Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-06 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 55. szám ÁRA: 1983. március 8., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tartalékok... Manapság gyakran szóba került hogy a magyar mezőgazdaság eredményeivel a világ élvonalához tartozik. Valóban, az a következetesen megvalósuló agrárpolitika, melyet pártunk legutóbbi XII. kongresszusán is megerősített, gyümölcsözően hat az élelmiszertermelésre. Sokan az agrárágazat eredményeit a dán mezőgazdasághoz hasonlítják Európában. Kétségtelen a dán élelmiszertermelés ma is modellként szolgál hazánkban, de ma már felvesszük velük a versenyt Míg például 1950-ben az észak-európai országban 3,8 tonna volt a búza hek- tárankénti terméshozama, addig hazánkban mindösz- sze 1,4 tonna. Harminc évvel később, 1980-ban Dániában héktáranként 4,6 tonna kenyérgabonát Magyarországon viszont 4,8 tonna búzát takarítottak be egységnyi területről. Ez tehát három évtized bizonyító fejlődése. Ha a számoknál maradunk, nincs mit szégyenkeznünk, hiszen az egy főre jutó 1400 kilós gabonatermeléssel hazánk ma az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Dánia mellett az élvonalhoz tartozik. Az egy főre eső 140 kilós csontos húster- mléssel pedig szorosan ott vagyunk Hollandia és Dánia mellett Európában. Ezek tehát nemzetközi összehasonlításban is kiállják a próbát. Ám zöldség gyümölcs, és szálastakarmány termelésben, nem beszélve az állattenyésztés színvonaláról, elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Nem csupán hozamokban, hanem minőségben és gazdaságosságban is. Van tehát még sok javítanivaló, amely a meglevő számtalan tartalék feltárását teszi sürgőssé az üzemekben- Mem véletlen tehát, hogy a Minisztertanács február 17-i ülésén értékelte élelmiszergazdaságunk helyzetét, és programot fogadott el az ágazat anyag-, eszköz- és energiafelhasználásának javítására. Napjainkban 100 forint költségből 63 forint értékű ipari anyagot használnak fel az üzemek a termelés során és nem mindegy, hogy ez mennyire hatékonyan és gyorsan térül meg. A kormány által meghirdetett program szorgalmazza azoknak a korszerű termeléstechnológiai eljárásoknak a bevezetését, melyek alkalmazásával becslések szerint évente kétmilliárd forintot lehetne megtakarítani. Ha ezek a termelési folyamatok még ésszerűbb és igényesebb szervezési módszerekkel is párosulnak, akkor legalább tízmilliárd forintot lehet megspórolni az élelmiszertermelés során. Agrártermelésünk 1983- ban újabb nagy feladatok megvalósítása előtt áll. Az üzemek rendelkeznek azokkal a feltételékkel és érdekeltséggel, amelyek ehhez keilende. Mentusz Károly SEGÍTSÉG LAKÁSÉPÍTÉSHEZ, ÓVODÁK, BÖLCSŐDÉK LÉTESÍTÉSÉHEZ Kommunista műszakok a megyében A Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Szövetségének megalakulása 80. évfordulója tiszteletére szombaton kommunista műszakokat tartottak Heves megyében is. A résztvevők a műszakok bérét az idős nyugdíjasok támogatására, az üzemi dolgozók lakásépítésének segítésére, illetve óvodák és bölcsődék létesítésére ajánlották fel. A Finomszerelvénygyár- ban mozgalmas volt a szombati nap, hiszen a központi egri gyárban, illetve a hevesi gyáregységben is dolgoztak. A kommunista műszakban 2100-an vettek részt, közöttük sokan az adminisztratív dolgozók is. Ezúttal főleg a pneumatikái elemek gyártásával és szerelésével, valamint a kompresz- szorok készítésével foglalkoztak. A hárommillió forintos termelési értéket szociális célokra költik el. A hét végén több mint félezren tartottak ünnepi műszakot a Csepel Autógyár egri gyárában. Az alkalmazottak nagy része is besegíAdaptereket készítettek tőkés exportra a nyugatnémet Claas- cégnek a szombati ünnepi műszakban a MEZŐGÉP egri gyárában tett a sebességváltó alkatrészek gyártásába. A műszak bevételének egy részét a mozgássérültek egyesületének támogatására ajánlották fel. Négyszázötvenen érkeztek a szombati kommunista műszakra a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál. Az irodai alkalmazottak is fizikai munkát — tavaszi nagytakarítást, ablak- tisztítást — végeztek. Népes volt szombaton a Mátravidéki Fémművek sí- roki gyára is, 1500-an jöttek el a kommunista műszakra és két és félmillió forint termelési értéket állítottak elő. Az autószerelők is aktivan kivették részüket szombaton a javításokból a Finommechanikai Vállalat szervizében (Fotó: Szabó Sándor) A KAEV egri gyárában a dolgozók 78 százaléka vállalt ünnepi műszakot. Ennek bevételét a nyugdíjas dolgozótársak iránti tisztelet és felelősség kifejezésre juttatásaként az idősek szociális támogatására fordítják. Kommunista műszak volt a Szolnoki Mezőgép egri gyárában is, ahol szombaton 300-an álltak a munka- padok mellé. Sokan ott voltak a nyugdíjasok közül is, akiknek egészségi állapota engedte a munkában való részvételt. Tőkés exportra főleg adaptereket gyártottak egymillió forint értékben. Az üzemi KISZ-bizottság a dolgozók gyermekeinek hasznos programot állított ösz- sze a műszaki idejére. A bér felét az alacsony nyugdíjasok megsegítésére, többi részét pedig a nagycsaládosok gyermekeinek beiskolázására fordítják. SZOVJET GYŐZELEMMEL KEZDŐDÖTT Rajt a fedettpályás atlétikai EB-n Szépvölgyi Zoltán fogadása Pénteken este a Hotel Duna Intercontinentalban Szépvölgyi Zoltán Budapest főváros tanácsának elnöke fogadást adott a XIV. fedettpályás atlétikai Európa- bajnokság tiszteletére, amelyen részt vettek az Európai Atlétikai Szövetség tanácsának tagjai, a nemzetközi szövetség képviselői, valamint az Európa-bajnokság szervező bizottságának tagjai. Megjelent dr. Primo Nebiolö, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség olasz elnöke, Artúr Gold, az Európai Atlétikai Szövetség brit elnöke, valamint Buda István államtitkár, az OTSH elnöke. A fogadást követően Buda István államtitkár, valamint dr. Békési László, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke mintegy kétórás megbeszélést folytatott dr. Primo Nebioloval, a Nemzetközi Szövetség első emberével. A tanácskozás során szót ejtettek a nemzetközi sportélet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel a Los Angeles-i olimpiai játékok atlétikai versenyeinek előkészületeiről, a profizmus elterjedését meggátoló intézkedések- lépések összehangolásáról, kiemelkelő fontosságú témaként az úgynevezett „A- kategóriás” nemzetközi atlétikai versenyekről, azokon belül az 1983. évi budapesti nagydíj nemzetközi gáláról, valamint egyéb fontos, a résztvevő feleket érintő kérdésekről. Szombaton pedig végre megkezdődött a magyar atlétika nagy vizsgája, a XIV. fedettpályás Európa-bajnokság, amelynek első napi küzdelmei során a Budapest Sportcsarnokban hét döntőt bonyolítottak le.' A finálékból szombat délelőttre kettő jutott, az aranyérmesek örömében pedig először szovjet súlylökő, majd csehszlovák távolugrónő részesült. A legkorábban, mintegy 58 perces csata végién a férfi súlylökök fejezték be a küzdelmeket. A 3000 néző előtt a 27 esztendős szovjet Bojarsz igazolta az előzetes várakozást, már a második dobás után átvette a vezetést, 20,56 eredménye végezetül a legjobbnak bizonyult. Bojarsz győzelme érdekes módon az első szovjet győzelem a fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságok históriájában. Nagyjavítás a Gagarin Hőerőműben Szombaton reggel megkezdték visontán a Gagarin Hőerőmű 4-es számú, 2000 megawattos blokkjának az esedékes nagyjavítását. A 36 napig tartó munkálatokon mintegy félezren dolgoznak majd folyamatosan; a vállalat karbantartó brigádjaival együtt tíz különböző külső cég dolgozói is részt vesznek az erőmű berendezéseinek felújításában. A 4-es blokkrendszer valamennyi területére kiterjed a karbantartás, amellyel a gépek biztonságos üzemeltetését teremtik meg és elősegítik a takarékosabb tüzelést. A nagyjavítás során az irányítástechnikában is változtatást eszközölnek: az erőmű vezérlésében az előzőnél korszerűbb, úgynevezett mikroelektronikai berendezést helyeznék el. Különösen nagy súlyt helyeznek a tüzelőtér felújítására, kicserélik az úgynevezett szárítóhengerek falazatát és ugyancsak újjal váltják fel a blokkrendszerhez tartozó szénpor-csatornákat. A karbantartási munkákat számítógépes, hálótervezési módszerrel kezdték meg és folytatják napról napra. Erre azért van szükség, mert egy-egy munkafolyamatnál rendkívül sok feladatot kell összehangolni, amely az elektronika segítségével oldható meg tökéletesen. A nagyjavítás ideje alatt a 4-es blokk gépeit kivonják a termelésből, de a Gagarin Hőerőmű másik négy blokkja