Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
a. NÉPÚJSÁG, 1983. április 20., szerda Jasszer Arafat Budapestre érkezett Megkezdődtek a magyar-palesztin tárgyalások Jasszer Arafatot a Ferihegyi repülőtéren fogadják (Mikó László felv. — Népújság telefotó — KSJ BEJRŰT A keddre virradó éjszakán is folytatódtak a mentési munkálatok az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségén, amely «jjlen hétfőn súlyos bombamerényletet követtek el ismeretlen tettesek. Még mindig nem végleges adatok szerint 39 halottja és több mint száz sebesültje van a merényletnek, amelyért három különböző szervezet vállalta a felelősséget. NYUGAT-BERLIN Egy nyugat-berlini bíróság öt évi börtönbüntetésre ítélte azt a 22 esztendős lengyel állampolgárt, aki 1982 novemberében Nyugat-Berlin- be kényszerítette a LOT lengyel légitársaság egyik belföldi járatát. TORINO Hétfőn Torinóban megkezdődött a Vörös Brigádok nevű terrorszervezet 62 tagjának pere. 1973—1980. között Torino térségében elkövetett gyilkosságokkal és terrorcselekményekkel vádolják őket. A vádlottak közül két vö- rösbrigádost, Mario Morettit és Prospero Gallinarit tavaly már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Aldo Moro öt évvel ezelőtti elrablásában és meggyilkolásában való részvételükért. PÁRIZS Kedden délelőtt megkezdte kétnapos ülésszakát az FKP Központi Bizottsága. A központi bizottság — Georges •Marchais főtitkár jelentése alapján — megvizsgálja a politikai helyzetet, elemzi a márciusi községtanácsi választások eredményeit, s levonja azok tanulságait a párt további tevékenysége szempontjából. ŰJ-DELHI Sikeresen üzemel Föld körüli pályáján az RS—D—2 jelzésű indiai műhold, amelyet vasárnap bocsátottak fel SLV—3 típusú indiai gyártmányú hordozórakéta segítségével — jelentette az Uni nevű indiai hírügynökség. A műhold összes műszere normálisan működik, a földi követő állomások rendszeresen kapják fedélzetéről a te- lemetrikus adatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden délután a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke. A delegáció tagjai: Ahmed Dajani, a PFSZ végrehajtó bizottságának tagja, Hani el Hasszán, a PFSZ központi tanácsának, a FaReagan amerikai elnök kedden bejelentette: 100 darab, egyenként tíz atomtöltetet hordozó új, MX-jelzésű interkontinentális balliszti. kus rakétát helyeznek el Wyoming és Nebraska államok területén, a korábbi Minuteman hadászati rakéták silóiban. Egyúttal megkezdik a „Midgetman” elnevezésű újtípusú, egyrobbanó- fejes hadászati rakéták ki- fejlesztését. Az amerikai elnök, aki két év alatt már harmadik telepítési tervét terjesztette kedden a kongresszus elé, kijelentette, hogy elérkezettnek látja az időt a cselekvésre. A törvényhozás vezetői előtt tett nyilatkozatában arra hitah központi bizottságának tagja, Abu Ala, a PFSZ gazdasági vezetője, Ahmed Abdul Rahman, a PFSZ egyesített tájékoztatási osztályának vezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbán- di János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Karvalics László, Nagy Gábor, a Központi Bizottság osztályvezevatkozott, hogy az Egyesült Államok ,,nem engedhet meg magának több halasztást” az összesen hat éve húzódó MX-program végrehajtásában. A tervezetet Reagan azzal ajánlotta a kongresszus figyelmébe, hogy ellentétben a korábbiakkal, ez „egységes támogatást élvez” a kidolgozásában részt vett szakértők, a Pentagon, s a vezérkari főnökök egyesített bizottsága részéről. Az amerikai törvények értelmében a kongresszusnak 45 nap áll rendelkezésére a nagy horderejű hadászati fegyverkezési döntés megvizsgálására és esetleges elutasítására. to-helyettesei, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletének vezetője. Az érkezést követően Vár- konyi Péter és Jasszer Arafat vezetésével a magyar és a palesztin tárgyalócsoport megkezdte munkáját. Salvador „Keményebb kézre” várnak Alvaro Magana, Salvador ideiglenes államfője hétfőn elfogadta Jósé Guillermo Garcia hadügyminiszter lemondását. Garcia tábornok személyében annak az embernek kellett távoznia a politikai porondról, akinek eddig meghatározó szerepe volt Salvador belpolitikájában. Mostani kényszerű távozásának közvetlen oka a hadsereg vezetőségének nyílt lázadása volt, de bukásához nagymértékben hozzájárult az is, hogy az Egyesült Államok egyre elégedetlenebből fogadta a Salvadort hadvezetés sorozatos kudarcait a hazafiak ellen vívott polgár- háborúban. ELNÖKI BEJELENTÉS Újabb MX-rakéták —( Külpolitikai kommentárunk )— Többet, jobbat! MEGSZOKTUK MÁR, HOGY A SZOVJETUNIÓBAN nagyszabású programok kidolgozásával sietnek egy-egy különösen jelentős feladat végrehajtására. Lehet, hogy szokatlan a hasonlat, mégis megkockáztatjuk: az elmúlt időben kibontakozó élelmiszerprogram fontosságában legföljebb a húszas években sikerrel megvalósult Goelro-hoz, a hatalmas kiterjedésű ország villamosításához hasonlítható. Miről is van szó? Arról, hogy a szovjet mezőgazdaság és élelmiszer- ipar több szempontból még napjainkban sem felel meg a várakozásnak. A földművelés nem elég hatékony, pedig mind a lakosság ellátásához, mind az állattenyésztés föllendítéséhez a jelenleginél több, jobb minőségű termékre van szükség. Arról nem is szólva, hogy a gabonaimport évről évre jelentős mennyiségű devizát köt le. JURIJ ANDROPOV A HÉTFŐN MOSZKVÁBAN RENDEZETT ORSZÁGOS MEZÖGAZDASÄGI TANÁCSKOZÁSON részletesen szólt a gondokról és a teendőkről. Arról, hogy nem lehet és nem is szabad minden balsikert a kedvezőtlen időjárás rovására írni. A tartósan jó eredményekhez a jelenleginél átgondoltabban kell dolgozni. Ügy tűnik — az SZKP főtitkárának elemzéséből is ez derül ki —, hogy ezúttal valóságos frontáttörésre készülnek a szovjet mezőgazdaságban. Nem elégednek meg' a múltban gyakori kifogásokkal: kevés a gép, hiányoznak a szakemberek. Egyrészt: a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottságát tovább javítják, másrészt a rendelkezésre álló gépparkkal is jóval nagyobb terméseredményeket lehetne elérni. Nagy fontosságot kapott Andropov beszédében az irányításban résztvevők szakismeretének kérdése. Nyomatékkai szólt a főtitkár a lakosság kisegítő háztáji gazdaságáról is. Kifogásolta például, hogy sok falun élő család nem tart semmiféle állatot. MINDENT EGYBEVETVE: kétségtelenül nagyobb követelményeket támaszt az élelmiszerprogram megvalósítása a szovjet mezőgazdaság, sőt az egész népgazdaság elé. De egyrészt rendelkezésre állnak a szükséges tartalékok, másrészt a szocialista országok — a többi között hazánk — kedvező tapasztalatai is jó lehetőséget kínálnak. Jnójtbaoü .invrYisrt Gyapay Dénes' ^ Kínai—albániai kapcsolatok Kína a békés egymás mellett élés öt elve alapján Albániával is kész fejleszteni az államközi kapcsolatokat, ezen belül is a kereskedelmieket, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök szellemében, egymás igényeinek kielégíté. se céljából, — jelentette ki kedden a kínai külügyminisztérium szóvivője. A közelmúltban kínai gazdasági delegáció járt Albániában. A látogatás tényét kínai tisztségviselők is megerősítették. Ez volt az első ilyen jellegű látogatás Kína részéről 1978. óta, amikor ideológiai okok és vádaskodások miatt a két ország kereskedelmi kapcsolatai megszakadtak. AUSZTRIA VÁLASZT (IV/1.) Oázis Nyugal-Európában Azt mondja Kreisky kancellár: ez lesz minden idők legkeményebb választási csatája. Ügy tűnik, igaza van. Tizenhárom éve azzal indultak a szocialisták, hogy modernebbé és egyben emberibbé teszik Ausztriát. Állták a szavukat. Kreisky kormánya megszilárdította az ország belső békéjét, növelte nemzetközi tekintélyét, az „osztrák modellben” ösz- szekapcsolta a jóléti társadalmat a liberális állammal és a szociális biztonság magas színvonalú rendszerével. Eredményesen és erőteljesen fejlesztette a gazdaságot és infrastruktúrát, amely ma az ipari országok mércéjével is modern és versenyképes. Az osztrák nép 1975-ben és 1979-ben a szavazatok 51 százalékával ismerte el ezt a teljesítményt. Ez a fejlődés most a gazdasági válság következtében megtorpant. A jóléti állam, a szociális biztonság finanszírozása a gazdaság teljesítőképességének határába ütközik. És április 24-én az Osztrák Szocialista Pártnak, 12 év után először, szembe kell néznie azzal az eshetőséggel, hogy az abszolút többséget elveszítheti. Az osztrák modell A szocialistákra mindig azt mondták: ahhoz értenek, hogy a meglevő javakat elosszák, de ahhoz nem, hogy létre is hozzák azokat. Nos, Ausztria ma az egy főre eső társadalmi össztermék tekintetében valamivel az Európai Gazdasági Közösség országainak átlaga fölött áll, és az OECD — az iparilag fejlett — államok között a kilencedik. Állami tulajdonban van a bányászat, a vas- és acélipar, a vegyipar, az energia- rendszer, valamint a gép. és járműipar jelentős része. Az állami vállalatok adják az ipari termelés egyötödét, 110 000 embert foglalkoztatnak és termelésük 31 százaléka exportra megy. Az osztrák kivitel a szocialista kormányzat első tíz éve alatt 74 milliárdról 251 milliárd schillingre nőtt, — ez a legnagyobb megugrás Nyugat-Európában. Ausztria életszínvonalban is, infrastruktúrában is felzárkózott a fejlett tőkés országok szintjére. A foglalkoztatottság a legutóbbi időkig majdnem teljes, a bruttó átlagkereset 11 000 schilling. A jövedelmek tíz év alatt 175, az árak 96 százalékkal emelkedtek. A 7,5 millió lakosú országban 2,4 millió személygépkocsi van, a szövetségi kormány évente 50 000 embernek ígér lakást. Ezt megközelítően teljesíti is. De építenek lakásokat a városok is. Azt ígérték a szocialisták, hogy „emberibbé” teszik Ausztriát. Amit megvalósítottak, az valóban mintaszerű. A munkaalkotmány számos rokon vonást mutat a mi rendelkezéseinkkel, sőt gazdasági helyzetük bizonyos előnyöket is lehetővé tett: a munkaidő negyvenórás, a munkahét ötnapos, a fizetett szabadság 24— 30 nap. Van felmondási idő, végkielégítés és figyelemre méltók az üzemi szakszervezeti tanácsok jogai. A társadalombiztosítás — betegségi, baleseti, munkanélküliségi és nyugdíj — majd minden dolgozót felölel. Jelentős vívmányuk: a nyugdíjak folyamatosan és azonos mértékben emelkednek a fizetésekkel. Jár családi pótlék, szülési szabadság és segély — még gyermekgondozási is —, és van háztartásalapítási segély. Egyenlőséget a képzés útján is! — sok évtizedes munkásmozgalmi igény. 1970. és 1980 között 221 iskolát építtetett a szövetségi kormány, 90 000 férőhellyel. Ma 70 százalékkal többen járnak középiskolába, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor a fiatalok 25 százaléka nem tanult szakmát, ma 8. A válság ellenére Valamennyi nyugati ipari állam közül Ausztriának sikerült leginkább úrrá lennie a válságon. Ausztria ma oázis Nyugat-Európában. A gazdasági visszaesést erőteljes állami beavatkozással ellensúlyozták. 1970 óta közpénzekből 500 milliárd schillinget fordítottak beruházásra, jórészt az infrastruktúrára. 400 000 új munkahelyet teremtettek. A bruttó termelés egyharma- da ma is beruházásokra megy Ezt az arányt csak Japán és Norvégia múlja felül. S az eredmény: Ausztriában tíz év alatt 44 százalékkal nőtt a termelés a nyugat-európai 34 százalékkal szemben, a drágulás évi rátája 6 százalék, a nyugateurópai 10. És a gazdasági válság ellenére Ausztriában a munkanélküliség a 'nyugateurópainak (11 százalék) csupán egyharmada. A törés 1980-ban következett be. Tavaly a gazdasági növekedés nominálértéke 8, a reálértéke már csak 1,1 százalék volt. A munkanélküliség az idén meghaladja a 4 százalékot. A foglalkoztatási gondok kivédésére évről évre külön programot léptettek életbe, a harmadikat az idén — 30 milliárdos nagyságrendben. S még ma is: az ország exportja változatlanul nő, a schilling stabil. Az ország devizatartaléka háromhavi import teljes fedezete. Az ár azonban, amit ezért fizetni kell — súlyos: a nagyarányú állami beruházási politika, a konjunktúra éveiben vállalt szociális terhek miatt a költségvetés deficitje évről évre nő — tavaly elérte a kiadások 16 százalékát —, az állam eladósodik. Bár a kormány szerint az egy főre eső adósság kisebb, mint az NSZK- ban, Svájcban vagy Japánban és az ország hitelképessége jó, egyre határozottabban jelentkezik a kérdés: meddig bírja ezt a terhet az állam? 1970-ben 7, tavaly 70 milliárd schilling volt a deficit. Kiszámították, ha ez a folyamat folytatódik, akkor a költségvetés hiánya 1986-ban eléri a 135 milliárd schillinget, — s ez a finanszírozhatóság határa. Ausztria válaszúthoz érkezett. Báling József (Következik: 2. Az osztrák út — holnap) Kreisky kancellár egy választási gyűlésen (Fotó: SKF — KS)
