Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-30 / 75. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 30., szerda 3. Vállalják a kísérletezést Tanácskozó brigádok TULAJDONOS - PAPÍRON Vállalkozni: kicsiben A HUSZONÖT ÉVES MÜLT, amelyre legtömegesebb munkamozgalmunk, a szocialista brigádmozgalom visszatekint, önmagában is értékmérő. Jelzi, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni hármas jelszava nem maradt szép jelszó csupán; az elmúlt évtizedekben emberek milliói törekedtek — és törekednek ma is — munkájukkal, életvitelükkel megjelelni e nehéz követelménynek. A 25 évből és a résztvevők nagy számából az is következik, hogy szinte valamennyien őrzünk közvetlen élményeket, vagy legalább határozott benyomásokat a mozgalom hétköznapjairól. A máig eleven élmények és benyomások sokszor aszerint térnek el egymástól, hogy az emlékező maga is részese volt-e az ember- és közösségformáló kezdeményezésnek, vagy pedig csak a „partvonal mellől” osztogatta tanácsait. Valójában a szocialista' brigádmozgalom némely hibáját, formális vonását a brigágtagok érezték, tárták fel elsősorban, és megfordítva: a mozgalom gazdasági-politikai jelentőségét, kohéziós erejét nemcsak a társadalmi tisztségviselők és a szakemberek, hanem a tárgyilagos kívülállók is mindig elismerték. Most, amikor a május 28-án sorra kerülő VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozás előkészítéseként a mozgalom helyzetéről, alkalmazkodóképességéről, további fejlesztésének lehetőségeiről folyik az eszmecsere a munkahelyeken, többféle kiindulási alap kí- hálkozik. Természetesen hiba lenne szemet húnyni a gondok felett, de nincs szűk* ség lényegi változtatásokra sem. A társadalmi-gazdasági helyzet kétségtelenül megköveteli ugyan, hogy a feladatok megoldásában jobban támaszkodjunk a dolgozók cselekvőkészségére, alkotókedvére, hogy juttassuk végre nagyobb szerephez az emberi tényezőket. Minderre azonban — nagyobb odafigyelés, összehangoltabb irányítás mellett — a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny mai keretei között is van lehetőség. Az országos tanácskozást megelőző és március végéig tartó munkahelyi tanácskozások jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Nem létezhet ugyanis olyan országos fórum, ahol a résztvevők fejéből minden előzmény nélkül pattannának ki a mozgalom további fejlődését segítő ötletek, elképzelések, javaslatok, ahol nélkülözni tudnák a körülbelül 160 ezer brigád csaknem kétmillió tagjának véleményét, tapasztalatait, vagyis a munkahelyi tanácskozások tényanyagát, hangulatát. SŐT, A HELYI FÓRUMOKON IS csak akkor várható érdemi és végső soron az országos tanácskozás munkáját megkönnyítő vita — amint ezt jó néhány eddig megtartott munkahelyi tanácskozás már igazolta —, ha sokoldalú, de egyben konkrét vezetői beszámoló alapozza meg. Ha a dolgozók kendőzetlen képet kapnak arról, hogyan tud hozzájárulni a szocialista brigádmozgalom az 5 munkahelyükön a legfontosabb termelési és gazdálkodási célok megvalósításához, melyek a hatékonyabb részvétel helyi akadályai; menynyiben sikerült alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági körülményekhez; hol tartanak a szocialista életmód, a szakmai, illetve az általános műveltség fejlesztésében, és így tovább. Bármilyen sokat hallunk a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkról, köztük a minőség javításának fontosságáról, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás kiemelkedő szerepéről, a termékszerkezet konszerűsítésé- séről, az export fokozásának jelentőségéről, a tőkés import helyettesítéséről, meg a többiekről, e sokszor hallott fogalmak, célok csak akkor válnak igazán elevenné, ha a résztvevők számára bebizonyítják: „nemcsak” az ország meg a vállalatuk, az ő személyes érdekük is azt kívánja, hogy megértsék, átérezzék, mi rejlik a fenti követelmények mögött valójában. A tanácskozó közösségek megvitatják, hogyan lehet (és kell) jobb feltételeket teremteni a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny számára, ide értve a résztvevők egyéni kezdeményezéseinek szélesebb körű kibontakoztatását, a nehezebb gazdasági körülményekhez történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást. Elmondják, miként lehet (és kell) fokozni ennek érdekében a munkaverseny és a brigádmozgalom, politikaigazdasági súlyát, társadalmi elismerését, a demokratikus fórumok olajozottabb, „célra orientáltabb” működését. Szóba kerülnek természetesen a munkahelyi tanácskozásokon a szocialista módon tanulni és élni mai dilemmái is. Hiszen a szocialista brigádtagoknak olyan bonyolult viszonyok között kell megőrizniük erkölcsi értékeiket, eszményüket, a tartalmas élet iránti igényüket, amikor bizonyos körökben ez „kiment a divatból”, amikor egyesek — ha tehetnék — az emberi életmű hasznosságát, nagyságát is butikban, villában, Volvóban mérnék. ILYEN ÉS EHHEZ HASONLÓ KÉRDÉSEKRE keres majd együtt választ a május 28-i országos szocialista brigádvezetői tanácskozás. Csaknem kétmillió brigádtag nevében, s további nyolc és félmillió ember — valameny- nyiünk érdekében. (K. T.) Nem lehet azt állítani, hogy el voltak ragadtatva a gyönyörűségtől, amikor kiderült, hogy kisvállalkozást kell alapítaniuk. A tanácsnak. Valahogy nem ehhez szoktak eddig. De a rendelet, az rendelet, a megyei tanács is úgy döntött, hogy a volt AFIT Gyöngyösön legyen a helyi tanács üzeme. Pőrére vetkőztetve a hivatalos eljárások bonyodalmát, köznyelven ezt lehet elmondani az idei évfordulóról. Megszűnt egy vállalat éjfélkor, egy perccel később megszületett a helyébe egy szolgáltató kisvállalkozás. Ennyi történt. Látszólag. Valójában ennél sokkal több. Kettő közül Az ilyen átszervezések senkit sem érnek az utolsó pillanatban meglepetésként. A mi esetütnkben is hónapokkal előbb elkezdődött az előkészítés. A városi tanácsnál egy ideig még az sem dőlt el, hogy ki lesz a „gazda”: a műszaki osztály vagy a TEFO-nak nevezett, kacifántos nevű, a termelést és az ellátást felügyelő szakosztály. Kezdetben még mind a két vezető együtt ment eligazításra ide is, oda is. Aztán megszületett a döntés: mivel a TEFO-nál már ott van felügyeleti szempontból az AUTÓSZÖV — talán ez a betűszó könnyebben megfejthető, mint titokzatos hangzású társa — legyen náluk a kisvállalkozás is. For- rainé Fábián Erzsébet előadó eggyel több autós üzemet „lát el” ezentúl. A végrehajtó bizottság döntött az igazgató személyéről, az anyagi részét pedig az osztály vezetője, Zsámba Gézáné rendezte. Az igazgató közvetlen munkatársainak kiválasztása és „besorolása” már az egyszemélyi vezető feladata lett, de „egyeztetnie” kellett a tanács szervének vezetőjével. — Hogy a tanács lenne a kisvállalkozás tulajdonosa... ? Ez így furcsa volna. Gazdaságilag teljesen önállóak, önmagukat kell eltartaniuk, a tanács felügyeli és azt hiszem, sokkal fontosabb, hogy a felelősséget is a tanács vállalta magára. Az ott dolgozókért is, de a végzett munkáért is. Ne feledje: szolgáltató kisvállalkozás. Tehát a lakossági megrendeléseknek kell a feladataik nagyobbik részét kitenni. Az osztályvezetőtől hallottam a magyarázatot. Meg kellett tanulni Nem titkolja Zsámba Gézáné, hogy elég sok idejét vette el az új kisvállalkozásra való „felkészülés”. Volt mit tanulmányoznia. — De nekem az a szerencsém, hogy ez a munka beleillik a végzettségi körömbe — teszi hozzá. — Szak- közgazdász vagyok, az üzemf szervezés és az ellenőrzés a szakterületem. Ezért is örülök annak, hogy az autószerviz hozzánk került, a mi osztályunkhoz. Megért engem? Természetesen. Ahogy azt is jól megértettem, amikor az új igazgató, Kiss Miklós szintén azt magyarázta, mennyi ideig tartott, amíg ráhangolódtak az új tennivalókra. Szerencsére ő az elmúlt év végéig az AFIT üzemvezetője volt. Ebben a beosztásban már jócskán jutott tapasztalathoz. — Egészen más dolog azonban egy nagy vállalat egyik üzemének lenni — hívja fel a figyelmemet —, mint egy önálló kisvállalkozás felelős vezetőjének. Majd azt részletezi, hogy korábban nem kellett egy sor adminisztratív munkát végezniük, mint amilyen a bérszámfejtés, az SZTK-ügy- intézés, illetve az SZTK-ki- fizetőhely tennivalója, a bankkal sem olyan kapcsolatuk volt, mint újabban. — Döntenünk kellett: felveszünk-e újabb adminisztratív dolgozókat az újabb feladatok ellátására vagy végiggondoljuk, az irodában kinek mi a teendője, menynyire tölti ki a munkaidejét, lehet-e belső szervezést végrehajtani? Lehetett. Sőt: csináltak égy házi tanfolyamot is, amelyen a feladatokkal ismerkedtek meg az új ügyintézők. — Nem állítom, hogy mindenki örült a változásnak, de most már nyugodtan dolgozik mindenki. A gazdasági helyettesem például elhatározta, hogy az eddigi képesítése mellé még további „jogosítványt” szerez. Kiderült tehát, hogy az átszervezés nem hozott kevesebb munkát. Sőt! — Nagyon fontosnak tartom, hogy jelenünk is, jövőnk is attól függ, hogyan, milyen eredménnyel dolgozunk. Ha több lesz a jövedelmünk, nem veszi el tőlünk a vállalat, de ha kevesebb, nem is ad hozzá senki egy fillért sem. A klasszikus szabály szerint: együtt sírnak vagy nevetnek. Mindenki kíváncsi . A műhely dolgozói is tele voltak kétségekkel. Folyt a találgatás, a hallomás alapján begyűjtött információk kusza összevisszaságban röpködtek. Ilyenek: az emberek egy részét elbocsátják; emelni fogják a munkadíjakat; csökkentik a bért; olcsóbb lesz a vállalási ósz- szeg; alacsonyabb lesz a fizetés és így tovább. Mindenki tudott mindent, illetve: senki sem tudott semmit. — Szót kellett érteni a műhelybeliekkel is — állapította meg az igazgató. — Hónapokon keresztül folyt a megbeszélés, a pártalapszer- vezetben, a szakszervezetben, a munkahelyi termelési tanácskozásokon, a műszakkezdés előtt, mindenütt. Még ma sem fejeztük be. Hogy mi történt? Azzal kezdték, senkinek nem változik a bére — egyelőre. A továbbiakban minden a teljesítménytől függ. — Az első hónap után még ^valamivel többet is kaptak a dolgozók, mint korábban. így alakult. Ez is segített a nyugodt légkör megteremtésében. De nemcsak szerelők vannak, hanem ügyfelek is. És ők? — Azt a közvetlenebb kapcsolatot, amit korábban is kialakítottunk, meg akarjuk őrizni. A korrektségre vigyázunk. Lényeges dolog. De mi lesz a javításokkal, az alkatrész- ellátással? A nagykereskedelmi csatorna megmaradt, működik, sőt jobban is tevékenykedik az AUTÓKER-en belül, mint az AFIT idején. A helyi raktárkészletre azonban nagyon kell vigyázniuk. Ez most már zsebre megy. Ide tartozik Zsámba Gézá- né megállapítása: — Az új autószervizzel kapcsolatban eddig még egyetlen panasz sem érkezett hozzánk. Változni kell Az ediginél többet akarnak nyújtani az új kisvállalkozás keretében. Mindenekelőtt: rendbe hozzák a kocsimosót. Még most, kora tavasszal. Nem küldik az ügyfelet az autójavító szövetkezethez azzal, hogy ott mosasson. Tervezik, hogy foglalkoznak használt autók bontásával, az így nyert alkatrészek értékesítésével, sőt: gyártanak maguk is új alkatrészeket. Ha nem is nagy meny- nyiségben, de vásárolnak és eladnak használt autókat is. Mindez a jövő terve, az is látszik, hogy csak folyamatosan tudják bevezetni ezeket az újabb szolgáltatásokat. Minden szombaton egy műszakban tartanak ügyeletet már most. A teljes raktárkészlet a szerelő rendelkezésére áll, tehát nem kell az ügyfél előtt tehetetlenül széttárnia a karját, jelezve, ő segítene, de nincs alkatrész. Az is természetes, hogy most már ők is figyelik az óra percmutatóját. Ügy mondják, nem kell senkinek halálra hajtania magát, de a bér csak a végzett munka után jár — járhat. Nem győzik hangoztatni, hogy lakossági érdekeket szolgálnak, ahogy a nevükben is benne van: Autószerviz Szolgáltató Kisvállalat. Még a pecséteket is megrendelték időben. Ügy látszik tehát, jól felkészültek. A minősítésüket, természetesen, az ügyfelek adják. G. Molnár Ferenc Eredményes munkaverseny a Mátravidéki Fémműveknél A munkaverseny hatásosabb segítésére növelni kell az üzemek gazdasági és társadalmi vezetőinek felelősségét az irányításban, a szervezésben. A terv és a munkaverseny egységének megteremtése, a verseny hasznosságának népszerűsítése, a teljesítményelv következetes érvényesítése szintén olyan követelmények, amelyek az irányítóktól kívánnak nagyobb körültekintést. Egyebek mellett ezekről a tennivalókról beszélt Németh