Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1983. március 10., csütörtök Olvasás és könyvterjesztés A Könyvértékesítő Vállalat munkája Minden statisztikai adat, kimutatás egyértelműen arról tanúskodik, hogy a könyvkultúra világszerte, és nálunk is rohamosan fejlődik. A Gutenberg-galaxisnak, a könyvre alapozott kultúrának koránt sincs hát vége. Az elmúlt tíz év alatt Magyarországon duplájára növekedett a kiadott művek száma, több mint két és fél­szeresére nőtt a példány­szám. 1972-ben 1 milliárd 200 millió forintot, 1982-ben 3 és fél milliárdot költöt­tünk könyvre. A számok bűvöletéből azonban ki kell jutnunk, mélyebbre kell ásnunk a statisztikák felületet tükröző világánál, és több gondot kell fordítanunk a részlete­ket is láttató elemzésre. A gond az időnkkel van A növekvő, az olvasásra mégis egyre kevesebbet en­gedélyező szabad időnkkel, melyből egyre nagyobb részt hasít ki a második gazda­ságban való részvételeinktől kezdve a kiskertekben vég­zett munkálkodásunkon át a gépkocsiig és a televízióig oly sok minden. Másrészt a könyveket iga­zán az tudja szeretni, aki könnyen és jól tud olvas­ni. Ez ma még nem is olyan kézenfekvő dolog. Sajnos, tö­megméretekben is újra ter­melődik az olvasási készség minimumával rendelkező fiatalok tábora. Sok tehát a tennivaló a művelődés állapotát még na­gyon sokáig meghatározó könyv- és olvasási kultú­ra területén. Mit tehet egy vállalat, a Könyvértékesítő Vállalat mindezért? Feladata a könyvtárak és a szövetkezeti könyvesboltok hálózatának könyvekkel tör­ténő ellátása, az import­könyvek forgalmazása, és saját kiskereskedelmi tevé­kenységének megszervezése. Forgalomba hoztunk 850 millió forint értékű könyvet, 14 százalékkal többet, mint 1981-ben. A könyvtárellátás területén 20 százalékos volt a forgalomnövekedés, ebből a könyv közel 15 százalékos. A szövetkezeti területre ki­szállított könyvek értéke 14,2 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom növekedése 16,2 százalékos. A Könyvértékesítő Válla­lat nagy és jelentős ellátási szférája: a könyvtárak háló­zata. A tíz év óta tartó di­namikus fejlődés töretlen. A könyvtárellátóval szerződött könyvtárak száma emelke­dett: 1972-ben 3523, 1982- ben 6227 könyvtárral kötöt­tünk szerződést. Új szolgáltatásunk a könyvtári bútorok forgal­mazása és a könyvtárak hanglemezekkel való ellátá­sa. 1981-hez képest több mint 30 százalékkal nőtt hanglemezforgalmunk, a könyvtári nyomtatványok és felszerelési cikkek forgal­ma pedig 12 százalékkal. Jelentős feladatunk a nemzetiségi könyvtárak in­formálása és ellátása. A Könyvtárellátó arra is vál­lalkozik, hogy a könyvtárak antikvár rendeléseit közpon­tilag kezelje, beszerezze és eljuttassa a könyveket hoz­zájuk. A teljes körű könyvtári ellátás ma már nem csupán a könyvekre terjed ki, ha­nem a nem hagyományos dokumentumokra, például a hanglemez mellett a diafil­mekre is. A 180 szövetkezeti köny­vesbolt, a hozzájuk tartozó 5000 bizományos üzemi ter­jesztő és 170 viszonteladó könyvellátásának megszerve­zése, a szövetkezeti könyv­kereskedelem szakmai inst- ruálása, közművelődési és kereskedelempolitikai orien­tálása, a kiskereskedelmi könyvpropaganda szintén a Könyvértékesítő Vállalat feladata. Két-három éve még sok volt a jogos panasz, amiért a szövetkezeti könyvesboltok másfél hónappal később kapták meg a könyvújdonsá­gokat, mint az állami köny­vesboltok. Hetvenhat ÁFÉSZ- könyvesboltot és számos vi­szonteladót vontunk be a gépkocsival való áruellátás­ba. Ezekbe a boltokba így Budapesttel egyidőben ér­keznek a könyvek. Többek között ennek eredménye­ként, az országos átlagot meghaladó mértékben, 16,2 százalékkal nőtt a szövetke­zeti könyvforgalom. Figyelemmel kísértük a tizenöt kijelölt áfész- könyvesbolt hatósugarában élő nemzetiségek anya­nyelvű könyvellátását. A könyvvel gyengén el­látott területeken az érde­kelt áfészeket ösztönöztük a könyvesbolthálózat bővíté­sére. Fertőszentmiklóson és lbrányban új könyvesbolt, Répcelakon és Debrecenben áruházi könyvrészleg, Hód­mezővásárhelyen az áfész és a Takarékszövetkezet kö­zös üzemeltetésében önálló könyvesbolt létesült. Az új gazdálkodási körülmények nagyobb vál­lalkozási lehetőséget, új szervezeti formákat kínál­nak. 1982 februárjától a Könyvértékesítő Vállalat is megkapta a teljes, a komp­lex kereskedelem lehetősé­gét. Módja van könyvesbol­tok létrehozására is. Egészséges verseny alakul­hat ki az Állami Könyvter­jesztő Vállalattal Budapes­ten, és a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalattal vidéken, a lakosság jobb könyvellátá­sa érdekében. Hogy erre milyen nagy szükség van, arra utalnak a bevezető ol­vasási adatok. Drucker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója Hazánkba látogat Vidor Vasarely Victor Vasarely, a Fran­ciaországban élő magyar származású világhírű festő­művész március 11-én Bu­dapestre érkezik. A Budapesti Művészeti Múzeumban a közelmúltban nyílt meg a művész tárlata, s az eredeti tervek szerint a megnyitón Vasarely is részt vett volna. Akkor be­tegsége meggátolta ebben. A kiállítás anyagát — csak­nem 400 művet — Vasarely a magyar államnak ajándé­kozta. Budapesti látogatása alkalmából a Szépművésze­ti Múzeumban találkozik a magyar kulturális élet kép­viselőivel s előadást is tart. Victor Vasarely társaságá­ban Budapestre érkezik Gersende de Sabran, ismert francia zongoraművésznő, aki március 12-én, szomba­ton este fél nyolckor kon­certet ad a Zeneakadémia kistermében. (MTI) Berze Nagy János Gyűjtő­pályázat A hagyományokhoz híven a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága ez évben is meghirdeti a Berze Nagy Já­nos néprajzi, nyelvjárási és történeti gyűjtőpályázatot. Ez része a 31. országos pá­lyázatnak is. Részt vehetnek mindazok, akik a területek­kel hivatásszerűen nem fog­lalkoznak. Lehet készíteni eredeti, helyszíni gyűjtésen, vagy a paraszti élet saját ta­pasztalatán, esetleg levéltá­ri kutatáson alapuló mun­kákat. Két kategóriában — ifjú­ságiban (18 évig) és felnőtt­ben — bírálják el a mű­veket. Szívesen fogadnak tárgymásolatokat, makette­ket, modelleket és fotódoku­mentumokat is. De ezek mellé múltjukról, használa­tukról és készítésükről rövid ismertető is szükséges. Vannak kiemelt témák, amelyekről az érdeklődő­ket külön tájékoztatja az ez alkalomra készített kiad­vány. A beküldési határidő: 1983. augusztus 31., a mel­lékletekkel együtt két pél­dányban kérik beküldeni az egri Dobó István Vármúze­umba. Az eredményhirdetés az 1983. évi múzeumi és mű­emléki hónap megnyitóján, októberben lesz. — Hivatott, osztályvezető elvtárs ... ? — szólalt meg némi várakozás után Herte- lendi, a fiatal tervező, miu­tán óvatosan behúzta maga mögött az ajtót. — A, maga az? — pillan­tott föl az előtte fekvő aktá­ból. — Üljön le, azonnal végzek ezzel az ügyirattal, és örömhírt fogok közölni ma­gával. A fiatalember leült, meg­törölte a szemüvegét, majd háromszor odébb tolta ma­ga alatt a széket, elszívott három cigarettát, aztán ide­gesen felállt. — Ha zavarom, Elfoglalt elvárs, inkább egy későbbi időpontban jönnék ... — Szó sincs róla, kollé­gám! Már készen is van, alá­írom, és mondom a nagy új­ságot. így ni. Arról van szó, hogy a tegnapi osztályérte­kezleten maga a fiatalok anyagi megbecsülésének hiá­nyosságaira hívta fel a veze­tés figyelmét. így volt? — I... igen, de én azt nem úgy gondoltam ... Tetszik tudni, én olyan hirtelen ter­mészetű vagyok, amit érzek, rögtön ki is mondom. — Ne magyarázkodjon! Megvizsgáltam a dolgot, bár tudja, hogy állandóan fut­kosnom kell egyik értekezlet­ről a másikra. Előfordul, hogy egyszerre két értekez­leten is fel kell szólalnom, mert szép, mélyfekvésű ba­ritonom van, de ezt az ügyet mégsem bízhattam akárkire. Magam vizsgáltam ki, hiszen a saját beosztottaim helyze­téről van szó ... Igaza van, ifjú barátom, a fiatalok anyagi ösztönzése korántsem kielégítő az osztályon. A ma­gáé meg különösen nem. Egyszóval... úgy döntöttem, hogy adok magának százöt­ven forint fizetésemelést. — Hálásan köszönöm, El­foglalt elvtárs! Erre igazán... még csak gondolni se mer­tem. Pont nekem? —Igen, magának. De ne hálálkodjon, én nem tudom elviselni, ha hálálkodnak az emberek ... Kaptam kétezer forintot a bérfejlesztési alap­ból, ebből rendezem a leg­jobb, legtehetségesebb dol­gozóim fizetését. Tudja, mi­lyen elfoglalt ember vagyok, egyik értekezlet a másik után, de azért azt is észreve- szem, ha valaki jól dolgozik. Maga a legtehetségesebb ter­vező, kap tőlem százötven forint fizetésemelést. — Mégegyszer nagyon kö­szönöm ... — Mondtam, hogy ne há­lálkodjon, most egyébként sincs időm ... Majd a követ­kező osztályértekezleten meg­köszöni. A főosztályon most állítjuk össze a tanácskozási tanácstervet. Holnap keres­sen fel, hogy feljegyeztessem a nevét a listára! Viszontlá­tásra, fiatal barátom, vi­szontlátásra! Hertelendi Elek három na­pig hiába kereste Elfoglalt Elemért, állandóan tanácsko­zott. Amikor a negyedik na­pon kegyesen a színe elé bo­csátotta Jucika, a . rettegve tisztelt titkárnő, az osztály­vezető érdektelenül hallgatta a mondókáját. — Én ígértem magának hétfőn, hogy 'adok százötven forint béremelést? De hiszen hétfő óta megszakítás nélkül a Tanácskozási Tanácsterv összeállítási Bizottságban üléseztem! — Igen, de ez még előtte volt... — Mondja, maga itt dolgo­zik az osztályon? Mintha már láttam volna valahol... — Hertelendi Elek vagyok, öt éve dolgozom az osztá­lyon. Azt tetszett mondani, hogy személyesen tetszett fe­lülvizsgálni az általam felve­tett problémákat, és igaznak tetszett találni. Meg azt is tetszett mondani, hogy én vagyok a legtehetségesebb tervező. — Hmm... — vakarta meg tar fejebúbját az osz­tályvezető. — Megesküszik rá, hogy én ilyen hülyesége­ket mondtam? — Ha kívánja, akár meg is esküdhetek... de a fiatalok anyagi megbecsülése nem hülyeség. — Azt állítja, hogy nem elég demokratikusan történik a bérkeret elosztása?! — Ezt még nem mondtam, de így igaz. A héten is kilé­pett három nagyon tehetsé­ges fiú. Azt mondták ... — Nem érdekel, mit mond­tak! Most maga is ki akar lépni? — Nem, én nem ... — Nohát, akkor meg miért adjak pont magának fizetés- emelést?! T. ÁGOSTON LÁSZLÓ 500 éve született Luther Márton A Corvina legújabb kiadása Luther Mártonról A nagy vallásreformátor, Luther Márton születésének 500. évfordulóját ünnepük 1983-ban. A Magyarországi Evangélikus Egyház múzeu­mi kiállításokkal és új Lu- ther-szob'rok felállításával tiszteleg a vallásalapító em­lékének. Az Evangélikus Múzeum kiállításából (MTI fotó — E. Várkonyi Péter felv. — KSj Ahol nincs megállás Számvetés a megyei pályaválasztási és nevelési tanácsadóból Még néhány nap, s a fia­talok jelentkezési lapjai el­jutnak azokhoz a középisko­lákhoz, ahová a továbbtanul­ni vágyók be szeretnének jutni. Megszületett a gon­dok sorával járó döntés, s ebben komoly segítséget kaptak az érdekeltek a He­ves megyei Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadótól, az itt tevékenykedő munkatár­saktól. Ebben az intézetben azonban nincs megállás, hi­szen a szakembereknek újabb feladatokkal kell meg­birkózniuk. A sokrétű tennivalókról készítettünk összegzést Kruppa Lászlónéval, az in­tézmény pedagógusával. — A statisztikai adatok azt igazolják, hogy mind többen igénylik a felvilágo­sítást, a tájékoztatást. — 1982-ben 462 általános iskolás került hozzánk a megyéből. Az ifjak zömét a nevelők küldték, de szép számmal akadtak olyanok is, akik maguktól jöttek. A létszámgyarapodás számunk­ra nehézségek sorát hozza, mégis örülünk neki, hiszen célunk az, hogy a tizenéve­sek jövőjét megalapozzuk. Az esetek egy részében a szóbeli informálás is megol­dás, ám a fiúk és a lányok többsége alapos vizsgálatra vár. Laboratóriumunk . kor­szerű eszközei megkönnyítik azt, hogy egyértelmű képet alkossunk a diákok adottsá­gairól. Az összegzés, az ér­tékelés után megnyugtató kiutat javasolhatunk min­denkinek. Aki hallgat ránk, lemond az elérhetetlen ál­mokról, s meglevő készségei­re építve dönt sorsáról. — Természetesen nemcsak ennyi iskolással törődnek, hanem gondolnak az egyé­ni és a társadalmi érdek egészséges összhangjának megteremtésére is. Méghoz­zá egész évben. — Rendszeresen elkészít­jük azokat a szándékfelmé­réseket, amelyek a hetedi­kesek és a harmadikos gimna­zisták óhajait térképezik fel. Kell ez, szükség van erre, hiszen ß feldolgozott anyag jelzi azt, hogy mit kell ten­nünk az egészséges arányok kialakításáért. Hamarosan megindul a következő me­net. Most teljes körű mér­legelést akarunk. Az adat­lapokat már postáztuk, ké­sőbb gépi feldolgozás segít­ségével körvonalazódnak a következtetések. Ezt nagyon lényegesnek tartjuk, mivel csak így hívhatjuk fel — tanévkezdés előtt — a taná­rok és az igazgatók figyel­mét arra, hogy a pályairá­nyítást miként befolyásolják, módosítsák. Ha az elképze­lések valóra válnak — ez már régi gyakorlat —, akkor kevesebb lesz a csalódott tinédzser, s az ifjak zöme olyan hivatást választ, amely nemcsak kenyérkere­ső foglalkozás lesz, hanem alkotó tevékenység is. — Az ígéretes tervek meg­valósítása érdekében haté­kony módszerek regimentjét vetik hadba. — Már októberben kez­dődnek azok a szülői érte­kezletek, amelyek az apák és anyák meggyőzésére hi­vatottak. Az ezeken részt vevők olyan ismertekre te­hetnek szert, amelyek sokré­tűen kamatoztathatók. Mi készségesen elmegyünk min­denhová. Emellett a pálya- választási hetek alkalmá­ból — ezekre mindig no­vemberben és decemberben kerül sor — fokozott ener­giával munkálkodunk. Ilyen­kor vetélkedőket, kerekasz- tal-beszélgetéseket rende­zünk, fórumokat szervezünk, a lényeg azonban az, hogy nálunk nem a kampányidő­szak, hanem az számít, hogy soha ne legyen megállás. (pécsi)

Next

/
Thumbnails
Contents