Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-17 / 90. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. április 17., vasárnap 3. Főszezonban hat csoport - Óvodaszünet májusban — Jönnének tavasszal is — önköltséges étkeztetés Hogyan üdülhetnének többen kedvezményesen ? Százmillió évente Műanyagüzem Kápolnán Majd mindennap kézbe vesszük azokat a kis műanyag tubussapkákat, amelyeket a Tarnamen- te Ipari Szövetkezet kápolnai műanyag üzemében gyártanak. A fröccsöntő gépekkel több mint kilencféle terméket, főként élelmiszeres, valamint pipere, kozmetikai és gyógyszeres sapkákat gyártanak, évente mintegy százmillió darabot a Mátravidéki Fémművek részére. Mint egy hókristály, úgy néz ki a gépről lekerülő gyógyszertubussapka A kézi kikészítőben nyernek végleges formát a termékek. Képünkön Hugli Józsefné munka közben (Fotó: Tóth ©izella) Saját iskolájukat építik Az igénynekhez képest — a szezon rövid időtartama miatt — főidényben kevés a kedvezményes üdülőjegy. Nyáron többszörös a túljelentkezés, a dolgozók nagy része ekkor szeretne üdülni. Viszont a főszezonban csak hat üdülési csoportot lehet szervezni. A SZOT az éves négyszázezres létszámnak mindössze 40 százalékát, 160 ezer személyt tud üdültetni ebben az időszakban. A fele felnőtt, a többi gyermek és szakmunkástanuló. A vállalati, hivatali, intézményi üdülőkben hasonló az arány. Ezért nagyon lényeges, hogy az üdülési szabályzat betartásával egymást követő években főszezoni kedvezményes jeggyel még vállalati üdülőbe se kapjon beutalót az, aki az előző esztendő nyarán már részesült. Ai idény meghosszabbításával Minden igényt a főszezonon kívül sem lehet kielégíteni. Az elő-, utóidényben azonban még több igénylő kaphatna kedvezményes beutalót, ha a vállalati üdültetés lehetőségeit jobban kihasználnák. Lényeges a különbség a SZOT és a vállalati, üzemi, hivatali, intézményi időszakos üdülők nyitva tartása között. A SZOT időszakos üdülők általában 130—140 napon át üzemelnek, a vállalati üdülők csak 90—100 napig tartanak nyitva, tehát változtatni kellene az időhatárokon. Milyen módok kínálkoznak az idény meghosszabbítására? A vállalati üdülők nagyobb számban üdültethetné. nek az elő- és utószezonban nyugdíjasokat, — a főszezo- ninál kedvezményesebb áron — valamint fiatalokat. „Időzített” óvodai szünet Az is megoldást jelentene, ha májusban és szeptemberben a nem iskolás korú gyermekes családok kapnának beutalót. így a vakáció alatti, főszezon olyan családos beutaltaké lehetne, akiknek nagyobb a gyermekük. Ésszerű lenne, ha a vállalati óvodák szünetét májusra vagy szeptemberre ütemeznék. Ezen időszakokban a vállalati üdülőkbe felnőttek helyett — a személyzettel együtt — leköltözne az egész óvoda. Megfigyelhető, hogy a vállalatok mind nagyobb része szervez külföldi csereüdülést és többnyire csak a nyári hónapokban fogadják cseretársaikat. Pedig a partnerek jó néhány csoportja szívesen jönne tavasszal vagy kora ősszel is. Kölcsönös együttműködés Az éves üzemelésű üdülők kihasználtságának javítására is mód nyílik. Néhány jól felszerelt gyógyhelyen, vagy hegyvidéken levő téliesített vállalati üdülőben csak a főszezonban van telt ház. Az elő- és utóidényben tanfolyamok, edzőtáborok rendezésével igyekeznek megtölteni az üdülőt. Mégis csak ritkán ajánlják fel más vállalatoknak a beutalókat önköltséges értékesítésre vagy cserére. Pedig anyagilag is kifizetődő lenne. Az üzemeltetési költségek emelkedése a jövőben arra kényszeríti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatékonyabban gazdálkodjanak üdülőikkel, működjenek együtt többek között árubeszerzésben, étkeztetésben, továbbá a kulturális és sportprogramok közös rendezésében is. A SZOT-üdülők az elmúlt esztendőben például mintegy félmilió vendégnapra nyújtottak önköltséges étkeztetést a vállalati üdülők beutaltjainak. Elképzelhető, hogy több vállalati üdülő konyhája és étterme is — ha van szabad kapacitása — fogadhatna a szomszéd üdülőkből vendégeket. A vállalati üdültetés néhány kihasználatlan lehetőségét vettük számba. Ha az alapszervezetekben az utóbbi évek foglaltságát részletesen elemzik, biztosak vagyunk abban, hogy felszínre jöhetnek a tartalékok. Egy eddiginél hatékonyabb vállalati beutalás-rendszerrel sokkal többen részesülhetnének az üdültetés jelentős kedvezményéből. (B. J.) Elhúzódó beruházások Életet az éveknek — de hol! Keveset beszélünk róla, de a tények, tények. Sajnos megyénkben is szép számmal élnek olyan idős korúak, akik támasz nélkül maradván, gyakran magatehetetle- nül szociális gondozásra szorulnak, pontosabban szociális otthonba kényszerülnek. Nem mindig adatik meg azonban számukra, hogy azon a vidéken maradhassanak. ahol életüket leélték, ismerősöket, barátokat szereztek, amelynek levegőjét, vizének ízét megszokták. Prózaiabban szólva ugyanis. Hevesben van a legkevesebb férőhely. A jelenlegi 930 mellől ötszáz ágy hiányzik. De csak pillanatnyilag, mert az elképzelések szerint a VI. ötéves terv végére 410-zel gyarapodnia kellene számuknak. Lérejöttü- ket azonban egyelőre számos akadály nehezíti. Egerben — úgy tervezik — jövőre kezdődne meg egy kétszáz fős új otthon építésének első üteme. Azaz elegendő pénz hiányában száz személy részére készülnének el az épületek. Ennél jóval nagyobb horderejű lenne a bélapátfalvi otthon megnyitása, melynek ügye immár harmadik esztendeje húzódik. Mint köztudomású, eredetileg munkásszállásnak használták azt a négy házat, amelyet a tanács 16 millióért vásárolt meg. Felújítva is csak fele annyiba kerülnek majd, mint egy vadonatúj létesítmény. Mind ez ideig azonban semmi sem mozdult körülöttük. Egy darabig pénz nem volt a munkakezdéshez, most épp a tervek hiányoznak, de az is kérdés, a kivitelezőnek lesz-e rá elég kapacitása...? Pedig, ha átadnák, ez lenne a megye legnagyobb szociális otthona, 310 férőhellyel. Befogadná például a vi_ sontai otthon lakóit, akiknek a föld megcsúszása miatt sürgősen le kell a fejük fölül bontani a tetőt. Igaz,' a mielőbbi költözés érdekében egyszerűsíteni kell a rekonstrukciós terveit, azaz módosítani, azaz ez újabb csúszást jelenthet... Persze a visontaiak elhelyezésére esetleg más lehetőség is kínálkozik. Jelenleg folyik ugyanis a vámosgyör- ki felújítás. Talán az ottani munkálatokba „beleférne” egy százfős bővítés. A feltételes módok végére illenék egy olyan mondat, amely alapján a sok jó len- nejből lesz válik. De hát, az ügyek megsürgetésének érdekében, a pénzügyi rangsorolás, a kapacitáshiány, az újratervezés nehézségei ■ ellen ma már nem lehet a jó szí. vekre hivatkozni. Hacsak nem a józan észre: valamennyien megöregszünk egyszer! N. Zs. (Tudósítónktól) Nemes cél érdekében riadóztatta a tavaszi szünetben a szihalmi pajtásokat a csapattanács, az épülő négy tantermes iskolához anyagmozgatásra, A rajdk hívó szavára mintegy hetven. főleg felső tagozatos gyermek vett részt a társadalmi munkában, vándorolt kézről kézre a kisméretű tégla, s került a mester keze alá a falazóanyag. A jói szervezett munka eredményeként a felső szint építése meggyorsult. A szülők örömest segítették az iskolavezetés kezdeményezését, gyermekük fizikai munkáját, mert ezzel régi kérelmük valósul meg. A közeli napokban az szmk-választmány tagjai is felkeresik a község polgárait, közreműködésüket kérve: szívesen veszik az anyagi és társadalmi munka felajánlását, a kőművesek és más kisiparosok munkáját. A községi tanács által kibocsátott téglajegyek a „felajánlási okirat”, s ennek a községi létesítménynek az érdekét szolgálja, ahol a köz_ oktatás mellett a közművelődés, a sport és más szolgáltatás is helyet kap. Joó Sándor Szihalom TÖBB A FIGYELMETLENSÉG - A SOKAT EMLEGETETT ÖSSZEFOGÁSSAL Járművel vagy gyalog: társak vagyunk... Egy szirénázó, tetején lámpájával villogó rendőrautó szlalomozik végig a félrehúzódó autók között. Nyomában a mentő. Egy pillanatra megfeszül az utca. A volán mögött ülő, a gyalogos utánuk fordulva jegyzi meg: megint történt valami... Ittas vezető? Vagy felelőtlenül az úttestre lépő járókelő? Ne adj isten, egy gyerek? Aztán az autósok újra besorolnak a kocsikaravánba, a gyalogos megigazítja hóna alatt a táskát. Mindenki folytatja útját. Másnap az újságok esetleg beszámolnak a történetekről, ismétlik egymást, csak a helyszín, körülmény más. Statisztikák, tanulságos elemzések készülnek róluk. A közelmúltban egy hasonló öszegzés készült az Egri Városi és Járási Közlekedésbiztonsági Tanácsánál. Ennek tanulságait vettük sorra Nyitrai István főhadnaggyal, a közlekedési alosztály vezetőjével, a KBT titkárával. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy munkánk a balesetek megelőzését célozza, s nem a mindenáron való bírságolást, büntetést. Sajnos, még mindig igen rosszak a tapasztalataink. Fegyelmetlenül, s főleg fi- gyelirietlenül közlekedünk. Az első negyedévben Egerben és az egri járásban 34 sérüléssel járó baleset történt. Minden egyes esetnél megállapítható volt az emberi mulasztás. S ha még azt is hozzávesszük, hogy ebből három végződött halállal, tizenkettő pedig súlyos sérüléssel járt, akkor már érthető a rossz tapasztalatokra utaló megállapítás. Ami pedig súlyosbítja a helyzetet, hogy a három halálos balesetből kettő történt lakott területen belül. — Kik okozzák a legtöbb balesetet az utakon? — Területünkön a személygépkocsi-vezetője. Ez abból is látszik, hogy a helyszínelő rendőröknek a legtöbbet szombatonként kell kivonulniuk. Ilyenkor ugyan nagyabb a forgalom is a megszokottnál, de azért, mert több az úgynevezett vasárnapi, ez esetben szombati autós. — Az okok közül melyek szerepelnek a leggyakrabban? — Nem tudjuk helyesen megválasztani az útviszonyoknak megfelelő sebességet. Ezenkívül pedig igen gyakori az elsőbbség meg nem adása s a figyelmetlenség. — A közvélemény hogyan reagál ezekre az' esetekre? — Mindenféleképpen elítéli. Sőt, sóik esetben szívesen is segít a vétkező kézre kerítésében. Februárban Egerben, a Vörösmarty és a Somogyi Béla út kereszteződésénél történt baleset után kértünk segítséget a lakosságtól, mivel a gázoló járművezető segítségnyújtás nélkül elhajtott a helyszínről. A hathatós támogatás eredményeként néhány óra alatt elfogtuk a gázolót. Mindennek éllenére azt is el kell mondanom, hogy sok az utólagos bejelentés. Pedig jó, hogy ha felidézzük: a szemtanú is felelősséggel tartozik. Amíg a helyszínelő csoport meg nem érkezik, nem távozhat el, s kötelessége a kért információk megadása. — Mi k helyzet az ittas vezetőkkel? — Inkább a szüreti időszakban szűrünk ki többet a forgalomból, számuk akkor ugrásszerűen nő. A vizsgált időszakban hat baleset okai között'szerepelt az alkoholfogyasztás is. Az a tapasztalatunk, hogyha valaki ittasan karambolo- lozik, általában arra hivatkozik, hogy addig ivott, amíg a helyszínelő csoport ki nem ért. Ma már azonban a korszerű vérvizsgálati eljárással megállapítható, hogy mikor történt alkohol- fogyasztás. Akár a közlekedésbiztonsági tanács társadalmi munkásai, akár pedig a hivatásos rendőrök nap-nap után igen sokat tesznek azért, hogy egyre ritkábBan kelljen villogva, szirénázva vé- gigszáguldaniuk az utcákon a rendőr-, vagy mentőautóknak. Azért, hogy közlekedési kultúránk legalább megközelítse azt a szintet, amit a mai forgalom megkövetel. Ám, ehhez csak az ő törekvéseik nem elegendőek. Sokat emlegetett öszefogás- ra lenne már végre szükség. Mert ne feledjük: az úton járművel, vagy gyalog: társak vagyunk... Kis Szabó Ervin
