Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-03 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 28. szám ARA: 1983. február 3., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden: Heves megye élelmiszergazdasága Tervegyeztető tárgyalás Egerben, látogatás Egerszóláton Tanácskoznak Heves megye, valamint a Mezőgazdasági és és Élelmezésügyi Minisztéri­um vezetői (Fotó: Szántó Syörgy) Hogyan fejlődött Heves megye élelmiszergazda­sága 1982-ben? Mire készülnek a nagy- és kisüze­mek az idei évben? Ezekre adtak választ szerdán délelőtt Egeilben, a megyei tanácson, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint He­ves megye vezetőinek tervegyeztető tárgyalásán. A megbeszélést Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke, valamint dr. Dénes Lajos mi- niszteiihelyettes vezette. A tervegyeztetőn részt vett Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára és dr. Jenes Pál, az SZMT tit­kára. Kényelmesen Mosolyogtam. amikor hallgattam a megyénk egyik nagy vállalatának a vezérigazgatóját. Azt mond­ta, hogy ő sokkal lustább attól, semmint mások he­lyett dolgozzék. Sehol sem illik a lusta­sággal kérkedni. Nálunk sem. Sőt! Általában ennek éppen az ellenkezője a szo­kás. Még a semmittevést is úgy leplezni, hogy az vala­miféle lelkes tüsténkedés- nek tűnjék. Vezérigazgatónk pedig hivatalos eszmecserén vél­te volna helyénvalónak a saját lustaságát felemleget­ni? Pillanatok alatt kiderült, mi van a megállapítás mö­gött. Csak annyi, hogy ő nem hajlandó mások he­lyett gondolkodni, szervez­ni, cselekedni. Még hozzá­tette: aki nem tudja ellát­ni hiánytalanul a feladatát, az leszáll a lóról és ... A mondat folytatását nem nehéz kitalálni. A kedélyesnek tetsző fo­galmazás okán kezdetben jót mosolyogtam. Az járt a fejemben, hogy mifelénk nem azért szokás bárkit el­marasztalni. mert még a mások terhére is a nyaká­ba veszi. Ilyenre példát sem igen hallottam. Azt viszont már gyakrabban, hogy vannak vezetők, akik meg­követelik a jó munkát tár­saiktól és beosztottaiktól egyaránt. A sikeres telje­sítményt pedig nem csak jó szóval honorálják, hanem megfelelő mennyiségű ,,anyagi elismeréssel” is. Magyarán: szép kis summa üti a markát annak, aki kellő mértékben tett a kö­zösségért. Ugyanez az előbb emlí­tett vezérigazgató azt is el­mondta, hogy „csekély” százezer forintot tűzött ki egy bizonyos tervezői mun­ka gyors elvégzéséért. És mi történt? Másnap már az első részeredmény ott vár­ta az asztalán. Az érdekelt személyek nekilendültek a tennivalóknak. Hogy ho­gyan csinálták és mikor? Lényeg az, hogy ördöngős gyorsasággal járt a kezük és az eszük. Mindebből az derülhetne ki, hogy nálunk semmi másra nincs szükség, mint jó vezérigazgatókra, megfe­lelő mennyiségű célpré­miumra és menne is min­den, mint a karikacsapás. De hát... ! Vannak jó vezetők, van­nak megfelelő mennyiségű célprémiumok és mégis, mintha kényelmesebben fo­rogna az a kerék, mint ahogy kellene és forogni tudna. Jó, persze, külgazda­sági környezet, meg itthoni objektív nehézségek, meg... Valahogy úgy vagyok ez­zel, hogy hiszem is. nem is. Sokkal elfogadhatóbbnak tartanám, ha úgy indokol­nánk valóságos helyzetün­ket, hogy.... nem mindenki húzza azt a bizonyos szeke­ret úgy, ahogy azt húzni kellene. Vannak, akik nem is tudják húzni, de nem mondjuk nekik, menjenek az útmenti gyepre, pihenni. Vannak, akik pedig azért nem húzzák, mert.... nem akarják. Hogyne, hogy an­nak legyen belőle dicsősége, aki ... ! Pedig nem a szomszédok gondjáról van szó. G. Molnár Ferenc Élelmiszer-gazdaságunk múlt évi eredményeit Koós Viktor, a megyei tanácá mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője össze­gezte. Elmondta, hogy 1981- hez képest a szigorúbb köz- gazdasági feltételek és csak­nem tíz százalékkal nagyobb költségek mellett is növel­ték termelésüket a nagyüze­mek, és ezzel párhuzamosan nőtt a nyereségük is. Az aszályos időjárás miatt vala­melyest elmaradt a búza és a kukorica termésátlaga az országostól. A napraforgó- termés viszont túlszárnyalta az országos hozamot is. A nagyüzemekben csökkent a zöldségtermő terület, o ház­táji gazdaságok, illetve a kiskerttulajdonosok viszont annyi zöldséget termeltek, hogy kínálati piacot terem­tettek! Nagy volt a szőlőter­més is, de az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombi­nát a partnerüzemektől min­den mennyiséget átvett, amely fokozta a tárolási nehézségeket. 1982-ben tovább mérsék­lődött Heves megyében a szarvasmarha-állomány, a sertés- és a juhtenyésztés viszont megfelelően alakult. Az egy tehénre jutó tejter­melés meghaladta a négyezer litert. Tovább fejlődtek a háztáji gazdaságok is, kü­lönösen a sertés- és a nyúl­Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke háromnapos lengyelországi látogatásának végén, szerdán benyomásai­ról, tapasztalatairól nyilatko­zott az MTI és a Népszabad­ság varsói tudósítóinak. tenyésztés, a tojás-, valamint a szőlőtermelés. A közös gazdaságok éltek a kiegé­szítő tevékenység bővítésé­vel, és több helyen új üze­meket hoztak létre. A be­ruházások nagy részét gépek vásárlására, illetve ültet­vénytelepítésre fordították. Az elmúlt évben örvende­tesen csökkent a szövetkeze­tek közötti különbség, így egyetlen gazdaság sem zárt veszteséggel! Az élelmiszer­ipari vállalatok közül külö­nösen a gabona- és a bor­feldolgozó üzemek értek el sikereket. Koós Viktor a továbbiak­ban az 1983-as tervekről szólt. Rámutatott, hogy az üzemi elképzelések többsé­gében a népgazdasági terv­vel összhangban vannak. Ebben az évben is kiemelt feladat marad a gabonater­melési program megvalósí­tása, különös tekintettel a kukoricatermő-terület nö­velése. Ebben a megyében dolgozó nádudvari, bajai és a szolnoki termelési rend­szerektől várnak sokat, szak- tanácsadásokkal és modern technikával. Intézkedéseket tesznek az állattenyésztés gazdaságosságának növelé­sére, az okszerűbb takar­mányozásra, és továbbfej­lesztik a nagyüzemi zöldség- és szőlőtermelést is. Elmondta: döntő állomás­hoz érkezett a lengyel veze­tés, amikor elhatározta, hogy minden szakszervezetet fel­oszlat, s elindítja a szakszer­vezetek újólag, alulról törté­nő felépítésének folyamatát. Ez tiszta, világos platform. Ezután kijelentette: A tájékoztatóhoz kapcso­lódva Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának titkára aláhúzta, hogy a megyei párt-végre­hajtóbizottság egy korábbi határozatának megfelelően a termelőszövetkezetek nagy részének élére új, fiatal, tettre kész szakvezetők ke­rültek. Ennek is köszönhető, hogy az 1982-es eredmények alapján nem lett egyetlen veszteséges mezőgazdasági üzem sem Heves megyében. A gazdaságok a Miniszter- tanács által meghirdetett gabona- és hústermelési program eredményes meg­valósítását tartják fő fel­adatuknak, melyhez a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium további meg­értését kérik. Dr. Dénes Lajos miniszter- helyettes hozzászólásában a MÉM vezetésének elismeré­sét fejezte ki Heve8 megye párt- és állami testületéinek, valamint a mezőgazdásági üzemeknek azért az ered­ményes munkáért, melyet az ágazat fejlesztéséért 1982- ben tettek. Kifejtette, hogy a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium még ebben az évben országosan áttekinti a szarvasmarha- tenyésztés, a nagyüzemi zöldségtermelés, továbbá a szőlő- és borgazdaság hely­zetét, és meghatározza a fejlesztés teendőit. Ez alapja lehet majd a további célki­tűzések meghatározásának, Heves megye élelmiszer- gazdaságában is. A tervegyeztető tárgyalás után dr. Dénes Lajos és kí­sérete a megyei vezetők társaságában az egerszóláti Béke Termelőszövetkezetbe látogatott. Dér József, a kö­zös gazdaság elnöke adott tájékoztatást a nagyüzem munkájáról és idei terveiről, majd megtekintették a liba- és az ezüstrókafarmot is. „Jóleső érzéssel tapasztal­tuk, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen gyors fejlődés in­dult meg e téren Lengyelor­szágban. Lengyel barátaink nagy aktivitással kezdték meg a munkát az új szak- szervezetek létrehozása érde­kében”. Mentusz Károly Gáspár Sándor lengyelországi tapasztalatairól Legjobbak között: a hevesiek, a tarnaméraiak, a gyöngyöspataiak, a detkiek, a poroszlóiak, a nagyrédeiek Korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek mezőgazdaságunkban Az üzem- és munkaszerve­zés, amely a korábbi évek­ben általában csak egy-egy termelőegység tevékenysé­gét érintette a mezőgazda­ságban, újabban mindinkább felöleli az ágazatok tevé­kenységének teljes láncola­tát. Az üzem- és munkaszer­vezők már nemcsak a rész- folyamatokra, hanem egyre gyakrabban a gazdálkodás meghatározott összefüggő te­rületeire irányítják a figyel­met és javaslatukra gyakran alapvető változtatásokra ke­rül sor. A munkafolyamatok átfogó elemzésével feltárják a hiányosságokat, és egyebek között például gépek be­szerzéséről intézkednek vagy megteremtik a korábban ki­használatlan termőterületek hasznosításának feltételeit. Figyelemre méltó ahogyan a nagyüzemi üzemszervezők kézbe vették a kistermelők dolgát; saját módszereiket alkalmazzák a háztáji portá­kon, jó eredménnyel A nádudvari kukorica- és ipari növény termelési együttműködés üzemszerve­zői gyorsan felismerték: a takarmánygazdálkodásban gyors változtatásra egy-egy mezőgazdasági nagyüzemnek kevésbé van lehetősége, ám a rendszerszerű munkával viszonylag rövid úton javít­hatják az eredményeket. Kezdeményezésüknek az a célja, hogy a jó termőtala­jokon gabonát és ipari növé­nyeket termesztenek, hogy a nagy mennyiségű szálas takarmányt viszont felújított és korszerűsített rétekről, gyepekről nyerjék. Tavaly a nádudvari Vörös Csillag Tsz- ben csaknem ezer hektárral tudták növelni a gabonate­rületet azzal, hogy a horto­bágyi legelők adták a nagy állatállomány szálas takar­mány és silószükségletének nagyobbik részét. A Zala megyei tsz-ek 16 ezer háztáji gazdasággal ala­kítottak ki szoros kapcsola­tot A nagyüzemek üzem­szervezői ugyanolyan gond­dal törődnek a kistermelők­kel, mint ahogyan saját por­tájukon irányítják a bonyo­lult és összetett szakmai te­vékenységet. Baranya megyében a Nagy- peterdi Egyetértés Téeszben újszerű üzemszervezési rend­szer ösztönzi a gazdálkodó egységeket arra, hogy taka­rékosabban dolgozzanak és termelési eszközeiket a lehe­tő legjobban kihasználják. Ebben a rendszerben minden a ,.saját zsebükre” megy. Heves megye mezőgazda- sági üzemeiben már a 70-es években is sokat tettek az üzem- és munkaszervezési módszerek korszerűsítéséért. A gazdaságokban a korábbi területi irányítás helyett megvalósították a főágazati, illetve az ágazati rendszert. Ezek maradtak meg most a nyolcvanas évek elején is. A főágazatoknak lényegében önállóságot biztosítanak üze­meken belül, tehát önálló tértjeik vannak és önálló elszámoló egységek, melyek természetesen szorosan kap­csolódnak a közös gazdasá­gok éves terveihez. Megyénk szövetkezeteiben az üzem- és munkaszervezés korszerű módszereinek elter­jesztésében jelentős szerepet vállaltak a növénytermelési és állattenyésztési rendsze­rek. Ezek lényegében a bio­lógia, a kémia, a műszaki tudományok és szervezés leg­újabb eredményeit egyesítik és adják közre az üzemek­nek. A rendszerek megújulá­sával a következő években várhatóan a szervezéstudo­mány újabb eredményeit, módszereit is elterjesztik. Kiemelkedő eredményei első­sorban Hevesen, Tarnamé- rán, Gyöngyöspatán, Detken, Poroszlón és Nagyrédén szü­lettek. Magyar-máltai külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Alex Sceber- ras Trigona, a Máltai Köz­társaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szita Já­nos hazánk máltai, és Mauri­ce J. Lubrano Málta magyar- országi nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar—máltai hivatalos külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Szita János és Maurice J. Lubrano. (MTI) Elfojtották a Hajdúszoboszlói földgázkítörést A hajdúszoboszlói gázkitö­rés elfojtásának irányítói hétfőn délután taktikát vál­toztattak : megkezdték az elő­készületeket a sérült kútfej leszerelésére és az új záró­szerkezet felrakására. Szerdán délután 15.37-kor a mentőcsapatoknak sikerült elzárniuk a nagyhegyesi 77-es gázkút kitörését. 12 óra előtt néhány perccel fordult a szerelőket segítő daru hosz- szú karja « 200 millimétef vastag gázoszlopot kilövelő kút fölé. 13.38-kor már le­emelték a megrongálódott kútfejet. Utána a 10 tagú mentőcsapat tagjainak pre­cíz, pontosan kiszámított, összehangolt munkájával, két nagy daru és két lánc­talpas traktor segítségével, a kút fölé emelték a csaknem három tonna súlyú zárószer­kezetet. 3 óra után néhány perccel már ennek a nyílá­sán keresztül jött a gáz, majd a zárószelepek összehú­zása után a 4 napon át tar­tott erős morajlás és földgáz­kitörés megszűnt. A tíz tagú elhárító csoport emberfeletti munkát végzett a szinte holdbéli tájon: a kútból a gázzal feltört, majd lerakódott homokszemek szürkésfehérré változtatták a talaj felszínét, a hét eleji esőzések miatt pedig min­denütt térdig ért a sár. De most már egyenesben van­nak: a szakemberek elmon­dották, hogy az ilyenkor szükséges biztonsági teendők elvégzése után a kutat ismét termelésbe állítják.

Next

/
Thumbnails
Contents