Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 31., csütörtök 3. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága A napirenden: Heves megye energiagazdálkodásának helyzete A VI. ötéves terv időszakára szóló energiagazdálkodási kormányprogram megvalósítása megyénkben tervszerűen halad — hangsúlyozta a megyei párt-végrehajtóbizott- ság írásos jelentése. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában a megye energetikai adottságai jól érvényesülnek. A szén- és a villamosenergia-termelés évről évre jelentősen növekedett, hatékonysága javult. Mindezek, továbbá az egyéb energiahordozók kitermelésében, a hulladékenergia-hordozók hasznosításának kutatásában és gyakorlati alkalmazásában a megye területén elért eredmények hatékonyan járultak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Bemutatjuk a megyei pártbizottság új első titkárát: Barta Alajos Barta Alajos munkáscsalád gyermekeként 1933. április 4-én született Bélapátfalván. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd az egri Közgazdasági Technikumban szerzett középfokú végzettséget. Tanulmányait ezután a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán folytatta, és ott kapott közgazdász diplomát. 1957-ben lett tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Egyetemi tanulmányai befejezése után 1956 és 1962 között a Bélapátfalva Cement- és Mészműveknél dolgozott, majd az MSZMP Egri Járási Bizottságának munkatársa lett. 1964-től munkatársként kezdte tevékenységét a megyei pártbizottságon, 1966-ban pedig a megyei pártbizottság osztályvezetőjének nevezték ki. Sokoldalú szakmai és politikai munkájának alapján 1970. november 1-vel megválasztották a megyei pártbizottság titkárának. Több magas kitüntetés birtokosa, többek között: a Könnyűipar Kiváló Dolgozója (1971), a KGM Kiváló Dolgozója (1974), és kétszer is megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Barta Alajos nős, egy lánya van, aki ugyancsak közgazdásznak készül. a Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetem hallgatója. Beosztásához ezúton is sok egészséget, és sikert kívánunk családja, valamint szükebb hazánk. Heves megye közösséginek javára. Kedvező adottságok és lehetőségek Hogyan jellemezhető Heves megye energiatermelése? A Mátra és a Bükk déli lá~ bánál 5,2 milliárd tonna felkutatott, 1300—1600 kalória tartalmú lignit helyezkedik el, amelyből a mai technológiai fejlettségi szintet alapul véve 4,5 milliárd tonna termelhető ki külfejtéses bányaműveléssel. Heves megyére esik az említett földtani készlet 55—60 százaléka, mintegy 2,5—2,7 milliárd tonna, amelyből napjainkig 115 millió tonna került kitermelésre. A lignittermelésben meghatározó a Thorez Külfejtéses Bányaüzem, amely 1982- ben az eddigi legtöbb lignitmennyiséget, közel 7,4 millió tonnát adott át az erőműnek, jó minőségben. A tíz éve üzemelő Gagarin Hőerőmű 4,5 milliárd kWó- ás múlt évi teljesítményével szintén a legkimagaslóbb eredményt érte el működése alatt, amelyért dicséret, elismerés illeti a két vállalat több mint hétezer fős kollektíváját, fizikai, műszaki dolgozóit egyaránt. A két vállalat jó együttműködésének közös eredményeként az elmúlt öt évben terven felül termelt villamos energia 250 ezer tonna olajjal volt egyenértékű. 1983 első negyedévében az erőmű mintegy 150 millió kWó-val elmaradt termelési tervétől. Ebben az időszakban gyakoribbak voltak az üzemzavarok, amelyek minden bizonnyal összefüggnek a tüzelőanyag (lignit és barnaszén) nem elég egyenletes minőségével. A napi feladatok megoldása, az erőmű termelési tervének teljesítése és az erőmű teljesítő- képességének fenntartása ismét felveti a széndúsító létesítését. Figyelemre méltó a bányászok kezdeményezése, hogy célszerűnek látszik a bükkábrányi külfejtés megnyitása, amely jobb minőségű lignitvagyonával és a kedvezőbb meddő letakarí- tási arányával megoldás lehet az évi 4,2—4,5 milliárd kW-os villamosenergia-termeléshez Visontán. Az erőművi hulladék — a pernye — felhasználására kezdődött el a múlt évben az erőmű szomszédságában a gázszilikátgyár építése, a lakossági lakásépítés elősegítésére. Újabb lehetőségek A külfejtéses lignitbázisra alapozott villamosenergia- termelés és annak gazdaságossága az elmúlt évek során ' jelentős mértékben, mintegy húsz százalékkal növekedett. Az ennek szinten tartására, illetve további növelésére irányuló vizsgálatok megfelelő ütemben folynak. Nehézséget okoz, hogy a villamosenergia-termelés e legolcsóbb módjának fejlesztése is rendkívül eszközigényes, azonban még így is kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, mint bármilyen más típusú erőműépítés. A Gagarin Hőerőmű éves villamos- energia-termelésének egyszázalékos növelése megfelel tízezer tonna fűtőolaj megtakarításának. E gazdaságos . villamosenergia-termelés további növelését a bánya- erőmű együttes kapacitásbővítő fejlesztése eredményezheti. Az elmúlt évek geológiai kutatásai Visonta—Kápolna térségében több száz millió tonnás lignitvagyont állapítottak meg. E lehetőség kihasználása mind a lignit- és villamosenergia-termelés jelentős növelését, mind a fel- használás gazdaságosságának minőségi változását jelentheti. Az e térségben kiaknázható lignitvagyon felhasználási ütemének gyorsítása egyrészt a működő energiatermelő-kapacitások bővítését, a megvalósításhoz szükséges erőforrások biztosítását, másrészt a lignitfelhasználás hatékonyabb módjára, a komplex hasznosításra vonatkozó döntések meghozatalát igényli. E népgazdasági szempontból is jelentős energiapolitikai döntések tovább növelhetik a megye lignit- vagyonának részesedését a hazai energiaszükségletek kielégítésében. Ugyanakkor a villamosenergia-termelés növelése mellett lehetőséget biztosíthatnak a lignitdúsításra, brikettálásra, az erőművi hulladékhő és pernye további hasznosítására is. Nehezebb körülmények között Ezután a végrehajtó bizottság írásos jelentése és a pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítése azt elemezte, hogy több üzemünk, illetve energetikai ágazatunk az országosnál is nehezebb körülmények között dolgozik. A Mátravidéki Hőerőmű üzeme a jelenlegi módon —. fűtőolaj-felhasználással működtetve — gazdaságtalan, s emiatt igénybevétele tovább csökkent. Szerepe a meglevő közvetlen hőfogyasztói szükségletek kielégítésére és rendkívüli villamosenergiaellátási helyzetben történő igénybevételre korlátozódott. A széntüzelésre történő visz- szaállítása lehetőségeinek vizsgálata lezárult, bebizonyosodott, hogy gazdaságta- lansága miatt ez nem valósítható meg. A Mátravidéki Hőerőműnek a Gagarin Hőerőmű Vállalathoz történő csatolásával az erőmű és dolgozóinak helyzete rendeződött. Meglevő termelési funkciójának hatékonyságát a földgáz felhasználására történő átállítás eredményezheti, amelynek megvalósítására — a szükséges fejlesztési forrás hiánya miatt — legkorábban a VII. ötéves terv * időszakában kerülhet sor. A Borsodi Szénbányák Vállalat keretében működő Egercsehi Aknaüzem helyzetének gondjait az átlagosnál jóval nehezebb geológiai viszonyok és az ebből eredő magas költségfelhasználás okozza. Egercsehi szénvagyo. na mintegy ötmillió tonnára tehető, s ennek ötven százaléka termelhető ki a jelenlegi műszaki feltételek mellett. A vállalat álláspontja szerint azonban a jelentkező nagy veszteségek miatt ez a kitermelés sem valósítható meg. A bánya gazdaságosságának javítására olyan tervek készültek, amelyek a művelés koncentrálását irányozzák elő. ezzel azonban az üzemelési élettartam mintegy három évre rövidül. A megyei pártvezetés kezdeményezésére a bánya helyzetének, perspektívájának felülvizsgálatával jelenleg az Ipari Minisztérium foglalkozik. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Eger környéki telepein, a szénhidrogén-kitermelés (olaj, földgáz) csökken. 1985-től a másodlagos (termikus) módszer beruházása megvalósul, s ezzel a kőolajkitermelés átmenetileg évi 25—26 ezer tonnára növekszik. Ennek emelkedése a másodlagos (termikus) módszer végleges berendezéseinek üzembe állításától várható. A fedémesi üzem kitermelése 5000 köb- méter/nap értéken állandósul és termelési lehetősége mintegy nyolc évre számított. Biztosított a megye villamosenergiaellátása A megye ipari, mezőgazdasági üzemeinek, településeinek villamosenergia-ellá- tása biztosított. A középfeszültségű hálózat terheltsége mintegy ötvenszázalékos. A kisfeszültségű hálózataink zömmel túlterhelődtek, ez az egyik oka annak, hogy a hőtárolós villanykályhák lakossági növelésében korlátozásokra került sor. Érdemes megemlíteni, hogy a villanyi kályhák éjszakai fogyasztása kWó-ként 40 fillérbe kerül a lakosságnak, ám ennek előállítása a Gagarin Hőerőműben kétszer, a szénhidrogéntüzelésű erőművekben pedig háromszor ekkora költséget igényel. Annak ellenére, hogy az ipari, a mezőgazdasági üzemek egy részében a villamos energia fel- használásánál és az utcák, terek közvilágításának józan mérséklésénél vannak is dicséretes kezdeményezések és eredmények, mégsem takarékoskodunk kellően a villamos energiával, sem a munkahelyeken, a közintézményekben, sem a lakásokban, illetve a lakásokhoz tartozó lépcsőházakban, folyosókon. Meg kell értetnünk a termelő és nem termelő helyeken dolgozókkal, hogy a villamos energiával való ésszerű takarékosság is hozzájárul egyensúlyi helyzetünk javításához. Tizennyolcezer gázfűtéses lakás Heves megye a gázellátását — amely megközelítően évi 160—170 millió köbméter — egyrészt saját hazai termelésből, illetve a „Testvériség” gázvezeték rendszerből kapja (az utóbbi Füzesabony—Hatvan között húzódik). A kiépítésre került gázvezeték-rendszerek hosz- szabb időn keresztül biztosítani képesek az igényelt gáz- mennyiséget. Vezetékes gázzal a megye három városa és a Bélapátfalvi Cementgyár van ellátva. A városi vezetékrendszer fejlesztése szorosan kapcsolódott a városfejlesztéshez, a lakótelepek építéséhez, de lehetőséget teremtettek az üzemek, intézmények gázellátásához is. A három városban a vezetékes gázzal ellátott lakások száma tizennyolcezer, a városi lakásállomány 36 százaléka. A földgázzal el nem látott térségekből egyre nagyobb az igény a palackos gáz iránt. Megyénkben egyébként mintegy 87 ezer pb- gázfogyasztó van, s a telítettség körülbelül 92 százalékos* A természet ajándékai Megyénk viszonylag gazdag termálkutakban, meleg vizű forrásokban, ezeknek eddig legelterjedtebb hasznosítása a meleg vizű strandokon történt. A tiszanánai tsz — energiaracionalizálási hitellel támogatotton — növényház és állattartó telepek fűtésére vállalkozott a helyi termálkútról. További lehetőségek — gyógyászati, fűtési, melegvíz-szolgáltatási mezőgazdasági — kihasználására még nem került sor néhány termálkútnál. Erdő- és mezőgazdasági hulladékok, a biogáz energetikai célú felhasználására kísérletekre, kezdeményezésekre is van példa az erdőgazdaságnál, a mátraderecskei tsz-nél. Gyorsabb ütemű hasznosításuknak határt szab egyrészt a beruházások nagy költségigénye, másrészt a hazai előállítású berendezések hiánya. Igények és lehetőségek A megyéből benyújtott energiaracionalizálási pályázatok száma tovább nőtt, számuk hatvanra tehető, amelyekből 37 elfogadásra került. Ezek főként ipari üzemekben (például Apc, Fi- nomszerelvénygyár, cukorgyárak, Mátraalji Szénbánya, Mátraderecskei Téglagyár, Húsipari Vállalat), tanácsi kommunális üzemekben, kórházakban valósulnak meg. Zömében tüzelő- és fűtőola- jú berendezések földgáztüzelésre való átállását, széntüzelésű kazánok korszerűsítését, illetve a tényleges energiamegtakarítást eredményezik. Két üzemben — Petőfi- bányán és a Mátravidéki Fémművekben — működnek olyan kazánok, amelyeknek széntüzelésre való visszaállítása már folyamatban van és ez 1983—84-ben rhegvaló- sul. A megye több településén (például 'Hevesen, Füzesabonyban, a selypi medence községeiben, Párádon, Recs- ken) a gázhálózatba való bekapcsolásra és a pályázatok kidolgozására került sor. Jelenleg hét pályázat elbírálása van folyamatban. Azoknak a pályázatoknak van esélyük a kedvező elbírálásra, amelyek a beruházás önköltségében a hatvan százalékot eléri a saját forrás, vagy meghaladja azt. A