Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. február 22., kedd •A Főm npf KÉPERNYŐ Lig V IICv i t • ELŐTT — — Művészi múltidézés Sajnos nem a fantázia, hanem az élet szüli a leghátborzongatóbb bűnügyi történeteket. Ráadásul — az esetek nagy részében — a felszín mögött társadalmi mozgatórugók rejlenek. Ilyen rémtett volt 1920. február 17-én Somogyi Béla. és Bacsó Béla bestiális meggyilkolása, Horthy különítményeseinek brutális akciója. Ezt a megrázó történetet dolgozta fel tanulságos, jó érzékkel megírt dokumentum-novellává Hollós Ervin és Lajtai Vera, olyan műivé, amely valóban képernyőre kívánkozott A forgatókönyv Szabó György munkája, ő mindenekelőtt arra törekedett, hogy az értékes alapanyag erényeit mentse át, lehetőleg hiánytalanul. Ennek az alapállásnak köszönhető, hogy mindvégig izgalmas' fordulatos cselekményt láthattunk, jól megmlntázott figurákkal. Így azután azok figyelmét is lekötötte, akik ismerik az elszomorító krónika jóformán minden mozzanatát. Horváth Ádám rendező szintén az értékekre összpontosított. Számos érdeme köziül leginkább a színészválasztást, a lendületes tempót kell kiemelni. Bessenyei Ferenc dr. Nagy rendőr főtanácsosként ritka bravúrra volt képes: hihetővé, elfogadhatóvá tette a produkció egyetlen kitalált, egy kissé erőszakolt, jelleméből nem következő sorsra, illetve tragédiára rendelt alakját. A miúliüdézés tisztes, szép feladat. Ez a vállalkozás azonban nem volt penzumízű, elsősorban azért, mert az alkotógárda művészi szintű tolmácsolásból is vizsgázott. Rekordok, magyar módra Szombaton új sorozat rajtolt, a Leg... leg... leg..., vagyis az a próbálkozás, amelynek célja a magyar rekordok műfaji megkötés nélküli bemutatása, az emberekben rejlő ritka képességek felvillantása. A cím — hogy finoman fogalmazzunk — nem szellemi lelemény. Az ötlet sem a műsorvezető-szerkesztő, Rózsa György eredetiségét bizonyítja, az első alkalommal tapasztalt bakik' olykori üresjáratok se rátermettségét dicsérik. Mégis megérte vállalni a sokadik szerepkörét, az utánzás bocsánatos bűnét, mert a folytatás ismét igazolja majd, hogy ebben az országban seregnyi ritka adottságú ember él, többnyire elismerés nélkül, „névtelenül”. Az is erény, hogy szabad a pálya, nyílt a verseny, azaz rajthoz állhatnak menet közben azok is, akik még nagyobb teljesítményekkel kápráztatják el a nézőket. Ehhez képest majdhogy észrevétlenné zsugorodnak azok a hibák, amelyek később kiiktathatók. (pécsi) Meddig kellene ismételni? A február 9-i Ízlések és pofonok című műsort ismételte meg a tévé vasárnap délelőtt. Győrffy Miklós műsorvezető-szerkesztő a gyerekeknek szánt használati tárgyakról — nevezetesen a játékokról, a bútorokról — készített meglehetősen elszomorító körképet Nem kell hozzá ismétlés — nem kell a „szájába rágni” a halandó embernek —, hogy megállapítsuk: ezen a téren egyáltalán nem rózsás a helyzet. Ám úgy tűnik, az „illetékeseknek” van szükség erre. Mindazoknak, akiktől függ, mi kerül a boltokba, akiknek beleegyezésével elárasztanak minket szörnyű giccsekkel, ormótlan, célszerűtlen berendezési tárgyakkal. Mert próbáljunk csak meg értelmes, szép játékot venni, mondjuk egy háromévesnek vagy egy kisiskolásnak. Milyen kínálatot találunk? Vannak ugyebár a felfújható, agyonfestett állatfigurák — kancsal nyúl, szivárványt« elefánt —, amiket dísznek szántak, vízben ugyanis leolvad róluk a festék. Aztán találunk pergő- mozgó-zúgó játékcsodákat, amelyeket egy gombnyomás után legfeljebb csak nézhet a gyerek. Pedig nem egy iparművész tervezett már ízlésfejlesztő, fantáziadús játékszert. Csakhogy ezek közül vajmi kevés jut el a játékboltok polcaira. Sokszor még gyártót sem találnak a kivitelezésre, értelmetlen bukás az ötlet sorsa. Javasolnánk: ne tágítsunk a témától. Mindaddig- amíg meghallgatásra nem talál... — mi — Kép a kísérletező képességről is Nemzetközi pedagógiai konferencia Budapesten Az iskolai eredményeket értékelő nemzetközi társaság — az IEA — természet- tudományos neveléssel foglalkozó szakértői tanácsa, hétfőtől február 25-ig az Országos Pedagógiai Intézet meghívására Budapesten tanácskozik. Magyarország 1968 óta tagja a szervezetnek és az elmúlt években már több nemzetközi vizsgálatban vett részt. így került sor többek között a különböző korú tanulók olvasási képességét, természettudományi ismereteit és matematikai tudását vizsgáló és összehasonlító kutatásra A szakértői tanács mostani ülésén annak a széles körű. 25 országra kiterjedő vizsgálatnak a teendőiről és feldolgozási rendszeréről tárgyal, amelybe itthon 100 általános iskola és 80 gimnázium tanárait, diákjait vonják be. A korábbi megállapítások kontrollálása lehetőséget nyújt arra, hogy a szakértők tanulmányozzák és összehasonlítsák a tanulás fejlődési tendenciáit a természettudományos nevelés terén. A vizsgálat új elemekkel is gazdagodik, így például az általános iskolákban a tanulók kísérletező képességét is kutatják majd. (MTI) Politikai főiskolai közlemények Változó szocializmus — változó szocializmusképek Gazdag tartalommal megjelent a Politikai Főiskola Közleményei című folyóirat idei 4. száma. Gedő András a nyugati országok válságtudatának filozófiai megnyilvánulását elemzi, Balogh András a Szovjetunió élelmiszer-programjáról tett közzé tanulmányt. Több évfordulós anyag is szerepel a folyóiratban. Blaskovits János, az MSZMP 1957. júniusi értekezletének 25. évfordulója alkalmából megtartott tanácskozásról számol be, míg Németh István és Skáfár Pál a Dimitrov születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülés eseményeit és megállapításait taglalja. Az egyik legérdekesebb anyag Fodor Gábor tollából jelent meg: Változó szocializmus — változó szocializmusképek címmel. A szerző így ír: „A szocializmus nem megírt kódex. Eddigi története alá senki sem kanya- rítihatja középkori szerzetes módjára, hogy explicit, vagyis elvégeztetett. Ez a be- fejezetlenség, az „elintézetlen szocializmus” teszi, hogy a róla alkotott felfogások a szüntelen változás állapotát tükrözik”. Később így folytatja: „A forradalom nem meditáL Ezt leszármazottjaira hagyja, akik helyesen járnak el, ha időnként visz- sza-visszanyúlnak az eredeti forrásokhoz, de nem kerülhetik el a csalódást, ha abban reménykednek, hogy ezek majd mindenben eligazítást nyújtanak. Nem szabad véletlennek vagy puszta mulasztásnak tekinteni, hogy Marx és Engels a szocializmus előképét sehol sem vázolták fel azzal a részletességgel, ami vonatkozási alapul szolgálhatna a megvalósulás részleteinek mértékére és minőségére vonatkozóan. Ezzel szemben több figyelmet kell fordítani a marxilenini történetfelfogásiban rejlő koncepcióra, s a szocializmusról alkotott nézeteinket meg kell tisztítani a gyakran örök érvényűnek tartott, de az idők próbáját ki nem állt tételektől és hordalékoktól egyaránt”. Szénaillat, harangzúgás... Id. Kótai Mihály zalaegerszegi tárlatáról Foltos törzsű nyárfák, legelésző csorda, alkonyi fényben fürdő templomtorony. Ezek azok a tipikus témák, amelyeket első pillantásra is megjegyez a betérő látogató, idősebb Kátai Mihály nemrégiben megnyílt zalaegerszegi tárlatán. A Képcsarnok Kisfaludi . Stróbl-termében megrendezett kiállítás a mai képzőművészet kedvelőinek, híveinek talán kissé megle. petésként hat, hiszen e szellemben fogant képeket egyre ritkábban lát már a tárlatlátogató. A vizuális élmény, az elvont képi kifejezés, a gon. dolati, hangulati, érzelmi mondandó sűrített képi meg. fogalmazása került ma előtérbe a festők vásznain. Kátai Mihály szélmalmos, szé- naboglyás tanyaudvaros, vi_ lága mintha nem is illene bele egészen a mai zaklatott, napról napra változó, fejlődő világunkba. Mintha nem az információra éhes, rohanó embernek, a mai világ jellegzetes figurájának életérzését tükröznék. S valóban. Bizonyára akad olyan ízlés, szemlélet, amely számára e képek nem jelentenek cseme. gét, teljes értékű élményt. Akad, akinek egy békés rét, vízpart látványa nem elég újszerű, nem elég hatásos. El kell ismerni, nem tetszhet mindenkinek e kissé naiv, indulatok nélküli idilli világ, Emberi temperamentum, szemlélet, érzelemvilág függ. vénye ez. Nem árt azonban a modernebb festészeti irányzatok kedvelőinek, pártolóinak sem elgondolkodni azon, vállalkozhat-e ma festő ak_ tuálisabb és szebb feladatra, mint viharos gyorsasággal, s riasztó méretekben pusztuló természetünk, növény- és állatvilágunk hiteles ábrázo_ lására. Kátai Mihálynak ugyanis ebben vannak kiemelkedő érdemei. Ecsetje szinte belefeledkezik a falombok szövevényébe, elka. landozik a felhőpamacsok, víztükrök foltjain, s el-elidőz egy szép részleten, hogy nagy műgonddal a téma iránt érzett mélyről fakadó vonzó, dással költse mindezt egy festmény részleteivé. Valami magávalragadó nyugalom, csend és béke árad e művekről. Mintha az erdők mögött nem lennének füstöt okádó, zsúfolt, zajos városok, mintha nem is létezne energiavál. ság, fegyverkezési hajsza, infláció. A gondokról, a hétköznapi, s a világot megrázó problémákról egy percre si_ került megfeledkezni e képek láttán. Életünk olyan pillanatait, minőségeit vetítik elénk, amelyek léteznek körülöttünk, csak éppen nincs mindig elég energiánk türelmünk arra, hogy ben. nük a szépséget, a harmóniát meglássuk. Ajándék tehát amit e tárlat a napi ro_ hanás közben betévedő látogatónak nyújthat. Egy kis mártózás a természet eredeti üdeségében, tisztaságában, egy kis friss levegő, szénaillat, harangzúgás, méhzüm. mögés. S talán el is gondolkodunk közben. Mikor ültünk, pihentünk le utoljára úgy. hogy agyunkban nem kergették egymást az elvég, zendő teendők, a frissen hallott pletykák, intrikák? Mikor néztünk körül úgy, hogy közben nem akartunk vala. mit megjegyezni, megtudni, megtervezni? Mikor engedtük igazán szabadon, irányítás nélkül gondolatainkat, mikor lazultunk el mélázva, nem akarva semmit, csak nézni, lóbálni a lábunkat, s elfeledkezni a nyomasztó stresszről, napi feszültsé. gekről. Ilyen állapotban válunk ugyanis igazán fogékonnyá a természet Kátai- féle finomságaira, ilyenkor ragad magával bennünket a felhők játéka, egy madár röpte, egy dombhát kecses ívelése. Ez a rácsodálkozás az amire elsősorban megta. nít bennünket Kátai mihály festő világa. S még valami lényegesre, ami talán legalább olyan fontos, mint a képek üzenete. Ez pedig idősebb Kátai Mihály festői, emberi magatartása. Hetven, hét éves, s az alkotás, az önkifejezés vágya mégsem csitult el benne. Ha megnézzük a most, Zalaegerszegen bemutatott képek sarkaiban a dátumot, meglepve látjuk, hogy a közelmúltra utalnak. Nemcsak festői elkötelezettségre, következetességre ka_ punk tehát itt példát, hanem tiszteletet érdemlő alkotói hozzáállásra is. Magyar Hajnalka Vedat Seyhel: A hivatal útvesztői Allah, Allah! Világosítsd meg elmémet és segíts földi dolgaimban: egyablakos pinceszobámban, melyért négyszázötven lírás fizetésemből kettőszázat fizetek, há- zamnépének nyolc tagját kell összezsúfolnom, a megmaradó kétszázötvenből pedig egy hónapig el kell tartanom őket. Hála Allahnak, még nem golyóztam be, de csak azért, mert egyszerűen nincs rá időm... ! Mikor majdnem elcsüggedtem, meghallottam, hogy a szűkölködő állampolgároknak a városi önkormányzat új lakásokat fog adni. Barátom, akivel megtanácskoztam a dolgot, azt mondta: — Haladéktalanul írj kérvényt és juttasd el postán az építésügyi minisztériumba! *Gedzsekondu (török): kalyiba. Ilyen kalyibákban laknak Törökországban a legelesettebb emberek. Családunk kishitű tagjai rögtön elkezdték rontani a hangulatomat. — Ezeket a lakásokat csak a kormánypárt tagjainak adják... — Meglátod, még választ se kapsz a kérvényedre.. . Egy hét sem telt el, és válaszolt a minisztérium. „Szerezzen be igazolást a család súlyos anyagi helyzetéről, és a kérvénnyel együtt küldje el a városi építési osztályra” — közölték velünk. Elmentem az igazolásért. A hivatalnok maga a megtestesült udvariasság, mosolyogva fogadott — Készséggel állok rendelkezésére — felelte. — Kiadom az igazolást, amit kér, de honnan tudjam, hogy szükséget szenved? Hoztam két szomszédot tanúnak, mire megkaptam az. igazolást. A kérvénnyel együtt elküldtem a városi építési osztályra. — Van gedzsekondujuk?* — kérdezte a hivatalnok, mikor bementem a válaszért. — Nincs. Ha lenne, lakást sem kérnénk. — Ez esetben nem tudunk segíteni. — Hát akkor mit csináljunk. .. ? A fülemhez hajolt és azt suttogta: — Azt tanácsolom, építsen gendzsekondut. Majd jönnek a rendőrök és lebontják. Jegyzőkönyvet vesznek fel. Akkor a törvény szerint majd ínséges helyzetben lévő állampolgárnak fognak számítani! Szőlős- és citromosládákból egy éjszaka alatt kalyibát építettünk a város legszebb kerületében. Bármennyire is''furcsa, a rendőrök semmit sem vettek észre, és nem jöttek, hogy lerombolják az építményünket. — Túlságosan siettetek — mondta egyik barátom. — A rendőröknek nincs hét szemük, hogy rögtön észrevegyék, hol épül ládakalyiba. Bontsátok le és építsétek fel újból, amíg csak nem jönnek! Az egész hetet viskónk lebontásával és építésével töltöttük. Ám egy lélek sem zavart bennünket. — Ki kell eszelni valamit, a kutya se hederít ránk — mondta három hét múltán az apám. — Eredj a városi önkormányzathoz és jelentsd be, hogy törvényellenesen építkezünk... Haladéktalanul jöjjenek és bontsák le ezt a szerencsétlenséget, különben egy hét múlva lábbal előre visznek ki belőle bennünket. Elrohantam a rendőrségre. — Gedzsekondut építettünk a tengerparton — kezdtem. — Lebontották? — kérdezte az egyik hivatalnok. — Nem. — válaszoltam. — Hát akkor mi történt a kalyibájukkal? — Semmi. Már egy hónapja ott élünk. — Váljék egészségükre. — De mit csináljunk most? — Menjen be a városi önkormányzathoz és tudja meg, kinek a telkén építkeztek. Ha államin, akkor írjon egy bejelentést az építési minisztériumhoz az önök törvényellenes eljárásáról. Ha a telek magánkézben van, forduljon a tulajdonoshoz. ö majd feljelenti önöket a bíróságon, a bíróság meg elrendeli kalyiba lebontását. Ha nem bontják le, akkor intézzen beadványt a városi önkormányzathoz, csatolja mellé a bírósági végzést, azok pedig majd átadják az illetékes' bizottságnak. .. (Folytatjuk.) Versenyzőinknek e héten izgalmas mozifilmet tudunk ajánlani. Szemben a világgal ez a címe a francia alkotásnak, amely egy árva fiúról szól, aki eddig apró tolvaj lásokból tengődött. Anyja halála után azonban munkáit kell keresnie, különben elválasztják húgától, akit egyedül szeret. A rádió műsoraiból érdemes lesz meghallgatni kedden fél 9-kor a Társalgó legújabb adását, mely az irodalom- kedvelőknek szól. Kedden szintén a Petőfin ismétlik a B. Ű. É. K. ’83-at, mely nem kevésbé volt elgondolkodtató, mint nevettető szilveszter éjjelén. Szombat délelőtt pedig a Szerkesszünk együtt című adás ígérkezik figyelemre méltónak. Televíziós ajánlatunk: akinek van ideje kora délután a képernyő elé ülni, jól teszi, ha megnézi a Ki a hibás című cseh filmet, amely azt a problémát feszegeti, időnként milyen nehéz becsületesnek maradni. Pénteken a Varázs- toll című tévéfilm egy csudálatos írószerszámról mesél, a toll visszajuttatja mindenkinek jogos tulajdonát. Szombaton a 2-es programban a Tőkés Anna színművésznőt bemutató filmet ajánljuk figyelmükbe.
