Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1983. január 13., csütörtök Sajtóértekezlet Moszkvában Vogel bizakodóan indul haza A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak konstruktív elemeket tartalmazó javaslatai alapján van remény arra, hogy sikerül haladást elérni a genfi tárgyalásokon — jelentette ki Hans-Jochen Vogel szerdán Moszkvában tartott sajtóértekezletén. Vogel két elemet tartott kierrielendőnek a javaslatok közül. Az egyik a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondás, amit szerinte konstruktívan és komolyan meg kell tárgyalni, majd konkrét lépéseket kell tenni egy ilyen megállapodás elérése érdekében. Ugyancsak igen fontosnak nevezte azt a javaslatot, hogy a fegyverkezési hajsza megállítása nyomán felszabaduló pénzösszegeket fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. amelyeknek „nem fegyverekre, hanem segítségre és támogatásra van szükségük". A Jurij Andropovval folytatott, több mint kétórás megbeszélését Vogel intenzívnek, nyíltnak és gyümölcsözőnek értékelte. Mint mondotta, az SPD képviselői részletes tájékoztatást kaptak számos, a szovjet javaslatokkal összefüggő kérdésről. Ezekről még behatóbb megbeszélést folytattak szerda délelőtt szovjet leszerelési szakértőkkel, köztük Kar- powal és Kvicinszkijjel, a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttségek vezetőivel. A szovjet vezetőkkel folytatott megbeszéléseken mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a béke megóvásának kérdései szerepeltek, s szó volt a két ország kapcsolatairól is. „Nem akarunk látni olyan rakétákat, amelyek országunkat veszik célba, és olyanokat sem, amelyek országunk területéről vesznek célba más államokat” — mondotta Vogel. A szovjet álláspont alapos megismerését fontosnak nevezte abból a szempontból is, hogy csütörtökön találkozik Mitterrand francia elnökkel, akivel sorra kerülő megbeszélésén természetesen szóba fog kerülni ez a kérdés is. A sajtóértekezlet résztvevőinek Vogel elmondotta, hogy Andropovval folytatott megbeszélésein szóba került az Egyesült Államok politikájának megítélése is, amiről ellentétes volt a két fél véleménye. Vogel — aki egy héttel ezelőtt tárgyalt a washingtoni vezetőkkel — úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok még nem döntött véglegesen, álláspontja a rakéták kérdésében még mozgásban van. „A két fővárosban — Washingtonban és Moszkvában — folytatott tárgyalásaink eredményeképpen azonban úgy látjuk, hogy van mód az NSZK által optimálisnak ítélt cél elérésére” — mondotta Vogel, és hozzátette: a küldöttség nagyobb reményekkel megy haza, mint ahogy washingtoni és moszkvai tárgyalásaikra elindult. Bolíviai kormányválság Elővigyázatosság a Falklandokon Thatcher titokzatos távozása Bolíviában tárgyalások folynak a kormányválság megoldására. Jorge Gonzales Roda tájékoztatási miniszter közlése szerint az ügyek vitele nem szenved késedelmet, mivel a kabinet lemondott hat tagja továbbra is ellátja feladatait mindaddig, amíg Sites Zuazo elnök nem dönt a lemondások elfogadásáról. A válságra a koalícióban részt vevő pártok, a baloldali nemzeti forradalmi mozgalom, a forradalmi baloldali mozgalom és a Bolíviai Kommunista Pálit kiegyensúlyozott megoldást keresnek; ehhez idő kell — mondta a miniszter. ■Londonban közölték, hogy Thatcher asszony „a legnagyobb titokban” befejezte falklandi látogatását és hazaindult. Szerda délelőtt a brit miniszterelnök a Port Stanley körüli csatatereket látogatta végig, majd délutánra újabb programokat szerveztek neki, ezeket azonban már csak — mint elhangzott — „az argentinok megtévesztésére”. További utazgatás helyett Margaret Thatcher repülőgépre ült, és elhagyta a Falklandokat. Indulásának tényét akkor jelentették be, amikor a gép már „meglehetős távolságban” volt a szigetektől. Londonban a látogatást körülvevő titokzatosságot mindvégig elővigyázatossági Intézkedésként magyarázták, tekintettel arra, hogy Argentína forma szerint még mindig nem mondta fel a hadiállapotot