Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 28. szám ARA: 1983. február 3., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden: Heves megye élelmiszergazdasága Tervegyeztető tárgyalás Egerben, látogatás Egerszóláton Tanácskoznak Heves megye, valamint a Mezőgazdasági és és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői (Fotó: Szántó Syörgy) Hogyan fejlődött Heves megye élelmiszergazdasága 1982-ben? Mire készülnek a nagy- és kisüzemek az idei évben? Ezekre adtak választ szerdán délelőtt Egeilben, a megyei tanácson, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint Heves megye vezetőinek tervegyeztető tárgyalásán. A megbeszélést Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke, valamint dr. Dénes Lajos mi- niszteiihelyettes vezette. A tervegyeztetőn részt vett Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára és dr. Jenes Pál, az SZMT titkára. Kényelmesen Mosolyogtam. amikor hallgattam a megyénk egyik nagy vállalatának a vezérigazgatóját. Azt mondta, hogy ő sokkal lustább attól, semmint mások helyett dolgozzék. Sehol sem illik a lustasággal kérkedni. Nálunk sem. Sőt! Általában ennek éppen az ellenkezője a szokás. Még a semmittevést is úgy leplezni, hogy az valamiféle lelkes tüsténkedés- nek tűnjék. Vezérigazgatónk pedig hivatalos eszmecserén vélte volna helyénvalónak a saját lustaságát felemlegetni? Pillanatok alatt kiderült, mi van a megállapítás mögött. Csak annyi, hogy ő nem hajlandó mások helyett gondolkodni, szervezni, cselekedni. Még hozzátette: aki nem tudja ellátni hiánytalanul a feladatát, az leszáll a lóról és ... A mondat folytatását nem nehéz kitalálni. A kedélyesnek tetsző fogalmazás okán kezdetben jót mosolyogtam. Az járt a fejemben, hogy mifelénk nem azért szokás bárkit elmarasztalni. mert még a mások terhére is a nyakába veszi. Ilyenre példát sem igen hallottam. Azt viszont már gyakrabban, hogy vannak vezetők, akik megkövetelik a jó munkát társaiktól és beosztottaiktól egyaránt. A sikeres teljesítményt pedig nem csak jó szóval honorálják, hanem megfelelő mennyiségű ,,anyagi elismeréssel” is. Magyarán: szép kis summa üti a markát annak, aki kellő mértékben tett a közösségért. Ugyanez az előbb említett vezérigazgató azt is elmondta, hogy „csekély” százezer forintot tűzött ki egy bizonyos tervezői munka gyors elvégzéséért. És mi történt? Másnap már az első részeredmény ott várta az asztalán. Az érdekelt személyek nekilendültek a tennivalóknak. Hogy hogyan csinálták és mikor? Lényeg az, hogy ördöngős gyorsasággal járt a kezük és az eszük. Mindebből az derülhetne ki, hogy nálunk semmi másra nincs szükség, mint jó vezérigazgatókra, megfelelő mennyiségű célprémiumra és menne is minden, mint a karikacsapás. De hát... ! Vannak jó vezetők, vannak megfelelő mennyiségű célprémiumok és mégis, mintha kényelmesebben forogna az a kerék, mint ahogy kellene és forogni tudna. Jó, persze, külgazdasági környezet, meg itthoni objektív nehézségek, meg... Valahogy úgy vagyok ezzel, hogy hiszem is. nem is. Sokkal elfogadhatóbbnak tartanám, ha úgy indokolnánk valóságos helyzetünket, hogy.... nem mindenki húzza azt a bizonyos szekeret úgy, ahogy azt húzni kellene. Vannak, akik nem is tudják húzni, de nem mondjuk nekik, menjenek az útmenti gyepre, pihenni. Vannak, akik pedig azért nem húzzák, mert.... nem akarják. Hogyne, hogy annak legyen belőle dicsősége, aki ... ! Pedig nem a szomszédok gondjáról van szó. G. Molnár Ferenc Élelmiszer-gazdaságunk múlt évi eredményeit Koós Viktor, a megyei tanácá mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője összegezte. Elmondta, hogy 1981- hez képest a szigorúbb köz- gazdasági feltételek és csaknem tíz százalékkal nagyobb költségek mellett is növelték termelésüket a nagyüzemek, és ezzel párhuzamosan nőtt a nyereségük is. Az aszályos időjárás miatt valamelyest elmaradt a búza és a kukorica termésátlaga az országostól. A napraforgó- termés viszont túlszárnyalta az országos hozamot is. A nagyüzemekben csökkent a zöldségtermő terület, o háztáji gazdaságok, illetve a kiskerttulajdonosok viszont annyi zöldséget termeltek, hogy kínálati piacot teremtettek! Nagy volt a szőlőtermés is, de az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát a partnerüzemektől minden mennyiséget átvett, amely fokozta a tárolási nehézségeket. 1982-ben tovább mérséklődött Heves megyében a szarvasmarha-állomány, a sertés- és a juhtenyésztés viszont megfelelően alakult. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladta a négyezer litert. Tovább fejlődtek a háztáji gazdaságok is, különösen a sertés- és a nyúlGáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, az SZVSZ elnöke háromnapos lengyelországi látogatásának végén, szerdán benyomásairól, tapasztalatairól nyilatkozott az MTI és a Népszabadság varsói tudósítóinak. tenyésztés, a tojás-, valamint a szőlőtermelés. A közös gazdaságok éltek a kiegészítő tevékenység bővítésével, és több helyen új üzemeket hoztak létre. A beruházások nagy részét gépek vásárlására, illetve ültetvénytelepítésre fordították. Az elmúlt évben örvendetesen csökkent a szövetkezetek közötti különbség, így egyetlen gazdaság sem zárt veszteséggel! Az élelmiszeripari vállalatok közül különösen a gabona- és a borfeldolgozó üzemek értek el sikereket. Koós Viktor a továbbiakban az 1983-as tervekről szólt. Rámutatott, hogy az üzemi elképzelések többségében a népgazdasági tervvel összhangban vannak. Ebben az évben is kiemelt feladat marad a gabonatermelési program megvalósítása, különös tekintettel a kukoricatermő-terület növelése. Ebben a megyében dolgozó nádudvari, bajai és a szolnoki termelési rendszerektől várnak sokat, szak- tanácsadásokkal és modern technikával. Intézkedéseket tesznek az állattenyésztés gazdaságosságának növelésére, az okszerűbb takarmányozásra, és továbbfejlesztik a nagyüzemi zöldség- és szőlőtermelést is. Elmondta: döntő állomáshoz érkezett a lengyel vezetés, amikor elhatározta, hogy minden szakszervezetet feloszlat, s elindítja a szakszervezetek újólag, alulról történő felépítésének folyamatát. Ez tiszta, világos platform. Ezután kijelentette: A tájékoztatóhoz kapcsolódva Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára aláhúzta, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság egy korábbi határozatának megfelelően a termelőszövetkezetek nagy részének élére új, fiatal, tettre kész szakvezetők kerültek. Ennek is köszönhető, hogy az 1982-es eredmények alapján nem lett egyetlen veszteséges mezőgazdasági üzem sem Heves megyében. A gazdaságok a Miniszter- tanács által meghirdetett gabona- és hústermelési program eredményes megvalósítását tartják fő feladatuknak, melyhez a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium további megértését kérik. Dr. Dénes Lajos miniszter- helyettes hozzászólásában a MÉM vezetésének elismerését fejezte ki Heve8 megye párt- és állami testületéinek, valamint a mezőgazdásági üzemeknek azért az eredményes munkáért, melyet az ágazat fejlesztéséért 1982- ben tettek. Kifejtette, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium még ebben az évben országosan áttekinti a szarvasmarha- tenyésztés, a nagyüzemi zöldségtermelés, továbbá a szőlő- és borgazdaság helyzetét, és meghatározza a fejlesztés teendőit. Ez alapja lehet majd a további célkitűzések meghatározásának, Heves megye élelmiszer- gazdaságában is. A tervegyeztető tárgyalás után dr. Dénes Lajos és kísérete a megyei vezetők társaságában az egerszóláti Béke Termelőszövetkezetbe látogatott. Dér József, a közös gazdaság elnöke adott tájékoztatást a nagyüzem munkájáról és idei terveiről, majd megtekintették a liba- és az ezüstrókafarmot is. „Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen gyors fejlődés indult meg e téren Lengyelországban. Lengyel barátaink nagy aktivitással kezdték meg a munkát az új szak- szervezetek létrehozása érdekében”. Mentusz Károly Gáspár Sándor lengyelországi tapasztalatairól Legjobbak között: a hevesiek, a tarnaméraiak, a gyöngyöspataiak, a detkiek, a poroszlóiak, a nagyrédeiek Korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek mezőgazdaságunkban Az üzem- és munkaszervezés, amely a korábbi években általában csak egy-egy termelőegység tevékenységét érintette a mezőgazdaságban, újabban mindinkább felöleli az ágazatok tevékenységének teljes láncolatát. Az üzem- és munkaszervezők már nemcsak a rész- folyamatokra, hanem egyre gyakrabban a gazdálkodás meghatározott összefüggő területeire irányítják a figyelmet és javaslatukra gyakran alapvető változtatásokra kerül sor. A munkafolyamatok átfogó elemzésével feltárják a hiányosságokat, és egyebek között például gépek beszerzéséről intézkednek vagy megteremtik a korábban kihasználatlan termőterületek hasznosításának feltételeit. Figyelemre méltó ahogyan a nagyüzemi üzemszervezők kézbe vették a kistermelők dolgát; saját módszereiket alkalmazzák a háztáji portákon, jó eredménnyel A nádudvari kukorica- és ipari növény termelési együttműködés üzemszervezői gyorsan felismerték: a takarmánygazdálkodásban gyors változtatásra egy-egy mezőgazdasági nagyüzemnek kevésbé van lehetősége, ám a rendszerszerű munkával viszonylag rövid úton javíthatják az eredményeket. Kezdeményezésüknek az a célja, hogy a jó termőtalajokon gabonát és ipari növényeket termesztenek, hogy a nagy mennyiségű szálas takarmányt viszont felújított és korszerűsített rétekről, gyepekről nyerjék. Tavaly a nádudvari Vörös Csillag Tsz- ben csaknem ezer hektárral tudták növelni a gabonaterületet azzal, hogy a hortobágyi legelők adták a nagy állatállomány szálas takarmány és silószükségletének nagyobbik részét. A Zala megyei tsz-ek 16 ezer háztáji gazdasággal alakítottak ki szoros kapcsolatot A nagyüzemek üzemszervezői ugyanolyan gonddal törődnek a kistermelőkkel, mint ahogyan saját portájukon irányítják a bonyolult és összetett szakmai tevékenységet. Baranya megyében a Nagy- peterdi Egyetértés Téeszben újszerű üzemszervezési rendszer ösztönzi a gazdálkodó egységeket arra, hogy takarékosabban dolgozzanak és termelési eszközeiket a lehető legjobban kihasználják. Ebben a rendszerben minden a ,.saját zsebükre” megy. Heves megye mezőgazda- sági üzemeiben már a 70-es években is sokat tettek az üzem- és munkaszervezési módszerek korszerűsítéséért. A gazdaságokban a korábbi területi irányítás helyett megvalósították a főágazati, illetve az ágazati rendszert. Ezek maradtak meg most a nyolcvanas évek elején is. A főágazatoknak lényegében önállóságot biztosítanak üzemeken belül, tehát önálló tértjeik vannak és önálló elszámoló egységek, melyek természetesen szorosan kapcsolódnak a közös gazdaságok éves terveihez. Megyénk szövetkezeteiben az üzem- és munkaszervezés korszerű módszereinek elterjesztésében jelentős szerepet vállaltak a növénytermelési és állattenyésztési rendszerek. Ezek lényegében a biológia, a kémia, a műszaki tudományok és szervezés legújabb eredményeit egyesítik és adják közre az üzemeknek. A rendszerek megújulásával a következő években várhatóan a szervezéstudomány újabb eredményeit, módszereit is elterjesztik. Kiemelkedő eredményei elsősorban Hevesen, Tarnamé- rán, Gyöngyöspatán, Detken, Poroszlón és Nagyrédén születtek. Magyar-máltai külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Alex Sceber- ras Trigona, a Máltai Köztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szita János hazánk máltai, és Maurice J. Lubrano Málta magyar- országi nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—máltai hivatalos külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Szita János és Maurice J. Lubrano. (MTI) Elfojtották a Hajdúszoboszlói földgázkítörést A hajdúszoboszlói gázkitörés elfojtásának irányítói hétfőn délután taktikát változtattak : megkezdték az előkészületeket a sérült kútfej leszerelésére és az új zárószerkezet felrakására. Szerdán délután 15.37-kor a mentőcsapatoknak sikerült elzárniuk a nagyhegyesi 77-es gázkút kitörését. 12 óra előtt néhány perccel fordult a szerelőket segítő daru hosz- szú karja « 200 millimétef vastag gázoszlopot kilövelő kút fölé. 13.38-kor már leemelték a megrongálódott kútfejet. Utána a 10 tagú mentőcsapat tagjainak precíz, pontosan kiszámított, összehangolt munkájával, két nagy daru és két lánctalpas traktor segítségével, a kút fölé emelték a csaknem három tonna súlyú zárószerkezetet. 3 óra után néhány perccel már ennek a nyílásán keresztül jött a gáz, majd a zárószelepek összehúzása után a 4 napon át tartott erős morajlás és földgázkitörés megszűnt. A tíz tagú elhárító csoport emberfeletti munkát végzett a szinte holdbéli tájon: a kútból a gázzal feltört, majd lerakódott homokszemek szürkésfehérré változtatták a talaj felszínét, a hét eleji esőzések miatt pedig mindenütt térdig ért a sár. De most már egyenesben vannak: a szakemberek elmondották, hogy az ilyenkor szükséges biztonsági teendők elvégzése után a kutat ismét termelésbe állítják.
