Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. február 1., kedd NEGYVEN EVE: A FORDULAT. 1943. január 31-e negyvenedik évfordulóján, a sztálingrádi csata eldőltére emlékezve közölte e képet az AP amerikai hírügynökség és sok nyugat-európai újság. A képen: német hadifoglyok Sztálingárd falai alól a táborba menetelnek. (Népújság telefotó: AP — MTI — KS) A harmadik forduló Héttőn Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról tavaly júniusban megkezdett szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet vezette szovjet, és az Edward Rowny nagykövet irányításával tárgyaló amerikai küldöttség. A delegátusok megérkezésükkor a repülőtéren rövid nyilatkozatot adtak. Az elsőként Genfbe érkező Edward Rowny amerikai nagykövet — Paul Nitzéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurostratégiai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjéhez hasonlóan —, nyilatkozatában mindenekelőtt a nyugat-európai közvélemény megnyugtatására törekedve Washington megGenfben egyezési szándékát bizonygatta. A diplomata kijelentette, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták számának csökkentésében, illetve az erről létrehozandó egyezményben látja a genfi tárgyalások alapvető célját. Ugyanakkor említés nélkül hagyta az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának túlnyomó többségét képező egyéb hadászati fegyverfajtákat, amelyek csökkentését, illetve a tárgyalásokba való bevonását a szovjet fél már régebben javasolta. Viktor P. Karpov nagykövet nyilatkozatában Jurij Andropov december 21-i beszédére utalva leszögezte: a Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon. A Szovjetunió nem csupán szavakban ad hangot ezen szándékának, hanem a tárgyalásokon olyan javaslatokat is előterjeszt, amelyek — elfogadásuk esetén —, lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határozott csökkentését, megakadályoznák azok felhalmozását, és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború veszélyét. Az Egyesült Államok azonban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési versenyt, és a legkülönbözőbb módszerekkel megpróbál egyoldalú katonai előnyökre szert tenni. Csakis a mindkét fél számára elfogadható megállapodás szolgálhatja a két nemzet és az egész világ biztonsági érdekeit — mondotta hétfőn, Genfbe érkezésekor Karpov szovjet nagykövet. LONDON Konzervatív egyetemisták előtt elmondott cambridgei beszédében Francis Pym brit külügyminiszter kijelentette, az új amerikai Pershing—II. rakéták és cirkáló robotrepülőgépek Nyugat-Európába telepítésének ötéves programja „leállítható, módosítható, sőt vissza is fordítható”, ha (a Szovjetunióval folytatott) genfi tárgyalások ezt indokolttá teszik”. BAGDAD, TEHERÁN Iraki harci gépek harmadik napja folytatták az iraki- iráni hadszíntér déli szakaszán összevont iráni csapatok bombázását — jelentette az iraki katonai parancsnokság közleménye. A teheráni rádió viszont arról számolt be, hogy szombaton az iráni légvédelmi erők a hadszíntér déli övezetében két iraki harci repülőgépet semmisítettek meg. A rádió azt is közölte, hogy a közelmúltban életét vesztette az iráni „forradalmi gárda” hat vezető tagja, miközben a déli frontszakaszon tettek szem- leutat. MANAGUA, SAN SALVADOR A salvadori hazafiak a kormánycsapatok megerősített erőinek sorozatos támadásai ellenére ellenőrzésük alatt tartják az észak-keleti Morazan és Chalatenango megyék csaknem teljes területét — jelentette a Vencere- mos rádióadó. A hazafiak rádióadójának közlése szerint meghátrálásra kényszerítették a kormányerők több mint hatezer katonáját. PÁRIZS Mitterrand elnök héttőn fogadta Simon Pereszt, az Izraeli Munkapárt elnökét. Az izraeli ellenzéki vezető később kijelentette, hogy a több mint egyórás megbeszélés során áttekintették a közel- keleti problémakört, s francia államfő állást foglalt amellett, hogy Jordániát is vonják be, minden előfeltétel nélkül, a térség békéjének helyreállítására irányuló tárgyalásokba. —( Külpolitikai kommentárunk )— Üres táskával MÉG MIELŐTT vasárnap elindult volna George Bush alelnök nyugat-európai kőrútjára, kétféle amerikai álláspont körvonalazódott. Az egyik szerint Bush feladata egyértelműen a hidegháborús elképzelések támogatása, a „szovjet veszély” érzetének ébrentartása, s — ami mindebből következik —, az Egyesült Államok „kemény magatartása” — a nullaváltozat — rákényszerítése a NATO-partnerekre. A másik felfogás ezzel ellentétes. Abból indul ki, hogy az alelnök küldetése — mint a The Washington Post fogalmaz —, „csaknem képtelen”, hiszen még az NSZK- ban is csupán Kohl kancellár az, aki leginkább kitart a Reagan-féle nullaváltozat mellett, s Rómában, Londonban inkább hajlanak ésszerű kompromisszumra. Mi lehet az igazság? Az, hogy az alelnök alighanem üres táskával indult Nyugat-Európába. Sokak úgy vélik: semmiféle amerikai módosító indítványt nem hozott magával, s csak kevesen hajlanak arra a véleményre, hogy Bush-nak van felhatalmazása esetleges egyéb javaslatok megvitatására. Első állomásán, Bonnban némely források tudni vélik, azt keresi tárgyalópartnereivel, hogy miként lehetne a Reagan elnök által meghirdetett, úgynevezett nullaváltozat helyett Genfben más tervet letenni az asztalra, anélkül, hogy az USA súlyos presztízsveszteséget szenvedjen. SAJNOS, A JELEKBŐL ÍTÉLVE a stratégiai koncepcióban Washington makacsul védelmezi korábbi álláspontját. Nyugat-Európában pedig már hivatalos és nemhivatalos megfogalmazásban mind gyakrabban látnak napvilágot — a Szovjetunió számára elfogadhatatlan nullaváltozattól eltérő — megoldásötletek. A bonni, a párizsi, de a brüsszeli és a római közvélemény rugalmasságot követel az Egyesült Államoktól. Nyilvánvaló, hogy követelésüket Bush alelnöknek minden tárgyaláson megismétlik. S erre aligha válaszolhat azzal, hogy az USA megtette a maga módosító javaslatait. Ugyanis a Szovjetunió, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé ésszerű, az erőegyensúly megőrzésén alapuló javaslatain kívül más indítványról a világnak nincs tudomása. BUSH ALELNÖK ÜRES BŐRÖNDJE körútja végén elnehezülhet. Megtelhet szemrehányásokkal, bár kerülhet bele sok életrevaló javaslat is, jeléül annak, hogy Nyugat-Európában másként ítélik meg a világ dolgait, mint az óceánon túl. Különösen a sorsdöntő kérdésekben húzódhat mély szakadék a két kontinens között. Az alelnök misszióját ezért minősíti csaknem képtelennek a tekintélyes washingtoni újság. Gyapay Dénes Demonstratív jelenlét Bush Nyugat-Berlinben Kivándorlás Nigériából Olaszország, 1982.: 1157 elfogott terrorista Mind az amerikai, mind a nyugatnémet kormány az úgynevezett nullamegoldást tartja a „legjobb, legkívánatosabb” eredménynek az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon, de egyik kormány sem képviseli a „mindent vagy semmit” politikáját — jelentette be Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és George Bush, amerikai alelnök hétfői, bonni megbeszélését követően Diether Stolze,'ma nyugatnémet kormány szóvivője. A két álláspont között meglevő bizonyos különbségekre utalt azonban Kohl és Bush közös sajtóértekezlete, amelyen az amerikai alelnök a nullamegoldást „morális pozíciónak” nevezte, míg a nyugatnémet kancellár a közép-hatótávolságú rakéták „gyakorlatban történő, kölcsönös és teljes” eltávolítását sürgette. Bonni megbeszéléseinek befejeztével hétfőn délután Nyugat-Berlinbe érkezett Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A látogatás idejére Nyugat-Berlin valóságos ostromlott várossá változott. A főútvonalakat sok helyen lezárták, az Intercontinental Szállót — ahol az amerikai politikus és kísérete az éjszakát tölti — a rendőrök százai őrzik az esetleges tüntetőkkel szemben. Bush nyugat-berlini jelenléte demonstratív jellegű, mert egyrészt megerősíteni hivatott Washington elkötelezettségét a város „szabadsága” mellett, másrészt igazodik a bonni keresztényliberális kormány kívánságához. Az NSZK kormánya ugyanis szinte kivétel nélkül minden Bonnba látogató külföldi politikust meghív Nyugat-Berlinbe is, ezzel igyekezvén demonstrálni a város és Nyugat-Németország ösz- szetartozását. Tíz- és tízezer ghanai kénytelen elhagyni e napokban Nigériát, ahol vendégmunkásként dolgozott. Képünkön: a kiutasított ghanaiak, már a nigériai határ után, Benin földjén menetelnek. (Népújság telefotó — AP — MTI —KS) Kitüntetések a nyomozóknak Még nagyon hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy a terrorizmus végleges vereségéről beszélhessünk. — jelentette ki Virginio Rognoni olasz belügyminiszter abból az alkalomból, hogy ünnepélyes keretek között magas amerikai kitüntetéseket nyújtottak át annak a 14 nyomozónak, akik egy évvel ezelőtt közvetlenül részt vettek a terroristák által elrabolt James Lee Dozier amerikai tábornok kiszabadításában. Giovanni Rinaldo Coronas, az olasz rendőrség főparancsnoka az ünnepségen mondott beszédében közölte. hogy Olaszországban 1982-ben 1157 terroristát tartóztattak le. Engedményes cementvásár MINDEN TELEPÜNKÖN, AMÍG A KÉSZLET TART! 25, — Ft/q árengedmény! fip> o o o 1983. február 1-től Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy megvásárolt tételeiket 3 napon belül elszállítani szíveskedjenek.
