Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

NÉPÚJSÁG, 1983, február 23., szerda 5. A MEZŐGÉP HEVESI GYÁRÁBAN Átmeneti jó év Épp egy esztendeje annak, hogy új szakasz kezdődött a gyár­egység ifjúságmozgalmi életében. Az akkori egyetlen alap­szervezet nagy létszáma tette lehetővé, hogy kettéváljon, s helyi KISZ-bizottság alakuljon. Most a 365 napról adhattak számot. Bevallottan átmeneti év­nek számított az elmúlt, el­sősorban az új szervezeti keret okozott gondokat. A gyakori 12 órázások, a műszakbeosztások nehezí­tették a közösségi munkát. De az is megtörtént — miként számos más munka­helyen is —, hogy a műve­zetők nem nézték jó szem­mel az ifjúsági szövetségbeli elfoglaltságokra hivatkozást. Az sem vált a folyamatos munka javára, hogy a KISZ- szervezetekben - megválasz­tott 11 tisztségviselőből négy évközben kicserélődött. KAPCSOLATOK. A párt szervezettel való együttmű­ködés tudatosabbá vált: rendszeresen adnak megbí­zatásokat, feladatokat a KISZ-es fiataloknak, az if­júsági szövetség képviselője meghívottja a párt vezetőségi üléseinek, és ezeken — a személyi kérdések kivételé­vel — lehetősége van véle­ménynyilvánításra, s így a döntések kialakításéban tör­ténő részvételre. Rendezvé­nyek sorozata bizonyítja a felettes KISZ-szervek mun­kájába való bekapcsolódást. GAZDASÁGI munka. Kétségtelen, a gyáregység ifjú dolgozói helytálltak eb­ben. Komoly szerepük van az elért eredményekben, s abban, hogy megpályázhat­ták a vállalat Kiváló gyár­egysége címet. Bizonyítéka ennek a fáradtolaj-gyűjtési és -értékesítési akció, a hasz­nosítható hulladékanyagok ésszerű felhasználása. Min­den műhelyben van munka- védelmi őrhálózat, amelyek­ben fiatalok is tevékenyen részt vesznek- Előrelépés tör­tént az újítómozgalomban: a technológia javítására öt javaslatot nyújtottak be if­jú dolgozók. Egy KISZ-ta- got elismerésre terjesztettek fel, az ő elgondolásának hasznos eredménye megha­ladja a 750 ezer forintot. Kiváló ifjúsági brigád cí­mek, kommunista műszakok jelzik még a gazdasági épí­tőmunka sikereit. ÉRDEKKÉPVISELET. En­nek fórumait a politikái és társadalmi szervezetek ren­dezvényei — termelési ta­nácskozások, brigádértekez­letek, munkásgyűlések, mű- h elyértekezletek — biztosít­ják Az ifjúsági szövetség képviselői is részt vesznek a döntéselőkészítő és -hozó vezetői megbeszéléseken, s ott egyenrangú partnerek is. Nem lehet ezt elmondani az üzemi demokrácia alsóbb szintjeini, például az egyé­nek anyagi és erkölcsi elis­merésénél. POLITIKAI MUNKA. Az alapszervezetek elsősorban a népgazdasági elvárásokból a fiatalokra eső feladatokra, a lelkiismeretes munkavég­zésre mozgósítottak. Továb­bi jelei ennek a kiemelke­dő történelmi eseményekről történt megemlékezések, valamint a forradalmi ifjú­sági napok rendezvénysoro­zata. Az ifjúsági vitakör is jól működik, az elmúlt moz­galmi évben öt foglalkozást tartottak; melyek közül ki­emelkedett a gyáregység igazgatójának tájékoztatója a feladatokról, az eredmé­nyekről és a fiatalok szere­péről. A politikai képzésben azonban még van bőven tennivaló, e téren ugyanis nem sikerült elkezdem az érdemi munkát. Megnyugta­tó viszont, hogy egyre töb­ben vesznek részt az állami oktatásban, a szakmai tan­folyamokon, általános mű­veltségük és politikai isme­reteik gyarapításában. SZABAD IDŐS TEVÉ­KENYSÉG. Szép eredménye­ket mondhatnak el: közös színházlátogatások, ifjúsági estek, játékos vetélkedők, és a vállalathoz tartozó szol­noki fiatalokkal együtt rende­zett nagyszabású találkozó sorolhatók ebbe a körbe. A sportolásban különösen jó az együttműködés a helyi szakszervezeti szervvel, a gyáregység fiataljai számos sportrendezvényben vettek részt, és értek el jó helye­zéseket. összességében egy jó át­meneti évet könyvelhetnek el maguknak a Szolnok me­gyei MEZŐGÉP Vállalat hevesi gyáregységének KISZ-es fiataljai. Az elmúlt egy évben végzett munká­juk másutt is tanulságos le­het. .. Sz. Z. WALES BÁRDJAI, AVAGY: Mitől szabad a hatvani diákszombat ? Ambruzs Sándor, a Dam­janich Szakmunkásképző In­tézet igazgatója: Mi már harmadik éve heti öt nap­ban tanítunk. Hogy igyekez­tünk volna a szabat szomba­tokra különböző programot szervezni diákjainknak? Nem! Maradjanak apjuk, anyjuk, testvéreik körében. A mi iskolánk profilja kü­lönben is mást parancsol. Megeresztjük tehát a gyep­lőt, mert hiszen a szakmák úgy is rabul ejtenek min­den fiatalt. Vagy otthon bütykölnek, vagy elszegőd­nek valahová ... Farkas Kálmánné, a „Bajza” igaz­gatónője: legfeljebb aján­latot adunk a gyerekeknek, és mindenik úgy él vele, ahogyan akar. Az országjáró diákkör szombati útjai min­denesetre keresettek. Meg aztán kulturális, valamint sportprogramjainkat is a hétvégekre tömörítjük ... Céhmester Margit, a Vasút- forgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese: Próbál­koztunk a szombatokkal, de vállalkozásaink iránt nem igen tanúsítanak érdeklődést a fiúk, lányok. Talán a színház! Moliére Úrhatnám polgárára tudtunk például utazócsoportot verbuválni... Teljesebb embert Dányi Csaba Galgahévíz- ről jár a Damjanichba. Vas­úti járműszerelőnek készül a nyurga fiatalember. Hogy mit jelentenek neki a szabad szombatok? — Többet törődhetek ma­gammal, a bennem szunnya­dó képességek kibontásával. Mert jó, hogy pár hónap múlva kezemben lesz a szak­munkásbizonyítvány. de én ennél többet, másabbat aka­rok. Szakközépiskolai érett­ségit, hogy utána a vasútnál bárhol kereseti lehetőséget találjak, no meg teljesebb ember legyek. Olvasni szere­tek ilyenkor leginkább. Jó, pihentető alvás, majd a ház körüli munkák után mostanában például Arany János élettörténete és ver­seinek gyűjteménye van a kezem ügyében. Különösen balladái ragadnak meg. A Hídavatás, A walesi bárdok. Egyébként nem hiszek ab­Dányi Csaba ban, hogy a szombati, min­denáron való programszerve­zések különösebben vonza- nák a fiatalságot. Azért sza­bad a szombat, hogy valóban a miénk legyen! Öt napig eleget látjuk a tanárokat, szakoktatókat. Talán, ha va­lamely külső szerv próbál­kozna a szabad idő hasznosí­tásával. Magam például szí­vesen utaznék be hébe-hóba valami olyan hatvani irodal­mi eseményre, ami fölráz, ami többletet hagy bennem. Igen, így talán lenne értel­me a dolognak. Kodály közelében Balog Judit a Bajza Gim­názium negyedikes diákja. Biológia—kémia szakos ta­nárnak készül. És ahogy mondja, ő szívből örül a sza­bad szombatoknak. Mert így egy napot minden héten majdani szaktárgyainak szentelhet. — Igaz, öt napig kemé­nyebben kell dolgoznunk, hi­szen a tananyag maradt a régi. De mégiscsak nőtt az olyan idő, amivel szüksé­günk, kedvünk szerint gaz­dálkodhatunk. Hogy aztán ki mit csinál? Az Ady End­re Könyvtár egyetemi elő­készítője például a tovább­tanulókat érdekli. Kár, hogy csak humán tárgyakat ölel fel a vállalkozás. Gondolhat­nának a természettudomá­nyok iránt vonzódó fiatalok­ra is. Továbbá ott a könnyű, önfeledt szórakozás, mond­juk a diszkó. Jó kikapcsoló­dást nyújt, bár magam nem kedvelem. Szívesebben olva­sok, vagy filmet nézek, hogy a muzsikát ne is említsem. Végighallgattam a Bartók, majd a Kodály szemináriu­mot, és sokat gazdagodtam. Okosan rakták ezeket az elő­adásokat szombatra. Úgy hi­szem, ilyesmiből kellene töb­bet szervezni a hétvégekre. Persze csak módjával. Hi-*, szén, tudtommal, az a dol­gok lényege és célja, hogy többet legyen együtt a csa­lád ... Balog Judit Állandó drukk Babiák Zsolt szintén vég­zős, csakhogy az új-hatvani szakközépiskolában, és a ma­ga részéről terhesnek véli a változást. Mármint a szabad szombatok eljöttét. — A megfeszített munka kifáraszt • bennünket, és nem tudunk úgy készülni a más­napokra, ahogyan szeret­nénk. Emiatt állandó a drukk: kielégítő teljesít­ményre leszü-nk-e képesek holnap? Aztán persze megy a pótlás, mégpedig a hétvé­geken. Hát akkor mitől sza­bad a szombat? Én ilyenkor vetem magamat a kötelező olvasmányokra is. Mert hét­közben, mire kézbe vennék egy regényt, leragad a sze­mem. Tudom, nem rajtam múlik, de súlypontozottabb, csökkentett tananyag kelle­ne ahhoz, hogy a szabad Babiák Zsolt (Fotó: Szabó Sándor) szombat azt jelentse mind- annyiunknak, amiért van: a családias együttlétet. Hogy őszinte legyek, éppen ilyen okokból nem látom semmi értelmét, amikor a diákfia­taloknak bárki, bárhol hét végi programokat szervez. Aki igényli, úgy is megta­lálja ennek a módját akár szórakozás, akár ismeret­gyűjtés tekintetében. Szonda Nem a szabad szombatok létjogát kívántuk elemezni. Interjúalanyaink azonban óhatatlanul e rejtett csapdá­ba estek. Ám ugyanakkor — ellentmondásosan bár, — kialakították a megnőtt, és mindinkább megszokott sza­bad idő felhasználásának gyakorlatát. Amely egyik alanyunknál a több alvás­ban, olvasgatásban, másik­nál a továbbtanulást, a jö­vendőformálást segítő moz­galmak igenlésében csúcso­sodott ki. Mindehhez csak annyit, hogy Hatvan közmű­velődési intézményei nem alusznak. Egyelőre a „szon­dázás” folyik, hogy a földe­rített, valós igényekhez iga­zított programokkal segítsék hasznos, kellemes, szórakoz­tató időtöltéshez a három helyi középiskola érdeklődő ifjúságát. ígérjük, a kész ter­vek népszerűsítéséről, gya­korlattá tételéről sem fogunk megfeledkezni. Moldvay Győző Diszkó - Ruttkai - Benkó - és sokan mások... A ,,keriben” csinálják Az ügyészé a szó Ankét az ifjúság­védelemről (Fotó: Szabó Sándor) A témához illő helyen — az elmúlt napokban — adott helyet annak az ankétnak a hatvani ifjúsági otthon, amelynek előadója Lantosné dr. Gál Ilona, a Heves me­gyei Főügyészség fiatalkorú­akkal foglalkozó ügyésznője volt. A városi rendőrkapitányság mellett működő ifjúságvé­delmi önkéntes rendőri cso­port volt a kezdeményezője az összejövetelnek. A részt­vevők a fiatalkorúak sorsát szívükön viselő pedagógusok és önkéntes aktivisták voltak. Mellébeszélni fölösleges-. Köztudomású, hogy a szak- középiskolákban, szakmun­kásképzőkben több pénz jut a közművelődésre, mint más iskolatípusokban. (Ok­kal, hisz nem mindegy, hogy a jövő munkásai a szűkén vett szakmai isme­retek mellett mennyi és mi­lyen minőségű kulturális indíttatást kapnak tanuló­éveik alatt.) Ám az is világos, a na­gyobb anyagi lehetőség még csak lehetőség! Élni vele nem könnyű feladat. Nos, megnéztük az egri Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképzőben és- Szakközépiskolában — népszerűbben a „keriben” — hogy csinálják. Van, van, van... Érdemes megjegyezni, az iskolában háromszáz szakkö­zepes és hétszáz szakmun- kásdiák tanul, mintegy tíz­féle szótanát. Otthonról ho­zott útravalójuk, képessé­geik, jövővel való terveik értelemszerűen eltérnek egy­mástól. Komoly feladat ér­deklődésüket — mely gyak­ran csak a diszkóig terjed — összehangolni, s még in­kább kibővíteni. A „keriben” az a gyakorlat, hogy év ele­jén a KISZ felméri, ki mi­re vágyik. Méghozzá egy olyan kérdőíven, mely su­gallja, mi midenre érdemes a táncos összejöveteleken kí­vül még gondolni. Nos, a fiúk, lányok jelentkezhetnek fúvószenekarba, néptáncos­nak, énekkárosnak, irodal­mi színpadosnak, választhat­ják a képzőművészeti és a kézimunka, a fotós és a de­korációs szakkört. Van isko­larádió, tánciskola, sportre­pülés, vöröskereszt, iskola­újság. .. — és már sok is lenne felsorolni — hétféle klub, valamint több keve­sebb rendszerességgel hétfé­le alkalmi rendezvénysorozat az ifjúsági szabadegyetemtől kezdve a dzsessztörténetig. Rendkívül gazdag tehát a kínálat. Mindez azonban csak papíron maradna, ha okos ötletekkel, hatásos szervezéssel jó értelemben vett propagandával nem győznék meg a gyerekeket arról, igenis van mit keres­niük ezekben a csoportok­ban. Diszkó és irodalom gyertyafénnyel A sok módszer közül né­hány: az irodalmi presszó például úgy fest, hogy az emeleti klubteremben kávé­val, kaláccsal megterített, gyertyával megvilágított asztalok várják a vendége­ket, akik belépőként külön­böző rejtvényeket igyekez­nek megoldani. Aztán a „presszózás” közben kelle­mes műsorral, például sze­relmes versekkel szórakoz­tatják az érdeklődőket az irodalmi színpadosok. Oldottabbá tenni a ko- . moly programot, mondjuk ez az egyik oldal. S mi le­het a másik? Tartalmassá, kulturálttá szervezni a köny- nyű műfajokat. A diszkó idején, a nagy ebédlőben pincértanulók szolgálnak föl alkoholmentes báritalokat, hideg-meleg szendvicseket, üdítőket. A szünetben vetí­tés van, vagy egyéb komoly műsor, az asztalokon me- gintcSak ' táncol a gyertya­fény, míg középen a jól öl­tözött tömeg... A „romantikázás” azon­ban a „csábításnak” csak egyik trükkje. A szervezés­hez ezenkívül felhasználják az iskolarádiót, esetenként a házi újságot, s persze szer­vez lelkesen a tanári kar is. Egy Tompa László Ady- estre természetes, hogy iro­dalomórán hangolódnak rá a diákok. Apropó! Tompa-est. A ní­vós nagyrendezvények költ­ségeit egyedül még egy szakmunkásképző sem tud­ná vállalni. Márpedig a „kéri” listáján eddig szere­pelt Ruttkai, Halász Judit, Esztergályos Cili, a Benkó Dixieland, Sass József és csapata, stb., stb., stb. A titok nyitja, hogy immár második esztendeje együttműködik az intézmény a Megyei Mű­velődési Központtal. Az is­kola vállalta, hogy kitárja kapuit, s a jeles műsorokat a lakótelepen élők számára is meghirdetik. Cserébe a diákok kedvezményes jegye­ket, illetve kész programom kát kapnak. Kevesebbet kell tehát papírmunkával fog­lalkozni. Biztató jelek A hatás, — mint ahogy a kultúra ügyének első számú felelőse, fellendítője, Üjváry Zoltán nevelési-igazgatóhe­lyettes mondja: igen hamar jelentkezett: Még számára is meglepő volt, hogy mi­lyen rövid idő után megra­gadt a kollégistákban, hogy egy-egy előadás alkalmával illetlenség ki-bemászkálni, viháncolni, beszélgetni, illik viszont az előadót megtap­solni, ünneplő ruhával meg­tisztelni. Ma már egy ko­molyzenei hangversenyen magától. érthetődé a fehér blúz, a sötét ruha. Ma már nem kezdenek el a diákok tanácstalanul Vihogni, ha egy ünnepélyen közös ének­lésre szólítják fel őket. Ma már előfordul, hogy a kol­légisták a nevelőktől kép­zőművészeti kiállításra ké- redzkednek. Ma már a sza­valóversenyre sem kell a jelentkezőket lasszóval fog­ni. Egyáltalán sokkal egy­szerűbbé vált a szervezés, hisz kialakult KÉVE-klub néven egy 60 fős rendkívül aktív, öntevékeny csapat. Minden remény megvan tehát arra, hogy elballagván az iskolából az itt végzett ifjú munkások nemcsak szép emlékként őrzik, hogy vala­ha találkoztak mondjuk Ruttkai Évával, de keresni fogják otthonukban, falujuk­ban is a kultúrálódásra a lehetőséget. Németi Zsuzsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents