Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-26 / 48. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. február 26., szombat 3. Egerben, Hatvanban, Felnémeten, Bélapátfalván Vasútkorszerűsítés megyénkben Heves megye vasúthálózatának jelentős része — két déli irányban elágazó vonal (Füzesabony—Debrecen, Kál- Kápolna—Kisújszállás; kivételével — a miskolci vasút- igazgatósághoz tartozik. Megyénk területén 1983-ban igazgatósági szinten több kiemelt beruházási munka kezdetére, illetve befejezésére kerül sor. Még ez év derekán átépítik a Ludas—Nagyút közötti bal oldali vágánypárt nagyobb teherbírású és nagyobb . sebességre alkalmas sínmezőre, a vonalhoz tartozó két állomás átmenő fővágányával együtt. Több évig tartó munkák kezdődnek meg Hatvan személy-pályaudvarán. Az állomás bővítésekor az első hét vágány közé öt szigetperont építenek az utasok le- és felszállásának megkönnyítésére. Állomási biztosító berendezést kap ebben az évben Kál-Kápolna, Felnémet és Bélapátfalva. Állomásfejlesztés keretében tovább folytatódik Eger rendező pályaudvaron a felvételi épület kialakítása. Könyv Marxról, Marxtól Győré Imire nagyobb lélegzetű Kari Marx poémáját jelentette meg a Zrínyi Katonai Kiadó, tisztelegve ezzel a dialektikus és történelmi materializmus megalapítójának emléke előtt. Győré poémája — amely a kiadó felkérésére született — a gigantikus marxi életmű olyan költői summázata, mely líránkban teljességgel egyedülállónak nevezhető. A nagy igényű költői művet Hincz Gyula illusztrálta. * A kiadó Marx munkáiból egy, katonai témákkal foglalkozó válogatást is közreadott. A cikkek, tanulmányok egy része-az 1848—49- es szabadságharcokat és forradalmakat, valamint a Párizsi Kommün katonai, hadseregi kérdéseit tárgyalja. , (MTI) Az apró cikkek is fontosak Beszélgetés Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettessel Hosszú időszakon át megszoktuk, hogy életszínvonalunk állandóan emelkedett, s egyre több pénzt fordíthattunk áruvásárlásra. Ez a helyzet most köztudottan megváltozott: a háztartások is fokozott takarékosságra kényszerülnek. A szorosabbra fogott családi gazdálkodás bizonyára módosítja az egyes árucsoportok iránti keresletet is. Hogyan tud á változó viszonyokhoz alkalmazkodni az árukínálat? Erről beszélgetett a Népújság megbízásából Gál Zsuzsa Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettessel. — Manapság a korábbinál is fontosabbnak látszik, hogy az alapvető fogyasztási cikkeket minden időben és az ország minden településén megvásárolhassuk. Eleget tud-e tenni ennek az igénynek a kereskedelem 1983- ban? — Azok a szerződések, amelyeket a kereskedelmi vállalatok a különféle termelőkkel eddig megkötöttek, összességében megfelelő áruellátást ígérnek az alapvető fogyasztási cikkekből — válaszolja a miniszterhelyettes. — Hadd tegyem rögtön hozzá, hogy alapvető fogyasztási cikkeken ma már távolról sem csak olyan árukat értünk, mint a tej vagy a kenyér; beletartozik ebbe a fogalomba számos iparcikk is, például a rádió vagy a fekete-fehér televízió. Ezekből a termékekből továbbra is stabil kínálatot igyekszünk nyújtani. — A nehezedő életkörülmények bizonyára módosítják a vásárlói kereslet szerkezetét. Milyen változásokkal számolnak? — A kiskereskedelmi forgalom az idén folyó árakon számolva mintegy 6 százalékkal növekszik, ám tekintettel az árszínvonal növekedésére, ez változatlan áron körülbelül egy százalékos csökkenést jelent. Ezek a tendenciák természetesen nem egyformán jellemzőek a különböző árucsoportokra. Azzal számolunk, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyobb lesz a kereslet, ugyanakkor a nehezebb életkörülmények miatt csökken a ruházati termékek forgalma és a vendéglátás szolgáltatásait is csak szerényeb mértében veszik igénybe. A takarékosabb fogyasztást szolgálja az a törekvésünk is, hogy a viszonylag olcsóbb élelmiszerekből, iparcikkekből elegendő legyen az üzletekben. . — Egyes termékekből tartósan hiányos, nem kielégítő a kereskedelem kínálata. Melyek lesznek az áruellátás gyenge pontjai a közeljövőben? — Sajnos vannak és lesznek is ilyen gyenge pontok — mondja a miniszterhelyettes. — Bár igen nagy súlyt helyezünk arra, hogy a magánerőből építkezők minden szükséges anyaghoz hozzájussanak, az ipar nem tud elegendőt szállítani például tetőcserépből, ajtóból, ablakból, kisméretű téglából. Cementből a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása érdekében, szezonális árakat alkalmazunk. A vasáruk közül továbbra sem lehet máradéktalanul kielégíteni az igényeket mosogatóból, radiátorból, víz- és gázvezetéki acélcsőből, rozsdamentes evőeszközökből, egyes mező- gazdasági szerszámokból, barkács kisgépekből. A tartós fogyasztási cikkek 'közül az ipar ajánlata a kívánatosnál kevesebb hűtőszekrényből, mélyhűtő ládából, 50 literesnél nagyobb bojlerből, Siesta gázkészülékből, hogy csak a lényegesebb terméket említsem. — És mi a helyzet a kevésbé fontos úgynevezett apró cikkekkel, amelyek hiánya gyakran okoz bosz- szúságot? — Én ezeket az apró cikkeket sem tartom kevésbé fontosaknak, hiszen éppen egy szeg vagy egy csavar hiánya tehet használhatat- lané értékesebb berendezéseket. A kertbarátok is joggal kifogásolják, hogy mondjuk egy drága fűnyíró géphez könnyebb hozzájutni, mint egy közönséges kapához. Ezeknek az anomáliáknak az az oka, hogy a nagyiipar nem kellően érdekelt az apró cikkek, az alkatrészek előállításában. Ezen mi úgy igyekszünk segíteni, hogy még aktívabb szerepet vállalunk a termelés szervezésében, A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek mind gyakrabban keresik meg a kisebb termelőket, amelyek a nagyiparnál rugalmasabbak és inkább hajlandók apróbb cikkeket gyártani. Ezt a célt szolgálják a „Vevők vagyunk” elnevezésű kiállítások is, amelyeken a hiányzó árukat mutatják be a kereskedelmi vállalatok a lehetséges termelőknek — sikerrel. A kiállítások hatására jelentős többlet árualaphoz jut a kereskedelem. — Nem sok jót mondhatunk pillanatnyilag a vásárlási körülményekről. Várható-e valamilyen biztató intézkedés ezen a téren? — A vásárlók úgy gondolkodnak, hogy ha már kevés a pénzük, ha már emelkednek az árak, akkor legalább a kiszolgálás legyen udvariasabb, a vásárlás legyen kényelmesebb. Ez jogos igény. Ugyanakkor azonban a kereskedelmi vállalatok beruházási lehetőségei is szűkösek, új áruházak1, üzletközpontok, boltok építésére alig van erejük. Mégis, a zsúfoltság valamelyes enyhülésére számíthatunk, hiszen az üzlethálózat ha kis mértékben is. de bűvül, és ezzel egy- időben az áruforgalom némileg csökken. Ahol az eladóknak kevesebb a dolguk, ott különösen elvárható, hogy figyelmesebben, készségesebben segítsék a vásárlót. — Mivel egyre sűrűbben halljuk és olvassuk, hogy takarékoskodni kell az importtal, attól tartunk, hogy a fogyasztási cikkekből is kevesebbet hoznak be, és ezzel szürkül a választék. Indokolt ez az aggodalom? — Mi azon vagyunk, hogy a lakosság áruellátásában az idén is kellő mértékű legyen az import. A rubelelszámolású termékekből az államközi megállapodások a tavalyinál valamivel kisebb behozatalt tesznek csak lehetővé. Ezt azonban részben ellensúlyozza, hogy a belkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az úgynevezett választékicsere és a határmenti árucsere keretében előre láthatóan 6—8 százalékkal több termékhez tudnak hozzájutni. Tőkés viszonylatban importlehetősé- gednk lényegében megegyeznek a rhúít évivel. A magasabb igényeket kielégítő fogyasztási cikkeket szőkébb körben szerezzük be és magasabb áron hozzuk forgalomba. Ugyanakkor fokozottan támogatjuk az ipar tőkés kooperációs megállapodásait, bővítjük a nem rubel viszonylaté áruházi cserét, a határmenti cserét és az egyéb, úgynevezett nulla szaldós formákat. Vagyis a normál exportforgalomban nem értékesíthető áruk ellenében a hazad ellátást javító fogyasztási cikkekhez igyekszünk jutni. — A múlt év végén a kereskedelem illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy tüzelőanyagokból nem állnak rendelkezésre megfelelő készle- •tek. Milyenek a tél végi kilátások? — A decemberi, januári enyhe időjárás következtében1 eddig a vártnál kevesebb tüzelőre volt szükség. Közben a szénbányászok rendkívüli műszakokkal, nagy erőfeszítésekkel fokozták a termelést, így a lakosság ellátásában december óta nincs különösebb fennakadás. Remélhető, hogy ez a fűtési szezon baj nélkül befejeződik; de le kell vonni a tanulságokat, hiszen a következő tél már átlágos, vagy kifejezetten kemény, zord is lehet. — Az áruellátás kritikus pontjairól tettünk fel kérdéseket. összességében milyennek ítéli a lakosság idei vásárlási lehetőségeit? A népgazdasági terv a vásárlóerő szabályozásával és más eszközökkel megfelelő feltételeket teremt a fogyasztói piac stabilitásának megőrzéséhez. A kereskedelem beszerzési összességében elegendőnek ígérkezik, így — ha egyes termékek nem is kerülnek kellő mennyiségben, vagy választékban forgalomba — az áruellátás az idén általában kielégítő, élelmiszerekből az átlagosnál jobb, választékosabb lesz — mondta befejezésül Lauthán Ferenc belkereskedelmi mi. niszterihelyettes. A termelők és a feldolgozók kapcsolata __ T öbb érdekeltséget és rugalmasabb szerződéseket Heves megyében az utóbbi években a mezőgazdasági termelés szerkezetében alapvető változás nem történt. Az egységnyi területre jutó hozamok viszont jelentősen növekedtek! A nagyüzemi termelés a hetvenes évek második felében 16,3 százalékkal növekedett, így a tervcélkitűzések összességükben teljesültek. Ezzel párhuzamosan az élelmiszeripari termelés évenként 6—1 százalékkal növekedett, amely számottevő fejlesztések eredményeként valósultak meg. Belső ellátásra és exportra Megyénkben ’ a mezőgazdasági üzemek a természeti adottságoknak megfelelően, a termékek széles skáláját állítják elő. Különösen jelentős a zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és gabonatermelés, valamint az állati termékek feldolgozása. Mindezek nagyobb részét a megyében működő állami és szövetkezeti vállalatoknak értékesítik. A termelők, a felvásárlók és feldolgozók kapcsolatai alapvetően termékértékesítési szerződéses rendszeren alapulnak.- Bár az elmúlt években javult az összhang közöttük, a jövőt illetően mégis több érdekeltségi elemmel kell kiegészítenünk a szerződéses kapcsolatokat. Különösen a, minőségi követelmények és az áruátadás- átvétel fegyelmének javításával. A felvásárolt és feldolgozott áruk elsősorban a megye ellátását szolgálják, néhány cikkből, főleg zöldségből, borból, vágóállatból és húsipari termékekből viszont jelentős mennyiség kerül országos ellátásra, illetve exportra is! Az utóbbi időben főleg az ösztönző közgazda- sági szabályozórendszer hatására, a háztáji és kisegítő gazdaságokban előállított mezőgazdasági termékek meny- nyisége jelentősen növekedett. . Ezek felvásárlása a nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek irányításával szervezetté • vált. Az élelmiszeripari vállalatok nyersanyagigényét főleg cukorrépából, paradicsomból, burgonyából, vágósertésből, a megye gazdaságai csak részben tudják biztosítani, így a többi mennyiséget más me-, gyekből vásárolják fel. A szerződött áruk átvétele viszont nem mindig zökkenő- mentes. Ez főleg a kellően össze nem hangolt adásvételből, illetve kedvező időjárás esetén a „lökésszerűen” jelentkező nagyobb áru- mennyiségből és az elmúlt évben exportértékesítési gondokból is adódott. A termeléshez igazodó felvásárlást A legtöbb nehézség a zöldség-gyümölcs felvásárlással van. A Heves megyei Zöldért Vállalat, valamint a Hatvani Konzervgyár általában közepes termésátlaggal számolva köti meg a szerződést adott árumennyiségre. Ha az időjárás kedvez, akkor nagyok a hozamok és késleltetik az áruk átvételét, fokozzák a minőségi követelményeket. Önköltség alá csökkentik a felvásárlási árakat, így a termelők gyakran nem találják meg számításaikat. Az elmúlt három évben legalábbis ez volt a jellemző a megyében, amely nagyban befolyásolta a zöldségtermelési kedvet! Amikor az időjárás kedvezőtlenebb én kevesebb zöldségféle terem, akkor a felvásárlási áraknál jobban emelkedik a fogyasztói ár! Ezért a termelők a szerződött áruk egy részét máshol értékesítik. Lazul a szerződéses fegyelem, amely annak is tulajdonítható, hogy a felvásárló vállalatok még nem tudták megteremteni a rugalmas, a termeléshez igazodó átvétel feltételeit! Persze vannak kedvező tapasztalatok is. Az elmúlt években jó együttműködési kapcsolat alakult ki az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát és a szőlő- termelő gazdaságok között. A közös telepítések megvalósításával, illetve az Egri Szőlő- és Borgazdasági Rendszer irányításával jelentősen növekedtek a hozamok. A Hatvant Konzervgyár a paradicsomot és a zöldborsót termelő partnerga zdasá gok _ nak növényvédelmi költségeihez járul hozzá, amely a biztonságosabb termelést segíti elő. A Heves megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalat a kistermelőket támogatja. Elismerésre méltó az a kezdeményezésük, hogy a gyöngyösi vágóhíd fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján a termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal társulva, közösen kívánják megoldani. Az Egri Dohánygyár a hevesi dohány termelésének fellendítésére a káli Károlyi Mihály Termelőszövetkezettel kötött gazdasági együttműködést. Újabb fejlesztések Élelmiszeripari vállalataink az V. ötéves tervidőszakban egymilliárd 205 mil_ lió forintos fejlesztést valósítottak meg Ezek főleg az export növelését és a jobb belföldi ellátást segítették elő. Megvalósult az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát egri szőlőátvevő telepe és vörösbor-feldolgozó üzemcsarnoka. Folytatódott a Mátravidéki Cukorgyárak rekonstrukciója, amelynek során növelték a cukarfeldolgcxzás teljesítményét. A Hatvani Konzervgyárban az export fokozására új paradicsomfeldolgozó rendszert építettek. Elkészült a Heves megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalat gyöngyösi 20 ezer tonnás vasbeton tárolója, felújították az egri és a gyöngyösi kenyérgyárat. Bővítették a raktárakat és szociális létesítményt avattak az Egri Dohánygyárban. A Zöldért Vállalatnál pedig elkészült a háromezer tonnás, korszerű burgonyatároló. A nyolcvanas évek első felében, a VI. ötéves tervidőszakban a munka minőségével kapcsolatos követelmények lényegesen növekednek. A jobb beltartalmú, igényesebben csomagolt áru előállításához és a szélesebb termékkínálathoz igazítják a termelést. A középtávú terv az élelmiszerexport további fokozásával számol! Ez indokolttá tesz újabb feji lesztéseket, melyekre a vállalati önállóság, a szigorúbb közgazdasági környezetben is lehetőséget nyújt. Mindezeket figyelembe véve 1985-ig megyénk élelmiszeripari üzemei csaknem egymilliárdos fejlesztést valósítanak meg. Tovább folytatódik a Mát. ra vidéki Cukorgyárak rekonstrukciója, az állatforgalmi és húsipari vállalat berendezéseinek felújítása. A borkamibdnáitnál az egri Ár- nyékszala utcában új kékszőlő feldolgozót, tárolót és palackozót építenek. Felújítják a selypi malmot és a gyöngyösi tejüzemet, bővítik a sütőipari vállalat egri és hatvani süteményes üzemét, valamint a detki termelőszövetkezettel közösen Halmaj- ugrán új édesipari egységet hoznak létre. Ezek eredményesen szolgálják majd a népgazdasági célok megvalósítását és hozzájárulnak a termelés; a felvásárlás és a feldolgozás összhangjának további javításához. Mentusz Károly
