Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
4. k m. * W NÉPOJSAG, 1983. február 8.. kedd------- --------m m m _ A F ói/ npt KÉPERNYŐ £ag y IICl • • • ELŐTT EGY VÁLÁS OKAIRÓL Februártól az ELTE-hez tartozik a csepeli tagozat Oldás és kötés A film a maga egyszerűségében beszél a látszólag bonyolult dologról: a nemzedékváltásról. Amikor megbolydul a társadalom, s a fiák nem folytatják apjuk, dédapjuk életét, foglalkozását, hamem a lehetőségektől megszédültén magasra kapaszkodnak, mindig megritkul körülöttük a levegő. Bizonytalanná válnak a még jól végzett munkájukban is, de különösen kapcsolataikban, A történet főhőse, dr. Járom Ambrus úgy fogta vitorlájába a történelmi szelet, hogy közben elfelejtkezett a legfontosabbról, arról, hogy milyen íratlan emberi törvények segíthetik és korlátozhatják az életét, hogyan találhatná meg az egyszerű örömöket. Amikor rádöbben erre, idegenné válik a füstös kávéházak elméletieskedő társaságában, kiegyensúlyozatlan szerelmében. Elindul hát, megkeresni az édesapját, a régi tanyát, az ismerősöket. De csak valamikori bűnökre bukkan, gyávaságaira, lehetetlenségeire. S úgy indul vissza a nagyvárosba, hogy tudja: magának kell megküzdenie a teljesség érzéséért. Felidéződik benne a régen olvasott mondás: „Ha a napba nézel, s elveszted a látást / A szemed okold, ne a nagy sugárzást." Jó volt újra végignézni Jancsó Miklós e korai alkotását, amelynek olyan színészek a főszereplői, akik saját, életükben nem tudtak megbirkózni ezzel a feladvánnyal. L atinovits Zoltán és Dómján Edit belepusztult a küzdelembe. Különös fényt kap ezért a film, hitelesítik ezek az arcok. Fontos, mai maradt ez a gond, hiszen közben újabb és újabb nemzedékek keresik a helyüket. (gábor) Színház a jégen Aki vasárnap a dortmundi „jeges” közvetítést végignézte, talán nem is várt meglepetésként kapta azt a sok-sok színes „színházi produkciót”, amit az egyes versenyzők, díjazottak és nem díjazottak egyaránt szolgáltattak: a közönség szórakoztatására? A magamfajta, karosszékben ülő kivénhedt sportrajongó száméra nemcsak az a meglepetés, hogy a sza- badonválasztott gyakorlatok a műkorcsolyázásban szabályszerű dramaturgia szerint épülnek fel. A néző így hamarabb át tudja fogni az egész produkciót; hatásosságát hamarabb élvezi. Ha egy látványnak nemcsak elemei vannak, hanem az ügyességi számok mellett az a nem lényegtelen vonása is, hogy a zenével együtt szóhoz jut az egyéniség is, mert ki akar emelkedni a rutinos sorozatból. Űj szín, új elem a dramaturgia a sportban is! (farkas) Péntek esti „vegyestál" Csak örülhetünk annak, hogy a televízió meglehetősen rugalmasan alkalmazkodik a szabad idő szerkezet- módosulásához. A heti munka után fáradt, felüdülni vágyó nézők százezrei számára az utóbbi időben kellemes és tartalmas kikapcsolódást kínál a péntek esti program. Amolyan szellemi vegyestálat, amelyből mind az ínyenc, mind pedig a kevésbé igényes kiválaszthatja a neki leginkább tetsző falatokat. Nem kapnak gyomorrontást a nagyétkűek sem, mert az ízeket gonddal tervezték, s a fűszereket megfontoltan adagolták. így történt ez a legutóbb is. Vészi Endre budapest. trilógiájának harmadik része A tranzitutas, a filmvilág fonákságait villantotta fel, méghozzá remek figurákat teremtve. A kitűnő színészek — különösképp Reviczky Gábor, Tábori Nóra és Garas Dezső — éltek is a lehetőségekkel, s emlékezetes élményekkel gazdagítottak bennünket. A sajátos írói megközelítés, a fordulatosán bonyolított cselekmény, a kesernyés, az iró- nikus hangvétel még a drámai kifejlet erőszakoltságát, teátralitását, indokolatlan nyitottságát is feledtette velünk. A maláji tigris című sorozat ötödik egysége kissé fukarkodott a meglepő fordulatokkal, a csak látszatra hajmeresztő kalandokkal. Időtöltésnek persze ez a negyvenöt perc se volt rossz, amolyan gyógyír lett a hétköznapi bosszúságokra. A mai svájci filmművészet alkotásaiból — indításként a Meghívó szombat délutánra című produkciót láthattuk. Ez számunkra újszerűként, kuriózumként hatott. Akkor is, ha a sztori, a mondandó — a hirtelen jött vagyon, a töméntelen pénz sem száműzi a magányosságot, az egyedüllétet — elkoptatott, megmosolyogta- tóan naiv. A két csatorna persze arra is módot adott, hogy átkapcsoljunk, s az ötletmeccs — ezzel Vitray Tamás megint egy kitűnő elképzelést váltott valóra — szereplőinek drukkoljunk, majd a műkorcsolya Európa-bajnok- ság női szabadonválasztott gyakorlataiban gyönyörködjünk. Reméljük jövőre sem marad el ez a lassan már megszokott bőségtál... (pécsi) A művelődésügyi miniszter javaslatára és kérésére 1974. december 2-án Csepelen általános iskolai tanárképzés indult. Egy volt szakmunkás- képző iskola épületében az egri Ho Si Minh tanárképző irányításával és szervezeti rendszerén belül indult meg 1975 szeptemberében az oktatás. A képzés 10 szakpáron kezdődött meg 156 elsőéves hallgatóval. A csepeli tagozat 1983. február 1-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozik. Miért vált ki a csepeli intézmény az egri tanárképző struktúrájából? Ezt kérdeztük dr. Szűcs Lászlótól, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatójától. — Ha nagyon röviden és tömören kellene összefoglalni a válás lényegét, akkor talán azt tudnám mondani, hogy egy nem túl szerencsésen tervezett együttélésnek került hivatalosan pont a végére. A szétválást az egri tanárképző főiskola kezdeményezte mintegy két esztendővel ezelőtt. Hogy miért? Ahhoz vissza kell nyúlni néhány mondat erejéig a kezdetekre. A csepeli tagozat önálló intézményként nem jöhetett létre 1974-ben. hiszen a magyar felsőoktatás amúgy is rendkívül széttagolt volt és ma is az. A minisztérium olyan intézményt keresett, amely megszolgálhatott a fővárosban induló (Tudósítónktól.) A gyöngyösi járásban huszonhárom művelődési otthon tevékenykedik tanácsi, három pedig szakszervezeti fenntartásban. Az intézményekben húsz főfoglalkozású és nyolc részfoglalkozású népművelő dolgozik. Az év elején, a „zárszámadás” idején a kulturális egységek is számba vették az addig elért eredáltalános iskolai tanárképzésnek. Erre egyébként a fővárosi pedagógushiány miatt volt szükség és van ma is. Budapesten további mintegy ezer pedagógust igényelnek az iskolák. A terv megvalósításában, hogy induljon meg a fővárosban a képzés, ránk esett a választás. — Ha jól tudom — igazítson ki, ha tévednék — Budapesten volt korábban általános iskolai tanárképzés. — Valóban volt, 1954-ben szüntették meg. Nem tartozott a szerencsés döntések közé. — Mit jelentett Egernek a csepeli tagozat beindítása? — Legelőször is, azt, hogy 1975 januárjától szeptemberig az egri főiskola vezetőinek meg kellett teremteni mindazokat a tárgyi, személyi, szervezeti feltételeket, hogy az oktatás megkezdődhessen. Nem volt egyszerű feladat, szinte kéthetenként ott voltunk. Csepelen például nem alakultak tanszékek, csak szakcsoportok. így az egri tanszékvezetők jártak Budapestre, hogy a kezdet nehézségein átsegítsék a tagozatot. Itt rögtön meg kell említeni. hogy a természettudományi tárgyakat kezdettől fogva az ELTE tanárai oktatták óraadóként, a laboratóriumi foglalkozások szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetem helyiségeiben voltak. menyeket, fényt derítettek a hiányosságokra. A gyöngyösi járásban jelenleg 25 szakkör és 58 amatőr művészeti csoport működik — többségüket szakképzett vezetők irányítják. A közművelődési intézményekben az elmúlt évben 453 ismeretterjesztő előadást, 57 előadássorozatot és 148 iskolai oktatást segítő foglalkozást tar— Ügy tűnik, már a „házasságkötéskor” létezett a válás csírája. — Tulajdonképpen Eger néhány éves ideiglenes feladatként kapta a csepeli tagozat működtetését és 8 évig tartott. A 130 kilométeres távolság, a sok utazás, az hogy szervezeti kérdésekben Budapestről meg kellett keresni az egri anyaintézményt, mind-mind arra utal, hogy nem volt sikeres konstrukció az egri—csepeli