foglal az atomerőmű, a savas eső és a konferenciaközpont ellen. ★ , A konferenciaközpontot ugyanis a szocialisták épí­tik... Udvarias ez a válasz­tási harc, az övön aluli üté­seket is finoman osztogat­ják — de osztogatják. — A konferenciaközpon­tot tulajdonképpen a Nép­párt kezdeményezte 1960-ban — tájékoztat Hans Waschek, a szocialisták szóvivője. — Az UNO City mellett épül. Szükségünk van egy 3000— 5000 embert befogadó terem­re. Ezt a nagyberuházást — 4,5 milliárd schilling — a pa­zarló politika szimbólumának tekinti a Néppárt, — „12 000 lakást lehetett volna építeni belőle” —. egymillió aláírást gyűjtöttek ellene. Minden nagy létesítmény Bécsben bizton számíthat ellenzésre vidéken. Ezt a kihívást már komo­lyan kellett venni Kreisky- nek. Az évtizedes huzavoná­ban tulajdonképpen az ő taktikázása is benne van. Csak most, amikor néhány nagy építőipari vállalat hir­telen munka nélkül maradt, vette elő. Néhány hónap alatt összehozta a pénzügyi fedezetet, az arab országok 1,4 milliárd schillinget adtak 12 évre 6 százalékos kamat­tal, „ezt csinálja utánam valaki”. ★ Tulajdonképpen a munka- nélküliség kivédésére indí­tott három különprogram is ilyen fiókból elővett régi el­gondolások gyűjteménye. (Persze, az sem utolsó dolog, ha van mit elővenni.) Most mindent — a szavazatokért! Báling József (Következik: 4. Személyi­ség és stílus)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents