Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. március 17., csütörtök NEB-DOSSZIÉ M űvelődés—életmód— gazdaság Hogyan lehet mérni az életmód változásait? A mérce különböző, ki tudja eldönteni, hogy jófelé indultak-e el mindenhol. Mégis arra vállalkozott a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, fölméri száz munkatársával a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatait. Könnyebb is, nehezebb is volt munkájuk, mint általában. Mert végül is ahol nemcsak a legszükségesebbek elvégzésére törekednek, hanem új és új ötletek felvonultatásával igyekeznek megnyerni az embereket, ott látványos eredmények születhetnék. Mert az igenis nyilvánvalóvá válik, hogy tesznek-e valamit a kulturálódós ügyéért. Nem mindegy, hogy csak panaszkodnak arra az érdektelenségre, vagy azon törik a fejüket, máként szerezzenek több színházjegyet vagy anyagi bázist egy kiscsoport alakítására. A vizsgálat a vállalatokra, szövetkezetekre és a közös fenntartású művelődési intézményeikre terjedt ki. Huszonnyolc helyet kerestek föl a népi ellenőrök, számot vetni azzal, megfelelően haszonéi ják-e föl a rendelkezésre álló összeget. A tervezés hiányosságai A közművelődési törvény azért született, hogy az anyagi javak felhalmozása mellett másfajta' értékek megteremtésére, elsajátítására is ráirányítsák az emberek figyelmét. Sokszor közvetlenül nem is jelentkezik a végzettség a közösségteremtés értéke. De később, az idők folyamán másfajta, még pénzre váltható haszna is lesz. A törvény megalkotása óta megváltoztak a társadalmi viszonyok, a gazdasági érdekek szőritóbban jelentkeznek. Ez arra ösztökélhetné a jövő érdekeire figyelőket, ne apasszák a közművelődésre fordított összegeket. Mert lehet úgy is a lékeket betömni, hogy máshonan vesszük el a foltnakvalót”, de később még nagyobb hézagok keletkeznek. Az ellenőrök nem azokat az intézményeket járták végig, amelyek „hivatalból kötelesek” műsort szolgáltatni, kultúrát „szervezni” egy-egy területen. Pedig jellemző hibákra, okokra találtak volna magyarázatot, miért nem támaszkodhatnak a vállalatok jobbam a művelődési házakra, központokra. A munkahelyi művelődésre vonatkozó elképzelések a szociális terv keretében alakulnak ki. A SZOT 1980 áprilisában kiadott irányelvei szabják meg a formáját. Nagyon eltérő módon értelmezik a határozatot: legtöbb helyen nem rendelkeznek elképzelésekkel. A vizsgált egységek 40 százalékában egyáltalán nem is készítettek semmiféle előzetes elgondolást. Gyakran pedig eseménynaptár-szerűen vázolták fel a jövőt, arra nem figyeltek, hogy a helyi adottságoknak megfelelően gondolják át a feladatokat. Még ma is az egyik legfőbb gond az általános iskolát el nem végzettek magas száma, az építőiparban és a Mátravidéki Fémműveknél sokan nem rendelkeznek az alapműveltséggel sem. Így aztán nehéz egyről a kettőre jutni. A támogatás csökkenése Társadalmunk.és gazdaságunk egyre többet követelne az emberektől: magasabb szakmai, politikai műveltséget. Többet kellene ezután tenni a párt-, gazdasági és társadalmi vezetésnek ahhoz, hogy közeledjen a szükséges és a valóságos szint. De... Két tervidőszak között a kulturális alap 15 százalékkal csökkent. Ez pedig a vizsgálat adatai szerint a képzési lehetőségek szűkülésével, a művészeti csoportok támogatásának elvonásával járt együtt. Sok helyen még az igény felkeltéséig sem jutottak el, s a dolgozók elzárkóznak a rendezvényektől, csak a kirándulásokat kedvelik. Az is kimondható, hogy reálisabbak az elképzeléseknél, mint azelőtt. Csak háta meglévő igényeket (igénytelenségeket) nem minden esetben lehetne csak tudomásul venni. Mert nem lehet a kirándulásokban látni az egyedül üdvözítő formát. A vállalati nagytermék és az ebédlők