Nagy-Britan- miával. MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán Moszkvában fogadta Frans Taele- mans belga nagykövetet, s tájékoztatta a szocialista országok új békekezdeményezéseiről. PRÁGA A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága szerdán folytatta Prágában előző nap megkezdett ülését. BELGRAD Lawrence Eagleburger, politikai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyminiszter- helyettes szerdán délelőtt Belgrádba érkezett és röviddel érkezése után megbeszélést folytatott M. Osztojics jugoszláv szövetségi külügyi tiikárhelyettessel nemzetközi kérdésekről és kétoldalú témákról. MANAGUA Graham Greene, az ismert angol író az elmúlt hét keddje óta a Sandinista Front nemzeti vezetőségének és a Nemzeti Újjáépítés Ideiglenes Kormánya Kormányzó Tanácsának vendégeként Nicaraguában tartózkodik. WASHINGTON Reagan amerika elnök szerdán bejelentette, hogy elfogadta Richard Schweiker amerikai egészségügyi miniszter lemondását, s Margaret Heckler volt mássá- ohussettsi képviselőnőt nevezte ki erre a posztra. PÁRIZS Mitterrand elnök szerdán délután az Élysée-palotában fogadta Gurij Marcsukot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, s egyórás megbeszélést foly-' tatott vele. Gurij Marcsuk, aki egyben a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának is elnöke, a szovjet—francia nagybizottság jelenlegi párizsi ülésszakán résztvevő szovjet küldöttséget vezeti. —( Külpolitikai kommentárunk )— A cél és a módszerek A VILÁGSAJTÓBAN máris élénk visszhangot keltett a hír, hogy Jasszer Arafat Moszkvában tárgyalt. Annak a nagyhatalomnak a fővárosában, amely az első pillanattól kezdve két, a vendég számára létfontosságú elvet vallott: azt, hogy nem lehet igazi rendezés a palesztin haza megteremtése nélkül és hogy a palesztin nép törvényes képviselőjeként valameny- nyi nemzetközi fórumon a Palesztin Felszabadítási Szervezetet kell elfogadni. A PFSZ vezetője kényes és fontos időpontban érkezett a szovjet fővárosba. Növekszik ugyanis a washingtoni nyomás abban az irányban, hogy a rendezés a Reagan-terv alapján, a „jordán megoldás” keretében jöjjön létre, és ennek megfelelően „Amman képviselje a palesztin ügyet”. A nyomás természetes reakciójaként viszont fokozzák erőfeszítéseiket azok az arab országok is, amelyek úgy látják, hogy nem a Reagan-terven, hanem a fezi arab csúcs- értekezlet határozatain keresztül vezet az út a közel-keleti probléma megoldása felé. JORDÁNIA ÉS A PFSZ együttműködése valóban fontos lehet, de enyhén szólva nem mindegy, hogy ez az együttműködés milyen cél felé halad, milyen módszerekkel. Maga Husszein király is érzi, hogy az amerikai koncepció parttalan támogatása sem az igazi rendezés, sem Jordánia érdekét nem szolgálja, ezért igyekszik több húron játszani. Decemberben ő vezette azt a Moszkvában járt delegációt, amelyet — az arab országok és a PFSZ képviselőiből — a fezi. csúcs határozata nyomán állítottak össze, de amelyet a Fehér Házban csak foghíjasán (a palesztin képviselő nélkül) fogadtak. A jordániai uralkodó egyébként a közeljövőben ismét Washingtonba készül. MOSZKVAI ÚTJÁT MEGELŐZŐEN Arafat Ammanban járt. Itt komolyan szóba került, hogy — kompromisszumként — a jordániai—palesztin delegációban az utóbbiakat két, Izrael által száműzött ciszjordániai polgármester képviselje. Ez önmagában még nem elég a sikerhez. A dolgok összefüggenek: jelenleg minden továbblépés feltétele az lehne, hogy Izrael visszavonja csapatait Libanonból, Saronék viszont azt ahhoz a feltételhez kötik, hogy Bejrút csatlakozzék a Camp David-i folyamathoz és Egyiptom nyomdokán kössön békeszerződést Tel Avivval. Nyilvánvaló, hogy a mostani moszkvai megbeszélések során e változatlanul nehéz libanoni kérdéskör is szóba került. Harmat Endre „Nyílt politika, őszinte szó, a szavak és tettek egysége” (Folytatás az 1. oldalról) szocializmus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke megvédéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági helyzetünkkel kapcsolatos tudat- formáló, agitációs munka feladatairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvéleményünk ismeri, ám a nehézségek jellege, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformálásnak, a propagandának abban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmányainkért, a fejlődésünk lehetőségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító erővé váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékoztatás helyzete tehát közügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egységének gyakorlatát követi. Közvéleményünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció területén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései révén. Ezzel összefüggésben szólt arról a nélkülözhetetlen szerepről, amelyet a sajtó munkásai vállalnak a párt politikájának népszerűsítésében, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelősségteljes feladat, amelynek az újságírók csak magas politikai, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állam vezetői értékelik ezt a munkát, és mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehetőségekkel — mondotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kérdések széles körét felvető bevezető előadásnak megfelelően a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan tehetjük aktívabbá eszmei-ideoiógiai munkánkat. Hangsúlyozták: további politikai sikereket csak akkor érhetünk el, ha az ideológiai szférában is következetesebben, gyorsabban elemezzük és válaszoljuk meg a nemzetközi helyzettel, a világgazdasági változásokkal, a belső fejlődéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Folytonosan változó világunk új kérdéseire senki sem várhat azonnali és végleges válaszokat, kész recepteket. Az új meg új kérdések megválaszolására azonban nem vagyunk mindig kellően felkészülve. Ehhez — hangzott el — szükség lenne a világban várható ideológiai változások, illetve azok hazánkra gyakorolt hatásának tudatosabb és tervszerűbb elemzésére. Az ideológia területén olyan új szintézisek megalkotására lenne szükség, amelyek munkánkat segítve válaszkeresésre, gondolatébresztő tapasztalat- cserére ösztönöznek. Sok szó esett a marxizmus hegemóniájáról, amelynek része múltunk marxista történelemszemléletű vizsgálata épp úgy, mint a múlt és a jelen kapcsolatának megfelelő elemzése. Többen utaltak arra, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése sokrétű — többek között ideológiai — feladat. Ennek megoldása is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy hitelesebb, a valóságos fejlődési folyamatokat hűen tükröző. s egyben jövőbe mutató szocializmus-kép alakuljon ki. Ebbe kell beleépítenünk az elmúlt negyedszázad alatt szerzett alapvető tapasztalatainkat, vívmányainkat, s az előremutató gyakorlati törekvéseket. A vita megerősítette: szocializmusképünknek hosszú távon érvényesülő történelmi tendenciákat kell tükröznie, folyamatosan lépést tartva a valóságos fejlődéssel. E gondolatcsoporthoz is kapcsolható az a felszólalás, amely a tudomány népszerűsítésére hívta fel a figyelmet. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg történelmünk, elsősorban leg- újabbkori történelmünk alapos feldolgozása iránt. Ennek részeként adhatunk osztályszemléletű, internacionalista, tehát hiteles választ azokra a kérdésekre is, amelyek a magyar társadalomiban a nemzeti kérdéssel kapcsolatiban vetődnek fel. A tanácskozáson szóba kerültek művészeti, művelődés- politikai kérdések is, legtöbbször azt vizsgálva: mit tehetnek az alkotók, a különböző művészeti, irodalmi műhelyek a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásáért Az ideológiai , munka legfontosabb területei között említették a felszólalók a tömegtájékoztatást. Aláhúzták rendkívüli hatását, s ezzel kapcsolatos felelősségét a közvélemény formálásában. A sajtó, a rádió és a televízió munkáját elismerő szavak mellett észrevételek hangzottak el, amelyek kifogásolták a tájékoztatás hiányosságait, esetenként lassúságát. Kiemelték: a hazai tömegtájékoztatásnak is fel kell készülteié a kommunikációs technika robbanásszerű fejlődésére, de a legfontosabb, hogy a tájékoztatási intézmények jól képviseljék eszméinket, politikánkat, művészi, kulturális értékeinket. Megfogalmazódott, hogy e munka menetében sokkal nagyobb energiát kell fordítani az emberek meggyőzésére, a szocialista vitakultúra erősítésére. Gazdaságunk korszakos változásai ideológiai kérdéseket is felvetnek. Az ideológiának segítenie kell a gazdaság működő- és alkalmazkodóképességét, megújulási törekvéseit. Elméletileg is elő kell készíteni és támogatni kell azokat a változtatásokat, reformokat, amelyekre gazdaságunknak az új körülményekhez való alkalmazkodás érdekében szüksége van.. A hitelesebb és meggyőzőbb tájékoztatás, a színvonalasabb elméleti munka, a mai nemzetközi és világgazdasági kérdésekre adott helyes válaszok hozzásegíthetnek ahhoz is, hogy lakosságunk reálisabban értékelje a szocialista világban végbemenő változásokat, felismerje, hogy azok a működési zavarok, amelyek egy-egy országban ma jelentkeznek, nem a szocialista rendszer válságából, hanem a sok szempontból megváltozott viszonyok közötti növekedés nehézségeiből fakadnak. Az emberi, tényező jelentősége felbecsülhetetlen és növekszik. Az ideológiai munka a maga eszközeivel segítse elő a gazdaság előtt álló feladatok — egyebek között a hatékonyság növelése, a minőség javítása — megoldását. A tanácskozáson nagy súllyal szóltak a párton belüli eszmei-politikai munka fontosságáról. Elsőrendű jelentősége van a párttagság rendszeres tájékoztatásának, a színvonalasabb agitáció- nak és propagandának. Ebben különösen nagy az alapszervezetek szerepe, amelyeket az eddiginél jobban kell segíteni. Aláhúzták a különböző szintű pártszervek növekvő felelősségét a területükön folyó ideológiai munka irányításában. Mindent összevetve a tanácskozás elérte célját — kezdte vitaösszefoglalóját Aczél György. — Valamilyen formában minden hozzászóló kifejezésre juttatta: egyetért a beszámoló fő mondanivalóival. Emelte az értekezlet színvonalát, hogy együtt tárgyaltuk az ideológia, a politika, a gazdaság, a társadalom, a történelem időszerű kérdéseit. A Központi Bizottság titkára a felszólalásokhoz kapcsolódva rámutatott történelmi utunk reális megítélésének fontosságára. Kiemelte, hogy napjainkban egy ellenséges imperialista világ áll szemben a mi „inkubátor nélkül” született szocialista világunkkal. A harc ideológiai téren, a tömegtájékoztatás eszközeivel is folyik. A burzsoá propaganda gátlástalanul felhasznál minden, a Szovjetunióval, a szooializmussál szembeni megnyilatkozást, bárhonnan is hangozzék el az. A nemzeti, nemzetiségi kérdésekről szólva rámutatott: ezek megoldása a szocializmus viszonyai között csak a lenini nemzetiségi politika elveinek következetes érvényesítése alapján képzelhető el. Ennek megfelelően pártunk egyszerre nemzeti és internacionalista politikát folytat. Aczél György ezután — a vitában elhangzottakra reflektálva — a szocializmus építésének néhány kérdéséről beszélt, érintve a szociálpolitikát, az oktatást, a szocialista demokrácia fejlesztését éppúgy, mint az ifjúság életét és a kultúra helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy gondjaink enyhítésében nagy szerepe van a művészeteknek, a tömegtájékoztatásnak, hiszen megfelelő közszellemet kell teremteniük problémáink megoldásához. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára hangoztatta: a marxizmus ereje fejeződik ki abban, hogy a burzsoá nézetektől eltérően tudományos, igaz választ tud adni az emberiség nagy kérdéseire. A szocializmus az emberiség nagy lehetősége. Fel tudjuk vállalni a kor, a nemzetközi helyzet, belső feladataink kihívását. Van mit képviselnünk, embert fölemelő feladatok várnak ránk, rajtunk, embereken múlik, hogy otthonosabb legyen ez a szocialista haza! — zárta vitaösszefogla- lóját Aczél György. A tanácskozás második napján többek mellett Boldizsár Iván is felszólalt • (MTI fotó: Soós Lajos felv, — Népújság teleiotó — KS)
