Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rekordtermés szőlőből Terven és reményen felül Nagy István elnökhelyettes megnyitja a közgyűlést Érdemes! Amikor úgy másfél évvel ezelőtt a különböző rendeletekből is megismerkedhettünk a kisvállalkozásokkal, többen fejcsóválva s értetlenül álltak az új lehetőségek előtt. Miért van erre szükség? Kinek lesz ez jó? Érdemes-e belevágni ? Sokan ezekkel a gondolatokkal feküdtek, s ébredtek napokig. A rendelkezések szinte majd minden sorát „kivesézték” az érintettek és a kíváncsiskodók is. Aztán a kérdésekre s a részletekre is választ kaphattunk. Többek között arra, hogy mi is tette szükségessé az anyagi és szellemi tartalékok mozgósítását. Igaz, az idő rövidsége miatt még kiforrott gyakorlatról nem beszélhetünk, de az első híradások többsége a kisvállalkozók sikereiről számoltak be. Ugyanakkor ellentmondónak tűnő, sokszor idegenkedő véleményeket lehet hallani még napjainkban is, amikor erről a témáról esik szó. Vannak akik idegenkednek, s kételkednek. Persze nem alaptalanul. Sokan csak az egyik oldalát élezik ki a kérdésnek. Mégpedig azokról ejtenek nagyon sok szót — sokszor a kelleténél többet —, akiket a gyors meggazdagodás vágya hajt előre. Akik munka nélkül, úgy próbálnak anyagi előnyökre szert tenni, hogy kijátsszák a rendeleteket. Alapot szolgáltatva a presszók sarokasztalaitól, a fodrászburák alól, a piaci bevásárlóstandokról, s még a jó ég tudja, hogy honnan szárnyra kelő pletykáknak. Amelyekben aztán soha nem látott csillagászati összegekről, rokoni kapcsolatokról, s mindazokról szó esik, amivel csak bántani lehet a kisvállalkozókat. Kedvét szegve azoknak, akik becsületes úton, éjt- nappallá téve, a sikerért dolgoznak, akik képesek az anyagi áldozatokra, s ezzel együtt a kockázat vállalására. Mert a többség elhihez a táborhoz tartozik. Akik az indulás előtt szakmailag megfelelően felkészültek, akik nem álmokat, hanem terveket szőttek, s elképzeléseik találkoztak a lakosság igényeivel is. Akik a legmerészebb ötletek megvalósításától sem riadtak visz- sza, hanem belevágtak hittel, akarattal. Akik megértették a szocialista társadalmunk adta új lehetőségek lényegét, s élni is tudtak ezzel. Sikerre csakis azok számíthatnak akik valós igények kielégítésére törekszenek. Az út nem azok előtt nyílt meg, akik ügyeskedéssel törekszenek a meggazdagodásra, hanem azok előtt, akik többlet- munkát vállalva, anyagi, szellemi tartalékaikat felhasználva, s befektetve képesek a közös ügyet szolgálni. ötleteikkel, kitartásukkal s mindenekelőtt szocialista módon... Kis Szabó Ervin Megtartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz február 11-én, délelőtt a Mátra Művelődési Központban. Ezen részt vett többek között Szabó József, az MSZMP KB tagja, a Politikai Főiskola rektora, Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára, Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, Kónya Lajos, a városi párt- bizottság első titkára és Tir Dezső, a városi tanács elnöke is. A vendégeket és a tsz-ta- gokat Nagy István elnökhelyettes köszöntötte. A megjelenteket az elmúlt évi munka eredményeiről és az idei feladatokról a tsz vezetősége nevében Visontai László elnök tájékoztatta. Az ellenőrző bizottság jelentését Hettich János ismertette. Jól indult az 1982-es év, állapították meg annak idején is a szövetkezetiek, mondhatták most is, visszaemlékezve azokra a hónapokra. Minden munkával időben és jó minőségben végeztek és ezért bizakodva nézhettek a termésérlelő nyári időszak elé. Csak hát az időjárást nem lehet megrendelni előre. Jött a csapadékszegény nyár, ami egyre több kétséget támasztott mindenkiben. Óvatosak voltak, amikor azt kellett megállapítaniuk, milyen termésre számíthatnak a betakarítás során. Főként a szőlő lepte meg őket később. Nem győzték szedni a fürtöket, a szállítás is alaposan próbára tette a szervezőkészségüket, majd a feldolgozás és a tárolás rajzolt ki eléjük újabb kérdőjeleket. Végül is rendbe tettek mindent, és akkor ámultak nagyot, amikor kiszámították, hogy hektáronként 145 mázsát, minden idők legnagyobb termését takarították be. Nem titkolják, a szürethez jól jött az a segítség, amit az iskolák fiataljaitól kaptak. A tsz szocialista brigádjai sem nézték, hogy szombatot vagy vasárnapot jelez-e