Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 38. szám ÁRA: 1983. február Í5„ kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HEVESBEN Népszerűek-e a gazdasági munkaközösségek? öt kisszövetkezet alakult — Működés: nagyobb hatékonysággal — Újabb lehetőségek a lakossági ipari szolgáltatásban Mint minden újat, vagy a megszokottól eltérő vonásokat hordozó kezdeményezést, zömmel kételkedéssel fogadták megyénkben is az — önálló, illetve a vállalati gazdasági munkaközösségeket, a kisvállalkozásokat. Az új szervezeti formák azóta szerves részei lettek a kereskedelemnek, megtalálhatóak a nagyvállalatoknál éppúgy, mint a kisebb szövetkezetekben. De népszerűek-e Hevesben ezek a kockázattal, vállalkozó kedvvel járó gazdasági egyesülések, társulások? Erről kértünk információt Édes Józseftől, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjétől. Hatékonyabb intézkedések - jobb munkavédelem Kisebb a fekete dosszié Tavaly a megye 17 szakmájában és az 54 mezőgazdasági termelőszövetkezetében 3411 három napon tűi gyógyuló üzemi baleset fordult elő. Az ebből eredő kiesett munkanapok száma 95 266 volt. A legsúlyosabb, a halálos kimenetelű üzemi baleset 18 esetben következett be. Az 1981-es száraz tényékhez viszonyítva kedvezőbb a kép. Kilenccel kevesebben vesztették így életüket, a három napon túl gyógyuló balesetek 377-tel múlták alul a tavaly előttit, igaz, a kiesett munkanapok csak a 17 szakmánál csökkentek (1995-tel), a téeszek területén viszont nőttek (2954-gyel). Mire elkészült a statisztikai összesítés az elmúlt esztendőről, sajnos, egy újabb tragédia is történt. Már az idén is meg kellett nyitni a fekete dossziét. Az idő ■Rohanó korban, élünk — hangzik a megállapítás igen gyakran. . Ürügyül szolgálhat ez sok mindenre. Ilyen címen el lehet odázni döntéseket, míg az ember valóban lépéskényszerbe, „időzavarba” kerül. Akkor mór valóban csak a kapkodás marad, a lehetetlen helyzetek sora, a társadalomban zavarodottság, az egyénben a neurózis, korunk népbetegsége. Valóban, hogyan is állunk az idővel? Több. vagy kevesebb jutott nekünk, mint elődeinknek? Ha a megnövekedett átlagéletkort nézzük, úgy tűnik, több év áll rendelkezésünkre, mint ötven, vagy száz esztendővel ezelőtt. Vélhetnénk, hogy ezt az előnyünkre fordítjuk, jobban gazdálkodunk a megnövekedett ifjúkorral, a meghosszabodott felnőttséggel, hiszen „okosabbak”, „felvilágosultabbak” vagyunk, mint elődeink. A tapasztalat azonban nem ezt igazolja. De mi lehet az oka? Bár sokan elszakadtak az éltető szélesebb családi körtől, nem tanulva meg azokat a szerepeket, amelyek segíthetik a világban való eligazodásban, sokkal több technikai eszköz áll rendelkezésünkre, mint azelőtt, mégis meggyőződésem, hogy úrrá tud lenni az ember a körülményein, átlelkesítve környezetét. (Mert gondoljuk csak el, mennyi időnk megy el felesleges dolgokra, amelyek „őrült fontosaknak” látszanak, s mennyire nem törődünk látszólag semmiségekkel, amelyek összegyűlnek, „aláaknázzák” életünket. Anyagi megfontolások alapján cselekszünk sokszor, amikor voltaképpen nincs is igazi szükségünk azokra a holmikra, tárgyakra, amelyekre szert teszünk, tudatosan elzárkózunk másoktól, aztán szenvedünk a magányosságtól, vagy éppen ellenkezőleg, lehetetlen kapcsolatokat tartunk fönn, félve az egyedülléttől. Mindmind a bizonytalanság terméke és hordozója, időrabló és zavarodottsághoz vezető folyamat. Az oka és következménye: a gond, mely évek óta ismét középpontban van hazánkban, a kezdeményezőkészség, az egyén elszürkülése. Mert mi lehet a végeredménye annak, hogy az emberek nem vállalkoznak sem munkájukban. sem saját életükben önálló és felnőtt döntésekre, hanem amíg lehet, húzzák, halasztják a megoldást, csak egyik napról a másikra igyekszenek fönntartani a látszategyensúlyt. Mert időt mindig kell találni a legfontosabb dolgokra, ha azt akarjuk, hogy kiegyensúlyozott életet alakítsunk ki. Mert célunk elődeinkhez képest sem változott, mindnyájan a teljességet szeretnénk valamilyen módon elérni. Kapkodva, a gondokat kikerülve, az alapellentmondásokat elhallgatva viszont nem lehet. Ha így alakítjuk sorsunkat, valóban állandó időzavarba kerülünk. Gábor László A kezdeti lépésektől napjainkig — összegezte a tapasztalatokat — meglehetősen színesedett a vállalkozások skálája. Megyénkben pillanatnyilag öt kisszövetkezet működik: az EGZOTA Hatvanban, a MOZAIK Gyöngyösön, a LAKISZ Egerben, az UNIFORM Mát- raballán, s a Gépipari Esz_ tergályos Szövetkezet Gyön- gyössolymoson. Foglalkoznak faipari termékek gyártásával és értékesítésével, mindenféle burkoló szakmunkával, illetve vegyes szolgáltatások, kai. Mellettük számos szövetkezeti szakcsoport is munkához látott, s az utóbbi öt év alatt csaknem 350 új kisiparos váltotta ki a működési engedélyét. Érdekessége a do. lógnak: közülük 229-en tavaly kértek önálló ipart... Serkentőként hatottak a szakmával rendelkezőkre az egyre-másra megalakuló gaz. dasági munkaközösségek. Szűkebb hazánkban jelenleg 47 önálló gazdasági mun. kaközösséget (227 szakemberrel), valamint 56 vállalati (448 fővel) tartanak nyilván. Főként a megye nagyvállalatainál, illetve a kisebb üze- gazdasági munkaközösséget mekben — a VILATI, Finommechanika, MEZŐGÉP stb. — jöttek létre az első vállalkozó csoportok. Az azóta szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek rend. kívül jó hatékonysággal működnek, megbízhatóan teljesítik a feladóikat, bátrabban vágnak bele még a kockáza. tosabb vállalkozásokba is. A tapasztalatok között említik azonban azt a tényt is, hogy a vállalatok — talán mert még sok helyütt idegenkednek a dolgozói kezdeményezésektől — nem használják ki a lehetőségeket. Annak ellenére sem, hogy napjainkig még nem volt jogi konfliktus a vállalatok és az azokon belül működő munkaközösségek között, sőt: mindkét oldal korrektnek minősíti az együttműködést. A jövőben éppen ezért is szeretnék nálunk is növelni a vállalati munkaközösségek számát, mert a mostani népszerűségéhez mérten is kevesebb van belőlük, mint más megyékben. Már születtek elképzelések arra is, hogy a különböző szolgáltató szövetkezetekben —• mint például az egri TECHNOLUX-nál a személyi szolgáltatások ellátását úgynevezett belső, ön. álló kisszövetkezetre bízzák. Így alakulhat ilyen szervezet a fodrászokból, a fényképészekből, vagy a cipészeknél a mozgó felvevőhálózat kiépítésére, bővítésére. Hasonló tervek foglalkoztatják a Patyolat, valamint a Finommechanikai Vállalat vezetőit is: itt az autójavítás kerülne egy le. ányvállalathoz, a tizenötnél nem több dolgozót foglalkoztató szervizek pedig szerződéses formába. Az előbbinél viszont az önálló vegytisztító és mosószalonokat adják ki szerződéses üzemeltetésre. A különböző szervizek és szalonok bérlésére még ebben a negyedévben versenytárgyalást hirdetnek majd. Az önálló gazdasági munkaközösségek szaporodását főként a lakossági szolgáltatás, illetve a lakossági ipari szolgáltatás területén szeretnék elérnj megyénkben. Mint a szakemberek hangsúlyozták: rendkívül nagy lehetőségek vannak még e két ágazatban, s szívesen fogadják a vállalkozók jelentkezését. Elsősorban azokban a szakmákban- van mit keresniük a munkaközösséget alakítóknak, amelyek napjainkban „kihalóban” vannak : textiltisztító, tímár, vagy vésnök, de lehetne folytatni a sort. A megyei tanács vezetői komoly támogatást is adnak, hogy biztosítsák a hiányszakmát tanulni jelentkezők továbbképzését: az általános iskolákban éppen ezekben a hetekben töltik ki a továbbtanulási lapjukat a kisdiákok, a meghirdetett lehetőségek alapján remény van arra is, hogy lesz majd utánpótlás... Dr. Göcző Géza, az SZMT osztályvezetője, megyei munkavédelmi főfelügyelő elmondta, hogy a számok ugyan javulást mutatnak, a megyei veszteség azonban még mindig nagy. Az ember a legértékesebb, egy dolgozó elvesztése súlyos csapás a családnak, de a népgazdaságnak is. Vétkes mulasztások A legjellemzőbb baleseti okok a környezeti hatás, az anyag, a berendezés, a gép, a sérült szerszám, élőrásel- lenes munkavégzés címszavak alatt szerepelnek az, elemzésben. Azok fajtája szerint gyakoriak a személyek, tárgyak esése, a járművel kapcsolatos, valamint a vágó- és szúróeszközök használata során bekövetkező balesetek. Több esetben a munkavédelmi felügyelet a vizsgálat során megállapította, hogy vétkes mulasztások adódtak a munkát végzőknél és az irányítóknál a technológiai fegyelem be nem tartásából. Két esetben például italfogyasztást lehetett bizonyítani az elhalálozottnál és környezetében. Tavaly előfordult egy tömeges baleset is, volt egy súlyos, életveszélyes sérülés, és összesen nyolc csonkulásos eset egészíti ki a fentebbi mérleget. Érdemes hangsúlyozni, hogy a munkavédelmi felügyelőség a társadalmi aktívák és társhatósági szervek bevonásával, a következetesebb ellenőrzésekkel, intézkedésekkel érte el a fekete dosszié zsugorodását. Lényegesen javult a helyzet a vasas, az élelmiszer, a helyiipar, az építő, a szénbányászat, az ércbányászat, a pedagógus és a postás szakmákban. Emelkedést lehetett nyomon követni a MÁV, a MEDOSZ, az olajbányászat, a szakmunkás- tanulók és a közalkalmazottak szakterületén. A 18 halálesetből hét a téeszek- ben történt. Felelősségre vonás, pénzbírság 1982-ben SZMT-ülés, valamint az SZMT elnöksége, titkársága is tárgyalta a megye gazdálkodó' szerveinek ez irányú tevékenységét A KISZ Központi Bizottsága hétfőn országos agitá- ciós és propagandatanácskozást rendezett, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az ifjúsági szövetség vezető propagandistáinak a tömeg- propaganda idei legfontosabb feladatainak megvalósításához. A tanácskozáson — amelyen jelen volt Fejti György, a KISZ KB első titkára — Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsáés a testület az 1981. évi növekvő baleseti helyzet miatt minden szinten hatékonyabb ellenőrzést, intézkedések megtételét, szigorúbb felelősségre vonást jelölt meg. A munkavédelmi felügyelőség - az elmúlt évben 206 ellenőrzés alapján 117 alkalommal államigazgatási eljárás keretében hozott határozatokat. Ezekben 1088 előírás intézkedett a veszély-, források felszámolására, a szabványok és rendeletek betartására. Hatvanhatszor tiltottak el dolgozókat a munkavégzéstől a közvetlen veszély miatt, és 84 esetben kezdeményeztek fegyelmit a felelős munkáltatókkal szemben. Négy vezető szabálysértési . figyelmeztetést kapott, 15 alkalommal pénzbírságot szabtak ki, ezek összege 34 400 forint volt. A megelőzés társadalmi érdek A téma tárgyalásakor látni kell — erre hívta fel a figyelmet dr. Göcző Géza —, hogy a munkavédelmet még nem mindenütt tekintik á gazdaságvezetők a termelés, a gazdálkodás szerves részének. Pedig csak egészséges emberekkel lehet megnövekedett gazdasági feladatainkét végrehajtani. Az idén az első félévben a társ hatósági szervekkel 8 gazdálkodó szervnél munka- védelmi törvényességi vizsgálatot, 8 helyen utóellenőrzést, 41 helyen munkavédelmi célellenőrzést tartanak. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelőségével 32 gazdálkodó egységnél és 10 kisiparosnál a veszélyes hulladékok helyzetét vizsgálják. Az egyéb szempontok mellett tíz kiemelt fő munkavédelmi témát jelölt meg a felügyelet, továbbá az első negyedévben befejezik, méghozzá vizsgáztatással a megyében az szb-k, a társadalmi munkavédelmi felügyelők és a megyebizottságok aktíváinak képzését. Ellátják valamennyiüket a SZOT munkavédelmi felügyelősége által rendszeresített igazolvánnyal, amely felhatalmaz a hatósági jogok gyakorlására. zottsag titkára tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Juhász András, a KISZ KB titkára szólt a KISZ és a fiatalok lehetőségeiről, feladatairól a gazdasági építőmunkában, s kitért a gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb kérdéseire, tennivalóira is. A ‘ tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatódott. Budavári Sándor Országos agitációs és propagandatanácskozás a KISZ KB-ban gának tagja, a Központi Bi(MTI)
