Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 19., kedd Baromfi bőség - csirkegondok Olcsóbb szállítás iparvágányon SZOCIALISTA BRIGÁDOK AZ ELEN Szorgos munka az éves tervek sikeréért Míg sertéstenyésztés dolgában nagyjában-egészében jól áll a magyar mezőgazdaság, hozzávetőleg esztendeje már annak, hogy egy ■ roppant gyorsan fölívelt állatfaj, a baromfi esetében ■ nem pusztán gondokról — folyton-folyvást felhősödő prognózisokról hallunk. De míg 1982 elején a világpiaci előrejelzéseket — sajnos! — maguk a Baromfitermelők Egyesülésének taggazdaságai is csak ritkán vették figyelembe, az óesztendő mérlege már megroppantotta őket. Decemberben a HÉT című műsorában szó esett a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozót fenntartó tsz-társulás veszteségeiről, amiről ugyan a Zala megyei Tsz Szövetség elnöke a TOT egyik ülésén azt találta mondani, hogy a televízió nem adott hű képet. De a tényt sem tagadhatta — a csőd beállt... Brazil dömping Mi történt? Aki valamelyest is figyelemmel kísérte az elmúlt évtizedben a baromfi-, benne a broyler- csirkeproduktumok alakulását, föl kellett, hogy figyeljen a „brazil veszedelemre”. Arra ugyanis, hogy éghajlati adottságaikat kiaknázva, roppant ütemben haladnak előre — egyszersmind törik le az árakat — a brazilok, akik tavaly például már tonnánként 800—850 dollár körüli árakon adtak el Iraknak százezer tonna csirkét. A magyar baromfiért 1981- ben még 1300 dollárt kaptunk — a Szovjetuniótól, nagy tételre, 1500 dollárt —, de tavaly már csak 1000, az idén pedig csupán 840—850 dollár körüli ez az összeg. Ennek következményeként a hizlalásra vállalkozó már nem 34, hanem legföljebb 30 forinthoz juthat egy kiló baromfihúsért. Ilyen körülmények között — mert nem pusztán a broylert érintik a kedvezőtlen hatások! — mit tegyen az a tsz-elnök, aki libatenyésztésre vett föl bankhitelt, s a szerződésben aláírta, hogy amennyiben ezt a pénzt nem a meghatározott célra használja föl, úgy retorzió következik?! Nem kicsi a gondja, hiszen a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium nem ok nélkül tanácsolja: mindenekelőtt azok foglalkozzanak a kislibával, akik le tudják szorítani a költségeket, s megőrzik versenyképességű, két. A statisztika szerint mi, magyarok évente átlagban 18 kiló baromfihúst eszünk meg. Ez a legolcsóbb piaci húsportéka. Ezért érthetetlen, hogy Tatabányán, sőt Pesten, az Élmunkás téri piacon olykor hiányzott a pultokról. Új lehetőségek A MÉM 1983-ban kereken tíz százalékkal, százezer tonnával szeretné növelni a honi baromfifogyasztás mér. tékét. Ez bizony nem lesz könnyű, hiszen az állam már tavaly is ösztönözte a csirkevásárlást. A többi között oly módon, hogy külön dotációt nyújtott ezért az üzemi konyháknak. Sajnos, néhány túlbuzgó étkezde annyi baromfit tálalt fel ezután ebédre, hogy az bizony megfeküdte még a csirkecombért rajongók gyomrát is... Az utóbbi hónapokban azonban új és életrevaló ötlet támadt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt berkeiben : ha sertést tudunk exportálni, baromfit bajosan — mi lenne, ha bizonyos határokon belül, s természetesen a vevő tudtával! — egybeötvöznénk a kettőt? Vagyis baromfihúst adagolnának a sertéshez, nyilván kicsiny arányban persze. A kísérletek sikeresnek mondhatók, sőt éppenséggel még élvezetesebb és egészségesebb falatok kreálhatók ily módon. Utak, módozatok keresésé, ben tehát nincs hiány. Magyarországon az iparszerű állattenyésztés „modellálla- tának” tekinthető baromfi meg- és átmenthető egy remélhetően mihamarább beköszöntő gazdasági föllendülés idejére. A tenyésztéstől a külkereskedelemig terjedő hatókörben kívánatos további új lehetőségek fölkutatása. Már eddig is jelentős sikereket értek el a mini- broyler meghonosításával. Az úttörők közé tartozik ebben a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, éppúgy, miként a hernádi Március 15-e Termelőszövetkezet, ahol dr. Horn Péter főiskolai tanár irányításával folytatnak kísérleteket. Ugyancsak Hernádon láthatni olyan fóliatelepeket, amelyekben nem primőrzöld. ség érik, hanem Hybro-csir- ke hízik. Mégpedig korántsem pusztán nyaranta, kemény hidegekben is, aminek értékét aligha kell kommentálni. A második a világon Magyarországon az egy főre jutó baromfitermelés 1978-ban 32, tavalyelőtt már 34 kiló volt; ezt a világon egyedül az USA múlja fölül. Európában Hollandia és Dánia a két legfőbb, de a szóban forgó listán utánunk következő állam. Kétségtelen, hogy van még gazdaságossági, olcsóbbsági, minőségi és egyéb lista is. Hogy valamennyiben helyt- álljunk e nemzetközi versengésben, most ez a nem csekély feladat. (K. N.) A MÁV fejlesztési programja Az üzemekhez csatlakozó iparvágány-hálózat bővítése egyaránt előnyös a fuvaroztatóknak és a vasútnak. Ez a felismerés vezeti a MÁV- ot akkor, amikor rugalmas üzletpolitikával igyekszik újabb megbízóikat, fuvarfeladatokat szerezni. A népgazdaság mérsékeltebb fejlődési üteme, a visz- szafogottabb beruházások miatt ebben az évben várhatóan csökken a vasút áru- fuvarozási teljesítménye; mintegy 2,5 százalékos visz- szaesésre számít a MÁV. A vasút ezért újfajta szemlélettel és széles körű piackutatással próbálja szélesíteni megbízói körét, egyúttal javítva meglévő nagyértékű eszközeinek, járműveinek, berendezéseinek kihasználását is. Az idén több mint 40 vállalat, szövetkezet területén kezdenek újabb iparvágányok építéséhez, a meglévők közül pedig csaknem 30-at felújítanak. A számítások szerint a tervezett fejlesztésekkel a MÁV legalább évi egymillió tonnával növelheti az elszállított áru mennyiségét. Az országban jelenleg csaknem másfél ezer iparvágány csatlakozik a MÁV hálózatához, szerves részeként a vállalatok közötti ház- tól-házig fuvarozásnak. Az iparvágányos forgalom előnyei sokrétűek: mindenekelőtt olcsóbb, gazdaságosabb, mint az összetett (vagyis a közúti szállítással kombinált) fuvarozás, nem utolsósorban azért, mert kisebb az energiaigénye. Ugyanakkor, mivel az áru csak vasúton teszi meg az utat, csökken az átrakások száma, így mérséklődik a szállítási kár is. A vállalatok számára előny továbbá, hogy a szállítás így szervesen illeszthető az üzemi technológiába, csökkentve a belső anyagmozgatási költségeket. A MÁV szakemberei programot dolgoztak ki az iparvágány-hálózat fejlesztésére. A vasút kedvezményekkel is segíti azokat a fuvarozókat, akik iparvágány építésére vállalkoznak. Makiár, Nagytálya: közművek, intézmények dolgában nemsok panaszkodni valójuk lehet a közös tanács vezetése alá tartozó két település lakóinak. Az V. ötéves tervciklusban 20 millió forintért utakat kaptak, egy másik jelentős kommunális feladat, a vízhálózat építése pedig most fejeződik be. Ahogy Szén János vb-titkár megjegyezte: augusztus 20- ra tervezik a 17 millió forintos beruházás avatását. Egyébként a vízműtársulat létrehívásakor szerencsés helyzetben voltak a makiáriak, a nagytályaiak. Mivel a hálózat vízszükséglet dolgában Egerre csatlakozik, itt nem kellett költséges kútfúrásokkal számolni, ami olcsóbbá tette a fejlesztést. Augusztustól egyelőre 60 közkifolyó szolgáltatja majd az egészséges ivóvizet, de akinek lesz rá pénze, 1984 márciusától már bevezettetheti saját otthonába. — Ezen a héten egyebekben is igyekszünk előre lépni — mondja Szén János. — A József Attila és a Rozmaring utcák kereszteződésében kitűzzük az új postaépület helyét, mégpedig a tanács által biztosított telken. Költségeit bő 2 millió forint erejéig a Miskolci Postaigazgatóság vállalta, a munkálatok kivitelezője pedig a kömlői A brigádmozgalom a szocialista építés alapvető eszköze lett. Tömegeket mozgósító formája negyedszázados múltra tekinthet vissza. Májusban már a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozását hívják össze, amikor majd a mozgalom megújításának lehetőségeit, a mai követelményekhez történő alakítását vitatják meg. Teszik ezt azért, mert tudják, hogy a brigádok teljesített vállalásai eddig is ma. radandó módon kifejezésre jutottak az országépítő munkában. Napjainkban egyre inkább szükség van arra, hogy a minőségi munka fokozása mellett az ésszerű takarékosság figyelembevételével végezzük mindennapi tevékenységünket. Ennek a komoly figyelmet, elkötelezettséget igénylő munkának az élenjárói a szocialista munkaversenyben dolgozó szocialista brigádtagok. A dolgozók tenni akarását, a közösségért érzett felelősségét példázzák az alábbi sorok is, hogy a brigádok miként próbálják megvalósítani elképzeléseiket a jövő sikereinek érdekében. Az Aprítógépgyár hatvani gyáregysége az elmúlt év első felében jelentős termelési lemaradással küzdött. Ez a helyzet kisebb részben „kapun belüli” okokra vezethető vissza, ugyanis a nyugatnémet Hanomag cég által megrendelt bagger alkatrészek gyártása nehézkesen indult el. Ugyanakkor a kooperációs partnerek lemaradása is kedvezőtlenül befolyásolta a kollektíva termelését, majd anyag- ellátási gondok jelentkeztek. Ezek ellenére a hatvani „ap_ rítósok” jó közelítéssel teljesítették 1982-es tervüket, és a nehézsége^ leküzdésében komoly szerepet játszottak az üzem szocialista brigádjai. Közülük az Ady Endre vasszerkezeti lakatos brigád különösképpen sokat hasz. nált a közös ügynek. A brigádtagok éves normájukat 106 százalékra teljesítették. termelőszövetkezet építőrészlege lesz. Ha bízhatunk az ígéretükben, esztendő végére át is adják rendeltetésének ezt az intézményt. Ha már a postánál tartok, hadd mondjam el, hogy telefon- hálózatunk szerepel az igazgatóság crossbárosítási tervében, de az itteni intézményeknek anyagilag kell támogatniuk az ügyet. Ebben nem lesz hiány! Maga a tanács, aztán az Egervölgye Tsz, az áfés^ a takarékszövetkezet, valamint a MÉM Repülőgépes Szolgálata vállalta a költségek nagyobb hányadát. Ahogy a későbbiek során megtudtuk, problémát okoz ugyanekkor a tanácsvezetőknek, hogy 150 ezer forintos támogatással hiába kapcsolódtak be nemrég az egri városgondozási üzem által biztosított intézményes szemétszállításba, kuka hiányában egyelőre csak a lakosság felének a gondját tudják megszüntetni. Azután bajok vannak az általános iskolai oktatás tekintetében is! Annyi a gyerek a dinamikusan fejlődő két községben, hogy csak két műszakos tanítással tudják biztosítani megfelelő képzésüket. Ami Parádi Gusztáv igazgató számára biztató ilyen tekintetben : a közös tanács ötéves tervciklusának beruházásai szükség szerint vállaltak túlórázást, és mindemellett nagy értékű társadalmi munkát végeztek. Kétszer vették ki részüket a gyáregységen belüli kommunista szombatok tennivalóiból is, amivel a város gyermek- intézményeit támogatták, to_ vábbá más brigádokkal együtt kétszáz órát dolgoztak a Mészáros Lázár utcai új óvodán. Termelőtevékenységük minőségét illetően sem lehet kifogás ellenük, hiszen a tőkés partner „kegyetlenül” visszajelez. Márpedig ilyenre nem került sor az az utolsó esztendőben. A Kiss József vezette brigádon kívül természetesen a gyáregység többi szocialista brigádja is hozzájárult az eredmények feljavulásához, és az így elért egyensúlyhelyzet lehetővé tette, hogy az üzem 1983 első negyében 30 százalékkal többet teljesítsen, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Az egri Finomszerelvénygyárban a gyártmányfejlesztési főosz. tály dolgozói tavaly új módszerekkel kísérleteztek a munka verseny-mozgalom, ban. A hűtőkompresszorok fejlesztésén munkálkodó két fő szakterületet összevonták és a kollektíva Delta brigád néven tevékenykedett tovább. Mint az érdeklődésünkre Sebők László brigádvezető elmondta, a legjelentősebb feladatot az FK típusú kompresszorok energiacsökkentési munkálatai jelentették. A fejlesztés eredményeként a típus egyes fajtáinál — ami százezer darab hűtőszekrény figyelembe véve — 6,8 millió forintos megtakarítást jelent egyrészt a fogyasztóknál, másrészt 32 milliót népgazdasági beruházásban. Újításokból tavaly 620 ezer forint anyagi megtakarítást biztosítottak. Az idén a munkájáért aranykoszorús kitüntetésben részesülő Delta brigád megalapozott vizsgálatok alapján a tőkés importból beszerzett motorvédő kapcsolót szeretné pótolni NDK-beli típusokkal, amely várhatóan között szerepel egy új, egyelőre négytantermes iskola építésének a terve, amit aztán tovább lehet fejleszteni. A korszerű, 14 millió forintba kerülő intézmény tanulmányterve már el is készült, és hogy könnyebben menjen a dolog, az alapozás munkáit a tanács vállalta magára. — Az iskola ügyében már csak telekgondunk van — jegyzi meg beszélgetés közben a vb-titkár. — A művelődési ház mögötti terület, ahová az intézményt szánjuk. magántulajdonban van, tehát meg kell vásárolnunk. Ezen a héten azonban pecsét kerül az adás-vételi szerződésre. Egyebekben is van azonban telekproblémánk, amit részben az örömteli népszaporulat teremtett, részben pedig a környékbeliek ideáramlása. Teljesen kifogytunk az e célra alkalmas állami földterületből, ezért most újra parcelláztatnunk kell. A telek- könyvezés már folyik, az én előjegyzési füzetemben pedig szaporodnak az építkezni szándékozók nevei. A félig közművesített telkek az Akácos út végén, a benzinkútnál lesznek. Ami Makiár és Nagytálya betegellátását illeti, ugyancsak jó véleményt hallottunk, mind dr. Nahóczky Fe1983-ban mintegy 700 ezer forintnyi megtakarítást eredményez a gyárnak. :.'t- .id A Heves megyei Állatforgalmi i és Húsipari Vállalatnál dolgozik a Tyitov nevét viselő háromszoros vállalati kiváló ifjúsági szocialista brigád, amelynek a vezetője Palko- vics László, összesen 21 tagú a csapat. Amikor afelől érdeklődtünk, mit tudnak a munkahelyük legfontosabb feladatairól, egyetlen szót ismételtek, de azt háromszor is elmondták: export, export, export. Ügy tetszik, ez a feladat nem is olyan rendkívüli. Mit tehet ennek minél jobb megvalósításáért a brigád? Tulajdonképpen egy nagyon fontos dolgot: kifogástalan minőségű munkát kell végezniük. Amikor a részletek felől érdeklődtünk, akkor derült ki, hogy mégsem olyan egyszerű az egész. Tudniillik, ahány megrendelő, tehát külföldi cég, any- nyiféle az igény, annyiféle a határidő, és miután a feldarabolt húsféleségeket legtöbbször repülőgéppel, vagy hajóval szállítják el, még a pontos menetrendhez is igazodniuk kell. Tehát előfordulhat, hogy mondjuk éjjel két órára kell bemenni azért, hogy a délelőtti szállítást teljesíteni tudják, de ennek az ellenkezője is megtörténhet, hogy a késő délutánig vagy estig kell ott állniuk a feldolgozó szalagnál. Kiderült, hogy ehhez a munkához nagyon nagy szakértelem kell, mert. egyetlen egy rossz mozdulattal azt a bizonyos húsféleséget el lehet rontani, és akkor már a megrendelő nem veszi át a szállítmányt. Ezért a brigádban szinte a szakma legjobbjai vehetnek csak részt, ahogy mondták a „betanulási idő” legalább két év, miután már a szakmunkásbizonyítványt is megkapták. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a Tyitov szocialista brigád tagjai jól látják a tennivalókat, és igyekeznek is azoknak mindenben megfelelni, ami nem is könnyű általában. renc körzeti orvosról, mind Barta Lászlóné védőnőről. Lelkiismeretes munkájukat igyekszik is megkönnyíteni a tanács. Tavaly egymillió forintot költött a rendelő, váró és lakás felújítására, a közelmúlt hetekben pedig megkezdték az egészségház korszerűsítését. Közlekedés dolgában Nagytálya jut fejlesztéshez. A Lenin úton két új buszleálló sávot is épített a tanács, KPM-segítséggel, hogy az itteniek jogos sérelmét orvosolja. Továbbá büszkén sorolta a lakosság társadalmi áldozatvállalásaihoz Szén János, miszerint olyan utcai gyümölcsfákban bővelkedő két község nincs talán a megyében, mint Makiár és Nagytálya. Lelkes tanácstagok, például Bóta Sándor, Csont József, Kiss Jó- zsefné. szervező munkájából eredően ma már három és fél ezer meggyfa díszük a két település utcáin, és ami külön jó ebben: gondozóiké minden esztendő termése. Ám, ha a közművelődésre gondol, akkor sír a vb-tit- kár szeme. A szép művelődési ház és a Petőfi Emlék- könyvtár vezetői posztján mind gyakoribb a változás, így igazán tartalmas munka nemigen tud kibontakozni háromezernél több makiári, nagytályai polgár javára. Moldvay Győző Vízrebocsátás Óbudán Minden hajógyár életében ünnepnek számít egy-egy újonnan elkészült gyártmány vízrebocsátása. A Magyar Hajó- és Darugyár népszigeti gyárában nemrég tizenhat tonnás folyami úszódaru hajóteste siklott a sólyatérről a vízre. Az úszódaru szovjet megrendelésre készült. A képen: a vízreérés pillanata (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) A hét örome-gondja Makiáron, Nagytályán Befejezéshez közel a vízhálózat-építés — Új posta, iskola a láthatáron — Sok az építkező, kevés a parcella — Korszerűsítik az egészségházat — Közművelődés kérdőjellel
