Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
4. iL^Ji NÉPÚJSÁG, 1983. február 23., szerda Zászlóbontás, gondokkal Az idén ünnepli fennállásának százesztendős évfordulóját az egri 212. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, amelynek egyik jogelődje, a hajdani ipartanoda, 1883. szeptember 17-én, este hét órakor nyitotta kapuit. A jubileumra régóta készülnek nemcsak a nevelők, hanem a diákok is. Sorozatunkban e számukra jelentős évszázad főbb fordulóit idézzük, szólva természetesen a jelen örömeiről és gondjairól, valamint a jövő terveiről is. Rangos örökség Ebben az oktatási intézményben megbecsülik a múlt értékes hagyatékát, s nem feledkeznek meg azokról, akik valaha igen sokat tettek a felnövekvő nemzedékekért. Az épületben nemcsak szerény márványtábla emlékeztet arra a Joó János Mátyásra, Pyrker érsek 1828- ban indult rajziskolájának mesterére, hanem az egyik KISZ-alapszervezet is felvette nevét Nem véletlenül, hiszen ez a sokoldalúan képzett szegedi ember — mint maga írja — járatos volt „az építés és földmérés és egyéb tudományokban kiváltképpen pedig az asztalos mesterségben”, azaz sok mindenhez értett. Ráadásul az elhivatottság érzése sem hiányzott belőle, ugyanis felháborította a kezdeti érdektelenség, olyannyira, hogy az inasokat önző módra otthon tartó „gazdák” megbüntetését követeli. Lett is ellensége elég, s vele hadilábon állók meg is kísérelték befeketítését — többek között az egyik 1843- as városi tanácsülésen, hangoztatva, hogy „vezérlete alatt az ifjak kellő ismeretre hanyagul, sőt nem is ok- tattatnak.” Mindez nem zavarta a következetes egyéniséget, végül mégis Pestre pályázott, mert kudarcok sora érte: szabadelvű gondolkodása és világszemlélete kirítt a klerikális környezetből. Mesz- szire ment, de jóval később visszajött, hogy ott töltse alkonyéveit, ahol kezdőként bontogatta szárnyait, ahol mégis akadhattak olyan tanítványai, akiknek tekintetéből erőt meríthetett. Rájuk gondolhatott, amikor végrendeletében kétezer forintot juttatott a szakképzés támogatására. Ez a Széchenyivel is kapcsolatban álló, a hírlapírónak sem utolsó, nemesveretű egyéniség megérdemli, hogy ne feledjék el ügybuzgalmát. .. Természetesen azokét sem, akik — igaz jóval később — hasonló hapgoltságukat igazolták. A lassan izmosodó kapitalizmus új feltételeket teremtett, s hozzáértő munkáskezeket igényelt. Ezért született meg a'•Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1882: augusztus 16-án kiadott rendelete az alsófokú iparostanonciskolák felállításáról. Bár ez csak 1884-ben emelkedett törvényerőre, az érseki székhelyen már 1883- ban megindult a szervezés. Akkor is, ha menetközben a korra nagyon is jellemző nehézségek sorával kellett megbirkózni. A városi közgyűlés által kiküldött bizottság lelkesen tevékenykedett, s jelentését el is fogadták. Igaz, az anyagi fedezettel baj adódott. A költségek egy részének fedezésére például a luxus- kutyák megadóztatását tervezték, ám végül is államsegélyt kértek. Jágocsy Péterffy József, miniszteri biztos azonban lehűtötte a kedélyeket, s meglehetősen szerény summát ígért, jelezvén, hogy erre a célra csupán húszezer forintot biztosíthat országszerte a kormány. Ugyanebben az időben százezerért vásároltak — közpénzért — egy versenylovat. Ügy hisz- szük ez az adalék önmagáért beszél... A felügyelő bizottság mindenesetre megalakul, s Derszib Rudolf személyében ki is nevezi az első igazgatót. Ezt követően az Eger című hetilap már a részleteket közli, utalva a rajt időpontjára is. JOÓ JÁNOS M.Yn,\s ISO?-IS? 4 A HALASu rm; «• c Az emléktábla az utókor tiszteletét jelzi (Fotó: Szabó Sándor) Közel a valósághoz Az előbb már említett estén — a belvárosi iskolában — ünnepélyes keretek között zajlik le a rajt. Ott szoronganak öt osztályba sorolva, háromszázötvenketten — az újtól, a szokatlantól kissé riadozó sovány, rosz- szul táplált, agyonnyúzott tizenévesek, akik megjárták már a nélkülözési, a kiszolgáltatottság kálváriáját. Bizonyára nem örvendezhettek, mivel vasárnaponként és hétköznap este újabb terhek vártak rájuk. Azokra a fiúkra, akik kora reggeltől — késő estig dolgoztak a műhelyekben, azokra, akik csak tiltó és parancsszavakat ismertek. Mégis belőlük formálódtak a holnapok felkészült mesterei, mivel az akkori tantestület tagjainak legalább egy részében ugyanaz a tiszteletre méltó indulat, az a tettvágy munkált, amely a Tisza-partról érkezett egykori szakemberben, akinek hagyatékát nemcsak nagyra tartották, hanem képességeikhez mérten tovább is fejlesztették. Pécsi István Tudományos könyvexport Tizenöt nyelven: arabul, kínaiul görögül is Minden korábbit túlszárnyalva növekszik az idén az Akadémiai Kiadó és Akadémiai Nyomda könyvexportja. A nyugati országokból érkezett megrendelések 20— 30 százalékkal haladják túl az elmúlt évit: száznál több, a tudományos élet szinte minden ágazatát érintő kiadvány készítését vállalták. Miközben a világon általában egyre kevesebben rendelnek folyóiratokat, az Akadémiai Kiadó külföldi előfizetőinek tábora 4 százalékkal növekedett. Félszáznál több folyóirat közül válogathatnak. A legrégibb magyar kiadó, az Akadémiai Kiadó és nyomdája együttműködésének köszönhető, hogy az UNESCO jegyzése szerint az anyanyelvtől eltérő, idegen nyelvű könyvkiadásban hazánkat az élenjáró országok közé számítják. A készülő idegen nyelvű kiadványok közül kiemelkedő vállalkozás az európai nyelvek öszehasomlítható irodalomtörténetének sorozata, mindig azon a nyelven, amelyen a tárgyalt témakört példázó leggazdagabb irodalmat alkották. Most a szimbolizmust bemutató kötet következik. Egy másik munkájukkal úttörő szerepet vállaltak: angol nyelvű sorozatot indítottak, amely. lyel bemutatják a föld valamennyi országának agrárkultúráját. A legutóbbi kiadás Thaiföldnek jutott. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő könyvek 40 százaléka külföldön talál olvasóra. Tizenöt nyelven készítenek könyveket, köztük arabul, kínaiul, görögül is. Mindez nemcsak azt jelzi, hogy a magyar tudósok publikációi keresettek, hanem azt is, hogy rendelkezésre áll a könyvek elkészítéséhez szükséges kivételes tudású nyomdai szakapparátus. E munkák közé tartozik például a perzsa írástörténetről szóló, 101 dokumentumot bemutató mű is. A közelmúltban — megrendelésre — az Akadémiai Kiadó jelentette meg a legújabb svéd—izlandi szótárt. A világ sok országában többféle szakágban csak a Magyarországon kiadott ötnyelvű szótárak használatát fogadják el. Az éppen most készülő ötnyelvű szakszótárukban Európa fáit és cserjéit sorakoztatják fel. A hazai olvasók az Akadémiai Kiadónak és nyomdájának termékeit aszerint is ismerhetik, hogy azokat — hazánk egyedülállóan — garanciajeggyel árusítják. A tartalmi, minőségi, vagy kül- alaki hibák miatti kárpótlást a kiadó korlátlan időre vállalja. (MTI) Vedat Seyhel: A hivatal útvesztői (11/2.) — Hosszú történet — jegyezte meg az egyik tisztviselő. — Hallgassa csak, mit mondok, imába fogja foglalni a nevemet. Most a gedzsekonduban laknak ? — Igen, apám, én és a két fiam. Ezenkívül még lakást is bérelünk. i— Intézzék úgy, hogy a háztulajdonos megharagudjon magukra és kidobja a holmijaikat az utcára. — Azt nem nagyon kell megharagítani. Ebben a hónapban nem fizettünk lakbért. — Csodálatos! A városi önkormányzatnak az a szándéka, hogy lakást adjon a nélkülöző polgároknak. Fel* Gedzsekondu (török): kalyiba. Ilyen kalyibákban laknak Törökországban a legelesettebb emberek. tétlenül szükséges jegyzőkönyvezni, hogy önöket az utcára tették, mellékeljék hozzá az igazolást nehéz anyagi helyzetükről, és adják be a kérvényt a városi építési osztály panaszirodájába. Vegye úgy, hogy máris sínen van a dolog. Örömtől repesve jöttem el a rendőrségről. Lám, milyen szívélyes, érző szívű emberek! A hónap elején a tulajdonos kirakott az utcára. A hivatalnok, akihez bevittem a kérvényt, szintén kellemes modorú, * jólelkű ember volt. Forgatta a papírjaimat és így szólt: — Nem jó úton járt eddig. Hogy állami lakást kapjon, ahhoz az kell... — Mi? — Hogy hazatelepülő legyen. .. — Hát azt meg hogyan kell csinálni? — El tudna utazni a családjával külföldre? — Mondjuk. — No akkor meg is van a dolog fele. Kérjen menedékjogot abban az országban, ahová utazik, vegye fel az ottani állampolgárságot. Maradjon ott néhány hónapig, aztán a követségen kérjen hazatelepülési engedélyt. A haza települőknek a kormány munkát és lakást biztosít. Látja, milyen egyszerű? Allah adjon hosszú életet ennek az embernek! Most már csak hagyják, hogy ösz- szegyűjtsem a pénzt az utazásra, kapjak nyolc turistaútlevelet, aztán pedig menedékjogot az idegen országban. Hazatelepülőként térek vissza és rögtön beköltözhetek az ríj lakásba! (Zahemszky László fordítása) Esztergályos, marós, szűcs? Mi lesz belőled emberke? Még két hétig lehet töprengeni, fontolgatni, de aztán nincs mese, március 10-ig ki kell tölteni a továbbtanulási jelentkezési lapokat. S ez egyben azt jelenti, hogy nemcsak iskolát, de nyolcvan százalékban életpályát is választ megyénkben mintegy 4500 nyolcadikos és 1500 negyedikes gimnazista, illetve szakközepes diák. A végleges elhatározás bizony 18 éves korban sem könnyű, még nehezebb 14 évesek számára. Már csak azért is, mert a vágyaknak, elképzeléseknek a tehetségen kívül határt szab a népgazdaság igénye is. Nem árt hát megfogadni a tanácsot, érdemes mindjárt a szeretett szakma „rokonai” közt is tájékozódni. A megyei pályaválasztási intézet tavalyi felméréseinek eredményei minden bizonnyal segítik a döntéseket. Nos, jó tudni, hogy Hevesben a gimnáziumok iránt csökkenőben az érdeklődés. Így a megye hét intézményébe jelentkezőknek valószínűleg nem lesz gondjuk a felvételivel. Annál inkább azoknak, akik a legnépszerűbb szakközépiskolai szakok közül szeretnének választani. A hatvani és az egri egészségügyi képzéssel foglalkozó iskolákban 185 százalékos, illetve 150 százalékos a jelentkezés. Szintén túl sokan készülnek erdésznek, kereskedőnek és vendéglátósnak. .. Az innen várhatóan kimaradóknak lehet figyelmébe ajánlani, hogy szőkébb pátriánkban az egész országban oktatott 128 közül összesen 60 szakmát tanulhatnak. A mezőgazdasági pályák iránt például indokolatlanul alacsony az érdeklődők száma. És várják a diákokat esztergályosnak, köszörűsnek, marósnak, üvegcsiszolónak, szűcsnek, cipőfelsőrész- és női, férfiruha-készítőnek is (Megyénkben egyébként jelentkezési lapjaikkal 12 szak- középiskolát és négy ipari, három mezőgazdasági és két kereskedelmi vendéglátóipari szakmunkás- képző iskolát kereshetnek meg a diákok az egészség- ügyi szakiskolán és a gép- és gyorsíró iskolán kívül.) Ha véletlenül nem lenne sikeres az első, a 14 éves korban megtett döntés a jövendőbeli hivatásról, van lehetőség négy év múlva a pályamódosításra is. Idén először megyénkben külön kiadvány segíti a 18 esztendős fiatalokat, mit tehetnek, ha nem vették fel őket egyetemre, főiskolára, vagy eddig választott szakmájukban csalódtak. Hevesben, csak érettségivel tanulható mesterség, 15-féle van. De érdemes utánanézni a különböző felnőttoktatási formáknak; a technikusminősítő vizsgának, a vállalati, Intézményi úgynevezett céltanfolyamoknak, hogy az állami nyelvvizsgáról, a munka melletti egészség- ügyi képzésről, avagy a TIT-tanfolyamokról már ne is beszéljünk. Tehát még két hét... (németi) Gyöngyösi „városvédők“... így nézett ki a kastély az 1900-as évek elején... Az oszlopok egyike a lánccal helyreállítás előtt (Fotó: Szabó Sándor) Jövőre — 1984-ben — ünnepli Gyöngyös megalakulásának 650. évfordulóját. A Mátra fővárosa méltóképpen akarja köszönteni a jubileumot. Megszépül, csinoso- dik a város. A helybéliek szívügyüknek tekintik a műemlékek helyreállítását is. Az egykori Qrczy-kastély előtt levő 26 oszlopot eredeti állapotához hasonlóan egy-egy kőműves kisiparos vállalta el, hogy helyreállítja. A MÁV Váltó- és Kitérőgyára a vasrácsot gyártja majd le. Ezt mind társadalmi munkában készítik el a gyöngyösi „városvédők” ...
