Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. február 22., kedd 5. A fonott bútortól a sás legyezőig A fa, amelyből egyre több kellene drága, és a fában kevésbé gazdag vidékeken — mint nálunk is — gyakran hiánycikk. A bútort mesterséges anyagokból, fahulladékot tartalmazó farostlemezekből, különböző műanyagokból igyekeznek előállítani. Nem csoda hát, ha divatba jöttek világszerte a vesszőből, nádból font bútorok, használati tárgyak. Melyek azok a tulajdonságok, amelyek kellemessé te_ szik a fonott bútorral való berendezkedést? A könnyű, mégis rusztikus felület nem hagy kétséget afelől, hogy a természetből származó anyaggal van dolgunk. A nád, a vessző nélkülözi a műanyag ridegségét, törékenységét, sérülékenységét. .Szőkesége” kellemes, vidám hangulatot teremt a szobában, valósággal behozza a kertet. Minden szín illik hozzá : sötétbarna vászonpár_ nákkal egy fonott fotel még komolyságot is tud sugallni, piros, kék vagy virágos felülettel pedig egészen harsány, kellemes 'összeállítás. A Bútorker hálózatában megjelenő pihenőszék — karfával, lábtartóval — nagyszerű heverő, tévéfotel. A karosszék egyaránt jó beszélgetés, pihenés céljára, de étkezőasztal mellé is. A fo_ nőtt bútor minden berendezéshez csatlakoztatható, egyetlen darab belőle már pompás hangulatot teremt. S a gyerekek is szeretik! Könnyűsége valóságos játékszerré teszi. A fonott lámpabúrák átengedik a fényt, és kellemes cirmos virágot rajzolnak a mennyezetre, ötletes foná_ suk, szép formájuk méltó dísze a szobának akkor is, ha csak ez az egyetlen fonott darab. De tallózzunk tovább a fonott tárgyak között. Cserepes virágok, száraz, bogyós növények elhelyezésére hasz_ nos alkalmatosság a kisebb vagy nagyobb virágkosár. (Ez lehet szép formájú piaci kosár is.) Íróasztal mellé, papírhulladék összegyűjtésé, re kis félgömb, hanger -alakú kosárka illik. Régi vagy új fonott utazóbőrönd praktikus lehet az ágynemű vagy a szennyes tárolására, külö_ nősen azért mert szellőzése is biztosított. Külföldön nagy divat a kis fonott utazótáska, amely formáját tekintve leginkább a diplomata táskához hasonlít. Ha „kiszolgált”, még mindig felhasználható kis virágcserepek elhelyezésére. Ne feledkezzünk meg régi fonott bútorainkról sem! Hajdan szinte kizárólag a kerti bútorokat készítették fonással nádból, vesszőből. És ezek a bútorok milyen jól bírták a napot, az esőt! Hogyne maradnának hosszú életűek a szobában! Nos, a napszítta, esőverte régi fonott bútorokat be lehet feste, ni. Talán legszebbek fehéren. Láttam egy ilyen öblös vesz- sző-gamitúrát, amelybe sötétkék-fehér csíkos párnákat, dunnácskákat tettek; olyan modern bútor lett belőle, mintha ma formatervezték volna. Amint a fa bútorváznak a kárpitozásra, úgy van szüksége a fonott bútoroknak a párnákra. Előnyük, hogy könnyen kezelhetők, moshatók, s hamarabb lehet egy kispárnában követni a divatot is mint a kárpitozott garnitúra kicserélésével. (Egyébként is a fonott bútor nem elhanyagolható tulajdonsága a viszonylagos olcsó ság.) A külföldi példákból megtudható, hogy teljes szoba- berendezést elő lehet állítani fonottan: a könyvespolc éppúgy tervezhető vesszőből, mint az ágy vagy az asztal. Kelet ajándéka Nyugatnak a fonott tárgyak garmadája. A szalmából szőtt roló vagy rizspapír lámpa-lampion Ki. nából vagy Japánból érkezik; gyékényszatyrok, növényi rostból készült szőnyegek és falra akasztható óriás legyezők jönnek Vietnamból. A magyar lakberendezést nem véletlenül mondják a német stílus követőjének: Sok, nehéz, sötét bútorunk ennek az irányzatnak a hagyományait őrzi. Ideje „vigyázó szemünket” más égtáj felé vetni. A skandináv pél. da, a svéd falban, az elemes bútorokban megnyilvánuló északi hatás után most örömmel üdvözöljük a keleti hatások megjelenését, amelyek az egyszerűsödést képviselik. T. A. A 3200 kalóriánál — Száz forintnak 45 a fele — Naponta két óra Gulyást a magyarnak? Az asztalon gulyás, avagy csípős pörkölt, olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál. Hozzá búzaliszt cipó, vagy gondosan gyűrt tészta kerül körítésnek. Akinek minderre nem telik, kásával, lepényfélékkel lakatja jól a családját. Zöldséget jószerivel csak eladásra termeszt a török idők óta a magyar, ezzel szemben a gyümölcsöt vagyoni helyzetétől, társadalmi hovatartozásától függetlenül nagy becsben tartja. Igaz, cseppfolyós változatát fogyasztja leginkább; a „fütyülős” barackot, a „fekete szárú” cseresznyét linkát. Keleti Károlyinak, a honi statisztikai vizsgálódások atyamesterének múlt századi megállapításai ezek, amelyekből sokat bizony ma is aláírunk. Egyben rávilágítanak nehezen változó étkezési szokásaink előtörténetére. A magyar konyha nimbusza elvitathatatlan. Mégis abban, hogy a hiányos táplálkozás, a vitaminhiányból adódó anyagcserezavarok valóságos népbetegséggé lehettek egy konyhaművészetéről híres országban, nem csupán a társadalmi igazságtalanságok, milliók nincstelensége játszott szerepet. Nagy étvágyú ország A felszabadulással nagyot fordult a viláig, és nemcsak azért, mert az éhezést már a mai harmincasok is hírből ismerik. Az elmúlt húsz évben másfélszeresére nőtt a húsfogyasztás. Szokásaink persze mélyen gyökereznek bennünk, amit igazol, hogy sertéshúsból a világ öt legnagyobb „étvágyú” országa között vagyunk’ ugyanakkor marhából'annyi fogy nálunk egy évben, mint a gyengén fejlett országokban. A zsírfogyasztás 30 százalékkal növekedett az utóbbi két évtizedben, bár az is igaz, hogy újabban némi csökkenést figyelhetünk meg. Ennek ellenére még ma is háromszor több zsírt használunk a főzéshez, mint olajat. Lisztből 1965 óta csökken az igény, de még mindig jóval több kenyér és té&ztaféleség kerül az étrendünkbe, mint ameny- nyit az egészséges táplálkozás hirdetői megfelelőnek tartanak. Táplálkozásunkat 1960-tól tekintve, az egy főre jutó kalória egyenletes emelkedése jellemzi leginkább. Eljutottunk a naponta átlagosan elfogyasztott 3100—3200 kalóriáig, ami bizony a szakemberek szerint jóval fölötte van a kívánatosnak. Nem elég azonban pusztán azt szemügyre venni, hogy miiből mennyit eszünk, haés a többi búfeledtető panem azt is látnunk kell, hogy miként alakul az étrendünk. Milyen hatások erősítik vagy gyengítik a megcsontosodott szokásokat? Ha megnézzük például egy városi munkáscsalád heti menüjét, — a közelmúltban készült ilyen szociológiai felmérés —, szegényes kép tárul elénk. Pedig korántsem költöttek keveset az evés- ivásra. Ma egyébként a családokban minden száz forintból negyvenet-negyvenötöt a .hasukra” költenek az emberek. Ha a hagyományosan bőséges vasárnapi ebédet nézzük, valóságos „terülj asztalkámról” számolhatunk be. Mégis, hétről-hétre szinte ugyanaz az étrend. Az egyhangú étkezés okai A már említett vizsgálat, amely az urbanizálódó családok táplálkozási szokásait kutatta, megállapítja azt is, hogy aiz otthoni ételkészítés egyhangúságát milyen összetevők erősítik. A hidege konyhai készítményeket például a megkérdezettek 60 százaléka egyáltalán nem kedveli. A vitaminos ételek — például saláták — sokféleségével, készítésük módjával alig-alig vannak tisztában az emberek. Reggelinél, a fejetlen rohanás közepette, legritkább esetben kerül az asztalokra méz, dzsem, tojás. Ma már, városiasodé életformánk szükség- szerű velejárójaként többnyire menzán, üzemi konyhán ebédelünk A közétkeztetést viszont normák szorítják keretek közé. Ezek a normák pedig, köztudottan évről évre szigorúbbak. Ami a konyhai mesterség minden fortélyát bevetve sem kedvez a változatos étrend kialakításának. Igaz, ahol van választási lehetőség, — az ilyen helyek száma egyelőre kevesebb a kívánatosnál a közétkeztetésben — ott is ritkán mondunk le egy borsos tokányról a felkínált borsófőzelék ellenében. Az étkezési rend tervezését meghatározzák a beszerzési lehetőségek is, melyek meglehetősen egyenetlenek. No és az árakról se felejtkezzünk el, amelyek — a tavalyi nyárra visszatekintve — nem kedveztek a vitamindús étrendre szavazóknak. Látszólag távoli megközelítés, mégis hozzátartozik a változatos táplálkozás kialakításához, hogy ma még — főként a munkás és paraszt családokban — a háziasszony meglehetősen magára hagyatott a főzés terheivel. Ennek, és az anyáról leányra átörökített, nem mindig gazdaságos időbeosztásnak tudható be, hogy a főzés átlagos időigénye ma is napi két óra, hét végén ennél is több. Makacs szokások A táplálkozási szokásokra persze úgyszólván valameny- nyi felsorolt tényező szűrőkön, áttételeken keresztül hat. Ennél jóval drasztiku- satóbnak hihetjük a családi kasszát érintő hatásokat. Nem is ok nélkül, hiszen abban, hogy 1970—1979. között a tejtermékek fogyasztása 46 százalékkal emelkedett, — a választékbővítés mellett —, fontos szerepe volt annak, hogy az árarányok a húsfélék rovására, a tejtermékek irányába tolódtak el. Mégsem tulajdoníthatjuk döntőnek az árak hatását, a makacs szokások és az egészséges táplálkozás közötti perben. Hiszen az élelmiszerek javarészének árrugalmassága alacsony. Sőt: az élettanilag értékesebb táplálékoknál ez a rugalmasság 0,5—1 százalék közötti’ míg a korszerűtlen étkezés „alapanyagainak” ára szinte rugalmatlannak tekinthető. Ebből pedig az következik, hogy az áremelkedések javarésze kedvezőtlenül hat a „per” kimenetelére. Annyi bizonyos: a jelenlegi, több országban, közöttük nálunk is honos, húson alapuló táplálkozás nemcsak korszerűtlen, hanem drága is. Ez a kettős kényszer pedig előbb-utóbb hatni fog a híres-neves magyaros étrendre is. Ami érték, azt őrizzük meg, örökítsük át belőle. Mindez azonban nem jelentheti táplálkozási szokásaink mozdíthatatlanságát. Gazsó L. Ferenc Választékbővítésre (?) Fürjhús és fürjtojás A fürjtojást a világ szinte minden konyháján előszeretettel alkalmazzák. Nem egy ismert nagy nyugati szállodához külön gazdasági farm tartozik, ahol fürjeket tartanak, hogy a szálloda vendégei reggel friss fürjtojást rendelhessenek. Keresett cikk a fürjhús is. Nyugatnémet kutatók megvizsgálták a fürjhús összetételét, s megállapították: fehérjetartalma magasabb, mint a tyúkhúsé, húsa a szárnyasok 'közül a legízle- tesebb. Kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik a fürjtojás is. Sárgájában a lecitin és koleszterin egyaránt megtalálható. Ezek kondíciójavító alapanyagok, melyek a szív működésére is kedvező hatással vannak. Meglepően magas a B, és a Bfi vitaminok aránya, a kén- és kalcium-tartalom is nagyobb, mint a tyúktojásban. Így fogyasztását különösen gyermekeknek és terhes anyáknak ajánlják. Előnyös tulajdonságai miatt a szakemberek szeretnék, ha a fürjhúst és a fürjtojást magyar konyha is felhasználná, mint választékbővítő és az egészséges táplálkozást elősegítő nyersanyagot. Ezért a Magyar Fürjtenyésztők Egyesülete a világon elsőként megjelentetett egy fürj ételkülönlegességeket tartalmazó receptkönyvet. Bővítették a fürjtojást és a fagyasztott fürjhúst árusító üzletek számát is. Mind szélesebb körben használják fel a fürjtojást gyári élelmiszeripari készítményekhez is. A Sasad TSZ például fürjtojásos házitésztájához különleges tésztaformát alakított ki’ mely formát védjegyeztette. Használható levestésztának és köretnek egyaránt, 20 dkg-os csomagolásban már kapható az üzletekben. Tervezik, hogy a választékot cémametélttei és csigatésztával bővítik. A közelmúltban szabadalmaztatták a förjtojásból készült Casanova likőrkülönlegességet. A kedvező aromájú likőrhöz a feltalálók lecitint kevertek, így lett belőle „gyógylikőr”, amely fokozza a szervezet ellenállóképes- ségét, s nyugtatja az ideg- rendszert. A konzervipar tervezi, hogy a jövőben a dobozos sóletthez nem tyúktojást, hanem főtt fürjtojást adnak. Magas biológiai értéke miatt vizsgálják, miként lehetne a fürjtojást gyerektápszerek és bébiételek készítéséhez is felhasználni. Megkezdődött a fürjtojásos tubuskrémcsalád kísérleti gyártása is A tubusfcrém 5 és 10 dkg-os csomagolásban paprikás’ borsos, majoránnás, kakaós, vaníliás és sajtos ízesítéssel kerül forgalomba. öt évvel ezelőtt csak 6 üzlet és csak Budapesten kínálta a fürjhúst és fürjtojás- készítményeket, ma az ország 72 boltjában kaphatók egyre nagyobb választékban. MH éti umor ét elején — Szóval, neked nem öröm a murika? — De igen, csakhogy nem könnyű naponta egyfolytában nyolc órán át örülni! ★ — Ezért a bizonyítványért jól elfenekellek, fiam! — Szerintem nincs értelme papa, hiszen még a tanár néni is azt mondta, hogy rajtam már a verés sem segít! ★ — Érdekes, maguknál folyton áruátvétel van, de ha vásárolni akarok, mégsem kapok semmit! ★ Mr. Smith bemegy a szupermarketbe és egy 100 dollárost nyújt át a pénztáros- nőnek. — Ez hamis pénz — mondja a pénztárosnő, a bankjegyet a fény felé tartva —, ezért nem tudok magának semmit sem adni. — Nem is akarok vásárolni — tiltakozik Mr. Smith — csak arra gondoltam megkérem, hogy váltsa fel.... ★ Az előadó professzor hosz- szasan beszél, és az egyik idézetet a másik után sorolja. — Hogy tetszett az előadásom? — kérdezi azután az egyik hallgatótól. — Túl száraz — válaszolja a hallgató — ahhoz képest, amennyi forrást felhasznált hozzá... ★ — Jobb, ha nem is gondolok rá, hogyan magyarázom meg a feleségemnek, hol voltam ma este... — Helyes. Hadd törje ő a fejét! 15 ezer dolláros költségvetés Hollywood első filmmúzeuma Hollywoodban megtörtént az első kaptavágás a létesülő filmmúzeum építéséhez. Az amerikai filmmetroptolis még nem rendelkezett ilyesféle intézménnyel. A múzeumot 1983 elején szándékoztak megnyitni. Fő épületül Cecil B. de Mille, Jesse Lasky, Samuel Goldfish (később Goldwyn) producerek eredeti pajtája szolgál majd, ahol 1913. december 19-e és 1914. február 15-e között, 15 ezer dolláros költségvetéssel, az első hollywoodi filmet forgatták. Ezt a filmet („Az asszonyember”) eredeti változatában mutatják majd be a múzeumban. Emellett további emléktárgyakat is kiállítanak Hollywoodnak — akkor még Los Angeles kicsiny elővárosának — úttörő napjaiból. A de Miile—Lasky— Goldwyn-pajtát nemsokára 70 éves története során többször felhasználták helyszínként, így a „Bonanza” című tévé- western-sorozatban kulisszául szolgált, 1956-ban pedig, mint Kaliforniának, az Egyesült Államok szövetségi államának műemléke, a műemlékvédelmi intézkedések hatálya alá került. (Die Presse)