megye energiagazdálkodásának pozitív vonása, hogy a nép- gazdasági szempontból indokolt energiahordozók (szén, tűzifa, földgáz) felhasználása emelkedett, ugyanakkor kedvezőtlen, hogy 1982-ben a megyében felhasznált tüzelő- és gázolajfogyasztás négy százalékkal nőtt, pedig az ipari termelés csökkent. Ezen belül az építőiparban 18 százalékos, a vízgazdálkodásban pedig 12 százalékos az olajfogyasztás emelkedése. Mert drága az energia Nemcsak világ-, hanem hazai jelenség is: az energia egyre drágább. Korántsem mindegy tehát, hogy üzemeink, vállalataink, intézményeink és a lakosság miként gazdálkodik vele. A feladatok és a tennivalók között egyebek mellett azért is döntött úgy az MSZMP Heves megyei Bizottsága, hogy tovább kell keresni az ésszerűbb, az értelmesebb energiafelhasználás újabb lehetőségeit. A pártbizottság határozatai között fogalmazódott meg: a gazdálkodó szervezetek, hivatalok és intézmények a termelési szerkezet korszerűsítésénél, beruházási döntéseiknél fokozottabban érvényesítsék az ésszerű energiatakarékosság követelményeit. Szüntessék meg a hatékonysági követelményeknek nem megfelelő termelő, szolgáltató tevékenységet, az indokolatlan energiafogyasztással járó technológiákat, termelési eljárásokat. Szorgalmazni kell — a Mikroelektronikai Vállalat által gyártott elektronikai termékek fel- használásával — az energia- takarékos berendezések, készülékek fejlesztését, korszerűsítését. Meg kell gyorsítani az olajtüzelésre átállított szenes kazánok visszaállítását a széntüzelésre. A szállító vállalatok a személy- és az áruszállítás jobb összehangolásával tegyék hatékonyabbá gépparkjuk kihasználását. A benzinüzemű járművek lecserélésével, a fajlagos üzemanyagfogyasztás csökkentésével, a folyamatos ellenőrzéssel érvényesítsék az energiatakarékossági szempontokat. A mezőgazdasági üzemek a helyi energiaforrások fel- használásának bővítésével törekedjenek az energiatakarékos technológiák fokozottabb mérvű alkalmazására, a mezőgazdasági hulladékok és melléktermékek energetikai célú felhasználására. A kommunális energiafelhasználás területén a táv- hőrendszerek gazdaságosabb üzemeltetésével, az energiafogyasztó berendezések folyamatos karbantartásának jobb megszervezésével további megtakarítást kell elérni. Szükséges, hogy az energiagazdálkodás irányításában és befolyásolásában érintett megyei szervek szorosabban működjenek együtt a Területi Energiaipari Bizottság szakmai koordinációja útján. E munkamegosztás segítse elő a megye energiagazdálkodásában érintett állami, gazdasági és társadalmi szervek hatékony együttműködését. Az irányító munka fejlesztésének eredményeként el kell érni: — a megye gazdálkodó egységei energiafelhasználásának, energiagazdálkodásának folyamatos figyelemmel kísérését biztosító információs bázis kialakítását, továbbá az energiaracionalizálási intézkedések kezdeményezését; — az energiatermelő, -szolgáltató és -elosztó vállalatok fejlesztési tevékenységeinek összehangolását, a hatékony és gazdaságos együttműködés elősegítését; — a megyei energiafogyasztási struktúra gazdaságosságának folyamatos javítását, a lakosság és a kis- árutermelők körének szükséges befolyásolását a szén és a földgáz útján történő további olajmegtakarítás érdekében. Az írásban és szóban beterjesztett dokumentumok fölötti vitában részt vett: Molnár György, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet szerelője, Horváth László, az Ipari Minisztérium képviselője, Bódi Béla, a visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója, dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, dr. Győry Sándor, a Mátraalji Szénbányák Vállalat vezérigazgatója, Zombori József, a 4-es számú Volán Vállalat igazgatója. Nagy Gusztáv, az egercsehi szénbánya vájára, dr. Gyetvai Gvula, az egri megyei kórház főigazgatója. Király Mihály, a TIGAZ üzemvezetője és Csiki István, az egercsehi szénbánya főmérnöke. A vitában felmerült kérdésekre Barta Alajos válaszolt. Az előterjesztett jelentést a pártbizottság egyhangúan elfogadta.
