Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. február 12., szombat 3. Kulturált vámellenőrzés - Fejlődő idegenforgalom Beszélgetés dr. Garamvölgyi Károllyal, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával . Változatlanul nagy a határállomások forgalma: tavaly 10 millió külföldi és 4 millió magyar állampolgár lépte át az országhatárt. Ez nagy próbatétel elé állítja a vámhatóságokat is. Ezért kerestük fel dr. Garamvölgyi Károly vezérőrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, arra kérve, hogy értékelje az 1982-es idegenforgalmi év tapasztalatait. Az idegenforgalommal kapcsolatos ellenőrzés a vámhatóság tevékenységének 35—40 százalékát jelenti. Ez figyelemre méltó arány! A nemzetközi turizmus persze sokkal fontosabb annál, mint amit ez a százalékarány kifejez. Ez érthető, hiszen az utazók érzékenyen reagálnak minden intézkedésünkre. — Régi igazság, bogy ahol milliók utaznak, ott a Vára- és Pénzügyőrség munkája már a társadalmi közérzetre is kihat. Ma is érvényes ez? — Még fokozottabban, mint korábban, hiszen 1981- ben szigorúbbá vált a vám- ellenőrzés. Köztudott, hogy ezt mindenekelőtt a belföldi ellátás biztonságának védelme tette szükségessé. Egyébként hasonlóképpen, vélekedtek és intézkedtek a szomszédos országokban is. Az alapvető cél továbbra is az, hogy töretlenül fejlődjék idegenforgalmunk, Ne legyen viszont csempészés, deviza-, valutaüzérkedés, engedély nélküli pénz- forgalom. Vagyis nem az utasforgalmat kívánjuk korlátozni a szigorúbb ellenőrzéssel. Azért dolgozunk, hogy a valóságos turizmus fejlődjék a bevásárló turizmus helyett. — Kedvező változásokra vezetett a szigorúbb ellenőrzés? — Feltétlenül! Szinte megszűntek az egy-két napos bevásárló utak, hosszabb időt töltenek nálunk a vendégeink, növekedett a szervezett turizmus, Látogatot- tabbak lettek szállodáink, a szocialista országokból érkező vendég átlagosan 40, a tőkés országokból ideutazó turista pedig 29 százalékkal többet költött nálunk. A valutabevétel elérte a 270 millió dollárt, illetve a 200 millió transzferábilis rubelt. Minthogy a külföldi turisták hosszabb időt töltenek hazánkban, jobban kinyitják a pénztárcájukat, s végre a valóságos turizmusra helyeződött a hangsúly. Azt hiszem joggal mondhatjuk: idegenforgalmunk mindinkább rátér a minőségi fejlődés útjára. Ez a fejlődés persze azt igényli, hogy tovább javuljon, a vámhatóságok munkájának minősége. Az átgondoltabb forgalom- és szolgálatszervezéssel arra törekszünk, hogy mérsékeljük, sőt ha lehet, elkerüljük a zsúfoltságot, s a jelenleginél is kulturáltabban és gyorsabban, de a szükséges pontossággal és biztonsággal dolgozzunk. Hatékonyabbá akarjuk tenni az utazók körében az információs munkát, ezen belül az érvényben levő deviza- és vámrendelkezések szélesebb körű propagandáját. Persze az idegenforgalmi vállalatoknak is alaposabban ismerniük kell a vámrendelkezéseket. Általában: még jobban ösz- szehangoljuk a munkát a határőrséggel, az útügyi és az idegenforgalmi intézményekkel. — Hogyan alakult a szabály- sértések száma a korábbi időszakhoz képest? — 1982-ben csökkent a felderített vám- és deviza- szalbálysértések és bűncselekmények száma és értéke. Ez örvendetes fejlemény, hiszen meggyőzően bizonyítja: az emberek nagy többsége valóban azért utazik hazánkba, hogy pihenjen és élményekkel gazdagodjék. Az idegenforgalom egy része nálunk szükségszerűen tranzit jellegű. Ennek árnyoldala is van: a vám- és devizaszabálysértés. Vannak, akiknél hamis pénzt találunk, sőt a kábítószer-csempészés is előfordul. Arra törekszünk, hogy az országot megvédjük ettől a veszélytől. Erre köteleznek bennünket a szigorú nemzetközi megállapodások is. — A nemzetközi gazdasági kapcsolatok azáltal is gazdagodnak, hogy egyre több magyar állampolgár vállal munkát külföldön és mind több külföldi dolgozik hazánkban. Miképp érezteti ez a hatását a Vám- és Pénzügyőrség munkájában? — A külföldi munkát vállalók csomagjában levő áruk Vámkezelése részben azonos a turistákéval, másrészt viszont sajátos vámszabályok az irányadók. Természetes, hogy á vámhatóság ebben is együttműködik az ellenőrzésben érdekelt szervekkel. Remélem, hogy 1983-ban is intenzíven fejlődik a nemzetközi idegenforgalom, s ezt mi is segíteni tudjuk, ha javítjuk a vámkezelés és ellenőrzés tárgyi, szervezési és személyi feltételeit. Például azzal, hogy új határállomásokat adunk át, korszerűbb ellenőrzési eszközöket alkalmazunk, általában: még kulturáltabbá tesszük a vámmunkát. Meggyőződésem, hogy ezt a turisták milliói is érzékelni és értékelni fogják. Í-) TÖBBEN VISSZAADTÁK Virágozzék < szakma Akik gyanúsnak találják a cím sugallta párhuzamot, azoknak igazuk van. Jól emlékeznek. Bennem azonban semmiféle cinizmus nincs az üggyel kapcsolatban. Én komolyan veszem azt a lehetőséget, amit ez a sajátos kezdeményezés nyújt. Tudom, sokan vannak, akik aggódva figyelik a fejleményeket. Attól tarifának, hogy a kisvállalkozásokkal „kiárusítjuk a szocializmust”. Pedig nagyon jó ez a „magyar találmány”. Nekem a korábbi éveknek a kisgazdaságok körüli árapály jelenségeit idézi fel. Ezt a párhuzamot érzékelem mindenben — mostani témánkban. Gond a fogalom is Amikor a helybeli körülményekről érdeklődöm Zsámba Gézánétól, a gyöngyösi városi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztályának vezetőjétől, óvatosságra int: — Helyesebb, ha kisüzemi, csoportos és egyéni vállalkozásokról beszélünk. Akkor legyen így. De maradjunk az alapnál. Az új formát eddig ötven új jogszabály rendezi. Lehet ezt a teméntelen mennyiségű paragrafust és a korábbi még töméntelenebb mennyiségű rendelkezést az ügyintézőnek megtanulni? — Szerencsére az előírások megoszlanak az egyes szakosztályok között. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy az intézkedésre jogosult személy tudja, hol találja meg a szükséges rendeletet. A legnagyobb újdonság ettől az évtől, hogy a helybeli hatóságoknak nincs „joga” az iparengedély kérésének a mérlegelésére, ha az érintett személy rendelkezik a szükséges feltételekkel, mint például az erkölcsi és szakmai követelmény. Korábban a fotós, a kozmetikus vagy a fodrász szakmákban elég nagy volt a féltékenység. A szövetkezetek „kézzel-lábbal” tiltakoztak a konkurrencia megjelenése ellen. A tanácsi szakigazgatási szervnek most a legfőbb feladata a lakosság érdek- védelmének a szolgálata. Több mint ötszáz kisiparos tevékenykedik Gyöngyösön, majdnem a negyedrészük az egészen friss engedéllyel rendelkező. Áraik alaposságának ellenőrzése azért volt szinte megoldhatatlan feladat, mert az olyan sum- más kitétel, mint az „anyag- költség” csak a szakma pontos ismerőjének mondott valamit. Márpedig a tanács dolgozója aligha lehet több tucat szakma „míves mestere.” Túl a képzeleten Fura helyzet keletkezett a gazdasági munkaközösségek kialakulásával. — Akik élni akartak ezzel a lehetőséggel, már a jogszabályok megjelenése előtt bizonyos információkhoz jutottak a sajtóeszközök révén. Olykor rendkívül kínos helyzet elé került az osztályunk. Nem tudtunk válaszolni az érdeklődők kérdéseire akkor még. Elmondja, ha a kisipari szakmákat ma sokszínűnek nevezhetjük, akkor a gazdasági munkaközösségek tevékenységi körével kapcsolatban azt mondhatja, hogy túlhalad minden korábbi elképzelést. Ma már több tucatra tehető a jóváhagyott társasági szerződések száma. — A tevékenységi körre nincs külön tilalmi lista — jegyzi meg az osztályvezető. — A termelő, a szolgáltató és a szellemi tevékenység egyaránt megtalálható köztük. De még a kis közösség keretén belül is nagyon vegyes olykor a foglalkozási terület Egyetien megszorítás vonatkozik ide: olyan tevékenységre nem szerveződhet munkaközösség, aminek ellátásét az állam saját szervezeteinek tartja fenn. Különben... ! Szalagkés- gyártás, gépek festése, műanyagalakító szerszámok tervezése, szeszfőzdéi berendezések javítása, gyártása és tervezése, híradástechnikai ügyfélszolgálat, sportpályák gyepének karbantartása, karácsonyfa-díszek gyártása, kazántető szénportalanítása: a sorból — néhány. Elnevezések: Hifi, Slalom, Malomkő, Microware, Vákuum, Szezám, Geizir, Micronic és Trikópa. Ízelítőnek ennyi. Akkor nyit Kiskereskedelem. A feltételek a működéshez: mint előbb. Ha van saját üzlethelyisége is. Ha nincs, akkor a tanács igyekszik a „fehér foltokat” eltüntetni az ellátásban. Így lett papír-írószer a Kálvária- dombon és dohány-hírlap bolt a Vörös Hadsereg úti lakótelepen — magánvállalkozásban. — Az a tapasztalatunk, hogy a gyors meggazdagodás reményében a ruházati és a vendéglátó szakmák keltették fel az érdeklődést. Biztos üzletnek látszik például a szeszes ital árusításának a lehetősége. Ennek ellenkezője: a zöldség- és gy ü m ö les keres kede- lemre szinte úgy kell „fogni” az embereket, különösen a Mátra területére. — Gond az is, hogy a nyitva tartási időt nem mi szabályozzuk a magán-kiskereskedelemben. A kötelező heti óraszámot mindenki úgy osztja el, ahogy neki kedvező. Emiatt előfordul, hogy egy településen, üdülőhelyen a nap azonc« óráiban nincs vásárlási lehetőség — közli az- osztály vezetője. Mit lehet csinálni? Intézkedni csak az állami, tanácsi vállalatoknál tudnak. A rosszabbik: bizonyos italmérések éjszaka is szívesen látják a szomjazó vendéget Többen visszaadták Azok csalódtak, akik azt hitték, most aztán egyik napról a másikra súlyos pénzek pottyannak majd az ölükbe. Hát nem. A forintokért itt is keményen meg kell dolgozni. A több forintért — még többet kell „gürizni.”’ Kérdés: megéri-e, hogy akár az egészséget tegye valaki a másik serpenyőbe. A szerződéses formában vállalt üzletek egy részét a vállalkozók visszaadták. Mert annak idején rosszul kalkuláltak. Több mint kétharmaduk p>edig nemi tudja pontosan teljesíteni a fizetési kötelezettségét. Ahol a hatóság talált valami hibát, ott a harmadik esetben már fel kell bontani a szerződést. Az Olimpia étterem esete a példa erre. — összegzésül? Azt mondhatom, hogy az alap- és a differenciált ellátás színvonala javult. A ruházati szakmában sikerült versenyhelyzetet is teremteni. Szorgalmazzuk, hogy a szerződéses üzemeltetésre kijelölt boltoknál korrekt tájékoztatást nyújtsanak a vállalatok, és az éves térítési összegeket reálisan állapítsák meg — hallottuk Zsámba Gézánétól. Ezek a „szelíd” ajánlások nagyon figyelemreméltóak. Akinek füle van a hallásra... ! G. Molnár Ferenc Hegeszt, mér Robot a győri Rekardban Új térképek Meghonosították a robot- technikát a Rekard Győri Mezőgépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál: kétfejes programvezéreit hegesztőrobotot állítottak munkába, amely egyidőben két-két alkatrészen végzi el a hegesztési munkákat. A masinát mindössze egy ember szolgálja ki, rakja a gépbe a hegesztendő alkatrészeket, a többi már a robot dolga. A vállalat műszaki gárdája maga is foglalkozik a hajtóművek és a tengelykapcsolók alkatrészeinek megmunkálására alkalmas robotok fejlesztésével. Ilyen az adagoló- és a mérőrobot, amelyeket a gyáriak tervei alapján készítettek el. Az előbbi gépre adja, majd a szükséges műveletek elvégzése után le is emeli a munkadarabokat, a mérőrobot pedig tévedhetetlenül ellenőrzi az összeszerelés előtt az alkatrészek méreteit, s ha hibát tapasztal, nyomban jelzi a pontatlanságot. (MTI) CSAK A VÁROSOKBAN Fejlődő garázsszövetkezetek Mintegy tíz esztendővel ezelőtt alakult meg megyénkben az első garázsszövetkezet. Ma már számuk tizenkettő, s a három városban így oszlanak meg: Egerben hat, Gyöngyösön öt, Hatvanban egy. A MESZÖV-ben Antal János lakásszövetkezeti titkár elmondta, hogy összesen 1115 garázs van az önálló szövetkezetek kezelésében. Gyöngyösön p>éldául a Mérges-p>atak menti területen egész kis „garázsváros” épül. Eddig 230 autótárolót húztak föl, s ötvenen jelenleg folynak a munkálatok. A megyeszékhelyen az okoz problémát, hogy az egyes garázsszövet- kezetók kevés számú épülettel rendelkeznek. A legkisebb 12, a legtöbb 85. A titkár a tervekről, az elképzelésekről azt a tájékoztatást adta, hogy Egerben egy har- mincgarázsos terület van építés alatt a Grónay-tömb- ben. Egyébként a megye- székhelyen meglehetősen kevés az a hely, ahol építkezni lehet. A legfontosabb részeken, így például a osebok- szári vagy a lajosvárosi lakótelepeken nincs lehetőség. Igaz, a mai árak — 70—90 ezer forint között — nemigen vonzzák a vállalkozókat garázsépítésre. A Ber- zeviczy úton kialakítottak ugyan már száz garázst, ám ugyanennyi még felépíthető lenne. Ide sem tolonganak a jelentkezők, mert a terület nehezen megközelíthető tömegközlekedési eszközzel. A fejlesztési tervekben szerepel a Csebokszári-lakótele- pen, a Shell-kút mellett, egy négyszáz férőhelyes emeletes garázs építése. Jelentkezés hiányában azonban ezt is félretették egyelőre. Itt is elsősorban a magas összeg, 80— 150 ezer forint között, riasztotta vissza a garázsra vágyókat. Egy másik ok talán: garázsépítésre OTP-hitelt nem lehet igényelni (!?) (}■ P-) A hamburgi Fáik kiadó részére készülő várostérkép (MTI fotó: Kürti Ákos felvétele — KS) 1983-ban százötvenféle kiadványunk hárommillió példányban jelenik meg. Szakboltjukban valamennyi európai országról autótérképet, a magyar városok 75 százalékáról várostérképet hoznak forgalomba. Készülnek a nagyközönségnek a turizmushoz, vízisporthoz használható új térképek. Ezeken kívül légifotók, űrfelvételek fel- használásával pontosítják a régebbi térképeket, atlaszokat