zavartalanul termel. A karbantartáson dolgozó szocialista brigádok arra vállalkoztak, hogy a munkálatokat legjobb tudásuk szerint határidőre, vagy annál korábban és kifogástalan minőségben elvégzik. Kiegyensúlyozott belföldi ellátás — Növekvő állomány — Sikerek külföldön is Sertéshnstermelés — magas színvonalon Az egy főre jutó sertéshús-termelésben a magyar mezőgazdaság a világelsők közé került; a termelői kedvre jellemző, hogy a magas színvonalú teljesítményeket is rendre sikerüli túlszárnyalni, éspedig olyan időszakban, amikor a nemzetközi összesítések általános visszaesésről tanúskodnak. A kiegyensúlyozott, magasszintű belföldi húsellátás fedezése, továbbá a kínálkozó export-lehetőségek rugalmas kihasználás révén azonban a magyar állattartóknak az értékesítésnél jó esélyei vannak és így az idén is a teljesítmények növekedésére lehet számítani. A hizlalt sertések átvétele zavartalan; a feldolgozó üzemek folyamatosan fogadják a szállítmányokat. Az elmúlt évben a vágósertés-termelés 3 százalékkal haladta meg az 1981 évit. Tavaly valamennyi állatszámlálás alkalmával nagyobb volt az állomány, mint a megelőző évek hasonló időpontjaiban bármikor. Szeptember végén az állatok száma meghaladta a tízmilliót. Az év végén az utolsó negyedévben szokásos csökkenésnél valamivel kisebb volt a létszám apadása. Kedvezően alakult a kocaállomány is; ennek növekedéséből vagy csökkenéséből mindig jól lehet következtetni a tenyésztői kedvre. Az adatok szerint a kocaállomány viszonylag kiegyensúlyozott és így továbbra is jól tervezhető a2 utódok száma. A vágósertésfelvásárlás tavaly szintén meghaladta az 1981 évit, ennek nyomán realizálódott a kereskedelemben a vásárlókra nézve kedvező hús- és húsárukészlet. A magyar sertés — élve, illetve feldolgozva — a külkereskedelmi áruválasztékban is jelentős helyet kapott. A nyugat-európai piacok tavaly telítettek voltak, állategészségügyi nehézségek miatt is nagyarányú volt a felkínálás, ám az új és váratlan helyzetben is feltalálták magukat a külkereskedők. Miután a korábban rendkívül keresett cikkek, — például a sertések értékesebb részei — eladhatatlanná váltak, az iparral egyetértésben a dobozos sonka-termelést és — értékesítést fokozták. A megváltozott árustruktúra találkozott a megrendelők igényeivel, így jelentős mennyiséget sikerült értékesíteni külföldön az elmúlt esztendőben. Bebizonyosodott, hogy ha az új, méretarányos és felülnyomott csomagoló kartondobozok alkalmazása is helyes döntés volt: a tetszetősebb küllem segítette a sertéshús eladását, a piacon maradást. 1983-ban a te maradást. 1983-ban a termelők változatlanul számíthatnak a zavartalan takarmányellátásra, ami mindenekelőtt a kistermelőknek fontos, hiszen nagyobb önálló takarmánytermelő területekkel általában nem rendelkeznek és a takarmányt többnyire vásárolják. A tavalyihoz képest kisebb mértékben növekszik az idén a sertéshús-termelés. Az előirányzat szerint, mintegy 30 ezer tonnával fokozzák a termelést. A nemzetközi piacokon, ahol a magyar húsoknak és húskészítményeknek komoly versenytársai vannak, a gazdasági válság a sertés- tartásban is éreztette hatását. A 70-es évekre jellemző létszámnövekedési folyamat megtört és már 1981- ben, mintegy 22 millió darabbal esett vissza a nemzetközi statisztikában nyilvántartott sertésállomány. Csökkent a sertéstartási kedv az EGK országaiban és az Egyesült Államokban is. Miután a termelés költségei növekedtek, továbbá a nyugat-európai országokban a magas kamatlábak is sújtották a termelőket, nemcsak az eladásra szánt állomány csappant meg, hanem többnyire visszaesés következett be a tenyészállományban is. Különösen érzékletes volt a visszaesés az NSZK-ban és Hollandiában. Az eddig napvilágot látott adatok szerint ez a tendencia 1982-re is rányomta bélyegét és bizonyos jelek arra utalnak, hogy 1983-at is végigkíséri ez a folyamat. Előrejelzések szerint azonban az idén a sertéshús iránti nemzetközi keresletben ellenkező előjelű fordulat következhet be. Egyre több forgalmazó számol az érdeklődés fokozásával és ez lehetőségeket kínál a magyar exportőrnek, ä Terimpex- nek — amely az elmúlt évben a mezőgazdasági termelőkkel és az iparral együttműködve rugalmasan és jól követte a nemzetközi piac változásait az eladásra. (MTI)
