Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
2* NÉPÚJSÁG, 1983. február 12., ssombaí WASHINGTON Kéthetes távol-keleti körútjáról csütörtököm este visszaérkezett Washingtonba George Shultz amerikai külügyminiszter. Reagani elnök pénteken egyidejűleg fogadja „beszámoltatás” céljából az euró- ■ftai kőrútról hazatért Bush '^elnököt és Shultzot.-oT MADRID ,mAz európai biztonság és -ggyüttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó pénteki plenáris ülése csak -béhány percig tartott- Az érdekelt küldöttségek képviselői ugyanis — a madridi találkozó történetében ■szokatlan módon — még a kezdés előtt megegyeztek _abban, hogy mindkét oldalon eltekintenek a már feliratkozott felszólalások el- >mondásától. x, BONN-n a,r A Német Szociáldemokrata Párt egyetlen más párttal sem kíván koalícióra lépni a márciusi, országos választás után — jelentette ki Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár, az SPD elnökhelyettese. Schmidt a következőképpen indokolta ezt a döntést: a CDU—CSU és az SPD nagykoalíciója egyet jelentene „tűz és a víz” elegyítésével. ATHÉN Tizenhét személy meghalt és további nyolc megsérült pénteken hajnalban, amikor Athénitól 120 kilométerrel észak-nyugatra egy Szaloni- ki és a görög főváros között menetrendszerűen közlekedő autóbusz összeütközött egy svéd kamionnal. A szerencsétlenség során az autóbusz utasai közül 16-an, valamint a kamion vezetője életüket vesztették. BELGRAD A nemzeti egyenjogúság érvényesítése a Vajdaságban a szervezett szocialista erők és a kommunista szövetség össztársadalmi és politikai tevékenységének középpontjában áll. A jelentős társadalmi-gazdasági és szociális átalakulással bővültek a nemzetek és nemzetiségiek egyenjogúságának feltételei is — állapították meg Vajdaság Autonóm Tartomány elnökségének ülésén. r El még Shergar? Üjabb információkat közölt az AP hírügynökség a kedden elrabolt kincset érő versenyló, Shergar utáni nyomozás állásáról. Pénteken egy ismeretlen telefonáló felhívta a BBC belfasti stúdióját, valamint Jeremy Maxwell ismert lovasedzőt és közölte, hogy Shergar a szállítás közben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy agyon kellett lőni. A rendőrség nem ad hitelt a telefonálónak, s amint James Murphy, a nyomozást vezető főfelügyelő kijelentette, biztosak benne, hogy a paripa még él. Szép számmal érkeznek a névtelen telefonhívások. az egyikben például a magát a lórabló bandához tartozónak mondó egyén az eredeti 2 millió fontról 40 ezerre szállította le a követelt váltságdíjat. A rendőrség egyelőre a sötétben tapogatózik, és még az sem tisztázott, hogy kik állnak a bűntény mögött, bár annyi valószínűnek tűnik, hogy sem az fr Köztársasági Hadsereg, sem egyéb terrorista csoport keze nincs a dologban. Púja Frigyes befejezte párizsi látogatását Púja Frigyes külügyminiszter pénteken befejezte párizsi látogatását és a késő délutáni órákban hazaindult Budapestre. A ’ magyar külügyminiszter pénteken Pierre Joxeszal, a szocialista párt nemzetgyűlési csoportjának elnökével folytatott megbeszélést, majd Pierre Joxe ebédet adott tiszteletére. Az ebéden részt vett dr. Bérvyi József párizsi magyar nagykövet és Jacques Lecompt, budapesti Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter péntek reggel lemondott tisztségéről, miután az izraeli kormány csütörtökön este hosszas vita után elfogadta az úgynevezett Kahan-bizottság ajánlásait. Miközben a minisztertanács ülésezett, Jeruzsálemben a kormányfői rezidenciánál, a minisztertanács palotájánál, Sáron negevi birtokánál és vidéki városokban A lengyel állami vezetés fontos döntések előtt tanácskozni kíván a munkahelyi szakszervezetekkel, még akkor is, ha azok — az érvényes törvénynek megfelelően — az idén csak vállalati szinten működhetnek. Erről volt szó a lengyel kormány szakszervezeti ügyekkel foglalkozó bizottságának csütörtöki ülésén, amelyen Mieczyslaw Ra- kowski miniszterelnök-helyettes 22 új, különböző foglalkozási ágakat képviselő munkahelyi szakszervezet aktivistáival találkozott. Mint francia nagykövet. A különböző politikai pártok képviseletében ott voltak a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökhelyettesei. Púja Frigyes délután Jean- Louis Bianco-nál, az Elysée- palota főtitkáránál tett látogatást. A francia külügyminisztérium szóvivője pénteken Púja Frigyes látogatásával kapcsolatban hangsúlyozta: ez a látogatás annak a folyamatkormánypárti és a „Békét most” elnevezésű mozgalomhoz tartozó csoportok tüntettek. A kormánypártiak Sáron megmentését követelték, a gyertyaláng mellett felvonuló béketüntetők a kormány lemondását sürgették. Jeruzsálemben a tüntetők összecsaptak, csoportjaikat rendőrök választották szét. Közben egy pokolgép robbant fel a békepártiak között közölték, a kormány rendeletet készít elő a szakszervezetekkel való konzultációról. Egyben a részt vevő aktivistákkal ismertették, hogy a minisztertanács első félévi munkatervének mélypontjait kívánják véleményeztetni a szakszervezetekkel. A szakszervezeti aktivisták alapjában egyetértettek a konzultációról szóló elképzelésekkel. Rámutattak, hogy a vélemény kikérésére feltétlenül szükség van, mert ellenkező esetben egyes döntések váratlanul érik a dolgozókat, és kedvezőtlen hatást keltenek. nak a része, amely Mitterrand elnök tavalyi budapesti látogatása után alakult ki a két ország között. E budapesti látogatáson elhatározták, hogy sűrűbbé teszik a politikai kontaktusokat a két ország között. A Le Monde péntek délutáni számában részletesen beszámol a magyar külügyminiszter látogatásáról, s ismerteti azt a beszélgetést, amelyet Púja Frigyes folytatott a lap munkatársaival. Philip Habib Bejrutban Philip Habib amerikai különmegbízott pénteken Tel- Avivból Bejrútba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Amin Gemajel elnökkel az izraeli—libanoni tárgyalások felgyorsítását célzó új „rendezési tervéről”. Egyelőre nem ismeretes, hogy az izraeli kormány milyen választ adott az új amerikai javaslatra, a libanoni kormány azonban már előzetesen elfogadta azokat. A tervezetről előbb Menahem Begin izraeli miniszterelnökkel, majd pénteken Jichak Samir külügyminiszterrel folytatott megbeszélést Jeruzsálemben az amerikai különmegbízott. A Habib-féle tervezet a megállapodás aláírását követő tíz héten belül irányozza elő a Libanonban tartózkodó izraeli megszálló csapatok, illetve a Szíriái és a palesztin fegyveres erők kivonását. Első lépésként a Bejrút— Damaszkusz nemzetközi útvonal térségében szembenálló csapatok szétválasztását valósítanák meg, majd a következő szakaszban valamennyi külföldi erő elhagyná Libanon területét. Sáron lemondott LENGYELORSZÁG Konzultáció a szakszervezetekkel —( Külpolitikai kommentárunk A bonni célegyenes EGYMÁST KÖVETIK A VEZETŐ NYUGATNÉMET POLITIKUSOK NYILATKOZATAI. Érthető, hisz a március 6-ra kiírt választások mezőnye az izgalmas célegyenesbe érkezett és a kampány sorsdöntő témájává lépett elő a nemcsak az NSZK-t, hanem — velünk magyarokkal együtt — a világ minden országát húsbavágóan érintő euro- rakéta-kérdés. AMI MAGÁT A FINIST ILLETI, a célszalag feltűnésével erősödik a zihálás és — ahogyan ilyenkor lenni szokott — a versenyzők magasztalása és szidalmazása. A választókra csak úgy zúdúlnak a közvélemény-kutatások nemegyszer manipulált eredményei. Jó példa erre annak a jobboldalhoz közelálló intézetnek a közleménye, amely szerint az FDP jelenleg „4,9 százaléknál tart”. Mivel öt százalék elérése esetén Genscher pártja bentmarad a parlamentben, ez pedig egyszerűen a jelenlegi koalíció országlásának meghosszabbodását jelenti, nem nehéz kitalálni, miért röppentették fel ezt a petárdát. Valójában azonban senki nem tudhatja, hogy akár a szabaddemokraták, akár a zöldek bejutnak-e a Bundestagba. Ha mindketten kiesnek, megeshet, hogy csak a két nagy párt, a CDU-CSU és az SPD között dől el a játszma. HA VALÓBAN LESZNEK VÁLASZTÁSOK — ez majdnem száz százalék, de február 16-án még az alkotmánybíróságnak hozzá kell járulnia —, akkor biztos, hogy így vagy úgy, de új korszak kezdődik az NSZK életében. Olyan új korszak, ami kihathat egész kontinensünk jövőjére. Elsősorban a rakétatelepítés miatt jogos ez a megállapítás. Kohl a reagani nullamegoldás híve, szabad- demokrata külügyminisztere, Genscher is az, de nála árnyaltabban, Strauss érdekes módon (de éppen a realizmus talajáról) „elképzelhetetlennek” tartja ezt a megoldást, Vogel, az SPD jelöltje pedig washingtoni és moszkvai útja során egyaránt világossá tette: pártja számára nem a telepítés, hanem az eredményes tárgyalás a döntő. Bárki is szakítsa át végül Bonnban a célszalagot, egy biztos: a nyugatnémet választások kimenetele jelentősen befolyásolja majd, hogy a politikai szeizmográfok érzékeny mutatói a telepítés vagy a megegyezés irányában mozdulnak el. Harmat Endre Budapest 1945 A hazánkat ért hábo- rús veszteségek jellegét és mértéket koncentráltan mutatta a főváros, Budapest képe a felszabadulás pillanatában. A főváros két partját összekötő hét Duna- híd pusztulása fizikailag is elszakította egymástól az ország központjának két felét. A háború előtti 70 000 telefonelőfizető közül 1945. végéig csupán 8800 kaphatott újra működő vonalat; a levél- forgalom 1945 második felében a háború előttinek egyharmadát érte el. A kereken 40 000 budapesti épületnek mindössze 26 százaléka maradt épen, de ha a betört ablaktáblákat, a megrongált háztetőket és a lehullott vakolatokat is számításiba vesszük, alig volt budapesti ház, amely a főváros ostromát nyomtalanul túlélte volna. Az ostrom 26 millió (!) négyzetméter tetőterületet pusztított el. A belváros 528 háza közül csak 35, a Vár és a Krisztinaváros 789 épülete közül csupán 4 maradt épen. A fővárosban 1494 épület semmisült meg teljes mértékben, a súlyosan sérült házak száma 9140 volt. Sérült minősítést kapott 18 686 ház, az összes házak 47 százaléka. 13 588 család otthona teljesen elpusztult. Az ostrom után másfél millió köbméter romtörmelék hevert az utcákon. Már csak az idősebb generáció emlékezhet arra az ip»ari kisvasúira, amely a rommá- lőtt Vár törmelékanyagát szállította le a Vérmezőre, s a ma ott játszó gyerekek közül senki sem sejti, hogy a föléjük boruló faóriások gyökerei a Vár romjaiba ka pás zkodna k. Nagy veszteségek érték a főváros közélelmezési rendszerét. A marhaköz vágóhíd nagyvágócsarnoka 50, a marhavásár- és istállótelepe 90, a sertésvágóhídon a kisvá- gócsamok 100, a húsvásár 80 százalékban pusztult el. Ezen intézmények gépészeti berendezéseinek háború előtti, mintegy 100 millió forintos értékéből 40 millió forint értékű elpusztult Az újjáépítés egyik legelső feladata a leginkább nélkülöző néprétegek élelmiszerellátásának biztosítása volt. A főváros szociális ügyosztálya mindjárt az ostrom utáni napokban három főzőhelyen Indította meg a munkát; január 25-én már 20 népkonyha működött, 1945 júniusának végén immár 124 hatósági és 278 üzemi főzőhely dolgozott. A helyzet ősszel romlott: a főváros ekkor nem tudta beszerezni a lakosság téli ellátásához szükséges gabona- neműeket, zsírt, olajat, burgonyát Az első megválasztott polgármester tragikus kép>et festett az élelmezési helyzetről, és a fővárosi tisizti főorvos 1946 januárjában a lakosság helyzetét katasztrofálisnak nevezte. A kenyérfejadag csak 1946- ban emelkedett 20 dekagrammról 25-re (!). Részben ezzel is összefüggött, hogy a főváros lakosságának egészségi álliapota leromlott. A halálozási arányszám 1945 márciusában 69,4 ezrelék, a normálisnak ötszöröse volt. A legyengült szervezetű lakosságnak nem állt rendelkezésére a megszokott ápolási lehetőség sem, hiszen a kórházak és klinikák az ostrom alatt súlyos károkat szenvedtek. A László Kórház nagyobb része a bombatalálatoktól elpusztult, a Rókus Kórház 12 légibombától és 129 belövéstől csaknem hasznavehetetlenné vált, a János Kórháznak több épülete súlyosan megrongálódott. Az óriási üvegkár miatt 1945-ben a kórházak ablakainak legnagyobb része hiányzott; a végleges üvegezés csak a hazai üveggyárak üzembehelyezésével, 1946 második felében kezdődhetett meg. de a legtöbb kórháznál még ekkor is csak a dupla ablakok egyik felére futotta az üvegből, s így a helyiségek fűtése a kettős szigetelés hiánya miatt még igen sokáig nagy hőveszteséggel járt. A kórházak felszerelésében még nagyobb károk történtek. Sok esetben a németek és a nyilasok a kórház teljes felszerelését nyugatra hurcolták, más esetben vidékre hordták, ahol az a legtöbb esetben veszendőbe ment. A műszerek, fehérneműk és gyógyszerek pótlása igen hosszú ideig kilátástalan volt. A főváros újjáépítésében üzemek és iparosok, kis- és középvállalkozók ezrei vettek részt. Egész hatalmas kötetet tesz ki azoknak az iparvállalatoknak és cégeknek a rövid ismertetése amelyek „az újjáépítés korának” szereplői voltak. Ácsok, lakatosok, takácsok. bognárok, asztalosok, pékek, hentesek és mészárosok, nyomdászok, szabók, vendéglősök, szűcsök, tímárok, szíjgyártó- és nyergesmesterek, kocsmárosok, drogisták, hajóépítők, szövők, könyvkötők, kárpitosok, műszerészek, cip>észek, kozmetikusok, rézművesek, bádogosok, vízvezetékszerelők, fényképészek, redőny lakatosok s ki tudja még hány meg hányféle mesterember működési adatai sorakoznak az albumban, amelyet 1948-ban bocsátottak a közönség elé az újjáépítés hőskorának összegzéséül. A kommunisták vezetésével, az ő szorgalmukkal, akarásukkal, hitükkel valósult meg az a csoda, amellyel — a külföldnek is nagy ámulatára — néhány esztendő alatt eltűnt a „rom- Magyarország”. Ahogyan Kossá István mondotta, szak- szervezeti főtitkári minőségében 1945. május 1-én: „Magyarország s főleg Nagy-Bu- dapest dolgozói érettségükről és önállóságukról tettek bizonyságot, amikor golyózápor között, ágyúdörgés közben minden felsőbb parancs vagy utasítás nélkül megkezdték az üzemek rendbehozataléit, és tanult szakemberek nélkül is megindult a termelés.” A demokratikus átalakulás olyan szunnyadó energiákat szabadított fel, amelyek történelmi mértékkel mérve szinte pillanatok alatt meg tudták valósítani az ország, s benne fővárosának újjáépítését. F. T. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat a 38 1980. (IX. 30.) MT. sz. rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 14 1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet alapján az alábbi üzleteket meghirdeti 28. sz. Berva presszó, III. osztály Eger-Berva-lakótelep V. 81. sz. Orient presszó, II. osztály Eger, Bajcsy-Zs.-tömbbelső 86. sz. Irodaház, munkahelyi büfé Visonta—Külszínfejtés SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE 9. sz. Turistaház, II. osztály Noszvaj—Síkfőkút A pályázat benyújtásának határideje 1983. március 14. A pályázat elbírálása versenytárgyaláson történik. A versenytárgyalás ideje 1983. március 24. Helye: Eger, Lenin út 55. Érdeklődni lehet a vállalat közgazdasági osztályán, Eger, Endresz u. 4. A pályázatokat a vállalat személyzeti vezetőjéhez, Eger, Lenin út 55. címre kell benyújtani.
