Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 35. szám ÁRA: 1983, február 11., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jól jött a hótakaró — Előkészítették a talajt a tavaszi munkálatokhoz Nagyüzemre készül a mezőgazdaság Csikós Ferencné, Kovács Pálné, valamint Király Istvánné palántázás közben a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben Kivétel Kénytelen vagyok elis­merni, időnként egészen gyermekien naiv tudok lenni. Arról van szó ugyan­is, hogy elhiszem, amit lá­tok, amit olvasok. Elhi­szem, hogy a tiltó rendel­kezés egyaránt vonatkozik mindenkire, és vagyunk mindannyian olyan fegyel­mezettek, hogy legalább mások előtt nem rántunk egyet a vállunkon — véle­ményünk kinyilvánítása­ként a tilalom iránt. Ugyanis mit tapasztalok? Ma már egyre több he­lyen lehet olvasni a szöve­get: Dohányozni tilos! Ne­kem könnyű, én nem szí­vom sem a cigarettát, sem a szivart, nem is pipázom. Az „ellentábor” tagjai eb­ben a pillanatban gúnyo­san húzhatják el a száju­kat, mondván: megint egy olyan pasas, aki csak azért játssza az egészségőrt, mert őt nem érinti a dolog. Bevallom, nem a dohány­zás ártalmait akarom most „ékesszólóan” vázolni. Azt a klasszikus művet — az egyetemes irodalom ki­emelkedő alakjának alko­tását — idézni sincs szán­dékomban, ahogy a részle­teiből sem akarok elorozni egy fél gondolatot, monda­tot sem. Mellesleg: több évtizedes dohányzás után volna mit mondanom a nikotinról. De... az is más. Engem a feliratból most csak az érdekel, ki, hogyan válaszol rá — tettekkel. Mert... bemegyek a pos­tára, az OTP-be, az üzlet­be, a hivatalba, felszállók a buszra, és mindenütt azt látom, hogy itt is ott is ti­los a füstöt eregetnie bár­kinek. Azaz: tilos azoknak, akik nem ott dolgoznak. Az ügyintézőnek, a hivatal­noknak, a kereskedőnek, a buszsofőrnek — szabad. Il­letve, nem is tudom pon­tosan, nekik szabad-e, hi­szen „megkülönböztető jel­zést” nem használnak. Ugyanis a KRESZ-ben a tilalmat csak a megkülön­böztető hang- és fényjelek használata oldja fel. Tulajdonképpen nem is az foglalkoztat engem, mennyire nem való a füs­töt a mások orra alá fújni, hanem az a fajta, előttem megmagyarázhatatlan ma­gatartás, amely a tiltásra fittyet hányókat jellemzi. Ok a kivételek. Hogy mi­től és miért? Fel nem fog­hatom. Ki hatalmazta fel őket arra, hogy mások szeme láttára kérkedjenek azzal, ami nem is a voná­suk. Hogy ők „megkülön­böztetett” személyek. Rájuk a köznapi fogalmak nem vonatkoznak. Ok a „mások”. Innen már csak egy lépés a közösségen felüli­nek való tudat kialakulá­sáig. És akkor fuccs a de­mokráciának, fuccs a szép szólamoknak, fuccs a sze­rénységnek. Jön az öntelt­ség, a beképzeltség, a min­dent lenézés, a hatalmi mámor. Nem egy cigarettáról van szó. Nem a dohányzás­ról. A legfontosabbról — a közösségi tudatról. G. Molnár Ferenc A sok nehézséget is okozó havazás az ország nagyobb részén egyelőre megoldotta a mezőgazdaság legnagyobb gondját: védőpaplanba bur­kolta az őszi kalászosokat. Az ősszel elvetett búza. árpa mindenütt rendkívül erőtel­jesen, helyenként szinte bu­ján fejlődött, s egy esetleges fagy nagy kárt okozhatott volna. A hó amellett, hogy megvédi a zsenge növénye­ket a fagytól, javítja a talaj állapotát, nedvességtartalmát is. Hogyan telt a tél, mit je­lentett ennek szokatlan eny­hesége ? Milyen munkákat tudtak ez idő alatt elvégezni a földeken? Mikor kezdődik a nagyüzem? Erről érdeklőd­tünk a hevesi Rákóczi, a pé. lyi Tiszamente. valamint az átányi Búzakalász termelő, szövetkezetekben. Hevesen Kiss József elnök- helyettes arról tájékoztatott bennünket, hogy az elmúlt évben mindössze 320 milli­méter csapadék esett, fele a szokásosnak. így aztán az el­múlt napokban lehullott hó és eső jól jött a vetésekre. Az eddigi munkákról el­mondta, hogy kihasználva az enyhe időjárást, a 112 hek­tárnyi szőlőterületükből már 30 hektáron elvégezték a metszést. Megkezdődött a pa. lántanevelés is. Kétszázezer paprika- és paradicsompa­lántát nevelnek részben a háztáji kistermelőknek, rész­ben saját részükre. Ezek a Országos ifjúságpolitikai tanácskozás kezdődött az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága rendezésében csü­törtökön, a KISZ KB szék­házában. A kétnapos érte­kezleten részt vettek az ál­lami ifjúságpolitikai tevé­kenység ágazati és megyei irányításában érdekelt ve­zetők, a megyei és a minisz­tériumi ifjúsági bizottságok titkárai, valamint az ágaza­ti szakszervezetek ifjúsági felelősei. Az elnökségben foglalt helyet Fejti György, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára is. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politi­munkálatok már dupla fólia alatt folynak az energiata­karékosság érdekében. Sőt a későbbiekben tervezik, hogy csak éjszaka fűtenek, ezzel is csökkentik az energia fel- használását. Földjeiken az időjárástól függően február végén, március elején kez­dődik a komolyabb munka, az úgynevezett nagyüzem. Nagy előnyt jelent, hogy az őszi szántást teljes területű_ kön időben el tudták végez­ni, s már hozzáláttak a ta­vaszi előkészítő talajmunká­latokhoz is. A pélyi Tiszamente Tér. melőszövetkezetben Ari Já­nos főagronómus arról adott számot, hogy a holt idényben kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Állami Ifjúsági Bi­zottság elnöke tartott tájé­koztatót időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, s ezek társadalom- és ifjúság- politikai összefüggéseiről. Nagy Sándor, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára is­mertette az állami ifjúság- politikai munka legfonto­sabb kérdéseit, az idei fő feladatokat. A tanácskozás résztvevői ezt követően az idei eszten­dő gyakorlati tennivalóit vi­tatták meg. (MTI) dolgozóik a MEZŐGÉP he­vesi gyárában foglalatoskod­nak. Mindezt már azért tehe­tik, mivel elkészültek az ilyenkor szokásos gépjavítá­sokkal, karbantartásokkal, felújításokkal. A 2100 hektár szántóterületből már 1200 hektáron elvégezték a mű­trágyázást. Amikor a földek­re rá lehet menni, máris kezdik a mák, s a vöröshere vetését. Mindezt a jól előké­szített talaj teszi lehetővé. A főagronómustól azt is meg­tudtuk, hogy ha már rendel­kezésükre állt volna a mák vetéséhez szükséges vetőmag­mennyiség, már túl lenné­nek ezen a munkán is. A napokban az állattenyésztés­re fordíthatnak nagyobb gon­dot. A hét elején belföldi ér­tékesítésre 130 bárányt, míg exportra 107 birkát szállítot­tak. Átányban éppen a tegnapi napon tartották a zárszám­adást. Az elnök 4,7 millió fo­rint nyereségről számolt be a tagságnak. A tavaszi veté­seket a szokásosnál előbb jut­tathatják a földbe, mégpedig azért, mert a talajmunkákat itt is javarészt elvégezték már. Hozzáfogtak a meggyes metszéséhez is. Amíg viszont nem kezdődhet a nagyobb munka a földeken, addig a növénytermesztésben dolgo­zók seprűkötéssel foglala­toskodnak. A műtrágyázást március első napjaiban nö­vényvédő repülőgépek segít­ségével kezdik meg. ACDEK megalakulásának évfordulóján Szolidaritási nagygyűlés A Chilei Dolgozók Egysé­ges Központja megalakulásá­nak 30. évfordulója alkal­mából csütörtökön szolida­ritási nagygyűlést tartottak a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában. A meg­emlékezésen — melyen Tin­ner József, a SZOT főtitká­ra mondott ünnepi beszédet — részt vettek a Szakszer­vezeti Világszövetség és a Chilei Dolgozók Egységes Központjának képviselői is. (Fotó: Perl Márton) Tervek és értékelés Országos ifjúságpolitikai tanácskozás Lesz elég vetőmag — tavaszra... Tájékoztató Egerben A mezőgazdasági termelés egyik alapvető feltétele a jó vetőmag. A megfelelő műszaki, technológiai hát­tér mellett erre is éppoly nagy szükség van. Erről esett szó csütörtökön délelőtt Egerben azon a tájékoz­tatón, melyet Horváth István, a Vetőmag Vállalat Eszak-magyarországi Központjának igazgatója tartott. Elmondta, hogy a vállalat az elmúlt évben tovább nö­velte exportját és nyeresé­gesen gazdálkodott. Megfelelő partneri kapcsolatot alakított ki Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a vető­magtermelő üzemekkel, és ezt a kapcsolatrendszert igyekeznek az idén, a tovább szigorodó közgazdasági kör­nyezetben is megtartani. Ki­fejtette, hogy időben felké­szültek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kiegyensúlyozott tavaszi ve­tőmagellátására. Rámutatott, hogy tavaszi árpából 1100 tonna az elő­irányzott terv, ezzel szem­ben 1513 tonna vetőmagot vásároltak fel. Eddig az üze­mek 869 tonnát rendeltek és szállítottak el, ami azzal ma­gyarázható, hogy az ösztönző közgazdasági szabályozók elsősorban a búzatermelés fokozását serkentik. így He­ves megyében ősszel, az ed­digi legnagyobb területen 57 200 hektáron vetettek az üzemek kenyérgabonát. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy azok a gazdaságok, amelyek még igényelnek tavasziárpa- magot, mielőbb jelentkezze­nek a vállalatnál, hogy za­vartalanul kiszolgálhassák őket. Hét fajta áll rendelke­zésre, főleg csehszlovák, NDK és magyar fajták. Annak ellenére, hogy ed­dig kevesebb kukorica­vetőmag megrendelésével fordultak az üzemek a válla­lathoz, 25—30-féle hibridet biztosítanak a gazdaságok­nak. Jelenleg 504 tonnát szállítottak, főleg a rövid te- nyészidejűek iránt nőtt az igény, amely szorosan össze­függ az észak-magyarországi táj talaj- és éghajlati viszo­nyaival. Néhány üzemben a későbbi érésű fajtákból is vásárolnak, miután felkészül­tek a kukorica téli, nedves tárolására. Burgonyából fölös mennyi­séggel rendelkeznek és a fo­gyasztási szövetkezetekkel együttműködve, kis csoma­golásban is árusítanak, leg­inkább Desire és Grácia faj­tákat megfelelő mennyiség­ben és minőségben. Zavar­talan ellátást ígérnek napra­forgó-vetőmagvakból, mely- lyel az idén is szívesen fog­lalkoznak a gazdaságok a szabályozórendszer által biz­tosított magas felvásárlási ára miatt. A zöldségvetőmagvak kö­zül, főleg szabadföldi para­dicsomfajtákból, fejes ká­posztafélékből és hagymából szőkébb a fajtaválaszték. Vonatkozik ez még néhány virágmagra is, a szigorú importbeszerzési lehetősé­gek miatt. A takarmánynö­vények közül a lucernából az üzemek idei felújítási tervé­ben szereplő 85 hektárra biz­tosítják a vetőmagot. Vörös­heréből, bíborheréből, bük­könyfélékből, kölesből, mo­háritól pedig elegendő áll a gazdaságok rendelkezésére. A múlt évben szervezett munkával zavartalanul el­látták a megye üzleteit kis- kerti és háztáji vetőmag­vakkal is. Nyolc szakboltban, 210 vegyesboltban és négy magánüzletben árusítottak ezekből megyénkben. A ma­gas színvonalat az idén is szeretnék megtartani! Horváth István végezetül az idei szerződéskötésekről szólt. Kiemelte, hogy a leg­több gondot a borsótermelés okozza, mivel az üzemekben nem kellően érdekeltek e növénynek a termelésében. Elismeréssel beszélt viszont a hatvani Lenin és a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet­ről, valamint a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság­ról, ahol kellő tapasztalatok alapján magas színvonalon termelik a borsót. Mentusz Károly Csúcsforgalom az egri Katona téri áruház mezőgazdasági szakboltjában (Fotó: Tóth Gizella) Hazaérkezett a magyar küldöttség Tanácskozás a KGST- együttműködésről Moszkvában február 8— 9-én tartották meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai központi bizottsági titkárainak és az országok tanács-képviselői­nek konzultatív munkata­lálkozóját. A találkozón részt vevő magyar küldöttséget Hava­si Ferenc, a Politikai Bizott­ság tagja, az MSZMP KB titkára vezette. A delegáció tagja volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizott­ság tagjai és Ballai László, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője. A résztvevők megvitatták a KGST-tagállamok közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbi tökéletesítésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. A találkozó a barátság és az elvtársi köl­csönös megértés jegyében zajlott le. A magyar küldöttség szer­dán a késő esti órákban ha­zaérkezett Budapestre. (MTI) Diákutazási Nemzetközi diákutazási konferencia — február 12— 18. között Budapesten tartja éves közgyűlését. A rendez­vénynek — amelyre 40 or­szágból 180 utazási irodai szakembert várnak — az konferencia Atrium Hotel ad otthont. A közgyűlésen, megvitatandó főbb témák: a diákutazások kedvezményrendszerének egységesítése, valamint az olcsó légi szállítások kérdé­sei.

Next

/
Thumbnails
Contents