Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-15 / 62. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 15., kedd mmm EGY JÓ KEZDEMÉNYEZÉS Félkész házak épülnek Hatvanban Az elképzelés nem ma született, mégis érdemes volt felkarolni, hiszen az anyagi gondok korszakában mindenki arra törekszik, hogy lehetőleg kevesebb pénzből vált- ;sa valóra terveit, többek között a fészekrakást. Kovács István, a Hatvani Építőipari Szövetkezet főkönyvelője arra utal, hogy tulajdonképpen egy hajdani ötletet fejlesztettek tovább. Előnyök, közelről — Amikor a Lőrinci Vegyesipari Szövetkezetnél dolgoztam, már foglalkoztunk ilyesmivel. Ott a megrendelők kérésére több szakaszban végeztük el a részmunkákat. Az alapot például mi raktuk, utána következtek a rokonokból, a barátokból to- borzódott segédmunkások, akik kalákában szorgoskodtak. Mindenkinek tetszett az effajta ajánlat, hiszen lényegesen csökkentette a költségeket. Egyébként a cég se járt rosszul, ugyanis szakmunkásainkat ez a feladatkör is lekötötte, ráadásul szépen hozott a konyhára. Mintegy három esztendővel ezelőtt a hatvani városi tanács javaslatára ezért készséggel kapcsolódtunk a meghirdetett vállalkozásba. Akkor persze azt hittük, hogy hamarabb rajtolhatunk, de hát közbeszóltak a hátráltató körülmények. Egy biztos, ha késéssel is, de csak megvalósítjuk sokak óhaját. Farsang Csaba, a szövetkezet műszaki vezetője ennek részleteit taglalja, méghozzá úgy, hogy. az adalékok önmagukért beszélnek. — A Bajza és a Kazinczy utcák között emelkednek majd a több szintes sorházak. Ezek tetszetős küllemük ellenére is sokkal kevesebbe kerülnek, mint a kulcsátadásra megrendeltek. Ez nem véletlen, hiszen félkész állapotban kapják meg tulajdonosaik, akik kisebb, öttagú csoportokba verbuválódva foghatnak össze, alakíthatják ki sajátos igényeiket. Az első gárdába én is beneveztem, noha nem is olyan régi a lakásom. Már maguk a méretek figyelemreméltóak. Lesz pince, süllyesztett garázs, a tetőteret is hasznosítjuk. így a hasznos alapterület 80,5 négyzetméter lesz. Legalábbis az előírt normák szerint. Valójában ennél több, ugyanis a padlásméret tulajdonképpen kétszerese a megadottnak. Ráadásul lesz — igaz, kis méretű — kert is. Kevesebb forint Nézzük most a kiadások oldaláról a témát, mert ez rendkívül fontos. — A majdani „honfoglalók” — s ez sem mellékes — oldják meg a padlóburkolást, a tapétázást, a fürdőszoba berendezését. Ez több szempontból is megnyerő. Mindenki elképzeléseihez és pénztárcájához mérten dönti el, hogy mit tegyen, maga szabja meg a menetrendet is, azaz pillanatnyilag addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér. A félkész ház körülbelül ötszázezer forintba kerül, ám ehhez szintén jár a rendeletek szerint OTP- kölcsön. Senkinek sem kell bizonygatni, hogy mennyire előnyös ez a lehetőség. Ráadásul maximum egy esztendő alatt tető alá hozzuk az egyes épületeket, azaz nem kell túl sokáig türelmetlenkedni az átadás esetleges elhúzódása miatt. Az összköltség 7—800 ezer forintot tesz ki, de ezt a summát nem egyszerre kell előteremteni. Lesz folytatás Ügy vélik, hogy júliusban indulhatnak a munkálatok. Addig persze be kell fejeződnie a terület közművesítésének, meg kell kötni az ilyenkor szokásos adásvételi szerződéseket. — Bízunk abban, hogy nem adódik különösebb akadály, hiszen csak ekkor tarthatjuk a megszabott tempót. S ha minden jól megy, akkor az elkövetkező években esztendőnként öt-hat ilyen sorházat emelünk majd. Ügy tudom, más kivitelezők is bekapcsolódnak, azaz sok ember régi óhaja teljesülhet: olyan lakásba költözhet, amely tágas és viszonylag olcsó. (p. i-) TÉRSÉGI MELIORÁCIÓ - A TISZA MENTÉN (VI/6.) Utak, csatornák, tájvédelem... Az MSZMP XII. kongresszusa a népgazdaság tervszerű fejlesztésével a lakosság kiegyensúlyozott ellátására és a külgazdasági egyensúly javítására jelentős feladatokat határozott meg a mezőgazdaságnak is. Ennek eredményes megvalósításában alapvető fontosságú a termőföld megóvása és védelme, ésszerű, az adottságokhoz igazodó hasznosítása, amely társadalmi érdek! A fel- szabadulást követően napjainkig hazánk mezőgazdaságilag művelt területe 915 ezer hektárral csökkent. Noha ez az utóbbi néhány évben valamelyest mérséklődött, a jövőben sem lehet megállítani. Ezért a kedvező termőhelyi adottságú területek mellett, a gyengébb minőségű földekre is szükség van a nagyobb hozamok, a több termés érdekében. 1981—85 között a Tisza mentén megvalósuló térségi melioráció kivitelezéséből a legnagyobb részt a Hanyi- sajfoki Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társaság vállalja. öt év alatt csaknem 13 ezer hektár földterület teljes rendezését végzik el. — Miután ez a térség átfogja a kiskörei, a sarudi, a tiszanámai és a poroszlói határt, így társulatunkhoz tarÖzsvári László: A térségi komplex melioráció a legnagyobb munkánkat jelenti a VI. ötéves tervben... tozák — mondja Özsvári László igazgató —. Mi kaptuk a feladatat az átfogó földrendezésre, amely a leg_ nagyobb munkánkat jelenti a VI. ötéves tervben, öt esztendő alatt százmillió forintért, a tájvédelem szem előtt tartásával megváltoztatjuk a közös gazdaságok földjeinek szerkezetét. A komplex melioráció során elvezetjük a káros belvizeket, s ezzel biztonságosabbá válik a termelés. Vízátemelő telepeket épí. tünk, az úgynevezett állami vízügyi főművekre alapozva. Ezzel a Sajfoki-csatornát mentesítjük majd a nagy terheléstől és lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy az üzemi vízelvezető csatornákat is megépítsék. A társulat erre a nagy munkára időben felkészült. Az elmúlt években jelentős műszaki fejlesztést hajtottak végre. Tizenötmillió forintért vásároltak a földkiter- meléshez szükséges dózereket és ládákat. így a meliorációs munkákban harminc gép vett részt és növelték a brigádok számát is a feladatok megvalósítására. — Társulatunk a melioráció során több műveletsort végez a térségben elhelyezkedő szövetkezetek földjein — beszéli Surányi László főmérnök. öt év alatt 250 kilométer hosszú csatornát építünk a belvíz elvezetéséhez, amely igazodik az optimális nagyságú üzemi táblákhoz. Ezekkel ugyanis modem gépi művelésre alkalmas területeket alakítunk ki. öt esztendő alatt ötmillió köbméter földet forgatunk meg, amely nem kevés, ügyelve a környezetvédelemre és lehetőleg a zavartalan nagyüzemi gazdálkodásra is! Ezért a szövetkezetekkel rendszeresen egyeztetjük a munkákat és úgy igyekszünk szervezni mindent, hogy ne gátoljuk vele a termelést. A feladatok megvalósítása eddig terv szerint halad. Igaz, tavaly hiánycikk volt a talajvíz elvezetéséhez szükséges műanyag cső, de most már van belőle, így az idén pótoljuk Sarudon, ami tavaly emiatt elmaradt. Ennek földbe fektetését egyébként géppel végezzük. Ebben az évben 150 kilométer hosszú csőrendszert helyezünk a mélyfekvésű tiszanánai és sarudi földekbe. Kiskörén korábban három kilométer hosszúságban hagyományos kőagyagból készült csöveket juttattunk az altalajba. Ez olcsóbb, mint a műanyag, de ez utóbbi elhelyezése nagyobb területen biztonságosabb. A tereprendezés, a táblásítás és ezek mentén száz kilométer, nyi földúthálózat kialakítása mellett folyamatos kémiai talajjavítást is végez valamennyi üzemben a Szerencsi Állami Gazdaság meliorációs főnöksége. — A tiszai térségi komplex melioráció megvalósítására élő kapcsolatot alakítottunk Surányi László: öt év alatt 250 kilométer hosszú csatornát építünk a belvíz elvezetéséhez... (Fotó: Szabó Sándor) ki a nagyüzemekkel és a tervezőkkel — említi Özsvári László igazgató. — Észrevételeiket, hasznos tanácsaikat és javaslataikat munkánk során eddig is felhasználtuk, s a tervidőszak további részében is igényeljük. Tevékenységünk eredményeként reméljük, hogy a térségben levő szövetkezetekben jelentősen növekszik a felújított területek teljesítőképessége, amely a nagyobb hozamokban és ezeken keresztül a nagyobb jövedelemben is jelentkezik majd ... Mint sorozatunkból kiderül, államunk a VI. ötéves tervidőszakban is nagy jelentőséget tulajdonít a földvédelemnek, a termőtalaj ésszerű hasznosításának. Ezt segíti elő a tiszai térségi komplex melioráció is. Üzemről üzemre járva kiemelt állami fejlesztési programnak lehettünk tanúi, amely a szigorúbb közgazdasági feltételek közepette a felmerült gondok ellenére is a megvalósulás útján halad. Eredményességét majd a jövő bizonyítja, amely reális számítások szerint nem marad el... Mentusz Károly A hét öröme-gondja Egerben Testvérségben Porival - Újabb garzonház épül - Háromszázhúsz telek kislakásoknak — Ősszel „belép” a Ráchegy utcai iskola - A vízprogram kérdőjelei — Úttörőtábor közös erőből GURUL A MÁLNA Az aszály mellé még a tűz is Jóformán ki sem heverte a finnországi út fáradalmait dr. Varjú Vilmos egri tanácselnök, máris az apparátus ezernyi gondjába kell merül, nie. De miközben a friss postát, az eléje rakott ügyiratokat böngészgeti, néhány mondatban visszatér pori tartózkodására. Mint mondjá, az alapításának 425. évfordulóját ünneplő finn városba nyolc más testvérváros küldötteivel érkezett és a gazdag program mellett arra is jutott ideje, hogy Eger és Pori rokoni kapcsolatának eredményeit áttekintsék, az új elképzeléséket körvonalazzák. — Voltaképpen össze is állt az idei esztendő együttműködési terve Poriban, csak pontosítani kell a különböző, a testvériség elmélyítését célzó eseményeket — jegyzi meg a tanácselnök. — Ami szélesebb érdeklődésre számíthat: az Eger SE vendége lesz az idén Pori I. osztályú focicsapata, innen teniszezők, úszók mennek a nyáron északi rokonainkhoz, onnan pedig hivatalos delegációt várunk. Ám igen nagy jelentőségűnek tartam azt is, hogy a jelek szerint koncertkörutat tehet Finnországban az Egri Szimfonikus Zenekar, amely többfelé szerzett már megbecsülést városunknak. Hadd említsem meg továbbá, hogy a városalapítás jubileuma alkalmából rendezett kör: nyezetfejlesztési szeminárium mon jólesett hallanom, finn barátaink mennyire példának tekintik Eger történelmi városközpontjának szépen haladó rekonstrukcióját és most hasonlóképpen kívánják megmenteni a Poriban fellelhető egykori városmag épületeit. Dr. Varjú Vilmos hétfő délelőttje egyébként a kéthetenként szokásos osztályvezetői értekezlettel kezdődött, ma pedig fogadónapot tart. — Őszintén szólva sok felelősséggel jár, amikor az embernek pár óra alatt 30— 40 ügyféllel kell foglalkoznia, mindnek általában okos, jogos az észrevétele, a kívánsága, én pedig tudom, hogy például lakásügyben ha mégoly indokolt is az igény, ma kötelező ígéretet nem tehetek. Ami ilyen szempontból mégis ígéretes: az építők szerint év végéig Csebokszáriban átadják 02 OTP-garzonházat 50 lakással. amelyekbe már egyedüállók is bekerülhetnek — mondja a tanácselnök. — Ide tartó, zik továbbá, hogy e héten szeretnénk előkészíteni, mintegy a kislakásépítést föllendítendő a pásztorvölgyi telekértékesítési programot. Köztudott, területileg már nemigen megy Eger település- rendszerének bővítése, itt azonban 320 telket még kioszthatunk az esztendő második felében. Megtudtuk a későbbiek során azt is, hogy Csebokszáriban egyre feszítőbb a közoktatás helyzete. Ami jelenleg biztató: a HÁÉV letett* a „főesküt”, miszerint szeptemberig használatba adja a 65 millió forint költséggel épülő Ráchegy úti általános iskola tantermi szárnyát. Hasonló nagyságrendű beruházás megindítása kezdődik 1983 vége felé a lajosvárosi részen, ahol ugyancsak tanteremhiánnyá! küzd a pedagógia. — E hét zsúfoltságára jellemző, hogy csütörtökön szinte egyidőben kell részt vennem két nagy fontosságú megbeszélésen, amelyek Eger ellátásának közeljövőjével függnek össze. Az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat szakembereivel a déli vízmű tervezésével kapcsolatos tennivalókat vitatjuk meg, különös figyelemmel arra, hogy a Mezőkövesd térségében végzett próbafúrások nem hoztak igazi eredményt, az északi területről pedig többletvízre már aligha számíthatunk — folytatta később dr. Varjú Vilmos. — Ezen a napon ülünk le az érdekeltekkel a Felsőtárkányban építendő úttörőtábor ügyének továbbvitelében is, miután múlt év végén elvileg közös megállapodásra jutottunk. Most, bírva a Dózsa Tsz, az erdőgazdaság, a MEZŐBER és az Állami Ifjúsági Bizottság segítőkészségét, ami forintban is kifejeződik, további felajánlásokra számítunk. Éspedig a legkülönbözőbb vállalatok, intézmények részéről, amelyek saját anyagi erőikből külön-külön építkezhetnének. E szép vállalkozás szempontjából most nagyon fontosnak tartom: jussunk csütörtökön olyan egyezségre, aminek nyomán mielőbb megindulhat a terület közművesítése, az ötesztendős program. Csütörtökön összeül Eger város Tanácsa is, hogy több napirenden levő ügy közepette döntsön a Széchenyi utcai ifjúsági ház alapítóleveléről. Ahogy dr. Varjú Vilmos fogalmazott: a városban 20 ezernél több fiatal tanul, dolgozik, és a tanácsvezetés szempontjából sem lehet közömbös, hogy lehetőséget nyújtanak-e ennyi ifjú művelődéséhez, politikai képzéséhez. Moldvay Győző Közkedveltek a nagyré- dei hűtőház gyorsfagyasztott termékei megyeszerte. Azt már kevesebben tudják, hogy tavaly nemcsak az aszály miatt volt kisebb a termés gyümölcsből és zöldségfélékből, hanem a hűtőházban keletkezett tűz miatt a feldolgozás mértéke is csökkent. ök is a piacról élnek, ez igaz, méghozzá a kül- és a belpiacról egyaránt. A vásárló annak örül, ha van miből válogatnia, az eladó pedig, ha van módja a jó üzlet kötésére. Az elmúlt évben — gondok voltak ezzel. A tőkés piac „beszűkült”. Kevesebb rédei terméket vett meg, az ár is... Egyszóval: nem egészen úgy sikerült az értékesítés, mint szerették volna a Szőlőskert Tsz vezetői. Aztán jött a tűz... Az emeleti tárolók egy része használhatatlanná vált. A terveket át kellett dolgozni. Ezért is, de azért is, mert a szerződött partnerek sem tudtak megfelelni a kötelezettségeiknek : kevés volt a csapadék, kevesebb lett a szilva, a zöldbab, a karfiolra korán rájött a hideg és a málna sem fizetett úgy, mint szerették volna. Még szerencse, hogy a minőség mindenütt túltett a korábbi színvonalon. A belföldi piacra is kevesebb termék jutott tehát, mint amennyit szerettek volna adni. A málna kényes növény. A telepített terület is kisebb lett a háztájiban. Mit tettek a pótlásra? Megalapították a málnatermesztő szakcsoportot — idegenekből. Egyetlen adatot annak igazolására, hogy a rédei málnatermesztés milyen eredményt ért el: hektáronként tizenegy tonnát szedtek le itt, míg a jó nevű nógrádi málnásokban a három tonnát sem érte el az átlag. Segítik a környékbeli kistermelőket is. A biztonságosabb málnatelepítés végett Tarnaörsön a helybeli tszszel közösen létesítettek vírusmentes sarjtelepet. A hűtőház termékeinek bővítésére a feketeszeder- és a szamócatermesztés integrációját is megkezdték. Majdnem 300 ezer málna- sarjat, 15 ezer szamócapalántát és 2500 tő feketeszedret értékesítettek a partneroknál. A szegény embert még az ág is húzza, ismerjük a mondást. Nagyrédén tavaly a kisebb termés mellé a tűz „ütött még be”. Azt szeretnék, arra készülnek, hogy az idén — javítsanak : önmaguk gyakorlatához híven az eredmények növekedését érjék él és ne — kényszerű magyarázatokra szoruljanak „hűtőház-ügy- ben”. (gmf)
