Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 64. szám ARA: 1983. március 17., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „A ami a császáré.. ” Osztják az elismeréseket, egymás után szólítják az arra érdemeseket az ün­nepi emelvényhez. Mond­ják a nevet és a címet, rangot, amíg csak egy-egy idősebb ember is nem ke­rül sorra. Amikor a felol­vasó idáig ér, már elma­rad a titulus. Nincs sem­miféle megkülönböztetés náluk, ebben a korban szóban és papíron min­denki egyforma: nyugdí­jas. Ennyit és nem többet biggyesztenek csak a ne­vük után. Mert hogy úgy­mond: ugyan mit számít az, ki, mi volt, amikor még aktívan dolgozott... ? Legalábbis, önkéntele­nül erre gondol az ember, amikor itt és ott tanúja az említett „leegyszerűsí­tésnek”. Hiszen ugyan mi más is juthatna az eszébe, amikor például dr. X ne­ve mellől elhagyják, hogy orvos, Y belgyógyásznál nem említik, hogy évekig, vagy évtizedekig osztályt vezetett a kórházban, vagy klinikán, Z középiskolában tanított egészen a nyuga­lomba vonulásáig, s tu­lajdonképpen még ma is tanár, hogy ha nem, mér­nök, noha régen abba­hagyta a praktizálást. A másik pedig ny. tanszék- vezető, igazgató, üzemve­zető. Netalán ny. fő­művezető, vagy művezető. S a kőműves, a lakatos, vagy más is természetesen ugyanaz, aminek tanult, amiben megöregedett, ami mesterségének „címere”. Nyugdíjasán is, persze! Nem vagyunk, nem lehe­tünk egyformák. S ha ra­gaszkodunk ehhez „aktív” korunkban, kínosan vi­gyázunk arra, megkövetel­jük, hogy például a főelő­adót ne szólítsák csak elő­adónak, az üzletvezetőt egyszerűen csupán boltos­nak; aki értékesebb, fonto­sabb munkát végez, mint a másik, az anyagilag, er­kölcsileg többet is kapjon, nos: akkor a nyugdíjasok közé se tegyünk egyenlő­ségjelet soha. Ne akarjuk őket mindenáron egyfor­mává tenni úgy, hogy ép­pen ezzel az egyformaság­gal eleve különbségeket ál­lítunk. Különbségeket a fiatalabb és az idősebb, a cselekvőbb és a cselekvés­re már kevésbé képes em­berek között. Mivel ez egyrészt ellent­mond, alaposan ellentmond az aktív korban elfogadott gyakorlatnak, másrészt pe­dig — s ez a súlyosabb hi­ba! — eléggé sértő. Nem beszélve arról, hogy a „nyugdíjas” szó önmagában inkább kategória. Adjuk csak meg a csá­szárnak — ahogy mondani szokás — ami a császáré! Nevezzük, emlegessük csak a nyugdíjasokat is azoknak, amik. Az egyiküket ny. villanyszerelőnek, a mási­kukat ny. főmérnöknek, középiskolai tanárnak, vagy akár ny. tanácsel­nöknek — ha már eljutot­tak eddig. Mert egyfajta tisztelet ez is, s bizony előbb vagy utóbb mindannyiunknak jólesik majd, ha a kort el­érve tőlünk sem tagadják meg az utódok ... Gyóni Gyula IMPORT FEHÉRJÉT HELYETTESÍT Szukulő területről — több lucernát Tanácskozás Egerben Mezőgazdaságunkban viszony­lag mostoha ágazat a pillangós takarmányok, közöttük a lu­cerna termelése, noha a hazai talaj- és éghajlati adottságok alapján a legolcsóbban termel­hető. A változó közgazdasági környezetben a gabonaprog­ram megvalósításának közepet­te is figyelmet érdemel ez a növény, miután olcsón, gazda­ságosan előállítható, emellett import vetőmag behozatalát helyettesítheti. A lucernaterme­lés továbbfejlesztéséről tanács­koztak szerdán délelőtt Eger­ben, a Technika Házában a Heves és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyékből érkezett szak­emberek. Dr. Szalai György, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem Kompolti Kutató Inté­zetének igazgatója megnyi­tójában hangsúlyozta, hogy az egy hektár területről be­takarított lucernamennyiség 700 kiló fehérjét tartalmaz. összehasonlítva a szójával, amely egységnyi területről 530, illetve a kukoricával, amely 400 kiló fehérjét biz­tosít. A lucernatermelés so­rán egy kiló fehérjét tíz fo­rintért állítanak elő, s ez a többi növényhez képest a legolcsóbb! Rámutatott, népgazdasági érdek tehát, hogy az üze­mek a növekvő gabonater­melés miatt szűkülő terüle­ten is a hozamok emelésé­vel foglalkozzanak a lucer­nával, és tegyék jövedelme­zőbbé ezt a növényt a tá- karmányellátás javítására és a vetőmagmennyiség fokozá. sára. Aláhúzta, hogy Számí­tások szerint az egy hektár­ról betakarított négy tonna búzatermelés jövedelme azo­nos az egy hektáron elért 160 kiló lucernamag jöve­delmével. Ez is bizonyítja a termelés fontosságát. Beje­lentette, hogy a kompolti intézet a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Köz­pontjával együttműködve pályázatot hirdet az üzemek között az idén és jövőre is a területegységenkénti lu- cernavetőmag-termelés nö­velésére. A legjobb ered­ményt elérő szakemberektől a termelési technológiát is megvásárolhatják. Szólt ar­ról is, hogy a közgazdasági szabályozórendszer a felvá­sárlási ár növelésével jó hatással van a lucernamag- termelés fokozására. A bevezető szavak után dr. Bocsa Iván, a kompolti kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese tartott előadást. Kifejtette, hogy a szigorúbb közgazdasági fel­tételek mellett az a gazdaság érhet el nagyobb jövedel­met a lucernatermelésben, amelyik jobban számba ve­szi a talaj- és éghajlati adottságokat. Az Alföldön, a Dunántúlon és Észak-Ma- gyarországon is megvannak ennek a kedvező lehetőségei, az elmúlt húsz év felméré­sei mégis tájegységenként eltérő eredményeket mutat­nak. A lucernamagtermelés- ben a legeredményesebbek a dunántúli üzemek voltak, hektáranként 134 kilós ered­ménnyel. Utána következ­nek Észak-Magyarország gazdaságai 126 kilóval, míg az alföldi üzemek harmadik helyre szorultak. Heves megye gazdaságai a hektá- rankénti 127 kilóval a kö­zépmezőnyben helyezkednek el. Ami pedig a lucernaszé­na termelését illeti, az el­múlt időszakban Hajdú-Bi- har és Baranya megye állt az élen, a hevesiek pedig a hektáranként 3,7 tonnával a lista alsó részén találha­tók. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a vetőmag vállalat a kompolti intézettel és a termelési rendszerekkel együttműködve a jövőben eredményesebben szervez­ze a lucernatermelést, és nyújtson hathatós segítsé­get a hozamok növeléséhez. A továbbiakban a lucer­na növényvédelméről dr. Gi- mesi Antal, az MTA Nö­vényvédelmi Kutató Inté­zetének főmunkatársa, a lu­cerna kártevői elleni véde­kezésről dr. Jakab József, a Heves megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más munkatársa, a vető­magszaporításról és -ellátás­ról, dr. Binnyei András, a kompolti intézet munkatár­sa, illetve Varró Imre, a Vetőmag Vállalat Észak-Ma­gyarországi Központjának főmérnöke beszélt. Elutazott a kubai külügyminiszter Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve szerdán eluta­zott hazánkból Isidoro Mal- mierca kubai külügyminisz­ter. A Ferihegyi repülőtéren Nagy János külügyminiszté- riumi államtitkár búcsúztat­ta. Napirenden: 1982 Apparátusi a megyei tanácsnál Tegnap, szerdán délelőtt Egerben a múlt évi munkát értékelő tanácskozásra gyűl­tek össze a megyei tanács dolgozói. A megjelenteket — közöttük dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét — Szabó Ist­ván, a megyei tanács appa­rátusi pártbizottságának tit­kára köszöntötte, majd Mar- kovics Ferenc, a megyei ta­nács elnöke számolt be a tanács múlt évi tevékenysé­géről. Elmondotta, hogy a tanács dolgozói összességében véve 1982-t tekintve ered­ményekben gazdag évet hagytak maguk után. Az ap­parátus többsége hozzáértő­en, lelkiismeretesen és nagy szakmai tudással végezte munkáját. A dolgozók zömé képes arra is, hogy a kor szellemének megfelelően rendre megújítsa ismereteit. Ezt követően a megye gaz­dasági eredményeit elemez­te. ismertette, hogy milyen fejlődés következett be az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem, a szolgáltatá­sok területén. Az eredménye­ken túlmenően beszámolt a tanácsi munkában még je­lentkező gondokról is. Ki­fejtette, hogy az ügyintézés még nem minden esetben eléggé körültekintő, eseten­ként pedig nem elég határo­zott. Végezetül az idei fel­adatokról szólva hangsúlyoz­ta, hogy a még jobb ered­mények eléréséhez az eddi­gieknél is körültekintőbb és figyelmesebb munkára van szükség. Ezután hozzászólások kö­vetkeztek, felszólalt többek között dr. Molnár Gyula is, majd a megyei tanács elnö­ke választ adott a felmerült kérdésekre. Kompoltiak a fehérjeprograméit A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Kompolti Ku­tató Intézetében régóta fog­lalkoznak már a fehérjeprog­ram keretén belül a pillan­gósok — lucerna, vöröshere, csillagfürt — nemesítésével. Az itt dolgozók azt szeret­nék elérni, hogy a növények Gasztronómiai napok és termékbemutató „Heves “ — a Margitszigeten Márciusban — jórészt a budapesti tavaszi fesztivál programjában — a főváros­ban és vidéken több szállo­da, étterem gasztronómiai napokat rendez az új ide­genforgalmi szezon mintegy bevezetőjeként. A Danubius Hotels „Ma­gyar tájak, magyar ízek” műsorában HEVESI GYÖNGYSZEMEK címmel szűkebb hazánk konyhamű­vészete, kicsit pedig a gaz­dasága is bemutatkozik. Mint ennek során a Margit­szigeti Nagyszálló halijában szerdán este tartott ünne­pélyes megnyitón Bágyi Im­re, a megyei tanács elnök- helyettese is utalt rá: a sze­repléssel reprezentálni sze­retnénk területünket. Az a cél, hogy a nemzetközi tu­rizmus eme rangos, patinás találkozóhelyén a szakmá­ban jeleskedni -kívánó Pa­noráma Szálloda és Vendég­látó Vállalat mellett egy rögtönzött kiállítás kereté­ben az Eger—Máira vidéki Borgazdasági Kombinát, az Egri Dohánygyár, az Egri Háziipari Szövetkezet, a He­vesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, a Parádi Üveggyár márkás termékeit, nem utol­sósorban pedig a Heves megyei Idegenforgalmi Hi­vatal szolgáltatásait is meg­ismerjék mindazok, akik szép tájaink iránt érdek­lődnek. Reméljük, hogy sikere lesz a — Budapesten- - eddig talán legnagyobb ilyen — rendezvénynek, s további híveket szerzünk bel- és külföldi vendégeink köréből egyaránt. A március 20-ig tartó mar­gitszigeti bemutatkozásról későbbi számunkban részle­tesebben is beszámolunk majd olvasóinknak. PRIMŐRÖK A PIACOKON Túl drága a paradicsom — Retek Szentesről — Indul a megyei felvásárlás Heves megyé piacain az idén valamivel később je­lentek meg a primőr zöld­ségfélék, mint tavaly. Az enyhe tél után a vásárlók korai megjelenésre számí­tottak, de a tél végi szeles, napfényszegény időjárás ép­pen a legrosszabbkor jött a zöldségtermesztőknek. A piacokon saláta, paprika, uborka és retek kapható, paradicsom már volt. Mint­egy kétszáz kilogrammot ér­tékesítettek eddig igen ma­gas áron, s amint a SZÖV- TERMÉK-től megtudtuk, jelenleg azért nincs a stan­dokon e korai zöldségfélé­ből, mert kilogrammonkénti ára kétszáz forint körül ala­kulna, s ezt túl magasnak tartják. A salátát a szentesi korai zöldségtermesztő rendszer­től kapta eddig Heves me­gye, de ezen a héten a SZÖVTERMÉK-hez már be­futnak a házi szállítások is Gyöngyös környékéről. A heti felvásárlás mintegy hét-nyolcezer fej. Ez a mennyiség a megyei piaco­kon marad. Paprikából az első szállítmányok szintén Szentesről futottak be. A hé­ten azonban már az egri körzetből négy-ötezer darab lesz a saját felvásárlás. Uborkából mintegy hat- hétszáz kilogramm mennyi­ség fogy el piacainkon egy hét alatt. A retek, amely­ből mintegy öt-hatezer cso­mót vásárolnak egy hét alatt a Heves megyeiek, Budapestről és Szentesről érkezik hozzánk. Á választékot bővíti, hogy a tavaszi zöldségféléket a háztáji kistermelők is kivi­szik a piacra. Méhes Lajos a Szovjetunióba utazott Méhes Lajos, ipari minisz- a bizottság 45. ülésére de­ter, a KGST rádiótechnikai legáció élén a Szovjetunió és elektronikai ipari állandó fővárosába, Moszkvába uta­bizottságának elnöke szerdán zott. építőköveit növeljék az élet- fontosságú aminosavak irá­nyába. Népgazdasági értékű lenne e kísérletek sikere. Több száz lucernaféle törzsét nevelik az fivegházakban a további kutatómunkákhoz Hetven minta fér el a „műbendőben”, amely lyel azokat a körülményeket tudják biztosíts ni, amik az állatok gyomrában lejátszódna) (fent) Jó Irányba haladnak azokkal a vizsgálatok­kal, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ala­csony legyen a lucerna szaponintartalma. A gombatörzsön jól láthatók e változások (balra) (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents