Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-02 / 27. szám
2. NÉPŰJSÁC, 1983. február 2., szerda Kreisky kontra Reagan? Nem sok kérdésben lehet egyetértésre számítani Bruno Kreisky osztrák kancellár és Reagan, amerikai elnök csütörtökön kezdődő washingtoni megbeszélésein. A nem éppen felhőtlen amerikai—osztrák kapcsolatokra vezethető vissza, hogy Kreisky három és fél év „kihagyás” után utazik az Egyesült Államokba. 1979 októberében a bécsi Staats-1 oper amerikai fellépése al-1 kalmából magánlátogatásra Washingtonba érkezett Kreiskyt Carter elnök fogadta. Reagannel viszont mindeddig még nemhivata- losan sem találkozott. Hogy a New York Times Kreisky látogatását előrejelző cikkében „feszült amerikai-osztrák kapcsolatokról” irhát, annak fő oka a kelet— nyugati együttműködés eltérő gyakorlatában keresendő. Reagan zokon vette, hogy a semleges Osztrák Köztársaság nem tartotta célszerűnek Washingtont követvetve feladni a szomszédos szocialista világgal kialakított együttműködését. Több ízben bírálta Kreisky nyilvánosan a Lengyelországgal kapcsolatos amerikai politikát is. Ami a napjainkban nagyon időszerű „fegyverkezés vagy béke” kérdéseit illeti: a szocialista párti Kreisky, aki egyben a Szocialista Intemacionálé egyik vezetője is, az enyhülés híve. A leszerelés szükségességéről igen határozott véleménye van — kérdés, hogyan fogadják e nézeteket Washingtonban. űz ésszerűtlen amerikai álláspont akadályozza az előrehaladást Andropov válasza a Pravda kérdéseire Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda kérdéseire válaszolva nyilatkozott a szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú rakéták felszámolásának és egy szovjet—amerikai csúcstalálkozónak lehetőségéről. Az európai népekhez intézett Reagan-levélről, s az abban foglalt rakétamegsemmisítési javaslatról szólva Jurij Andropov kijelentette: „Teljes határozottsággal meg kell mondani, hogy Reagan elnök javaslataiban nincs semmi új. Mindvégig a már korábbról ismert „nullamegoldásról” van benne szó — és ezt a világ nemzeti hírügynökségei azonnal felismerték”. „Ma már mindenki előtt világos, hogy ez az inditvány elfogadhatatlan a Szovjetunió számára. S valóban, komolyan lehet-e venni egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a Szovjetuniónak meg kellene semmisítenie valamennyi közepes hatótávolságú rakétáját, miközben az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei megőriznék valamennyi, ebbe az osztályba sorolható nukleáris eszközüket?!” Ismeretes az is — folytatta a főtitkár —, hogy éppen ez az ésszerűtlen amerikai álláspont akadályozza meg az előrehaladást a genfi tárgyalásokon. Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke most ismét megerősítette ezt az álláspontot, csupán azt bizonyítja: az Egyesült Államok nem akar kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni a Szovjetunióval, s kudarcra kívánja kárhoztatni a genfi tárgyalásokat. Mint arról már korábban is szóltam, a Szovjetunió nem hajt végre egyoldalú leszerelést. Ha sor kerül az új amerikai rakéták Európába telepítésére, akkor arra mi megfelelőképpen válaszolunk. A Szovjetunió azonban más megoldást kíván. A legjobb az volna —, s mi ezt javasoljuk —, ha Európa térségében egyáltalán nem lennének nukleáris fegyverek, sem közepes hatótávolságúak, sem harcászatiak. Mivel az Egyesült Államok ezt nem fogadja el, mi készek vagyunk elfogadni azt is, hogy a Szovjetuniónak ne legyen több rakétája, mint amennyivel ma Európában a NATO rendelkezik. Ugyanakkor azonban megállapodásra kell jutni arról is, hogy mindkét fél egyenlő szintre szállítja le közepes hatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépeinek számát. Ily módon teljes egyenlőség jönne létre mind a rakéták, mind a repülőgépek tekintetében, s ráadásul jóval alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi. A Szovjetunió kész egy ilyen megállapodás aláírására. A kérdés csupán az, hogy az Egyesült Államok elnöke is kész-e aláírni egy olyan megállapodást, amely az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapul. A Pravdában arra a kérdésére, hogy mi a véleménye Ronald Reagannek egy szovjet—amerikai csúcstalálkozóra tett javaslatáról, Jurij Andropov a következőket válaszolta: Mi azt vallottuk, és valljuk ma is, hogy a csúcstalálkozóknak különös jelentőségük van a bonyolult problémák megoldása szempontjából. Ezért teljes komolysággal ítéljük meg ezt a kérdést. Számunkra a legmagasabb szintű találkozó kérdése nem képezheti politikai, vagy propaganda célú manőverek tárgyát. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek az időszerű problémák kölcsönösen elfogadható megoldását, s az országaink közötti kapcsolatok fejlesztését szolgáló találkozója hasznos volna a Szovjetunió és az Egyesült Államok, Európa és az egész világ számára. Az Egyesült Államok elnöke ahhoz a feltételhez köti a találkozót, hogy a Szovjetunió egyezzen bele az európai nukleáris fegyverzetek kérdésének számunkra eleve elfogadhatatlan megoldásába. Ez egyáltalán nem azt bizonyítja, mintha az amerikai vezetés komolyan venné ezt a kérdést. S ezt csupán sajnálni lehet — állapította meg végül az SZK KB főtitkára. Az ENSZ-főtitkár Angolában Miközben az imperialista erők támadják Angolát és a fajüldöző dél-afrikai kormány hadserege megszállva tartja egyik tartományának jelentős részét, a világ tétlen marad, sőt néhány nyugati hatalom nyomást gyakorol Angolára, hogy elérje az országban állomásozó kubai csapatok kivonását — mondotta Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök a Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tiszteletére hétfőn Luandában adott vacsorán. Az internacionalista segítséget nyújtó kubai erőket, amelyek a két ország megállapodása alapján tartózkodnak Angolában, nem lehet összehasonlítani az Angola és a többi afrikai „frontállam” ellen agresszív háborút folytató dél-afrikai csapatokkal — mutatott rá Dos Santos. Pérez de Cuellar kedden befejezte luandai látogatását, melynek során az angolai vezetőkön kívül a SWAPO és a dél-afrikai feketebőrű lakosság felszabadításáért küzdő afrikai nemzeti kongresz- szus képviselőivel tárgyalt. A ENSZ főtitkára kedden Zambiába, afrikai kőrútjának következő állomására érkezett. A „Team Spirit ’83” hadgyakorlat miatt Mozgósítás a KNDK-ban A Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről foíyó genfi tárgyalásokon — nyilatkozta Viktor P. Karpov, a szovjet küldöttség vezetője a svájci városban. A tárgyalások újabb fordulója kedden kezdődött Genfben (Népújság tedefoto: — AP — MTI — KS) Külpolitikai kommentárunk )— Zsákutca MUBARAK EGYIPTOMI ELNÖK keserűen fogalmazott. Egy amerikai tv-állomásnak adott interjújában kifejtette: az Egyesült Államok elveszíti barátait a Közel-Keleten, ha nem bírja rá Izraelt, hogy vonja ki hadseregét Libanonból, továbbá arra, hogy Cisz- jordániában hagyjon fel a betelepítéssel. S ez nemcsak Mubarak véleménye. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára nemrég hasonlóképpen kesergett. Az arab államférfiak borúlátása indokolt. Libanonban ugyanis — bár hétfőn, fokozott izraeli nyomás jegyében —, megkezdődött az USA védnöksége Matt a libanoni—izraeli tárgyalás 11. fordulója —, ismét dörögnek a fegyverek. A keresztény—falangista és a druz—szocialista erők összecsapása elérte Bejrút térségét. Ilyen körülmények között aligha lehetséges megvalósítani Nagy-Bejrút demilitarizálásának tervét, amelyhez pedig ragaszkodik a libanoni kormány. Sok jelből arra lehet következtetni, hogy Tel Aviv — a mostani összecsapás ürügyén —, elégedetlen a három nyugati ország Libanonban állomásozó csapatkontingenseivel. A legszívesebben rábírná Francia- országot, Olaszországot és az Egyesült Államokat, hogy vonják ki katonáikat Libanonból. Ezzel szabad kezet kapna, hogy a falangista milíciával, majd diplomáciai nyomással elérje a szíriai csapatok távozását. TEL AVIV VÁLTOZATLANUL RAGASZKODIK egy dél-libanoni biztonsági övezethez, s ott katonai ellenőrző állomást akar fenntartani. E követelés azonban nem más, mint egy szuverén állam — Libanon — területi integritásának megsértése. Más rovására Izrael még „nagylelkű” is... Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter a minap kijelentette: ők esetleg még abba is beleegyeznének, hogy Szíria hasonló megfigyelőállomást tartson fenn libanoni területen. Miközben Bejrút rovására alkudoznak, az izraeli belpolitikában új fejlemény látszik. Jichak Navon államfő közölte Begin miniszterelnökkel: májusban lejáró'hivatali tisztségét nem óhajtja megújítani. Bár a kijelentést utóbb cáfolta, megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy Navon a most ellenzéki munkapárt színeiben esetleg Begin riválisaként kíván föllépni. Persze, kár lenne illúziót táplálni egy esetleges személycsere kapcsán. Begin követelőzése közben ugyan túl messzire ment fő szövetségesével, az Egyesült Államokkal szemben, de alapvető változás a munkapárt esetleges fölülkerekedésétől aligha várható. A palesztinok jogainak elisemerésében például a likud tömb és a munkapárt álláspontja azonos: önálló palesztin állam megalakításáról hallani sem akarnak. Legfeljebb a Reagan elnök által sugalmazott palesztin—jordániai konföderáció gondolata közelebb áll az ellenzéki munkapárt elképzeléseihez, mint Begin programjához. A JELEN ES A KÖZELI JÖVÖ nem biztat sok jóval a Közel-Keleten. Az Egyesült Államok — Tel Aviv makacssága révén —, olyan zsákutcába tévedt, amelyből egyelőre nem látszik a kiút. Gyapay Dénes Szuhe-Batorf az államalapító — A kedden kezdődött „Team Spint ’83” elnevezésű hadgyakorlattal kapcsolatban — amelyben az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea fegyveres erői vesznek részt — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoka utasítást adott az ország fegyveres erőinek riadókészültségbe helyezésére. Az intézkedés a néphadseregre, a biztonsági erőkre, és a munkás-paraszt vörösőrségére vonatkozik. Ez az önvédelmi intézkedés az imperialista fenyegetéssel szemben törvényes joga minden szuverén nemzetnek — hangoztatja a főparancsnokság által kiadott közlemény. A mongol nép ma ünnepli D. Szuhe-Bator, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a népi állam alapítója születésének 90. évfordulóját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek hatására Mongóliában két illegális forradalmi kör alakult. A forradalmi körök a nép szabadságának kivívását, a társadalom forradalmi átalakítását és az illegális forradalmi harc stratégiájának és taktikájának kidolgozását tűzték ki célul. D. Szuhe-Bator és követői, megértve, hogy a nemzetközi helyzet és az ország belső bonyolult feltételei közepette az osztályharc érdekei a földalatti forradalmi erők együttműködését követelik meg, 1920. júniusában megtartották a két földalatti forradalmi kör egyesülő tanácskozását. Ezen a két kör „mongol néppárt” néven egységes forradalmi szervezetet hozott létre. A kongresszus határozatának megfelelően 1920 nyarán D. Szuhe-Bator vezetésével héttagú delegációt küldtek Szovjet- Oroszországba, hogy megismerkedjenek az októberi forradalom történelmi tapasztalataival, az ottani testvérpárt elméleti és gyakorlati munkájával. D. Szuhe- Bator és H Csojbalszan közvetlen irányítása alatt 1920 novemberében jelent meg Irkutszkban a „Mongolin unen” című újság első száma. A lap tevékenysége is segítette a mongol népi forradalmi pár létrehozásának sokoldalú előkészítését. A MNFP első alapító kongresszusa 1921. márciusában összeült és elfogadta a párt első programját. D. Szuhe- Bator irányította a reguláris népi forradalmi csapatok létrehozásának, a fegyveres felkelés előkészítésének óriási munkáját. Rövidesen megalakult az ideiglenes népi kormány D. Szuhe-Bator vezetésével. Hadügyminiszterként és főparancsnokként a fegyveres erők vezérkarát is ő irányította, s az országfelszabadító harcot sikerre vezette. A mongol nép a MNFP vezetésével folytatta és folytatja azt a harcot, amelyet D. Szuhe-Bator és forradalmár társai kezdtek el, s amely lehetővé tette a feudalizmusból a szocializmusba való átmenetet, jelenleg pedig sikeresen oldja meg a szocializmus teljes felépítésének feladatait. A mongol nép célkitűzései megvalósításában mindenkor számíthatott és számíthat ma is a Szovjetunió a szocialista közösség országai, köztük a Magyjar Népköztársaság segítségére. Az államalapító nagy forradalmár, D. Szuhe-Bator születésének 90. évfordulóján köszöntjük a testvéri mongol népet és kívánjuk, érjen el további nagy sikereket hazája felvirágoztatásában. (KS) V1LATI Egri Gyára felvesz GÁZKÉSZÜLÉKSZERELÖ VILLANYSZERELŐ és LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán. EGER, Faiskola u. 9. A Hatvani Konzervgyár azonnali belépéssel felvesz VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Bush — háború! George Bush, amerikai alelnököt Nyugat-Berlinben mintegy ötezer tüntető fogadta. Véleményüket a látogatásról kifejezték transzparenseik. Az elől láthatón ez olvasható: Bush — háború! (Népújság telefoto AP — MTI — KS)
