Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar—NDK együttműködési tárgyalások Havasi Ferenc fogadta Wolfgang Rauchfusst A Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság XXI. ülésszakára csütörtökön Wolfgang Rauch- fussnak, az NDK miniszter- tanácsa elnökhelyettesének vezetésével delegáció érkezett Budapestre. A magyar delegációt a bizottság magyar tagozatának társelnöke, a megbetegedett Marjai József miniszterelnök-helyettes képviseletében Veress Péter külkereskedelmi miniszter vezeti. Wolfgang Rác hfuss miniszterelnök-helyettest a nap folyamán fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. KÖZEL AZ EGYMILLIÁRDHOZ Hz első önálló óv után Gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésének részeként, 1982. január 1-től megszűnt az AGROTRÖSZT és 17 önálló vállalat, közöttük az egri AGROKER is — kezdte meg munkáját. Az önállóság komoly lehetőségeket biztosított a tervezésben, a belső irányításban és a vállalati gazdálkodásban is. Ezeket kihasználva jelentős eredményeket ért el az egri AGROKER az elmúlt esztendőben, amely Heves megye mezőgazda- sági üzemein kívül más megyék állami gazdaságait, termelőszövetkezeteit, társulásait és a termelési rendszereket segítette gépekkel, pótalkatrészekkel, műtrágyákkal és növényvédő szerekkel. Kényelmesen Valljuk be, egy kicsit el- kényelmesedtünk. Elfogott bennünket valami furcsa, kábítóan szelíd érzés, mert kezdtünk magunkra találni. Addig csak mondogattuk, hogy a holnapjaink egyre jobbak lesznek, de ennek lehetősége eléggé messzinek és kicsit távolinak is tetszett. Voltak időszakaink, amikor úgy véltük: jobb volna abból a majdani jóból egy kevéske már ma. Aztán ... kiderült az ég, kezdtünk egyre többet termelni, kezdtünk a hazai és a külső piacokon is egyre nagyobb sikereket elérni, mert úgy határoztunk, hogy a korábbi módszerekkel felhagyunk és megkeressük azokat a megoldásokat, amelyek jobban szolgálják a társadalmi jólétről vallott elképzeléseink meggyökereztetését. ... és bevált Egyre többen figyeltek fel ránk és kérdezgették egymástól, mit is csinálnak ezek a magyarok? Szelíden mosolyogtunk, szerényen szabadkoztunk, de legbelülről mégiscsak jó érzés bizsergette a szívünk táját. No, ugye, mondtuk, nem lehet ezt a kis nemzetet csak úgy, egy kézlegyintéssel elintézni. Tehetséges, ambiciózus nép vagyunk. Nem kell sorolni tovább a részleteket Kinyitottuk az ablakokat az egyik és a másik égtáj felé, és kezdtünk „szót kérni” olyankor is, amikor a kerítésünkön túli eseményekről kellett véleményt mondani. Már magunk is igyekeztünk a részesei lenni annak, amit úgy neveznek, hogy világgazdaság és exportpiac. Azt gondoltuk, ezt csak elkezdeni volt kicsit nehéz, de utána már megy minden, mint a karikacsapás. Aztán ...? Aztán jött az olajválság, az árrobbanás, az infláció és mi nem győztük kapkodni a fejünk. Amiről tegnap még azt mondtuk, azt jól csináljuk, mára kiderült róla. hogy alig hoz valamit. Kiadtuk tehát a jelszót: kezdjünk el takarékoskodni. Jó jelszó ez, a gyakorlatba való átültetése pedig még jobb. Nem szabad abbahagyni. Csinálni kell. De a még olyan hatékony takarékosság sem oldja meg a helyzetünket. Észre kell vennünk, hogy az egyetlen célravezető megoldás, amely hosszú, hosszú időkre kulcsa lehet mindennek, nem más, mint a szellemi export, gyakorta a tárgyi valóságba beépítve. Sürgősen fel kell adnunk kényelmeskedésünket és tétovázás nélkül tennünk kell: olyan termékekkel előrukkolni, amelyek kétségtelen újdonságok. És nem anyagok halmazát nyelik el. A magyar szellemi tőkét kellene nagyon gyorsan kamatoztatni — itthon. Azt á szellemi energiát, amely „odakint” elég gyakran megtalálható — művészetben, menedzselésben, kutatóintézetekben, a finánciá- lis szférában, mindenütt. Mintha lenne okunk a „pazarlásra”. Itthon is van ebből a kifogyhatatlan energiabázisból — lássuk már be. G. Molnár Ferenc Joó Imre igazgatótól és Bánfi Sándor kereskedelmi igazgatóhelyettesitől megtudtuk, hogy a változó közgazdasági feltételekhez igazodva a múlt esztendőben a -vállalati önállóság nyújtotta lehetőségeket kihasználva közvetlen szerződést kötöttek a mezőgazdasági gépgyártó vállalatokkal és olyan üzemiekkel is, melyek pótalkatrészeket készítettek a hiánycikkek számának csökkentésére. Előrelátó tervezéssel, illetve takarékos gazdálkodással év végére megközelítették az egymilliárd forintos termelési értéket és jelentősen növekedett a vállalat nyeresége is. Az önálló gazdálkodás lehetővé tette a dolgozókról való nagyobb gondoskodást, amely nagyobb arányú fizetésrendezésben is kifejezésre jutott. A vállalat bővítette együttműködési kapcsolatait a Volán 4-es számú Vállalattal, a mezőgazdasági gépekhez szükséges akkumulátorok gyártására, a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat horti gyárával alkatrészek és egri gyárával pedig rendfelszedő adapterek készítésére. Kapcsolatot létesítettek a MÉH Vállalttal is, az erő- és munkagépek tisztításához szükséges textíliák beszerzésére. Ezzel azóta más megyéket is ellátnak. 1982-ben a mezőgazdasági üzemek érdeklődése növekedett a gépek, a növényvédő szerek, a műtrágyák és a pótalkatrészek iránt. Mindezekből a vállalat egész évben kiegyensúlyozott ellátást biztosított. Bővítették együttműködésüket Heves megye fogyasztási szövetkezeteivel, továbbá a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal is a háztáji és a kisgazdaságok támogatására. Több kisgépet, növényvédő szert, műtrágyát biztosítottak mint korábban. Szolgáltatásaik között szerepelt, hogy az áfészek bevonásával kisgépkölcsönzőket nyitottak a kiskerttulajdonosoknak, elismeréssel! 1983-ra a szigorúbb közgazdasági feltételeket figyelembe véve készítették el tervüket. Üzletpolitikájuk azonban változatlan marad ebben az esztendőben is. Céljuk a mezőgazdasági üzemek színvonalas ellátása tavasztól őszig gépekkel, kémiai anyagokkal, alkatrészekkel. Ez vonatkozik a háztáji és' a kisgazdaságok további segítésére is. A vállalati terv kooperációs szerepet szán a további együttműködési kapcsolatokra is. mindenekelőtt a gép- és alkatrészgyártóikkal. Fontos feladatuknak tartják a termelési rendszerekkel való együttműködés elmélyítését, főleg a nádudvari KITE, a szolnoki GITR, valamint az Egri Szőlő és Borgazdasági Rendszerrel. Ez utóbbival Egerben közös növényvédő -géprak tárat alakítanak ki és együttesen szervezik meg a rendszer pairtnergazdaságainak a növényvédő gépek szervizét. Ezzel is szeretnének hozzájárulni a szerek takarékosabb üzemi felhasználásához. Az is törekvésük, hogy a szervezés alatt levő visznek— vámosgyörki folyékony műtrágya -felhasználást elősegítő társulásba is partnerként belépjenek. Gondöt fordítanak az idén is a háztáji és a kisgazdaságok zavartalan ellátására, továbbá a nagyüzemeknek már a tavaszi munkákhoz ajánlják gépeiket, berendezéseiket. összességében az első önálló év jól sikerült az egri AGROKER vállalatnál. Javult a gazdálkodás színvonala, ezen keresztül növekedett az árbevétel és a nyereség is. Ezt tartják fő törekvésüknek 1983-ban. szervezettebb munkával szolgálva a hazai mezőgazdaságöt. Mentusz Károly A vállalatnál megvalósították a legkorszerűbb alkatrészraktározást és kiszolgálást (Fotó: Perl Márton) Háztáji és kiskertl gépek már tavaszra előkészítve Látogatás a laktanyában A kapcsolattartás jó példája A Magyar Néphadsereg alakulatai, intézményei, helyőrségei szoros és rendszeres kapcsolatot tartanak a lakossággal, a helybeli és a környékbeli intézmények, gyárak, . üzemek, termelő- szövetkezetek dolgozóival és természetesen az illetékes párt- és állami szervekkel is. A kapcsolattartás jó példája, hogy immár minden évben kölcsönös látogatás keretében tájékoztatják Heves és Szolnok megye pártbizottságának első titkárait is Kerékgyártó Béla vezérőrnagy parancsnoksága alá tartozó magasabb egység tevékenységéről. Tegnap, csütörtökön Heves megyében lévő egyik alakulatnál került sor az idei látogatásra, ahol a parancsnok dr. Majoros Károlyt, Szolnok megye és Vaskó Mihályt, Heves megye pártbizottságának első titkárát ismertette meg az alakulat katonáinak életével, a kiképzésben, a szocialista versenymozgalomban elért eredményeivel, a politikai és társadalmi munkában végzett kiemelkedő tevékenységükkel. A tájékoztatón részt vett Évin Sándor vezérőrnagy, seregtestparancs- nok is. A jelenlévők ezután látogatást tettek a laktanyában, megtekintették többek között a körleteket, a csapatmúzeumot, a könyvtárat és ellátogattak a helyőrségi klubba is, ahol a vendégek elismerően szóltak az itt látottakról és hallottakról. NEMCSAK A TAGOK Művek, alkotók... és a piac Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Csütörtökön a Művelődési Minisztériumban sajtótájékoztatón ismertették a minisztérium illetékesei a képzőművészet, az ipar-, és a fotóművészet, valamint az ipari tervező művészet egyes kérdéseit szabályozó új minisztertanácsi rendeletet. A jogszabály egy 1955-ös, napjainkra jórészt elavult rendeletet váltott fel. Mint a rrú misztérium munkatársai elmondták, az utóbbi években olyan jelentős változások következtek be a társadalmi életben, s a gazdaság szférájában is, amelyeket eddig a művészeti tevékenységet szabályozó jogszabályok nemigen követtek. A rendelet ezen a helyzeten próbál változtatni úgy, hogy művészeti alkotások beszerzését, felhasználását és forgalmazását szabályozza. Fontos eleme, hogy a jövőben a művészek munkáikat szabadon értékesíthetik. Ám a vállalatok, az üzemek, a tsz-ek, a költségvetési intézmények, a társadalmi szervezetek és egyesületek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervek művészeti alkotást csak művészeti szempontból történő elbírálás után szerezhetnek be és hozhatnak forgalomba. A rendelet eredményeként tehát az alkotók és a vásárlók közvetlen', szerződéses kapcsolatba kerülnek, de továbbra is kötelező a műalkotások zsűrizése. Ez utóbbi feladatot viszont ezentúl nem állandó testület, hanem a minisztérium által jóváhagyott névjegyzékben szereplő szakértők látják el. A minisztérium illetékesei elmondták: régi óhaj teljesült, mert a jövőben nemcsak a Művészeti Alap tagjai köthetnek szerződéseket. A rendelet egyik fontos hatása lehet az is, hogy az elkövetkezőkben a kulturális kormányzat sokkal inkább képes lesz a gazdasági szervezetek mecénósi tevékenységének ellenőrzésére. A rendelet szabályozza a művészeti alkotócsoportok létrehozásának feltételeit is, a jövőben a Művészeti Alap tagjai önkéntes társulással alkotó közösségekbe tömörülhetnek. Ezek célja a tagok művészi tevékenységének támogatása, a tárgyi feltételek — műtermek, mű- vészettechnákai eszközök, nyersanyag — biztosítása, valamint a tagok műveinek forgalmazása lehet. Kérdésekre válaszolva a minisztérium képviselői kifejtették azt a véleményüket, hogy az új jogszabály számos vonatkozásban alapvetően más helyzetet teremt. A piac értékítélete például a jövőben remélhetőleg az eddigieknél közvetlenebbül fog hatni és ez feltehetően érezhető lesz a műtárgykereskedelemben is. (MTI)
