Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. február 17., csütörtök 5 SZOVJETUNIÓ Két arc — hét sors A szumgaiti szemsebész Szumgait várost jól isme­rik a Szovjetunióban mind­azok. akik valamilyen szem- betegségben szenvednek. Az ország minden részéről ér­keznek ide segítségre szoruló emberek Magerram Novru- zov szemsebészhez. Novzurov neve ismert eb­ben a Kaszpi-tenger partján fekvő azerbajdzsán városban. Bizonyította ezt érdeklődé­sem is a városi tudakozó­ban: — Novruzov? Az orvos? — pontosította a telefonos-kis­asszony és azonnal megadta a telefonszámot. Most jött ki egy műtét­ről, nehezen kapcsolódik a beszélgetésbe. A parányi dol­gozószoba ablakából jól lát­ható a kórház udvara: a fák árnyékában a padokon sö­tét szemüveges emberek ül­nek, sokan kísérővel. Távoli városokból telefo­nálnak, levelet írnak, vagy előzetes bejelentés nélkül ér­keznek. Novzurov nagy kö- teg levelet vesz elő. Szinte mindegyik így kezdődik: „Doktor úr, segítsen!” A pos­tai bélyegzőkön Szibéria, Uk­rajna, Dagesztán Grúzia ol­vasható ... — Pontosan emlékszem ar­ra a napra, augusztus 17-e volt, — mondja Novruzov, — amikor a levél íróját operál­tam. Több év telt el azóta, de minden évben augusztus 17-én kapok egy táviratot: ^Köszöntőm önt a születés­napom alkalmából”. Negy­ven év után először látta meg a világot ez az ember, és ez a nap emlékezetesebb szá­mára a születésnapjánál is. Az orvos asztalán vastag album fekszik betegeinek a fényképeivel. Minden olda­lon két kép; a műtét előtt és után. Novruzov jól ismeri valamennyi betegét. Ezt ők is tudják és életük minden jelentős eseményéről értesí­tik. Irada Guszejnova, aki­nek visszaadta a látását, ma belgyógyász. Szintén orvos lett Ljatifa Ragimova. aki egy moszkvai klinikán dol­gozik. Súlyos baleset után ismét sportolhat Arii Raszu- lov ökölvívó. Novruzov nem szívesen emlékezik vissza, hogyan döntött annak idején úgy, hogy szemorvos lesz. 1945. májusában Berlin alatt ki­gyulladt egy tank, aminek a parancsnoka Novruzov őr­mester volt. A személyzet egyik tagja — Gorohov hon­véd megvakult. Akkor elha­tározta, hogy szemorvos lesz, megkeresi Gorohovot, és visszaadja a látását. Sok évvel a háború befe- zesése után a keresésére két ember jelentkezett nála, mindketten Gorohovok, mindketten a háborúban va­kultak meg. Novruzov segí­tett rajtuk de a bajtársát nem találta meg. Novruzovnak szerencséje volt: első tanítómestere Vla­gyimir Filatov volt. a kiváló szovjet tudós, aki a világon először alkalmazta a szaru- hártya-átültetést, ami lehe­tővé tette sok ezer vak em­ber gyógyítását. A Moszkvai II. számú Orvostudományi Egyetem végzőse Ogyesszá- ban, Filatovnál töltötte gya­kornoki idejét, itt végezte első operációit. Már az öt­venes évek közepén, amikor az ukrajnai Jaszinovataja vá­ros vasutaskórházának osz­tályvezetője volt, komoly hír­nevet szerzett. Novruzov mellett Szum- gaitban is sok fiatal, tehet­séges sebész nőtt fel. A vá­rosi szemklinika megnyitása óta eltelt tíz év alatt Noru- zov és munkatársai közel ti­zenkétezer műtétet végeztek, — zöldhályog szürkehályog és más szembetegség gyógyí­tására. — Valahányszor felhang­zik az örömteli szó: „Látok!” és a beteg arcán a félelem örömre vált — mondja Nov­Hatvan év 1922-ben, a Szovjetunió megalakulásának évében ült a volánhoz egy moszkvai fiatalember, Misa. Ebben az időben a Szovjetuniónak nem volt saját gépkocsigyártása. Az országban Reneultok, Chevroletek és más külföldi márkák futottak. Ilyenre ke­rült Mihail Judkevics fiatal gépkocsivezető is, aki mind a mai napig dolgozik. Judkevics nemrég ünne­pelte 80. születésnapját. Lá­tása éles, keze biztos, hiszen másként nem is dolgozhatna taxisként egy olyan hatal­mas városban, mint Moszk­va. A hosszú évek alatt sok érdekes utasa volt. így pél­dául többször Utazott Iván Papanyinnal a déli sarkvi­dék egyik úszó jégtábláján elhelyezett első szovjet tudo­mányos kutatóállomás veze­ruzov — az jelenti nekem a legnagyobb elismerést a munkámért. Tatjána Janalova a volánnál tőjével. Húsz évvel ezelőtt lépett be a főváros 10-es szá­mú taxi vállalatához, ahol mind a mai napig baleset- mentesen. közmegelégedésre végzi munkáját. A veterán taxis nagyon szereti foglalkozását és egye­lőre nem kíván nyugdíjba vonulni. Figyelembe véve hajlott korát, a vezetők en­gedélyezték, hogy a számára legmegfelelőbb időbeosztás szerint dolgozzék. Mihail Judkevics háborús veterán, a munka veteránja, vidám és életörömmel teli. — Nagyon várom a Szov­jetunió megalakulásának 60. évfordulóját, amely egybe­esik a munkaviszonyom kez­detének 60. évfordulójával. Szeretek beszélgetni utasaim­mal, fővárosunk vendégeivel — mondja a 80 éves moszk­vai gépkocsivezető. A virágok a 80 éves moszk vai taxisofőrt, Mihail Judkevicset köszöntik (Fotó: TASZSZ — APN — KS. V. Szozinov felvétele) VIETNAM Vak gyermekek iskolája Ho Si Minh-városban 1977- ben nyitotta meg kapuit a vak gyermekek bentlakásos iskolája. Az idei tanévben már 102 gyermek volt a tan­intézet lakója. Az oktatás az általános is­kolák I—VII. osztályának tananyagát öleli fel. A Brail- le-írás-olvasás, az általános műveltségi alapismeretek ta­nítása mellett rehabilitációs órákat is tartanak, hogy elő­segítsék a fiataloknak a ké­sőbbi, gyakorlati életbe való beilleszkedését. A szabadidős foglalkozások — tapasztalt tanárok vezetése mellett — sokféle játékra, sportra, örömteli órákra adnak alkal­mat. A gyermekek közül azokat, akik délutánonként hazajár­nak, megtanítják a különféle járművek zajainak felismeré­sére, s így a biztonságos köz­lekedésre. Éppen a hangokra való ér­zékenységük folytán a vak gyermekek közül sokan kap­nak kedvet a muzsikálásra. Az iskola fúvószenekara er­re is módot ad. A tanórák után hasznos időtöltés, ké­sőbb kenyérkereseti lehető­ség is lehet a különféle há­ziipari cikkek készítése. Erre ugyancsak megtanítják a ta­nulókat. BULGÁRIA Különleges növényi táptalaj - a Balkánin Georgi Boncsev bolgár akadémikus a század elején különleges zeolit sziklamintát talált Kardzsali megye terü­letén, Golobradovo környé­kén. Akkoriban még . csak nem is sejthette, hogy a ké­sőbbi évtizedekben mire használják majd fel az itt található ásványt. Mintegy tíz évvel ezelőtt a szófiai Kliment Oehridszki egyetem docense, Bóján Ale- xiev kezdett érdeklődni a zeolitok iránt.-Kutatási ered­ményeire felfigyeltek külföl­dön is, hiszen manapság vi­lágszerte sokakat foglalkoz­tat a zeolitok alkalmazásá­nak kérdése. Alexiev kutatásai nyomán sikeresen hasznosították a bolgár szakemberek — a vi­lágon elsőként — a különle­ges ásványt, a melegházi növénytermesztésnél. A Mi- neralagro Gazdasági Tudo­mányos-Termelési Egyesülés kutató kollektívája, Georgi Sztoilov vezetésével, kikísér­letezte a zeolit alapanyagú, Balkánin elnevezésű ásványi szubsztrátumot. A számos előnnyel rendelkező Balkánin úgynevezett aktív szubsztrá- tum, amely jelentős mennyi­ségű tápanyagot képes leadni és felvenni. A Balkánin tápközeg a nö­vények fejlődéséhez szüksé­ges összes elemet tartalmaz­za. Ezek egy részét a zeoli­tok hordozzák, a többit pe­dig a növénykultúra igényei­nek és sajátosságainak meg­felelő mértékben mestersé­gesen adagolják a „talajhoz”. Hogy a zeolitból jó tápközeg alakuljon ki, először meg- őrlik az ásványt, majd 250— 300 C-fokos hőmérsékleten kiszárítják. A berlini Német Állami Könyvtár kutatóinak tudo­mányos munkássága hosszú és sikeres múltra tekint vissza. A nagy hírű, tudós intézmény a régi kéziratok, különleges nyomtatványok, ritka és értékes nyomatok, eredeti kották és térképek, történeti értékű ifjúsági ki­adványok valóságos kincses­háza. Különösen gazdag anyagot őriznek a könyvtár ősnyom­tatvány osztályán, ahol a háború miatt több éves megszakítás után újra foly­tatják az ősnyomtatvány- világkatalógus összeállítását. Az egyedülálló vállalkozás nehéz és időigényes feladat. Európában ugyanis a könyv- nyomtatás felfedezésétől egé­szen 1501-ig 45 ezer köny­vet nyomtattak, kiadáson­ként 3—400 példányban. Ezek voltak az úgynevezett ősnyomtatványok, az inku­Az alkalmazott technológia segítségével elérik, hogy a tápközeg teljesen sterillé válik. A sterilitás és termé­kenység ellentmondása csak látszólagos, ugyanis a steri­litás ebben'az esetben csak azt jelenti, hogy a tápközeg kizárólag a kártevőktől és gyomoktól mentes. Az így termesztett növények gyö­kérrendszere jól kifejlett, s szép, egészséges termést hoz­nak. A szürkésfehér, külön­leges talajba ültetett növé­nyeket természetesen kapálni sem kell, öntözésükre viszont komoly gondot fordítanak a kertészek. A szófiai, kardzsali és plovdivi kísérleti telepeken mór több éve termesztenek Balkaninban epret, uborkát, paradicsomot, hagymát, sár­gadinnyét és különböző vi­rágokat. Az eredmények biz­tatóak: az eper például két­szer akkora termést hoz, mint a hagyományos módon termesztett, s az uborka, vagy a paradicsom termése is 30—40 százalékkal nagyobb a szokásosnál. A zeolit tápközeg nagy előnye a többi között az is, hogy egy-egy új növényfajta termesztésekor nem kell ki­cserélni a talajt, csak a fel- frissítésre kell figyelmet for­dítani. A Balkánin kikísérle­tezőinek véleménye szerint egy és ugyanazon zeólti táp­talajban öt-hat éven keresz­tül lehet különböző fajta nö­vényeket termeszteni. A Balkanint már szabadal­maztatták a Szovjetunióban, Magyarországon, az Egyesült Államokban, Japánban és Hollandiában. nábulumok. A kutatók ezeket rendszerezik, s rövidesen megjelentetik a világkataló­gus új, a háború után első, de sorrendben már a nyol­cadik kötetét. Becslések szerint ma a világ 30 országának 4 ezer nyilvános gyűjteményében 500 ezer ősnyomtatvány ta­lálható. A berini Német Állami Könyvtár munkatár­sai e gyűjtemények tulajdo­nosaival állandó kapcsolatot tartanak, közléseiket, tudo­mányos eredményeiket fi­gyelembe veszik a kiadvány előkészítése során. A katalógus szerkesztő bi­zottsága az évek során való­di konzultációs központtá alakult, amely nagy segítsé­get nyújt a külföldi kuta­tóknak is. A nagy érdeklő­désre való tekintettel a könyvtár „Adalékok az ős­nyomtatvány-ismerethez” címmel rendszeres tájékoz­tatót jelentet még. KNDK Idegsebészet és akapunktúra A phenjani egyetemi kli­nika idegsebészeti osztálya az utóbbi években jelentős eredményeket ért el az agy­sebészetben. A legkorszerűbb műszerek­kel és berendezésekkel fel­szerelt műtőben bonyolult daganat- és agyér-operáció- kat hajtanak végre. Az itt dolgozó orvosok sikerének egyik titka, hogy együttesen alkalmazzák a modern és az ősi koreai, távol-keleti gyógymódokat. A sebészeti beavatkozásokat például aku­punktúrával kombinálják. Az idegsebészeti osztályon most új feladaton dolgoznak: a gyermekek agyműtétjének biztonságosabb módszerét kí­sérletezik ki. MONGÓLIA Mutasd a kalapod - megmondom, ki vagy! A mongol népviselet lé­nyeges része a kalap. Anya­gából, színéből, formájából a helyi viszonyok között já­ratos ember viselőjének tár­sadalmi osztályáról és élet­korára is következtethet. Az ulánbátori néprajzi múzeum gyűjteményében igen sok régi kalap találha­tó. A legszebbek természete­sen itt is a női kalapkák, amelyek rokonai is, meg nem is az európai női fej­fedőknek. Minden esetre annyiban hasonlítanak egy­máshoz, hogy akár ünnepi viseletre szánják, akár a hétköznapokra — roppant díszesek. Az ünnepi népviselethez tartozó női kalap felső része vörös selyemből, alsó része pedig bársonyból készült. A kalapot gazdagon díszítették. Csúcsára a fejtető közepén szampit, apró emberfigurát állítottak, természetesen ügyesen rögzítve. A kari- ipának megfelelő alsó részt fémpánt szorította le, ame­lyet féldrágakövekkel ékesí­tettek. Kétoldalt a halánték­nál több soros gyöngyfüzér lógott le a kalapról, az ar­cot keretezve. Végül a ka­laphoz ezüst csengettyűket erősítettek. Az ünnepi ka­laphoz ünnepi frizurát hord­tak a nők. Szép sötét haju­kat két ágra osztották, s a végét különféle szerekkel megkeményítették. Valamivel egyszerűbb, már-már sportosnak tűnő kalap volt a forcog, a hét­köznapi viselet. A négy da­rabból készült felső részt és az összefogó alsó pántot több soros színes paszománt díszítette, kiemelve viselője arcát. NDK Ősnyomtatványok - világkatalógusa CSEHSZLOVÁKIA A lutri története A lutri, az első sorsjáték, amelynek létezése bizonyí­tott, 1445-ben indult a fland- riai Sluisban. Az olaszországi Modenában 1476-ban már nyomtatott sorsjegyekkel ját­szották a lutrit. Az első szá­mozott lutri ugyancsak Olaszországban jelent meg, mégpedig Genovában az 1620-as esztendőben. Állító­lag a városi tanács szenáto­rainak megválasztását szol­gálta. Száz évvel később ugyanebben a városban új játékot kezdtek, amelyben 90 közül öt nyerőszámot sor­soltak ki. Ebből az időből maradt fenn a számok meg­nevezése a következőképpen: egy találat — estradon, két találat — ambo, három ta­lálat — terno, négy találat — quaterno és végül az ötös találat — quinterno. A sorsjáték feltételei rend­kívül érdekesek és változato­sak voltak a különböző euró­pai országokban. Néhol a szabályok azt is lehetővé tet­ték, hogy a szerencsejátéko­sok a házukat vagy a föld­jeiket tegyék meg tétnek. A legérdekesebb lutrisor­solást 1898-ban Szmolenszk- ben tartották. A nyeremény egy fiatal lány volt, akit a nyertes feleségül vehetett, s megkapta vele 5000 rubeles hozományát is. A mai Csehszlovákia terü­letén az első lutrihúzást 1751-ben tartották: Mária Terézia 260 ezer aranyért adta bérbe a sorsjáték ren­dezésének jogát Ottavio de Cataldi olasz grófnak. Az el­ső lutriirodákat Bécs és Graz után Prágában, Brnóban és Pozsonyban nyitották meg. összeállította: Gyurkó Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents