Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 6., vasárnap l 3. A BVM tervei mm Nagyobb választék speciális műtrágyákból .' A Budapesti Vegyi Művek a , tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a tavalyival azo­nos mennyiséget ad hagyo­f nyos termékéből, a szu- ■foszfát műtrágyából, spe- lis műtrágyából viszont nagyobb választékot és töb­bet is kínál. A gyár a gra­nulált szuperfoszfát műtrá­gyából a hazai igényeknek áz idén is mintegy egyne­gyedét elégíti ki. A szállítás ütemesnek ígérkezik, az 1983-ra tervezett csaknem 155 ezer tonnából — folya­matos gyártásnak megfele­lően —, az első negyedévben 40 ezer tonnát adnak át a forgalmazóknak. A Budapesti Vegyi Mű­vekhez érkezett megrende­lések azonban ennél nagyobb keresletről tanúskodtak. Ez jórészt nem az országosan megnövekedett igényekkel, hanem azzal magyarázható, hogy az önállósult megyei nagykereskedelmi vállalatok most már — a központi szervek egyeztető tevékeny­sége nélkül —, közvetlenül a termelőknél jelentkeztek igényeikkel, aszerint, hogy honnan gazdaságosabb a termék elszállítása. Amíg a forgalmazás új gyakorlata a budapestieknél a kereslet növekedését eredményezte, addig más gyártóknál sza­bad kapacitások mutatkoz­tak. Ezért a három nagy műtrágyagyártó, a Buda­pesti és a Tiszai Vegyi Mű­vek, valamint a Peremartoni Vegyipari Vállalat, továbbá a forgalmazók egymás kö­zött egyeztették a budapes­tieknél többletként jelentke­ző megrendelések átcsopor­tosítását. A sepeciális műtrágyák közül a szuszpenziós talaj­trágyából a budapesti gyár az idén néhány ezer köbmé­terrel többet készít. Bár ez a fajta műtrágya a hagyo­mányos termékeknél nagyobb hatékonyságú — koncentrál­tan tartalmazza a növények fejlődéséhez nélkülözhetet­len káliumot, nitrogént és foszfort, s mivel folyékony, jobban is hasznosul — gaz­daságos felhasználásának határt szab a szállítási tá­volság. Különleges tartály- kocsikat igényel ugyanis, s a gyakorlat szerint általában 60 kilométeres körzetben ki­fizetődő a közúti szállítás. A nagyobb távolságok áthi­dalására ezért a gyár a MÁV-val közösen olyan tar­tályok kialakítását tervezi, amelyek lehetővé tennék az olcsóbb vasúti szállítást. A keresletnek megfelelően a tavalyival azonos mennyi­ségben gyártják márciustól júniusig a Wuxal levéltrá­gyát. Ez a három fő ható- r anyag mellett különféle mikroelemeket is tartalmaz, s előnye, hogy a növény tenyészideje alatt jut hozzá az értékes tápanyagokhoz. A Wuxalból az idén 4,5 mil­lió litert kapnak a gazdasá­gok, szövetkezetek. A levél­trágyák egy másik család­jából, a Folisolból a tava­lyinál csaknem kétszer töbB, mintegy 300 ezer litert állí­tanak elő kétféle változat­ban. Az egyik több ható­anyagot tartalmaz, a másik pedig csak egyetlen tápanya­got. A késleltetett hatású Bu- viplant talajtrágyacsalád új tagját tabletta alakban is forgalmazzák. Elsősorban a telepítéseknél hasznosítják jól. Az idei tavaszra szánt Buviplant-termékek gyártá­sát ebben a hónapban kez­dik meg, s máris 25 tonnát adtak át a megrendelőknek. Bővítik megyénkben a vezetékes gázhálózatot A T1GÁZ Heves megyei Üzemegysége az idén 12 mil­lió forintot fordít fejlesztés­re, felújításra. Egerben — többek között — ebből jut majd a Bródy Sándor utcai rekonstrukciók befejezésé­re, a Bajcsy-Zsiílánszky, a Za- lár, a Marx Károly utcai, a Dobó téri, valamint a Had­nagy úti, s a Kodály Zoltán utcai munkálatokra. Egyéb beruházási forrá­sokból építik ki az új megyei kórház és a Ráckapu téri lakások gázellátását biztosí­tó vezetékrendszert. A tiha­méri lakótelep, illetve az Al- magyar domb közművesítésé­be is bekapcsolódnak Gyöngyösön, a Kálvária­parton 1200 lakást köthet­nek majd rá az ez évben el­készülő hálózatra, de a Thö­köly, a Szabadság és a Ko­lozsvári utcában is beveze­tik a gázt. Hatvaniban, a Horváth Mihály úti lakótelepen ge­rincvezetéket fektetnek le, s még az idén elkezdik a bél­apátfalvi gázellátást biztosító rendszer kiépítését is. A FÉLKARÚ BANDITA ÉS TÁRSAI (Játék) Szenvedély Homo ludens, avagy mi legyen az automatákkal? A rablóultit jobban szere­tem. Oda kell figyelni. Sok múlik a szerencsén, ám le­het blöffölni is. Függ az em­bertől. Nem gép. * Örökre emlékezetembe ivódott a monte-carlói ka­szinó. Nem is elsősorban a rulett, hanem a különféle szerencsejáték-automaták miatt. A kisebb és nagyobb termek falán, körbe-körbe, színes, villogó „pénznyelő” készülékek függtek. Előttük pedig órák- vagy naphosszat ácsorogtak korosodó ameri­kai hölgyek, hindu hercegek, számológéppel a kezükben japán fiatalok, vagy nyaraló franciák. A Félkarú Banditának el­nevezett gép mellett azon­ban már megjelentek azok is, amelyeket még rángatni sem kell. Az ember bedobja az aprópénzt, aztán a masi­na elkezd pörögni, kattogni, sípolni. Megállíthatjuk ugyan, de minek? Teljesen biztos, hogy integrált áramköre ar­ra van betáplálva, hogy a „nyereség” csak bizonyos százalékát lehet „kivenni” belőle. Ördögi találmány. Főleg a csörgő apró miatt: ha az ember netán nyert valamit, mondjuk három citrom ke­rült egymás mellé sorban, akkor a készülék alsó tar­tályába zörögteti ki a pénzt. A megszállottak talán fél életüket is odaadnák ezért a mennyei hangért. Money, money, money ... Mindezek az emlékek pe­dig azért elevenedtek most föl bennem, mert az utóbbi hónapokban valami hasonlót tapasztalhat az ember Egerben is. Tán már nincs is olyan italbolt, sörbár, presszó, vagy negyedosztá­lyú kocsma, ahol ne lenne játékautomata. Nem is ez a baj. Hisz gyermek, felnőtt egyaránt szívesen nyomkodja a gom­bokat, röpteti a golyókat, élvezi a viliódzó, színes já­tékot. A homo ludens, a já­tékos ember nem is tagad­TORON KÉSZÜLT DISZNÓSAJT A nagy evések évszaka A lakodalmat és a disznó­ölést a fél örömei között szokták emlegetni. Az öröm­be olykor üröm is vegyül, mert — bár a rendszeres, körültekintő felvilágosítás sokat segített — még mindig elég gondot okoznak az étel- mérgezések, illetve fertőzé­sek. Elkerülésük módjáról dr. Novotny Tibor, az Orszá­gos Élelmezési és Táplál­kozástudományi Intézet osz­tályvezetője adott tájékozta­tást. — A nagy létszámú ösz- szejövetelek során, a kü­lönböző családi alkal­makkor rendezett ebédek és vacsorák az elmúlt­években több tömeges méretű ételmérgezést idéztek elő. Örvendetes, hogy az utóbbi három télen az előfordult ese­tek, a megbetegedettek és a kórházi ápolásra szorulók száma egyaránt számottevően csökkent, még mindig akadnak azonban orvosi beavat­kozást igénylő ételmér­gezések, amelyek elke­rülhetők lettek volna. Mi az alapvető gond? — Ezeken a rendezvénye­ken a néhány személy ellá­tására alkalmas konyhán kell 40—50, néha még több ven­dégnek az ételeket elkészí­teni és tárolni. Kicsi a sütő­főzőhely, nincs elegendő hű­tőtér. A nyersanyagokat nem tudják megfelelően tárolni, a konyhai munkák egy ré­szét alkalmi helyiségekben, vagy a szabad ég alatt vég­zik. A legnagyobb baj az, hogy sok vendéget kell rö­vid idő alatt étkeztetni, ezért a különböző fogásokat jóval előbb elkészítik és fo­gyasztásukig langyosan tart­ják. Ez pedig az amúgy sem kifogástalan tisztasággal ké­szült, nem eléggé megsütött, vagy megfőzött ételekben elősegíti a baktériumok sza­porodását és növeli az étel- mérgezés, az ételfertőzés ve­szélyét. — Miként jelentkeznek a tünetek? — Gyanúsnak kell tekinte­ni az olyan megbetegedése­ket, amelyek az azonos ételt fogyasztók körében a táplálkozás után néhány órá­val heveny gyomor- és bél­panaszokkal (hányás, hány­inger, gyomor-, bélgörcsök, hasmenés) jelentkeznek. Az úgynevezett ételfertőzések is hasonló tünetekkel járnak, bár többségükben lázas is a beteg. A mérgezett beteg nem fertőzi környezetét, a fertőzött személy viszont környezetét is megfertőzi. „Szent őrületben” hatja meg önmagát. Csak hát vannak, akik visszaélnek ezzel a szép szenvedéllyel. Mintha megszállottság lett volna úrrá azokon, akik eze­ket az automatákat beszer­zik. Csillagászati összegek forognak közszájon. E sorok írója teljesen biztos helyről kapott információja szerint, ha egy gép folyamatosan működik — tehát nem kell javítani —, akkor havonta tisztán többet nem lehet ki­venni a gépből 20—30 ezer forintnál. Am ez is szép kis summa. Érthető tehát az izgalom. Főleg a minden újra, üzlet­re ugyancsak fogékony szer­ződéses boltvezetők körében. Igyekeznek minél több auto­matát beszerezni. Addig, amíg megéri! Vagyis, amíg a gépek működtetésének helyzete nem tisztázódik ha­zánkban. Ezt kihasználva lehet élni a lehetőséggel, és jó „bizniszeket” csinálni. Ezek külföldi automaták. Jobbára németek. De hogy is kerül hazánkba? Legális úton. A szerződé­ses üzletvezetők 60 ezer fo­rintig vámmentesen hozhat­nak be az országba olyan árut, amely sörözőjükbe, kocsmájukba kellhet. Egy példa: kimegy turistaútra Jugoszláviába vagy az NSZK-ba, az automaták da­rabját használtan — esetleg roncstelepről —, megveszi 100—150 márkáért, bepakolja az autójába, itthon vámke­zelik, átnézeti egy szerelő­vel, átalakíttatja 5 meg 10 forintos érmékre, kiteszi a falra, s ezek után — hetente kétszer ürít. Ám, ha valaki netán nem üzletvezető, az se baj. Azért rendelkezhet ilyen géppel. Behozza, a vámhatóság szak­értővel fölbecsülteti a készü­léket — ez általában 4—8 ezer forint körül mozog —, a tulajdonos kifizeti a 40 vagy 60 százalék vámot és kész. Illetve nincs kész. Ekkor kezdődik a dolog érdekessé­ge. Mert az ugye nyilván­való, hogy az automatát (Fotó: Perl Márton) nem a konyhája falára sze­reli föl. Hát akkor ... ? Nyilvános helyre. Italbolt­ba, vendéglőbe. Ott, ahol még nincs, megállapodik szóban az üzletvezetővel, hogy bizonyos százalékért engedje kitenni. Hisz a já­tékautomata növelheti a bolt forgalmát is. Mindketten jól járnak. S ha netán valami­lyen hatóság érdeklődik a gép iránt, az üzletvezető azt mondja, hogy az az övé. (Vámkezelt áru, tehát elad­ható, megvehető!) Ha kell, még egy fiktív adásvételi Szerződést is írnak. Természetesen akad olyan üzletvezető is, aki valójában meg is veszi ezeket a készü­lékeket. Egerben is vannak, akik nyolc-tíz játékautoma­tával rendelkeznek. A lényeg egyébként az, hogy kinél van a gép kulcsa. Akinél a kulcs — az űrit. A megyeszékhelyen az utóbbi két-három hónapban több mint negyven (!) játék­automatát vámkezeltek. Az országban sehol másutt eny- nyit. Különféle címeken: ajándékozás, útipoggyász. S ha jód körülnézünk, nagyjá­ból telített is a piac: a Makk Hetestől kezdve a Drink bá­ron és a Népkerti Sörözőn át egészen a felnémeti kocs­máig, és a Kékszőlő ven­déglőig mindenhol lehet már játszani automatákkal. Né­hány helyen többön is. Annyira telített, hogy egy­két géptulajdonos már (más megyékben is elhelyezte já­tékait. Miskolcon, Ózdon vagy Kazincbarcikán. (?) Az élelmes, vagy a (já­tékszenvedélytől fűtött egri vendéglátóiparosok azonban nem adják föl még a re­ményt a munka nélkül nagy pénzhez jutás érdekében. Hegyeshalmon ugyanis még több mint tíz automata vár vámkezelésre?! Egri címekre. Mielőtt még a vendéglátó­sok megköveznének, gyorsan A játék vége... elmondom, nem elsősorban az a gond, hogy a városi ta­nács adóügyi csoportjánál még nincs bejegyeztetve a játékautomaták adta többlet- jövedelem. Hisz szerződésük módosítása elsősorban a bérbe adó feladata lenne. A szerencsejátékokra, így a gépeke is, egy ötvenes évekbeli, meglehetősen el­avult jogszabály vonatkozik. A rendeletek pedig úgy szól­nak, hogy a gépi játékok a vendéglátóipai helyiségben csak elkülönítve üzemeltet­hetők. A szervizhálózat ki­alakítása, a gépek javítása is gondot okoz. Például a Panoráma Szál­loda és Vendéglátó Vállalat­nál is, — amely több egysé­gét is bérbe adta —, azért álltak le a szerződések mó­dosításával, mert a közel­jövőben központilag módo­sítják a játékautomatákra vonatkozó jogszabályokat, rendeleteket. A készülékek, azonban néhány helyen már fél éve is működnek — és „tejelnek". Az automata és a video­játékok kedvelőinek bizo­nyára jó hír, hogy az egri városi tanácsnál éppen en­gedélyeztetési eljárás alatt van két szerződéses játék­terem megnyitása is. Az egyik például a Csebokszári- lakótelep egyik gépkocsi­tárolójában lesz. Igaz, a szervezők a ház lakóit, az öröklakások tulajdonosait erről nem kérdezték meg, beleegyezésüket nem kérték. Mire ezek megnyílnak, re­mélhetőleg rendeződnek az automaták körüli kérdések, félreértései is. Jó néhányszor találkozni olyanokkal, akik megszokott fröccsük mellé most már naponta beiktatnak néhány partit a gépeken. Hallani, látni olyasmit is, hogy né- hányan fél fizetésüket „meg­etetik” az automatákkal. Lelkűk rajta. Én a rabló ul­tit jobban szeretem. Ahhoz ember kell... Józsa Péter Ezért fontos, hogy időben forduljanak orvoshoz, külö­nösen akkor, ha gyermekről, idős korúról, vagy keringési betegségben .szenvedőkről van szó. Számukra ugyanis a hányás-hasmenés miatti ásványianyag- és folyadék­veszteség életveszélyt jelent­het. — Mi a megelőzés mód­ja? — A megelőzés legegysze­rűbb módja, ha a nagyobb vendégsereget váró családi összejövetelt nem magánház­nál, hanem étteremben tar­ják. Ha azonban a körül­mények miatt mégis magán­lakás ad otthont a rendez­vénynek, úgy néhány körül­ményre különösképpen fi­gyelni kell. Nagyon fontos például, hogy a húst felhasz­nálásig hűtőben tárolják, de még jobb, ha az előkészítés napján kerül a házhoz. Szem előtt tartandó, hogy a nyers­anyagok mosásához és -az ételkészítéshez csak ivóvizet használjanak ne készítsenek töltött és vagdalt húsétele­ket, s inkább szeletelve süssék a húst, mint nagyobb darabokban. Elsőrendű szempont, hogy friss, megmosott és csak köz­vetlenül a felhasználás előtt feltört tojás kerüljön az ételbe, repedt héjú tojás semmiképpen se! Mellőzzék a krémes lepények, a tojás­habos sütemények készítését. Nagyon veszélyesek a vendé­gek által egy-két nappal ké­sőbb fogyasztott maradék ételek, emiatt számos eset­ben kerültek ételmérgezéssel kórházba a megajándékozot­tak. Nem szabad sajnálni a maradékot, inkább adják az állatoknak. — Mire kell vigyázni most, a disznóölések ide­jén? — Külön kell szólni a to­rokon készülő disznósajtról, mert főként a belőle fo­gyasztók közül különösen sokan kerülnek kórházba. Miután a mérget termelő baktériumok általában a sajt készítőjének kezén lévő sérülésből, vagy éppen a tor­kából kerülnek töltés közben a sajtmasszába, ' torokfájós, sérült ember ne készítsen sajtot, hurkát és kolbászt. Tudnivaló az is, hogy füstö­lés — a melegedés révén — elősegíti a baktériumok sza­porodását, ezért ezeket ne füstöljék, hűtve tárolják és egy héten belül fogyasszák el. —ró HATMILLIÓS KORSZERŰSÍTÉS Megújul az Unicornis Néhány évvel ezelőtt még olajjal tüzeltek az egri Uni­cornis Szálloda- és Étterem­ben, a kazánokat azonban nemrégiben átállították gáz­fűtésre. Az energiaracionali­zálásra hárommillió 100 ezer forintot fordított a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat. Jelenleg már az el­használódott radiátorokat és a vezetékrendszert cserélik ki, de más — mintegy két és félmillió forintos értékű — korszerűsítési munkára is sor kerül még az első ne­gyedévben. így többek között az eddig festett falakat le­tapétázzák, a padlógumi he­lyére pedig szőnyeget ragasz­tanak az egri Épületkarban­tartó Szövetkezet szakembe­rei. Az asztalokat, székeket és karnisokat is kicserélik. A felújított éttermi részt már február 7-től megnyit­ják, de a szállodát csak áp­rilis 1-től vehetik újra birto­kukba a vendégek. Ekkorra tervezik ugyanis a felújítás befejezését.

Next

/
Thumbnails
Contents