Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-22 / 94. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 94. szám Ara: 1983. április 22., péntek 1,40 FORINT Bátran Nekem nem tetszik. Bár sokszor azt sem tudom, bosszankodjam-e miatta vagy csak megmosolyogjam. Legutóbb az egyik szövetkezetünk ifjúsági szervezetének funkcionáriusa mondta, hogy náluk a fiatalok már bátran bírálják a meglevő hibákat. Tették ezt akkor is, amikor a saját munkatervük összeállításakor kellett véleményt mondaniuk arról, mit vegyenek be a programba, mit ne. Jól tudom, fölösleges most egyetlen ifjúsági szer. vezetre rákenni a jelenséget. Akármelyik tizemben, intézményben, településen, a megye bármely zugában elhangozhatott volna a megállapítás. Tehát jellemző még ma is közéletünkkel, demokratikus gyakorlatunkkal összefüggésben. Az első hallásra nagyon is pozitív töltete van a kijelentésnek. Mert ahol bátran bírálnak az emberek, ott demokratikus gyakorlatnak kell lennie. Különben ki. merne bátor lenni a szókimondásban? Ebben kételkedem én. Vallom, hogy ahol elevenen él a demokrácia, ott nem kell semmiféle bátorság a különböző észrevételek megfogalmazásához. Ott ugyanis adnak a szavukra. Mi több, minden vezető, minden fórum oda is figyel arra, amit ők kifejtenek. Mert ez kell: tudni, hogy a szavaikat senki sem engedi el a füle mellett. Akkor sem, ha nem a „legfontosabb” kérdéseket feszegeti, hanem csak egészen „apró” ügyekkel áll elő. Mi több, ha csak egészen személyes jellegű gondjaival, bajaival hozakodik elő a tanácskozáson. Talán az is igaz, hogy a közéletben járatlan, a közéletet most tanuló fiatalok csak akkor kapnak rá a véleményük kifejtésének jó ízére, ha senki sem legyint rájuk kezdetben azzal, hogy ez most nem ide tartozik, majd mondja el a műhelyben, a kis, csip- csup dolgoknál most sokkal fontosabbakat kell megtárgyalnia a... tisztelt termelési tanácskozásnak. Nem állítom, hogy a bírálónak könnyű a helyzete. Azt sem szeretem, ha valakiből mindig csak a panasz, a rosszallás árad. Ahogy berzenkedem a mindig egyetértőktől is. Ugyanis az életben mindig van szépség és mindig van gond is. A realitás igénye megköveteli, hogy egyikről se feledkezzünk meg. Magyarán: ne szégyelljük az eredményeinket se, különösen manapság, amikor annyi nehézséggel állunk szemben. Nem hiszek tehát abban, hogy bátorság kell a vélemények kifejtéséhez, de nem hiszek a „méricské- lőknek” sem. G. Molnár Ferenc Egy évtized a közlekedésbiztonságért Társadalmi munkásokat jutalmaztak a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ülésén Épp tíz esztendeje alakult meg a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Életrehívója egy miniszter- tanácsi határozat volt, amely társadalmi üggyé nyilvánította a balesetmegelőzést. Most a tíz évre visszatekintő elemzések egyértelműen bizonyítják, hogy a Belügyminisztérium irányításával létrehozott társadalmi szervezet alkalmasnak bizonyult a megelőző tevékenység ösz- szehangolására, a közlekedésnevelési feladatok megvalósítására. Állami és társadalmi szervezetek, a mintegy ezer társadalmi aktivista, megfelelő eszközökkel és módszerekkel segítette a maga területén a balesetmegelőzést. Sikerült a balesetek növekedését — a járművek számának gyarapodása ellenére — lelassítani, majd megállítani, az utóbbi időben pedig csökkenteni. Minderről tegnap Egerben a Berecz István elnökletével tanácskozó MKBT testületi ülésén volt szó. Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagy, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MKBT elnöke beszámolójában mindezeket számszerűen is bizonyította. Megállapította többek között, hogy megyénk közúti forgalmának jellemzője: a járművek nagyobb zavarok nélkül, folyamatosan és biztonságosan közlekedhetnek. Az elmúlt évi baleseti helyzet, a közlekedés biztonsága az előző évihez képest is javult. A 7:2 száza, lékos csökkenés nagyobb részben a súlyos, kisebb részben a könnyű sérüléses Pálinkás Ferenc beszámolója (Fotó: Szántó György) balesetek számának kedvező alakulásából adódik. Az emberi alkalmazkodás a motorizációhoz elsősorban a járművezetőknél mutat szembetűnő lemaradást, mert az összes baleset mintegy nyolcvan százaléka hibáikra vezethető vissza. Sok esetben elégtelennek bizonyul a fel- világosító szó, a rendőri szerveknek elsősorban a forgalom biztonságára súlyos veszélyt jelentő szabály, sértések miatt tavaly majd három és fél ezer feljelentést tettek, tizenhétezer esetben szabtak ki helyszínbírságot járművezetőkkel, szemben, gyalogosok közül két és fél ezret bírságoltak meg. A több mint tízezer alkoholszondás ellenőrzésnél minden hetedik a szeszes ital jelenlétét mutatta ki. Több mint félezer esetben kellett a jogosítványt ittasság miatt hosszabb-rövidebb időre bevonni, ám a szigor ellenére az ittas vezetők aránya növekedett, s a balesetet okozók közül minden 4.(1) szeszes ital hatása alatt követte el tettét. A beszámoló foglalkozott a különféle akciókkal, majd az idei tennivalókkal. A hozzászólások során Oláh György, az OKBT alelnöke, nyugalmazott miniszterhelyettes elismerését és köszönetét fejezte ki a megyei testület 1982. évben végzett munkájáért, s mint kifejtette az egész társadalomnak szüksége van a közlekedésbiztonság javítására. Ez pedig nem lesz könnyű, amikor kétmillió gépjármű közlekedik útjainkon, s a felnőtt lakosság több mint egyharmada jogosítvány birtokában jól, vagy rosszul közlekedik. Hasznos tapasztalatait tolmácsolta Anga László, Fehér Vilmos, Rózsa Gyula és Császár Ferenc r. őrnagy is. A tanácskozó testület meghallgatta Gál András r. őrnagy jelentését a költségvetésről, majd a versenymozgalmak helyezettjeinek, társadalmi aktíváknak kitüntetésére és jutalmazására került sor. A „Vezess biztonságosan” versenymozgalomban ezúttal a Volán 4. sz. Vállalat hatvani üzemegysége nyerte el az első helyet, s az üzemegységen belül a Sal- lai Imre szocialista brigád. Az „Iskolák a közlekedés- biztonságért" versenymozga. lom első helyezettje a vá- mosgyörki általános iskola, városiak kategóriájában pedig az egri 3. sz. Általános Iskola, középfokú és szakmun. kásképző intézetek kategóriájában a pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, az óvodák között a karácsondi napköziotthonos óvoda lett. A belügyminiszter a Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntette ki dr. Göcző Gézánét, az egri városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjét, dicséretben és pénzjutalomban részesült dr. Hargitai Rezső, Kormos Emil, Laczik István, Farkas Kálmán, Kutnyák Géza, Szabó Lajos, Baráti Ottó és Kada Lajos. Kitüntetések a Lenin-évfordulón Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából csütörtökön az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartottak, s kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá jelen voltak a központi pártintézmények vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai — Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsá. gának osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Lakatos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártélet főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet követően Óvári Miklós a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin- emlékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak. A Munka Érdemrend arany fo. kozata kitüntetésben részesült többek közt Aradi Nóra, az MTA művészettörténeti kutatócsoportjának igazgató, ja. A Központi Bizottság 129 propagandistát Lenin- emlékplakettel jutalmazott. Köztük Kopcsó Bélát, a Gyöngyös MÁV Kitérőgyártó művezetőjét. Az ünnepség utáni fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kitüntetetteket. Beszélgetett velük a propagandamunka időszerűségéről, jelentőségéről, s valamennyiüknek további sikeres munkát kívánt. A szőlő- és gyümölcstermelés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól Egerben tanácskozott az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Dancz Pál, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója az új telepítésű szőlők egyikét mutatja be a képviselőknek az Eged alatti Síkhegyen (Fotó: Szántó György) A szőlő- és borgazdaságáról hírneves megyeszékhely, Eger adott otthont csütörtökön az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága ülésének, amely ezúttal a szőlő, és gyümölcstermelés helyzetét, valamint fejlesztésének lehetőségeit vitatta meg. A képviselőket a borkombinát kutatási és termelési rendszerközpontjában Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára és Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke fogadta. Barta Alajos köszöntő szavadban arról szólt, hogy Heves megye gazdaságában korábban és jelenleg is jelentős szerepet játszik a szőlő- termelés. A szűkebb hazánkban termelt borok országhatárainkon túl ismertek és jó minőségükkel méltán vívták ki a külpiacok elismerését! Kifejtette, hogy a szőlő a megye mezőgazdasági üzemeiben a jövedelmezőség egyik forrása, ezt bizonyítják a múlt évben elért kimagasló eredmények is. Ezután a házigazdák nevében Dancz Pál, az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója és Gacsó László, az Egri Csillagok Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese határszemlére és üzemi bemutatóra hívta meg a képviselőket. A vendégek ellátogattak az ország legnagyobb szőlős gazdaságaként számon tartott Egri Csillagok Termelőszövetkezet tábláihoz, ahol megtekintették az új telepítéseket. Látták azokat a jelentős változásokat, melyeket a korszerű szőlőtermelésben és művelésben az utóbbi években tudatos munka eredményeként Egerben elértek. Megtudták, hogy a kombinát irányításával részt vesznek a megvalósuló bikavér-programban is. Ezután a borkombinát Vasút utcai palackozójában jártak az országgyűlési képviselők, majd pedig a kutatási és rendszerközpontban nyomon követték a szőlőnemesítésre és az új művelési módok kialakítására vonatkozó kísérleteket. A bizottság ebéd után dr. Cselőtei László akadémikus elnökletével tartotta meg ülését. Ezen részt vett Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, továbbá a MÉM, a TOT és a Magyar Nemzeti Bank képviselői is. Dr. Magyar Gábor, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítésében a szőlő- és gyümölcstermelés helyzetéről, fejlesztésének feladatairól közzétett írásos beszámolóhoz kapcsolódott. Aláhúzta az ágazat jelentőségét, az élelmiszer-termelésen belül. Kiemelte, hogy a változó közgazdasági feltételek közepette mind a szőlő, mind pedig a gyümölcstermelés fejlődött az elmúlt években! Ennek ellenére sok az ellentmondás., miután a termelési szerkezet, illetve a fajtaösszetétel nem igazodik eléggé a belföldi igényekhez és az exportlehetőségekhez. Rámutatott, hogy a szőlőtelepítési kedvet a támogatási rendszer megfelelően ösztönözte, az egyes gyümölcsfélék telepítésére viszont eltérően hatott Gondot jelent, hogy változatlanul kihatással van a termelésre a termés ingadozás, az, hogy a gépesítés nem képes teljes egészében helyettesíteni a kézi munkaerőt. Az országban kevés a szőlő- és gyümölcstároló, amely különösen az exportban jelent komoly problémákat. Távlati céljaink elérésére fontos, — mutatott rá dr. Magyar Gábor — hogy államunk a piaci igényekkel összhangban támogassa a jövőben a telepítéseket, szigorítsa a minőségi szőlő- és gyümölcsátvétel feltételeit, javítsa a kis- és nagyüzemek termelési kapcsolatát. A tájékoztató után vitára került sor. Mezei László budapesti és Vadkerti Miklósáé Heves megyei képviselő például a borok fokozott márkavédelmének fontosságára hívta fel a figyelmet. Sólyomi Gyuláné budapesti képviselő a tárolótér fejlesztésének közgazda- sági ösztönzését sürgette! Teleki Istvánná Borsod megyei képviselő a bortermelő üzemek és a külkereskedelmi vállalatok eredményesebb kapcsolatának elmélyítéséről beszélt. Dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes, illetve a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium más képviselői válaszukban azokat a lehetőségeket ismertették, melyeket a szőlő- és gyümölcstermelés további fejlesztésére tesznek a jövőben. Az ülés után a képviselők az egri Árnyékszala utcába mentek, ahol megtekintették az Eger —Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát legnagyobb VI. ötéves tervi fejlesztését, az ott épülő korszerű szőlőfeldolgozót, tárolót és palackozót. Mentusz Károly