László vezérigazgató, a Mátravidéki Fémművek brigádvezetőinek tanácskozásán. A versenycélok megvalósítása a vezetők és a brigádok összehangolt munkájától függ. Ehhez viszont garanciát nyújt annak a másfél száz brigádnak az igyekezete, amely a tavalyi évben is példásan teljesítette vállalását. A vezérigazgató örömmel állapíthatta meg hogy a többletteljesítmény gazdasági haszna összesen 29 millió forint volt. Az anyag- és energiamegtakarítás értéke meghaladta a tízmilliót, ugyanekkor a selejtköltség a tervezett 900 ezer forinttal szemben 4 millióval csökkent. A brigádok együttesen 40 ezer óra társadalmi munkát is végeztek. Megélénkült az újítási kedv. összesen 178 brigádtag alkotott újat, az ebből származó megtakarítás 6 millió forint. A felszólalók szinte egybehangzóan állapították meg hogy a termelés hatékonyságának, minőségének növelése a korábbinál nagyobb próbatétel elé állítja a kollektívákat, de eleget tesznek a követelményeknek. Hasonlóan az ország tíz vállalatához, a KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére a Mátravidéki Fémművek is részt vesz abban a kísérletben, amelynek során minőségi körök nyújtanak segítséget a gazdaságosabb termeléshez. A brigádvezetők a továbbiakban kifogásolták, hogy a munkaverseny anyagi és erkölcsi elismerése nem ösztönöz kellően a jobb munkára. de úgy gondolják, hogy valójában nem a verseny visszaeséséről van szó, hanem arról, hogy a mozgalomnak újabb követelményekkel kell megbirkóznia. Ezt követően 17 brigádve- zető Kiváló dolgozó-jelvényt, illetve vezérigazgatói dicséretet kapott munkája jutalmául. A vállalat kiváló brigádja a Béke, a dr. Münnich Ferenc és a füzesabonyi gyár Bánki Donát szocialista brigádja lett. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásának küldötte Do- mány Jánosné gépmunkás. Mika István KORSZERŰ OLTÓANYAGOK HAZAI GYÁRTÁSBÓL Állatgyógyászati újdonságok A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat évek óta tudatosan készíti elő a külföldről beszerzett nagy hatású állat- gyógyászati, egészségügyi készítmények hazai gyártását; ez azért is fontos, mert az állatállomány értéke, nagysága évről évre növekedik, ennélfogva — ha nem tették volna meg a szükséges intézkedéseket — az állattartók ellátása a külföldi fizetőeszközök felhasználásánál nagyobb áldozatot követelne. A vállalat korszerű oltóanyagok előállításával igyekszik csakis a szükséges mértékűre korlátozni az oltóanyagimportot. Egyebek között hazaival helyettesítik már a baromfipestis elleni, korábban külföldről beszerzett vakcinát és a tojásraká- si zavarokat megelőző úgynevezett EDS-vakcinát. A sertésállományban korábban károkat okozó Aujeszky-féle betegség teljes felszámolásához nyújt segítséget a szintén nagyüzemileg gyártott inaktivált vakcina. Még ebben az évben forgalomba hozzák a lovak fertőző kevésvérűségének felismerésére szolgáló korszerű, tisztított antigént, amellyel szintén importot tesznek feleslegessé. A rendelkezésre álló nyersanyag felhasználásával fokozzák a szaporodás- biológiában igen eredményesen használható hormon, a Gonadophyl gyártását, az idén a hazai megrendelések csaknem háromnegyedét már itthon állítják elő. Növelik az antibiotikumok gyártását, mérsékelve ezzel is az im- pontot. Egyes gyógyszereket továbbra is külföldről szereznek be, így például a fertőtlenítő szereket, továbbá a vitaminok egy részét. A vállalat arra törekszik, hogy az állattenyésztők, -tartók fényeit ezekből is biztosítsa; az esetleges beszerzési nehézségek enyhítésére a külföldi vállalatoknak cserébe más, nagy hatású magyar készítményt ajánlanak fel, olyanokat, amelyekből itthon van elegendő. Szabadtartásos borjúnevelés ketrecekben Az Enyingi Állami Gazdaság Agoston-pusztal tehenészetében második éve foglalkoznak a szabadtartásos ketreces borjúneveléssel. A borjakat háromhónapos korukban kUlön-kUlön a szabadban elkülönített ketrecekben helyezik el. Ezzel csökkentik a fertőzési lehetőséget, és edzettebbek lesznek az állatok. Évente mintegy kétszáz- kétszáztíz borjút nevelnek ezzel a módszerrel (Fotó: MTI — Király Krisztina felv. — KS)