otthonul szolgálnak a kulturális programoknak, néhány helyen a település előtt is nyitva állnak. A szakmai könyvtárak működésével is elégedettek lehetünk. Annál kevesebb jót tudtak megállapítani a tömegsportról. Nevével ellentétben keveseket mozgat meg. A szocialista brigádmozgalom Kevés a kultúrával avatottam foglalkozó előadó. A szocialista brigádok' azok, amelyek gyakran fölvállalják a művelődési ügyét. Az előzetes terveikben helyet kap ez a terület, később azonban egyre inkább formálissá válik, az értékelésben nem is kap hangsúlyt. Lényegesen 'nagyobb lehetőség lenne a kisközösségek együttműködésében, munkaidőn túli tanulásukban, szórakozásukban. Nagyrészt a tervek hiánya és a művelődési bizottságok nem megfelelő munkája e hiányosság oka. Közös fenntartás Megyénkben huszonkét intézmény van közös fenntartásban. Szerződésben rögzítették a gazdálkodó egységekkel való kapcsolatot. A forma megfelelőnek látszik, mert a. „házak” bázisává válhatnak a munkahelyek, szocialista brigádok, által szervezett programoknak. Az állami támogatáson túl a vállalatok és szövetkezetek hozzájárulnak a művelődési házak költségvetéséhez. Ez a rendelkezésre álló összeg 20—25 százalékát jelenti. Az utóbbi időben csökkentek a saját bevételek, ennek egyaránt oka az érdektelenség és a műsorszervezés1: az ŐRI által biztosított programok díja magas. A füzesabonyi járás területén viszont megbirkóztak ezzel a gonddal. A technikai feltételek, a személyi adottságok nem rosszak, itt is a füzesabonyi járást dicsérik elsősorban. Tennivalók Bár az összkép nem túl sötét, mégis sok a tennivaló a művelődés érdekében. Főleg a tervszerűség fontos, s hogy több kapcsolat alakuljon ki vállalatok és a köz- művelődést szolgáló intézmények között. Ebben sokat segíthetnek a szocialista brigádok. A művelődési bizottságok nem szabad, hogy formális, névleges testületté váljanak. A lényeg: nem lehet szem elől téveszteni a jövő érdekeit. Mert egyre inkább a művelt, sokoldalú emberekre lesz szükség. Gábor László Recsken 1934-től van gyógyszertár. Tóth Pál. patikáját aztán hosszú évek múlva, a kor követelményeinek megfelelően, korszerűvé alakították, s ma már a környező falvakat is ellátja medicinával. A tára mögött, a laboratóriumban ezernyi üvegcse, aszeptikus fülke. Az elektromos gyorsmérleg, amely egy centigrammos pontossággal tud mérni, nagyban segíti az itteni munkát. Rácz Zoltánná nyolc éve dolgozik Recsken: — A diploma megszerzése után költöztünk ide, férjem a gyógyszertár vezetője. Ismeretlen volt a vidék, de hamar megszerettünk itt, ma már személyes ismerőseink a községbeliek. Gondjaikkal, kérdéseikkel megállítanak az utcán, megszólítanak az ABC-ben. Ügy vélem, faluhelyen sokkal nagyobb lehetősége nyílik a gyógyszerésznek az egészség- nevelésre. — Épp az emberi közelség miatt? — Hogyne. Azt érzem, valahogy nagyobb a bizalom irántunk, oldottabb a kapcsolat. A munkaidő minden percében, innen, a tára, a gyógyszertári pult mögül is van alkalmunk a felvilágosításra, a tanácsadásra. Hä látom például, hogy valaki nagyon beteg és recept nélkül kér arra: „tessék már adni valami jó orvosságot”, menten orvoshoz küldöm. De jut idő elmagyarázni, melyik gyógyszert kell étkezés előtt, után bevenni. Van módom a kismamákkal beszélni, — magam is kétgyerekes anya vagyok —, mit jelent a természetes táplálás. Nagyon haragszom azokra, akik a kicsi megszü. letése után máris tápszerért jönnek. Megpróbálom megértetni velük, hogy a szoptatás pótolhatatlan. — A gyógyszerész „háttérmunkának” tekinti az egészségnevelést? Munka közben a gyógyszerész házaspár (Fotó: Szabó Sándor) — Semmiképpen sem. Ezen a vidéken, a körzeti orvosokkal karöltve, rendszeresen szervezünk előadásokat. Mátraderecskén a közelmúltban két alkalommal is sor került ilyen találkozóra, épp a gyógyszerek mértéktelen fogyasztása ellen. De nem árt, ha elmondjuk, mit tartalmazzon a házi patika. Mert helye van otthon a fájdalom-, a lázcsillapítónak, a kötszernek, a fertőtlenítőnek, de orvosi javallat nélkül semmiképp sem szedhető antibiotikum. Szervezzük a véradást is. Tavaly például százhúszan ajánlották fel önként segítségüket. — Mit tart a legfontosabbnak a munkájában? — Azt, hogy naprakészek legyünk. Hiszen újabb és újabb orvosságok jelennek meg, s erről nemcsak nekünk, hanem az orvosoknak is tudniuk kell. Éppen ezért elengedhetetlen a doktor és a patikus jó kapcsolata. Tájékoztatni kell őket a hiánycikkekről is, meg arról, milyen más, azonos hatású gyógyszert írhatnak fel. Ellátjuk az üzemorvosi rendelőket, havonta megújítjuk a készletet. Errefelé, épp a régi bánya egészségtelen volta miatt, sok a szi- likózisos megbetegedés. S ha nincs egyfajta asztmagyógyszer, azonnal másfélét kell kérnünk, ne maradjon segítség nélkül a beteg. — Itt is készítenék medicinákat ... — Mindig egy napra valót. Köhögés elleni elixírt, köptetőt. Nagyon szeretem ezt a munkát. A milli- grammnyi precízséget, a tévedhetetlenség követelményét. Az orr-, a szemcseppe- ket az aszeptikus fülkében, csíraszegény környezetben állítjuk elő. Azt is meg kell vizsgálni, meddig tartható forgalomban a gyógyszer. Az olvadáspont, a cseppe- néspont igen alapos szem- revétele arra szolgál, hogy a tévedés lehetősége se álljon fenn. — Bizonyára egyéni tervei is vannak ... — Ügy kell beosztanom az időmet, hogy a családom mellett a továbbképzést se hanyagoljam el. Szeptemberben vizsgázom gyógyszer- ügyi szervezésből. Az általános ismeretek, a gyógyszer- ellátáson kívül a hatástan áll hozzám a legközelebb. Ennek a területnek a rejtélyeit kutatom a leginkább mindennapi munkám során, a tára mögött is. Mikes Márta Bállá Ödön: Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők (IV/3.) Az idősebbek még emlékeznek az 1931-ben nyílt fényes kávéházra a Körút és a Wesselényi utca sarkán. A tulajdonosa Bucsinszky Lajos volt, akinek kalandos pályafutása nem nevezhető éppen dicsőségesnek. Bucsinszky Lajos az első világháborúban kantinos volt. Itt szerezte meg az induló tőkét, amellyel később, töbo forduló után vagyonát megalapozta. A háború után a Szentkirályi utcában lévő Balaton Űri Klub bérlője lett. Annak idején legálisan több ilyen kártyaklub is működött Budapesten. A bankot — amely tudvalévőén jobbára nyer — Bucsinszky adta. Később, pontosan 1922- ben egy olasz vállalkozóval bérbe vette a siófoki játék- kaszinót. Akkoriban Siófok a mondén világ találkozóhelye volt. A játékkaszinó zsúfolt volt, ömlöttek oda a játékosok és persze a pénz is, amelynek egy része Bucsinszky zsebébe vándorolt. Így Bucsinszky egyik évről a másikra dúsgazdag ember lett. Társát kifizette, majd egy siófoki panzió bérlőjével társult. Három gyermeke közül fia, Tivadar volt a kedvence. A jóképű, szőke, széles- vállú fiatalember iskolái elvégzése után Prágában lett hentésinas. Apjának az volt a terve, hogy fia az ő segfitr' ségével később Magyarországon hentesüzemet létesítsen. A fiú Prágában valóban megtanult mindent, ami a szakmához tartozik,, csak éppen semmi kedve nem volt ahhoz, hogy hentes legyen, s- Morley néven artistaként járta partnerével az európai városokat és a Balkánt. Később megunta ezt a pályát is, és egy szép nap hazajött. Most már hajlandónak mutatkozott arra, hogy apja kívánságát teljesítse, belépett hát az egyik legnagyobb magyar hentescéghez, ahol csakhamar üzletvezető lett. Eközben apja egyre-más- „a alapította a fővárosban a titkos kártyaklubokat, ugyanakkor számos helyen béréit pinkát, azaz adta a bankot, így a filmklubban és az Eötvös utcai filmotthan- ban. Ezek mellett a Wesselényi utcában titkos rulettklubot nyitott. Krupiék és felhajtok egész seregével dolgozott. A nagyobb kávéházakban, vendéglőkben és mulatókban ott ültek emberei, akik a vendégeknek diszkréten súgták, hol játszhatnak sment, vagy rulettet. A fővárosban gomba módra szaporodó titkos kártyaklubok és rulettbarlangok nagy része Bucsinszky Lajos' érdekeltsége volt. Egyre nőtt vagyona és ezzel egyenes arányban a klubjaiban kifosztott áldozatainak száma is. A Bucsinszky Kávéház már csak cégér volt. Klubjaiban napirenden voltak a botrányok, Bucsinszky azonban nem sajnálta a pénzt, hogy a kínos szenzációkat elsimítsa. A lapok sorozatos támadásai következtében azonban 1935-ben a rendőrség kénytelen volt rendőri felügyelet alá helyezni. Az ügy akkoriban hagy port vert fel, hiszen Bucsinszki Lajos este 10 óra után a saját kávéházába sem mehetett be. Ott volt azonban Bucsinszky Tivadar, aki apja utasítására tovább vezette a kártya- és rulettklubokat. Bucsinszky Lajos ebben az időben került összeköttetésbe a szélsőjobboldallal. Fanatikus Hitler-imádó volt, néhány évvel később úgyszólván minden Hitler-gyű- lésre Németországba utazott, hogy tanúja legyen a Führer beszédeinek. Kávéházának falát Hitler-képek díszítették. Amikor a belügyminiszter utasítására 1939-ben valamennyi nyilvános kártyaklubot bezárták, Bucsinszky Lajos egymás után nyitotta meg az újabb titkos .kártya- és rulettklubokat. Tivadar most már végleg apja hűséges segítőtársává vált. Teljhatalmú megbízottként vezette a kártyabarlangokat, emellett ő is szoros barátságot tartott fent a nyilasokkal. Kovarcz Emilnek személyes jó barátja vol, annál is inkább, mert apja mecénásként nagy összegeket adományozott a nyilaskeresztes pártnak. Közben Bucsinszky Tivadar megnősült. Dúsgazdag főnöke, a hentesmester ellenezte a házasságot, mire a fiatalember megszöktette a lányt. Mindenáron be akart ülni a nagy vagyonba, azonban csalódott, mert a hentesmester az esküvő után kitagadta lányát Bucsinszky Tivadar, miután házassága révén nem jutott nagyobb összeghez, továbbra is apja mellett maradt. A második világháború alatt is működött két rulettklubja, mindkettő a Délibáb utcában. A rendőrség annak idején sorozatos razziákat rendezett a titkos klubok felgöngyölítésére, így sikerült ezt a két klubot is leleplezni. Bucsinszky Tivadart hat hónapra internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Amikor kiszabadult, még szorosabb összeköttetésbe került a nyilasokkal. Most már veszélyesnek tartotta a titkos kártyaklubok létesítését és anyja szikvízüzemét vezette. Naponta látogatója volt az Andrássy út 60-ban lévő nyilasháznak. Újpesti rakparti lakása a nyilasok állandó találkozóhelyévé vált. A hatalomátvétel után Bucsinszky Tivadar Kovarcz Emil személyi titkára lett. Bízott — legalábbis úgy viselkedett — a német győzelemben, de azért nyitva hagyta magának az utat az ellenkező esetre is. Az ostromot Budapesten élte át, majd Bécsbe szökött. Apját a demokratikus rend- dőrség internálta. Néhány hónappal később az egykori rulettcsászár meghalt. Fia azonban hű maradt a „szakmához”, Bécsben rulettklubot nyitott az Ungamstras- sen, egy nyolcszobás lakásban. Nem nehéz kitalálni, hogy miből tellett neki minderre. Mint valamennyi nyilasvezető, ő sem érkezett üres kézzel az osztrák fővárosba. Amikor az osztrák hatóságok felfigyeltek a tevékenységére, Bucsinszky odébb- állt, Buenos Airesbe ment. Argentínai életéről nem sokat tudunk, beszélik, hogy volt szakács, majd kávéházat nyitott, állítólag a rulettel is újra próbálkozott, de ott ebből „császár” nem lehetett. (Következik: Az utolsó magyar nábobj
