Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 31. szám ARA: AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aranycsapat Ismertem egy hatvani szocialista brigádot. Az üzem legjelesebbje volt, gazdagon dekorálva kitün­tetésekkel, címekkel. Nem mesterségesen felszított hangulat szülte ezeket az elismeréseket. Hanem valós teljesítmény. Munkában éppen úgy, mint a külön­böző vállalások terén. A tagok szinte egy család voltak, érdeklődéssel a kul­túra, a szakmai előrehala­dás iránt csakúgy, mint amennyire egymás sorsá­nak alakulására odafigyel­tek. Néhanapján még ki­állításokon is láttam őket. Nemrég, közeledvén a múlt esztendő vállalásai­nak, eredményeinek a számbavétele, érdeklőd­tem a brigád felől. Ugyan, most mire vitték? Van-e kilátásuk újabb elismerés­re? Netán éppen a „válla­lat legjobbja” cím váro­mányosai? A válasz annál inkább lesújtott. Mondhat­ni : főbe kólintott. — A vállalat legjobbja? — visszhangozta kérdése­met a szakszervezeti bi­zottság titkára. — Elvtár­sam, ha nagyon kíváncsi rá, elmondhatom, hogy az a csapat két-három eszten­deje szinte eltűnt a po­rondról. Észre sem venni őket. Hiába, oda a briga- déros, oda a dicsőség! Pe­dig mindenki más maradt a helyén. Csak hát az öreg Pista bácsi, az érkezett a nyugdíjkorhatárhoz, hogy szép tisztességgel búcsút mondjon mindannyiunk­nak. Igen, oda a brigád­vezető, oda a lendület. Az összetartó és mozgósító erő. Vagyis mi ebből a ta­nulság? Rossz brigád nincs, csak rossz vezető. A titkár utolsó mondata mélyen belém ivódott, so­kat gondolkoztam rajta. Mármint a szentencia igaz­ságán. Próbáltam felsora­koztatni hasonló példákat az élet megannyi területé­ről. Kisebb-nagyobb közös­ségekről, önkéntes társu­lásokról valamilyen ügy szolgálatában. Még a kato­náskodásról sem feledkez­tem meg. Végül feladtam a reményt, feladtam a magamban folytatott vitát. Mert akárhogy is csűrtem- csavartam a dolgot, a vég­eredmény azonos volt mindazzal, amit érdeklődő telefonomra válaszul kap­tam. Hogy: rossz brigád nincs, csak ... Persze, fölvetült bensőm­ben egy másik kérdés: ha a szakszervezeti titkár ilyen jól látja a dolog lé­nyegét, miért nem próbál változtatni a helyzeten ? Mondjuk figyelmeztetné az egykori „aranycsapatot”. Nézzék meg kicsit jobban magukat, nézzenek szét a sorokban, hátha kerül olyan, aki a jelenleginél inkább rászolgál a brigadé- rosságra, és velük együtte­sen visszaszerzi a hegemó­niát. Avagy ilyen könnyű le­mondani a többről, a tar­talmasabb közösségi élet­ről? Én ezt így nem hi­szem. A példából leszűrt, végiggondolt fölismerést annál inkább: az utánpót­lás nevelése nem csupán sportkérdés. Gondolnunk kell rá a mozgalmi mun­kában is, hogy az arany ne ideig-óráig csillogjon, hanem kitartson az időben. Moldvay Győző Csak a KERMI-vel D Káposztacsere D Megrövidül a szezon A megye „éléskamrája” — télen Továbbra is jó ellátást ígér a Zöldért A zöldség- és gyümölcsel­látásra aligha panaszkodha­tunk az idén, hiszen a leg­több termékből van elegendő a boltokban, s az árak is az elmúlt évihez hasonlóan ala­kultak. Mi várható a továb­biakban, meddig tart a tá­rolt mennyiség — erről ér­deklődtünk Patkó Józseftől, a Heves megyei Zöldért Vál­lalat igazgatójától. Elmondta, hogy a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásának felét a Zöldért, a többit az áfészek és a kistermelők biz­tosítják. A megyei tanács ke­reskedelmi osztályának jóvá­hagyásával összesen 5310 tonna árut raktároztak el té­lire. Burgonyából háromezer tonnát helyeztek el ősszel, s jelenleg 2200 tonna várja még a vásárlókat. Gondot jelent, hogy a készletbe be- kerlüt mintegy 240 tonnányi magyar rózsakrumpli isi, amelynek nagy része főzés közben gyorsan feketedik. Emiatt ezt az újonnan ter­mesztett burgonyafajtát jö­vőre már nem veszik át, és ezentúl csak a KERMI-vel ellenőriztetett cikkek kerül­nek majd be a védett he­lyekre. A még meglévő ma­gyar rózsát pedig alacso­nyabb áron értékesítik. Hiány egyébként aligha lesz krump­liból, mivel kevés fogyott ed­dig belőle, de szükség ese­tén Szabolcsból újabb meny- nyiséget is képesek beszerez­ni. Vöröshagymából még 430 tonna van, ebből exportra is csomagolnak majd, hiszen a meglévő bőven fedezi a la­kossági igényeket. Fokhagy­mából, sárgarépából, petre­zselyemből, zellerből, céklá­ból és feketeretekből is lesz elegendő. Évről évre ezer tonna al­mát szoktak elhelyezni a ...ez pedig a „ráadás": ős­termelők, kiskereskedők por­tékái az egri piacon (Fotó: Szabó Sándor) raktárakban. A jó termés miatt az idén 250 tonnával többet vettek át a gazdasá­goktól és a kistermelőktől, de ebből sem sok fogyott még el, jóllehet kedvezményes al­mavásárokat is szerveztek. Az előzetes becslések alapján a kereslet 200 tonnával keve­sebb lesz, így a felesleget a HUNGAROFRUCT-on ke­resztül exportra szállítják. Ez a gyümölcsféle — a több éves átlaghoz 'képest — jó minőségű, de a tapasztalaitok szerint a fogyasztók csak a kiválót keresik. Ezért a meg­maradó II. és III. osztályú almát a szesziparnak adják át értékesítésre. Káposztából is több került prizmákba, mint tavaly, ezek közül azonban soknak a bel­sője — talán a múlt évi csa­padékszegény időjárás miatt — megfeketedik, s ezért több vevő is reklamált. Az ilyen káposztafejeket az üzletekben kicserélik. A gyökérfélék sem lesznek tartósak, annak elle­nére, hogy a mostani fagy­pont körüli hőmérséklet miatt nagyobb mértékben hűtenek, mint egy hidegebb télen kellene, a meglévő rej­tett betegségeket mégis job­ban „kihozza” a jelenlegi időjárás. Például az almán — főleg a jonatánon, ha ki­kerül a hűtőházakból — a meleg miatt apró pontok ke­letkeznek, s ezért gyorsabban romlik, s bebarnul a húsa is. A tavaszias tél hatására az egyes cikkek forgalmazási szezonja nem lesz olyan hosszú, mint 1982-ben. A fejes káposztát március vé­géig, a sárgarépát és az al­mát május közepéig képesek ilyen körülmények között tá­rolni, jóllehet a készlet ele­gendő lesz az újig. Vigasztaló, hogy a meleg­nek volt pozitív hatása is: a primőrök, így a paprika, a paradicsom, az uborka és a fejes saláta korábban jelen­tek meg az üzletekben. Mivel azonban kevesen számítottak a termelők közül ilyen eny­he decemberre és januárra, ezért kicsi a kínálat, s a ve­vők drágán juthatnak hozzá. A betárolt zöldség- és gyü­mölcsfélék februári és már­ciusi várható áráról a Zöl­dért igazgatója elmondta, hogy a múlt esztendei szin­ten szeretnék tartani az ár­színvonalat, de éves viszony­latban öt-nyolc százalékos áremelést terveznek. Az ok: többe kerülnek a növényvédő szerek, emelkedik a felvá­sárlási ár is. Homa János A KERMI vizsgálatainak eredménye Korszerűek az új élelmiszerek, nem változott a húskészítmények, romlott egyes tejtermékek minősége lék volt. A kenyér minősége nem változott: 97 százaléka kielégítette a szabványban előírt követelményeket, a vizsgált kenyerek mintegy 20 százaléka, s a péksütemények 16 százaléka azonban súly hi­ányos volt. A ruházati ter­mékek 77 százaléka elégítette ki a minőségi követelménye­ket, s ez jóval kedvezőbb arány mint 1981. második fe­lében volt, mert ilyen minő­sítést akkor mindössze a ter­mékek 69 százaléka kapott. A KERMI a vendéglátó- ipari szolgáltatások ellenőr­zésénél megállapította, hogy a felszolgált ételek, italok nagy részének minősége to­vábbra is kifogásolható, an­nak ellenére, hogy észlelhető volt némi javulás az előző két évhez viszonyítva. Tíz vendéglátóhelyen egészség- ügyi felmérést végeztek, s megállapították, hogy a hi­giéniás helyzet általában nem kielégítő. A hibák, hiá­nyosságok nagy részét gon­datlanság, hanyagság okozta. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet az elmúlt év második (elében 2712 új, hazai termékről adott szakvéleményt, s 536 fővárosi, valamint 222 vidéki üz­letben, raktárban, TÜZÉP-telepen, vendéglátóhelyen ellenőrizte a már forgalomban levő áruk minőségét. Tapasztalataik szerint a korábbinál valamelyest több újszerű, jó minőségű termé­ket állítottak elő az élelmi­szeriparban. Kiemelkedően jónak ítélték a főtt csirke­mellet és combot, a csülök­húsból és szallonnából ké­szült Fesztivál-szalámit, és a Boszorkány kolbászt, a filé­zett pulykamelleit, a natúr és fokhagymás ízesítéssel ké­szült kecskesajtot, a Kedvenc teasüteményt, a dobozban árusított csemege debrecenit és számos más terméket. A vizsgált élelmiszerek 93 százaléka megfelelt a minő­ségi követelményeknek, 21 félét kisebb módosításokkal forgalomba hozhatónak mi­nősítettek, 16-ot pedig alkal­matlannak ítéltek a fogyasz­tásra, ezek többnyire az ér­zékszervi bírálat alapján kaptak kedvezőtlen minősí­tést. A már forgalomban lévő élelmiszerek vizsgálata során a húskészítmények minősé­gében nem tapasztaltak vál­tozást A kolbászfélék, füs­tölt és főtt áruk általában jó, a tartósított töltelékáru, felvágott és vörösáru többsé­ge gyenge minőségben került forgalomba. A tej és tejter­mékek egy részének minősé­gét vizsgálták, s a szab­ványban előírt követelmé­nyeknek közülük 308 — a vizsgált minták 86 százaléka — felelt meg. Ez az arány az előző években 95—96 száza­Régi mesterségek A horti patkoló­kovács Ma már inkább múzeumokban láthatók azok a szerszá­mok és eszközök, amelyekkel ma is dolgozik, 76 éves kora ellenére, Nagy Béla horti kovácsmester. Hatvan évvel ez­előtt állt be kovácstanoncnak Jászapátin, Kiss Miklós mű­helyébe. A szakma alapjait elsajátította, nyakába akasz­totta tarisznyáját, s bebarangolta az országot. Több tucat­nyi helyen inaskodott, hogy megtanulja a mesterség minden fortélyát. Horton ragadt, ahol elvette feleségül az ottani kovács leányát, és az após haláláig közösen patkolták a lovakat, készítették az ekevasakat, sarlókat, kaszákat, kocsik ráfjait. Amikor 1959-ben megalakult a helyi Kossuth Termelő- szövetkezet, beállt tagnak, s szakmájában dolgozott nyug­díjba vonulásáig, 1972-ig. Idős kora ellenére sem szakadt el mesterségétől, ma is szívesen dolgozik műhelyében a helyi gazdáknak. (Fotó: Szabó Sándor) HÉTFŐTŐL Téli vásár a ruházati­és cipőből! tokban A szokásosnál bővebb vá­lasztékot kínálnak a ruhá­zati- és cipőboltok az idei — február 7-től 19-ig tartó — hagyományos engedményes téli vásáron. Az enyhe idő­járásnak köszönhetően ugyan­is az elmúlt hónapokban nem sok meleg holmit .fo­gyasztottunk”, így a legdiva­tosabb szezonális cikkekből is több maradt az áruházak­ban, üzletekben vásár ide­jére, mint a korábbi kemé­nyebb telek után. A keres- delmi vállalatok egy része külön akciókkal is felhívja portékáira a vásárlók fi­gyelmét, s az engedmények mértéke is több helyütt ma­gasabb, mint tavaly volt. A Centrum, amellett, hogy az országban levő 35 áruhá­zában eredeti fogyasztói áron 400 millió forintos árualap­pal kezdi meg a 30—40 szá­zalékos kiárusítást, Buda­pesten a BNV területén hét­főtől megnyitja a Centrum- pavilont. Az 1600 négyzet- méter alapterületű idősza­kos áruház a 25-ös pavilon­ban 35 millió forintos áru­készlettel várja a vevőket a vásár idején, de ha élénk lesz az érdeklődés, egy héttel meghosszabítják a nyitva tartást. A Szivárvány-hálózat vá­sári árukészlete, mintegy 34 millió forint, s itt is minden vásári árut egységesen 40 százalékos kedvezménnyel kínálnak. Különösen széles a választék a sportüzletekben árusított sínadrágokból, sí­ruhákból, síkesztyűkből, me­leg sapkákból, sálakból. A vásár kezdetétől — amíg a készlet tart — a Szivárvány két műszaki áruházában 680 forint helyett 450-ért árusít­ják a Szignál táska-, és 1050 forint helyett 750 forintért VEF hordozható rádiót. A Skála Budapesti Nagy­áruház vásári készlete mint­egy 20 százalékkal több a tavalyinál. Az engedmény mértéke 30—40 százalék. Kü­lönösen a divatos steppelt férfi télikabátok számíthat­nak sikerre, amelyeket 2100 helyett 1260 forintért áru­sítanak. Slágercikknek ígérkez­nek ezenkívül az olcsóbban kapható női télikabátok, női- és gyermek pulóverek, kardi­gánok, steppelt gyermek­dzsekik, valamint a sícipők. A Modi üzlethálózatban ugyancsak egységesen 40 szá­zalékos kedvezménnyel áru­sítják a női finomkonfekciót, a pulóvereket, sapkákat, sá­lakat és a Pécsi Kesztyű­gyár termékeit. A Fővárosi Cipőbolt Vál­lalat 62 üzletében, mintegy 120 ezer pár férfi-, női és gyermek téli lábbeli várja a vásárlókat.

Next

/
Thumbnails
Contents