a naptár. Nemcsak gyorsították, hanem könnyítették is a szőlő elszállítását a konténerek és a gépek. Sokat köszönhettek annak a „találmányuknak” is, hogy a szőlők egy részét kiadták részes művelésre. Az erre vállalkozó tsz-en kívülieket azonban nem hagyták magukra : megfelelő szakember készségére és tudására bízták. A szorgalommal párosult szaktudás meg is hozta a gyümölcsöt, a szó szoros értelmében is. Annak már nem nagyon örültek, hogy a hosszan tartó szárazságot a napraforgó és a kukorica megsínylette. Ennek ellentéte viszont a zöldségkertészetük, amely jócskán túlteljesítette termelési tervét és a várt bevételt. A zöldségfélék legnagyobb részét a ZÖLDÉRT- nek adták el, de elegendő mennyiség jutott a város piacára is. Szerénykedve, halkan meg szokták jegyezni még azit is, hogy náluk nem veszteséges üzemág a zöldségkertészet, hanem még hoz is a konyhára, hogy stílszerűen fejezzük ki. Ha viszont a sertéstelepet kell említeniük, akkor... legalábbis sóhajtanak egyet bevezetőül. Évek óta nem tudnak ötről hatra jutni. Volt időszak, amikor már úgy tetszett, valahogy kieviekélnek a kátyúból, azitán ... elhullás és betegség, rossz tartási körülmények ... miegyéb. Most ott tartanak, hogy radikális változásokat terveznek és hajtanak végre. Nincs más lehetőség arra, hogy a tervezett számot, az évi tízezer sertés értékesítését elérjék. Az intézkedéseket megtették, a munkát megkezdték és újból csak a következő hónapok eredményeire építenek. Ha már az építés szó előkerült: a melléküzemek is számottevő feladatokat láttak el és figyelemre méltó eredményeket hoztak. Az építőcsoport a 15 milliós tervét majdnem ötmillióval múlta felül. A dobozüzem munkája ugyan nem volt állandóan gond nélküli, de árbevétele meghaladta a hárommilliót. A melléküzemekre jellemző, hogy az előző évi teljesítményüket több mint hatmillióval múlták felül. Az idei terveik számolnak a gazdálkodás növekvő nehézségeivel. Ezért nagy súlyt kap az üzemszervezési tevékenység és az ésszerű takarékosság. Ahol lehet, ott javítani akarnak a tavalyi átlagokon. Folytatják a jól bevált részes művelést és a szántóföldi háztáji területek táblásítását Korszerűsítik a gépállományt, a technikai eszközöket, de az emberre, a szövetkezeti gazdák szorgalmára és lelki ismeretére alapoznak. Támaszkodnak arra a szocialista munkaversenyre, amely eddig is hajtóerő volt. A brigádok teljesítményei közül kiemelkedett a Rákóczi • brigád, amely elnyerte a Szövetkezet kiváló brigádja címet is. A Dobó Katica nevét viselő közösséget is felterjesztették a területi szövetséghez, mert érdemesnek tartják felsőbb jutalmazásra. A mostani alkalommal kellett a közgyűlésnek megválasztania a tsz vezetőségét, valamint a döntőbizottságot. A tsz elnöke ismét Visontai László lett, az elnökhelyettes pedig újból Nagy István. Újra választották Cserta Istvánt is a szövetkezeti döntőbizottság elnöki posztján. Amikor visszatekintettek az eltelt esztendőre, annak eseményeire a gyöngyösi közös gazdaság tagjai, dolgozói, nem kis büszkeséggel állapíthatták meg, hogy jó évet hagytak a hátuk mögött. Né- hányan hozzátették: rosz- szabb soha se legyen. Ha csak rajtuk múlna, nem is lenne. De — az időjárás ...! Persze, az sem kivédhetetlen csapás ma már, ezt példázza mindaz, amit a gyöngyösiek is tettek tavaly — eredményesen. G. Molnár Ferenc A résztvevők a beszámolót hallgatják (Fotó: Szabó Sándor) Mezőgazdasági könyvhónap ’83 A termelési rendszerek jelene és jövője Az idei 26. mezőgazdasági könyvhónap újabb rendezvényére került sor pénteken Gyöngyösön, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karának aulájában. A termelési rendszerek jelenéről és jövőjéről tartott érdeklődéssel kísért előadást dr. Dimény Imre akadémikus, a Kertészeti Egyetem rektora. A résztvevőket dr. Szemes Lajos egyetemi tanár, a gyöngyösi főiskolai kar igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Dimény Imre emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az 1970-es évtized első felében dinamikus fejlődési szakaszba lépett. Ennek hordozója az MSZMP bevált agrárpolitikája volt, amely kijelölte az agázat új fejlődési pályáját. Megindult az élelmiszer-gazdaság iparosodása, melynek középpontjában a műszaki haladás állt! Olyan nagyarányú ismeretáramlás valósult meg, amely felölelte a biológia, a kémia, a műszaki tudományok, a szervezés és a vezetés modem elméletét és azt a gyakorlat számára egységbe öntötte. Ennek hasznosítására új szervezeti formák jelentek meg az élelmiszer- gazdaságban, nevezetesen a termelési rendszerek, amelyek forradalmasították az egész technológiát, a földműveléstől a végtermék megjelenéséig. Dr. Dimény Imre kiemelte, hogy gazdasági szükségszerűség hívta életre a termelési rendszereket, melyek a szervező, vezető gazdaságok irányításával önálló vállalatok lettek. Ezek működése kezdetben csak a partnergazdaságokkal levő termelési kapcsolatokra épült, később azonban bővült a megyéket átfogó alközpontok, szervizhálózatok és alkatrészraktárak létrehozásával is. A fejlődést jelzi az is, hogy a rendszerek kezdetben csak egy növényhez adtak technikát, technológiát és szakmai tanácsokat, jelenleg viszont átlagosan négy-öt növényre biztosítják ezt. A hetvenes évek második felében lelassult a mezőgazdaság műszaki fejlesztése is, amely a megváltozott közgazdasági viszonyokkal magyarázható. Az üzemek egyre inkább az anyag- és energiatakarékos, a csökkenő költségekkel alkalmazható eljárásokat igénylik. Végezetül kifejtette, hogy a nyolcvanas években a tovább szigorodó közgazdasági környezetben még nagyobb szükség lesz a termelési rendszerek munkájára, amely ismét társadalmi szükségszerűség és fokozottabban rájuk irányítja az üzemek figyelmét. Ezért a rendszerek megújulására van szükség, a termőhelyi adottságokhoz jobban igazodó művelési módokra, munka- és üzemszervezésre. Befejeződött az ifjúságpolitikai tanácskozás Befejeződött pénteken az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága rendezte kétnapos országos ifjúságpolitikai tanácskozás a KISZ KB székházában. A tanácskozás második napján a megyei és a minisztériumi ifjúsági bizottságok titkárai konzultációkat folytattak az idei esztendő gyakorlati feladatairól. A tanácskozás Nagy Sándornak, az ÁIB titkárának zárszavával ért véget. (MTI) Sajtótájékoztató a magyar—szovjet gazdasági együttműködésről Több kooperáció, növekvő áruforgalom Magyar és szovjet vállalatok között jelenleg 113 gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás van érvényben, s az együttműködés folyamatosan bővül. Az árucsere-forgalomban az ilyen jellegű termékek aránya 30 százalék, de a gépipari termékek körében 70 százalék. A Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének vezetői pénteki sajtótájékoztatójukon elmondták: a néhány héttel ezelőtt aláírt árucsere-forgalmi megállapodás 8 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő 1983-ra, mintegy félmilliárddal többet, mint tavaly, összehasonlításul: 35 évvel ezelőtt — amikor aláírták a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést —, a szállítások értéke oldalanként még csak 50—60 millió rubelt tett ki. A Szovjetunió továbbra is Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere, a szovjet export-, illetve importtételek a teljes magyar áruforgalom egyharmadát adják. Ugyanakkor a Szovjetuniónak is egyik legfontosabb — 1982-ben ötödik — kereskedelmi partnere hazánk. A szovjet külkereskedelem főleg fűtő- és nyersanyagokat, gépipari berendezéseket szállít, hazánktól viszont a gépeken és berendezéseken túl sokféle közszükségleti iparcikket és élelmiszeripari terméket vesz. Az áruszerkezetben a már jól ismert magyar exportcikkek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egymás országaiban megvalósuló beruházásokhoz szükséges gépek, berendezések. Legutóbb a magyar ipar részt vállalt a Ívovi ruhagyár rekonstrukciójában, és jelenleg tárgyalnak Azerbajdzsánban építendő broylercsirke-farmok, illetve Grúziában létesítendő sertéstelepek felállításáról. (MTI) A Műcsarnokban A világ legjobb plakátjai A világ legjobb plakátjaiból, a varsói nemzetközi pla- kátbiennálék díjnyerteseinek alkotásaiból nyílt kiállítás pénteken a budapesti Műcsarnokban. A tárlat 1966-tól 1980-ig mutatja be a világ legjobb plakátjainak zsűrizett alkotásokat, amelyek a kétévenként sorra kerülő varsói rendezvényen szerepeltek. A több száz művet felsorakoztató kiállítás tanulságos áttekintést ad az utóbbi évtized plakátművészeti törekvéseiből. A Műcsarnok bemutatója ritka alkalmat kínál a nemzetközi plakátművészettel való ismerkedésre.