együttműködés. Közben itt nálunk a hallgatói létszám a nappali és levelező tagozaton kétezerre nőtt, a mi feladataink is megszaporodtak. S így már hatalmas terheket jelentett a tagozat. A döntés, amellyel most Csepel változatlan formában és feladatokkal az ELTE-hez tartozik, mindenképpen szerencsésnek és jónak mondható. Oktatóknak és hallgatóknak egyaránt előnyére válik, hogy az intézet bekerül a belvárosba, és február 1-től háromszázas létszámmal a tanítóképzős végzettséggel rendelkezőknek megindul az esti oktatás, amelyen egyszakos szaktanári diplomát lehet szerezni. Ügy érzem, ezzel az átszervezéssel jól jár egész oktatásügyünk. Az egri főiskola örül annak, hogy 20 éves szünet után, újra segíthette a fővárosi általános iskolai szaktanárképzés megindítását. tottak. amelyre közel tizenötezren látogattak el. Sikerrel szervezték meg a nyelvtanfolyamokat. Bár az elmúlt időszakban országosan megcsappant a klubok száma, a gyöngyösi járásban fejlődés tapasztalható. Napjainkban nem kevesebb, mint 99 klub működik, kétezerötszáz taggal. Bárányt Imre Javult a közművelődés a gyöngyösi járásban Utak, keresztutak XVI/9. A felépítés, a szerkesztés művészete A construo latinul szerkesztést jelent. A konstruktivizmus ezek szerint a szerkesztés művészete. Kassák Lajos így mondja: „A mi korunk konstrukció jegyében született, s így magától értetődik, hogy a bennünket kifejező új művészet csakis a konstruktív művészet lehet.” A konstruktivizmus nem elemző, szétbontó, analizáló művészet, mint az impresszionizmus, hanem a szerkezetből kiinduló, tudatos építőrendszerrel élő művészet, s ezért eltekint az alkotás díszítő, dekoratív elemeitől. Ha a konstruktivizmust meg akarjuk érteni, akkor nem úgy kell közelednünk a képhez, szoborhoz, hogy elemeiben a tapasztalati valóság bármilyen közvetlen tükrét keressük. A felfelé törő vonalak a konstruktív képben nem az érzelem feltörő jelképei, az aláhullók nem a bánatéi, nem a meg- töretettségé. A piros nem azért piros, hogy eleven érzelmi reakciót váltson ki belőlünk, s a kék nem azért kék, hogy hűvös tartózkodásra intsen. A konstruktivizmus nem kíván semmilyen érzelmi vagy értelmi képzet- társítást, nem akar zenei sugallatokat és párhuzamokat, s végképp idegenkedik minden irodalmiságtól, szimbólumoktól. Ahogy a matematika nem almákkal és körtékkel dolgozik, úgy a konstruktivizmusnál is el kell tekintenünk mindenrendű társítástól, vonatkoztatástól, ábrázolástól vagy akár elvonástól. A konstruktivizmus képi matematika. Tehát nem a valóságot fordítja le a saját képi, szobrászi nyelvére, hogy segítségükkel, mint érzékletes képekkel behatolhasson a valóságba, hanem megteremti a saját törvényeit, melyek hasonlóak a geometriához, s amelyekhez esetleg a természetben is találhatunk analógiákat. A konstruktivizmus kezdete orosz nevekhez fűződik (Larianov, Malevics). A dadaizmus bomlasztásával szemben már 1912-ben az építést követelték, s 1922-ben Berlinben rendezett kiállításuk valóban az építészetre hatott elsősorban. Németországi központja az 1919-ben századunk egyik kiváló építésze, Walther Gropius által alapított (Weimarból később Dessauba költözött) Bauhaus iskola. Ennek a művészeti főiskolának a célja az volt, hogy az új építészet egészében alakítson ki egységes összművészetet. A Bauhaus századunk egyik legjelentősebb művészi mozgalma, s munkatársai között tudjuk Moholy-Nagy Lászlót, Breuer Marcellt, Molnár Farkast, Kállai Ernőt. Moholy-Nagy László 1921-től csatlakozott a konstruktivistákhoz, s 1923- ban a Bauhaushoz. Termékeny gondolatai, fáradhatatlan kutató és kísérletező természete, felfedezőöröme, sokoldalú műveltsége, pedagógiai készsége új lendületet adott a mozgalomnak. Benne vált teljessé a kubiz- mus és konstruktivizmus kezdeményezése, amikor felismerte a modern technikai civilizáció nyújtotta művészi lehetőségeket, amikor rávezetett, hogy milyen kimeríthetetlen formai megújulást adhat a tárgyak anyagszerű megformálása. Amikor rámutatott, hogy az új művészetben a dekoráBreucr Marcell: Szék ciónak szerves egységben kell lennie a mű formavilágával és funkciójával. Amikor segített visszaállítani azt az egységet, mely egykor a képzőművészetek és iparművészet között megvolt. Nem véletlen, hogy könyvei napjainkban ismét népszerűek. A Bauhaus stílust teremtett, a konstruktivizmus stílusát, s ezt éppúgy megadta az ülőbútornak, mint a gyermekjátéknak. Alapjegye: a tárgyilagosság, tárgyiasság. Mind a tárgyiasság, mind a funkcionalizmus alapelve a használhatóság, a célszerűség, a tiszta formavilág. Azokat a rideg képeket, amiket Mondriantól még értetlenül fogadtak, viszontlátjuk házak tömbjeiben, erkélyek és ablakok ritmusában, utcák rendjében, városrendezési alapelvekben, fürdőszobák vagy lépcsőfeljárók csempekompozícióiban. A konstruktivizmus nem szorította ki az ábrázoló művészeteket és az érzelmeket sem a művészetből. Csupán egy másik utat keresett, a vas, a beton, az üveg útját, s „a valóság és idealizmus közötti szakadék áthidalásával” kísérletezett, ahogy ezt Gropius mondta. A valóság ebben az esetben a mindennapi szükségletet, a gyakorlatiasságot jelenti, míg az idea az elvontat, a logikus számítás következményeit, geometrikus pontosságot és szabályosságot. Nem véletlen, hogy Mondrian képiéin még az aranymetszés, hogy Le Corbusier munkáiban az emberi test arányaiból kiinduló metszési arányok uralkodnak. Ez az elvontnak is látszó művészet sem vonhatta ki magát az emberi ellenőrzés alól. Csak másfelől közelíti meg a világot, mint elődei, nem az életszerű, a természet, a természet tesség, az organizmus, hanem az elvontabb számítás felől: vonalzóval és körzővel. Minden létezőnek, mint egy épületnek megvan a sajátos szerkezete, . állványzata, melyre felépül. A konstruktivizmus különböző irányai ezt az állványrendszert keresik, és az építés módszerét követik. Sokan úgy vélik, a képi világ beszűkítése ez. Ha a szerkezet kevesebbet mond az építménynél, igen. Van úgy azonban, hogy szűkszavúbban, de többet. Ha úgy tekintjük a konstruktivizmust, mint az egyetlen világ egyik oldalát, egyik szemszögből való ellenőrzését és láttatását, feloldódhat az a kétkedés, mely a geometrikus formákat kíséri, mint művészi jelenségeket. És ha elfogadjuk az ábrázoló és az architekturális művészetek más-más szerepét, nem érezzük a szakadékot a képzőművészetek, az építőművészet és az iparművészetek között, melynek áthidalása a konstruktivizmus egyik nagy eredménye volt. Koczogh Ákos (Következik: A gép és a technika a művészetben) Heti ajánlat Kérjük a vetélkedő résztvevőit, hogy válaszlevelezőlapjaikon tüntessék föl, hogy hányán tekintettek meg a brigádból egy- egy tévéjátékot, vagy olvasnak el egy-egy művet, mert ez fontos az értékelésnél. Felmerült az is, hogy sokszor hívjuk fel olyan műsorra a figyelmüket, amely késő esti órákban kezdődik, s a korán kelők nem tudják megnézni. Hangsúlyozzuk: amit itt közlünk az ajánlat, amelyből választani lehet. E héten szerdán az 1-es csatornán 16.05 perctől láthatják a Rideg Sándor Indul a bakterház című regényéből készült tévéfilmet. Ugyancsak ezen a napon vetítik a Krónika következő adását, amelyben a 2. magyar hadsereg sorsából ismerhetnek meg újabb epizódokat. Az ízlések és pofonok című műsor szintén szerdán, 18.05 perckor kezdődik. Csütörtökön 21.15-kor a Panoráma külpolitikai szerkesztőség világpolitikai magazinjában annak a B—29-es gépnek a legénységéről láthatnak megrázó riportot, amely Hirosimára dobta az első atombombát. Vasárnap este Sütő András, romániai magyar íróval láthatnak beszélgetést 21.15- től „Nem felfelé török, uram” címmel. A könyvek közül e héten Simonffy András Kompország katonái című művét ajánljuk. A Népújságban folytatódik az Utak, keresztutak című képzőművészeti sorozat. Csütörtökön amatőrszínjátszó előadásra hívjuk önöket: az egri tanárképző főiskola színpada délután öttől a Megyei Művelődési Központban mutatkozik be.
