Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-18 / 65. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 18., péntek 3. Intézkedési terv az építmények minőségi hibáinak csökkentésére Az építőipari munka mennyisége iránti igények — a beruházások mérséklődésével — az utóbbi időben csökkentek, a megbízható minőséget azonban most már azok a rendelők is megkövetelik, akik korábban esetleg azzal is beérték, ha gyengébb minőségben is, de elkészüli a beruházás. Az építkezések piacán is fokozatosan változó helyzet, a növekvő követelmények hatásai már érzékelhetőek : a statisztikai felmérések szerint 1982-ben az állami építőipar hibáiból származó utólagos javítások értéke mintegy harminc százalékkal csökkent, hasonló javulást mutatott ki 1982 végén a KSH reprezentatív, felmérése a lakásépítkezése« ken is. Ritkább a rosszul záró ajtó-ablak, a pontatlanul felszerelt csővezeték. Egyelőre azonban a kedvező irányzatnak csak a kezdetéről van szó, mert — különösen az építkezések befejező munkáinál — továbbra is gyakori a hiba. Sok helyütt továbbra sem megbízhatóak a tetőszigetelések, jogos kifogások hangzanak el a lakások tapétázására, burkolására, a fűtőberendezések minőségére és gondtalan szerelésére. Ez nemcsak a lakók, a beruházók panaszaiból derül ki, ezt igazolják a KSH felmérései, a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiumának, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatóságának és az ÉVM- nek a vizsgálatai is. Az elemzések szerint a hibákban tervezési, anyag- és szerke- zetgyúrtási és építői gondatlanságok, pontatlanságok egyaránt közrejátszanak. Nem mindig kielégítő a szigetelőanyagok, a tégla, á cserép, a beton-adalékanyag minősége, néha a kifogástalan anyag is megsérül gondatlan szállítás és tárolás miatt. Gyakran kell utólagos javításokkal megfizetni a szervezetlenség, az év végi hajrá, a nem megfelelő ellenőrzés árát, s továbbra is számottevő visszahúzó erő a kellő érdekelség hiánya. A tapasztalatok összegzése alapján az ÉVM intézkedési tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy most már gyorsuló ütemben hárítsák el a minőség javításának akadályait. Kettős feladatról van szó. Egyrészt egyedi intézkedésekről, amelyekkel — mindenekelőtt a lakásépítkezéseknél — segítik a kivitelezés ütemességét, szigorí- ják az ellenőrzés, s ha állami építkezésről van szó, felelősségre vonják a mulasztókat. Ezektől az intézkedésektől azonban csak rész- eredmények várhatók. A teljesebb megoldáshoz a gazdálkodás rendszerének átfogó korszerűsítése szükséges, amelynek legfőbb eszközei a vállalkozási tevékenység, a verseny kibontakoztatása, az építőipar szervezeti struktúrájának korszerűsítése és a vállalati belső irányítási rendszer továbbfejlesztése. Az ÉVM, mint piacfelügyeleti hatóság olyan helyzetet teremt, hogy az építőiparban és annak háttériparában is érdekeltekké váljanak a vállalatok, a vállalkozók a munka minőségének javításában. Ezért kezdeményezik különféle kötöttségek feloldását, a Magyar Kereskedelmi Kamarával és a pénzintézetekkel együttműködve támogatja a verseny- tárgyalásos rendszer elterjesztését, szorgalmazza monopolhelyzetek megszüntetését, a vállalati szervezeti döntési, irányítási rendszer továbbfejlesztését, támogatja á közvetlen piaci lakásértékesítési formák érvényesítését. A piacszabályozással olyan nehézségek megoldását segít feloldani, amelyek az általános szabályozókkal nem hidalhatok át. Sor kerülhet például ösztönzőbb jövedelemszabályozási, bérszabályozási intézkedésekre. Mindezt magában foglalja az intézkedési terv, amelynek több fontos eleme az utóbbi időben már a gyakorlatban is érvényesült. Ide sorolható a fővállalkozások elterjedése, amelynek folyamata már két évvel ezelőtt megkezdődött. A Hajdú, a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat, a DÉLÉP, az Alba Regia immár működési körzetüket jelentősen kibővítve fővállalkozási formában építenek lakásokat, kommunális és ipari létesítményeket. A lebonyolítási, tervezési, kivitelezési feladatok merev elhatárolódása is mérséklődik í csaknem ötven minisztériumi és tanácsi kivitelező vállalat hozott létre tervező, s közülük néhány beruházásszervezést is végző részleget. Szolnok megyében kísérletként a tervező és beruházó vállalat egy szervezetbe integrálódott. Előrelépést jelent az is, hogy a magánépítési és fenntartási munkákat mintegy 900 vállalati és magánkezdeményezésű munkaközösség segíti. A lakosság magánépítkezéseit az anyag- és gépellátás új formáinak bevezetésével, szaktanácsadással, ezt szolgáló irodák alakításával, a hatósági ügyintézés további egyszerűsítésével is támogatják. A cél minden területen az, hogy erősödjön az építőipar vállalkozási képessége. Ezt ^szolgálja a vállalatok belső irányítási rendszerének továbbfejlesztése is. A termelőegységek, részlegek nagyobb önállósága fontos feltétele a rugalmasabb vállalkozókészségnek. Az intézkedési tervet a Gazdasági Bizottság jóváhagyta és azt csütörtöki ülésén a Minisztertanács megerősítette. (MTI) Új magyar - NSZK-beli vegyesvállalat alakult Vegyes vállalatot alapítottak a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat, a Középeurópai Nemzetközi Bank és a Festő Maschinenfabrik NSZK-béli cég Magyarországon. A nyolcmillió forintos alaptőkével létrehozott Metritechnik Automatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. amellett, hogy Magyar- országon képviseli a Festő- céget, elsősorban a kooperációs kapcsolatok bővítésével és ennek révén a magyar export ösztönzésével foglalkozik. A vegyesvállat tevékenységének eredményeként a Híradástechnika Szövetkezet már új kooperációs szerződést kötött az NSZK-céggel. A Festő által átadott műszaki leírás alapján úgynevezett levegőtakarékos pisztolyok, — a forgácsológépeknél használatos szerszám — gyártását kezdik meg a közeljövőben, a Híradástechnikai Szövetkezetnél. Az első mintadarab a napokban elkészült, s ha a termék beválik, még az idén megkezdhetik exportját is. A kooperációk szervezése mellett a Metritechnik Magyarország számára vezérlés- technikai szakemberek képzését is vállalta, mivel a Festő-cég évek óta szállít Magyarországra pneumatikus és elektronikus vezérléstechnikai elmeket és rendszereket. Külön oktatószobát hoztak látre, a vegyesvállalatnál, ahol az erre a célra kidolgozott Didactic oktatási rendszer felhasználásával kezdik meg a szakemberek képzését. PÓNI ÉS PISZTRÁNG - ÚJ MÚZEUM A HEGYEKBEN - MINI ÁLLATKERTEK - TÁNYÉRON ÉS NYÁRSON - VISSZATÉR A KIS GŐZMOZDONY Nemcsak a Szalajka-völgy Az erdőgazdaság és az idegenforgalom Lovas ét lovak (Fotó: Perl Márton) Szilvásvárad — kiváltképpen a helyi, volt állami gazdaság révén — hosszú évek óta jelentékeny szerepet vállal Heves megye idegenforgalmában. S mint dr. Kovács Jenőtől, a tavaly óta már az egykori ÁG-ot is magába foglaló Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójától megtudtuk: ezután még inkább így lesz. Annál inkább, mivel a nemes buzgalomnak az erdészek között is van „némi” hagyománya. Példa erre a hamar népszerűvé vált Szalajka-völgyi szabadtéri múzeum létesítése, közelében a mini állatkert kiállítása, nem utolsósorban pedig a külföldiekkel is meg- kedveltetett rendszeres vadászat. A legtöbbet azonban továbbra is a lovas vendég- fogadás jelenti az idegen- forgalmi tevékenységben. A még 1844-ben alapított lipicai ménes ugyanis — amelynek hajdani főtörzs- könyvét és csikóévkönyvét egyébként éppen nemrégiben adományozta magán- gyűjteményéből Váczi Ernő, az Állattenyésztő Közös Vállalat vezető szakembere a gazdaságnak, továbbá szaporítván a szilvásváradiak muzeális értékeit — olyan kincs a Bükknek, hogy egyszerűen vétek lenne nem kamatoztatni. Ennélfogva — a szokásosnál korábban beköszöntött tavaszias időt kihasználva, már március elejétől működik a lovasiskola, amit a későbbiekben pó- niklubbal szeretnének teljesebbé tenni. Május 1-től december 6-ig rendszeresek lesznek a hétvégeken a fedett lovarda műsoros rendezvényei, utána pedig a sétakocsizások. Ugyanekkor bővítik a túralehetőségeket: nemcsak a környékbeli csodás tájak nyeregből történő megismerésére teremtenek alkalmat a turistáknak, hanem az országos programok, ban való részvételükre is a Hortobágy és Visegrád között. Májusban, júniusban, júliusban nemzeti versenyekkel, szeptember 18-án, Diána-napon pedig látványos lovas vadászattal, soly- mászok, íjászok bemutatójával várják az érdeklődőket. Míg jövőre — a közelmúltban kérelmezte a gazdaság — talán fogathajtó-világbajnoksággal is. S Bárdos György Európa- illetve világbajnok, Gyöngyös város díszpolgára személyében — aki a szilvásváradi sportkör felé tart — a sportág kiváló reprezentánsával! A lovas-, valamint a már említett erdei szabadtéri múzeumon kívül, a gazdaság zárt téri kiállítóhellyel is gyarapítja a szilvásváradi látnivalókat. Ez utóbbit a Szalajka-völgyi egykori erdőgondnoki házból alakítják ki, a városligeti Mező- gazdasági Múzeum segítségével. A Bükk élővilága lesz majd itt található, s az erdei munka története, a hegyvidéki élet néprajza. Jellemző, hogy már a puszta létesítését is meglehetősen nagy nemzetközi érdeklődés előzi meg. A hegyi tájház húsz külföldi helyről kapott eddig anyagot. A gyűjteményt gazdagítja máris például a kanadai erdőmunkások teljes viselete, a Szibériából küldött igazi medvebőrcsizma, a finnek több szerszáma, s további ajándékokkal biztatják a szilvás- váradiakat Kaliforniából, Görögországból, Francia- országból. Ha a rendbe tett épületet egészen berendezik — a tervek szerint még az idén — a bemutatók mellett vetítéseket is tartanak majd a látogatóknak. A Szalajka-völgyben, a meglevőtől valamivel lejjebb, újabb mini állatkertet is létesítenek, s szó van hasonló mátraikarói is Parád- fürdőn, illetve Füred térségében, vagy a Sástónál. S hogy az erdőgazdaság menynyire magáénak érzi a másik hegyvidéket is, bizonyság a gyöngyösi kisvasút jelentős fejlesztése, amely a városi impozáns állomás közeli elkészültével immár rövidesen befejeződik. A szórakoztatás változatosabbá tételére próbálkoznak horgászengedélyek kiadásával is pisztrángozásra. Az ellátás további javítására a MÉM és a MEBIB támogatásával forrásfoglalásokra, turistautak, erdei pihenőhelyek kialakítására kerül sor. A gazdaság konyháival, szállóival — köztük az igényesebb vendégekhez igazodó Hotel Lipicaival és a szomszédos étteremmel — inkább a szervezett családos, csoportos üdültetésekre vállalkozik. A Szalajka- és a Tótfalusi-völgy elágazásánál lévő új vendéglátó egységgel pedig — ahol visszatért energiatakarékos, s a tájba is jobban illő gőzmozdonyával már a kisvonat is megáll — a napi kirándulók kedvében szeretne járni a hal-, vad- és birkahúsból készült, vagy ki-ki által nyársalással is elkészíthető finomságokkal. Míg azoknak, akik otthon szeretnék élvezni a főzőcskét, s a nemes ízeket, valamelyik megyei húsboltba próbál majd gyakrabban szállítani a vadból. A nívósabb ajándéktárgyak előállítására is határozott a gazdaság törekvése. A feldolgozó üzem — a „barkácsműhely” — új helyre, Szilvásvárad község belterületére költözik, hogy munkájával az eddiginél jobban találkozhassanak a turisták, üdülők. Ahogyan mondják az erdőgazdaságnál : évente legalább 300 ezer ember fordul meg csupán a Szalajka- völgyben, s Szilvásváradon egyedül az IBUSZ szervezésében tavaly 19 ezer vendéget fogadtak, kereken egymillió forintos bevételre tettek szert a lovas rendezvényekből. Az idén már más utazási irodákkal is kapcsolatba léptek, s a már említett igyekezet eredményeként még nagyobb idegenforgalomra számítanak. Ha sikerül: önmagában is dicséretes! Hiszen az idegenforgalmi tevékenység — mint ismeretes — csupán szerény része a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság mindennapi munkájának. Gyóni Gyula Kiváló bányászbrigádok, aknák Huszonegy munkahelyi közösség nyerte el a szénbányászat kiváló brigádja, hét üzem pedig a kiváló akna címet a szénbányák országos pályázatán, amelyet a múlt évben már nyolcadszor írtak ki. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor most értékelte a versenyt, mert csaknem valamennyi brigád és az aknák többsége is benevezett a pályázatra, összességében 256 brigád és 40 üzem tavalyi teljesítményét mérlegelték a címek odaítélésekor. Bár a múlt évi munkaversenyben fontos szempont volt, hogy hány tonna szenet termeltek a bányászok, figyelembe vették az értékelésnél azt is, hogy a munkaidő alaposabb kihasználásával milyen mértékben növelték a termelékenységet, és hogyan javították a szén minőségét. Befolyásolta a helyezések elérését a balesetek alakulása is. Természetesen más-más elbírálás alá estek a gépekkel és a hagyományos módszerrel, gép nélkül termelő brigádok, csakúgy, mint a gázkitörésveszélyes körülmények között dolgozó vágathajtó brigádok. A munkaverseny nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szénbányászat dolgozói tavaly — annak ellenére, hogy számos előre nem látható geológiai akadály gátolta a termelést — felszínre küldték a népgazdaság által kért 26 millió tonna szenet. A brigádok az év utolsó negyedében pótvállalásokat tettek, az üzemek vezetői gyors intézkedésekkel hárították el az akadályokat, alaposan kivették részüket a termelés növeléséből a kedvezőbb geológiai helyzetben levő bányaüzemek. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a minőségi munkára, az előírásokhoz és az előző évihez képest is jobb minőségű tüzelőanyagot termeltek. A címekkel járó jutalmakat — 2,2 millió forintot — a bányavállalatok április 4-i ünnepségein osztják ki. s átadnak huszonhat dicsérő oklevelet is. A tavalyi eredmények értékelésével egyidejűleg az újjászervezett Bányászati Egyesülés meghirdette az idei pályázatot és továbbra is figyelemmel kíséri a verseny alakulását, gondoskodik annak nyilvánosságáról, az átlagon felüli teljesítményt elérők népszerűsítéséről. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló meny- nyiségű szenet vár a népgazdaság a szénbányászoktól. így is lehet A hír rövid és tömör: egy osztrák cég megvásárolta a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet energiatakarékos terményszárítójának licencét. Látszólag nincs ebben semmi különös, hiszen mindenki előtt ismeretes, hogy a gazdasági eredmények fokozásának egyik legjobb módszere a modern gépek, berendezések alkalmazása. Nem kis pénzeket fordítanak arra a különböző üzemek, vállalatok, hogy megszerezhessék a technika legújabb vívmányait, de azt is hozzá kell tenni, hogy ezek a berendezések sem kis pénzeket hoznak a „konyhára”. De ugyancsak sokat költenek a világszínvonalú licencek megvásárlására, hogy azok révén megkezdhessék a korszerű gépek, berendezések gyártását. Látszólag nincs a hírben semmi különös, de mégsem nevezhető ma még általánosnak, hogy egy hazai termelőszövetkezet fejlett' ipari országbeli cégnek ad el licencet. Még a nagyobb ipari vállalatok gyakorlatában is inkább az a jellemzőbb, hogy mi vásárolunk a fejlett országoktól. Éppen ezért örvendetes, hogy a nagyszénásiak, kiemelkedő fejlesztési eljárásukkal olyan berendezést tudtak előállítani — a mai energiaszegény világban —, amely méltán hívta fel magára a figyelmet határainkon túl is. Másrészt ez a példa is bizonyítja, hogy ha egy ország mezőgazdasága a termelés tekintetében felzárkózik a világ élvonalába, akkor képes arra is, hogy az általa gyártott eszközök és berendezések is hasonlóak legyenek. Hiszen világ- színvonalon termelni csakis jó gépekkel, berendezésekkel lehet. (kaposi)
