Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Százhuszonöt nap, nyolcvanegyezer tonna cukor Kampány után a hatvani, selypi gyárakban Megpihentek a gépek A gépzaj elült, csendesebbre foghatja hangját Marosvári János térmester is! Egy kis lélegzetvételnyi idő, hogy vezető szakemberek, munkások egyaránt kifújhassák magukat a hatvani, selypi cukorgyárakban. Hiszen a múlt esztendei répa feldolgozása vasárnap befejeződött a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat mindkét üzemében, a hét derekára, pontosabban mára virradóra pedig az utolsó tonnányi cukor is elhagyta a főzőrendszereket. Ez egyben azt jelenti, hogy a figyelem most már a raktárakra összpontosul, ahol a csomagolás, a kiszállítás előkészítése folyik. Veszélyes egyes szám I. Mi... Mi... ! Ha csak nem személyes ügyemről, családi „beruházásaimról” esik szó, igencsak ügyelek a megfogalmazásra. Többes számot használok. Különböző közvállalkozások esetén is. Tehát: Kollégáimmal mindig jobb és jobb újságot szeretnék csinálni. Vagy: Az idén igyekszünk bővíteni Hatvan kiállító intézményét. Továbbá: Gyarapítjuk a kulturális rendezvényeket, mert növekszik az igény. Miért a megkülönböztetett figyelem? Mert a dolgok ellentéte, az egyes szám első személy, akusztikailag mindent az ellenkezőjére fordíthat. Meg aztán a kinyilatkoztatás nem is nagyon illik a ma társadalmához, a kollektív kötelezettségvállaláshoz. Egyáltalán: 1 nem hiszek azoknak — légyenek bárminő funkcióban —, akik egy személyben képesek ötleni, beteljesíteni, piacot csinálni. De rosszul is hangzik, amikor minden döntés, minden eredmény egyetlen személy nevéhez tapad. Mi több: sértő! Azokra, akik az igazgató, a tanácsvezető, a szövetkezeti elnök „keze . alatt” szolgálnak, szélesebb méretű társadalmi, gazdasági ügyekben, és persze ehhez illő képességgel, felelősségtudattal, csak éppen az ehhez kijáró tájékoztatás, nyilatkozás jogától fosztatván meg. Az elmúlt évben hoztam a tervet, mondja a gépgyár első számú embere. (Micsoda erő!) Tizenöt utcát aszfaltoztatok az idén, nyilatkozza a műszaki illetékes. (Ez aztán döfi!) Megváltoztatom termelési struktúránkat, hogy biztosítsam a jövendőt, keménykedik a közös gazdaság elnöke. (Minő féltés!) Ugye, visszatetszőn csengenek ezek a mondatok? Gondolom, csak azok nem érzékelik, azoknak nincs fülük hozzá, akik — téves rögeszmék alapján — egyszemélyes ügynek, rendkívüli képességükhöz mért kalandvállalásnak tekintik a termelés, a közigazgatás, a művelődés, az egészségügy nekik juttatott tennivalóit. A reájuk bízott vagyon és termelőerő pedig saját tulajdon — amíg dicsekedni lehet vele. • Holott ez így önámítás. Ami hullámoztatvá, fölerősödve hazugan káros képzetet táplál a gyárak, az utcák kisemberének ezreiben. Így nekem valójában az a vezető szimpatikus, hitem szerint az is használ, aki a tágabb munkatársi, sorstársi közösség tennivá- gyásából, tudásából, köz- gondolkodásából táplálkozik, és azt tisztelve épít, máskor publikál. Ha egyáltalán kell valamiről a közhöz szólnia. Nem így lenne? Akkor legjobb a hallgatás. Ami önmagában ugyan nem erény. Életünk sodrát tekintve mégis oly vezetői tulajdon, ami a közösségi érdek igaz megsejtésében fogant. Moldvay Győző Ismerve az igényeket, a belső piacolt, ez sem lebecsülendő feladat. Mi több, erősen igényibe veszi mond a rakodók, mind a csomagolok eredét, tenpdakiarását. Mást ne mondjunk jellemzésül : Orgovány István és Nagy Dezső együttesen hat vagon zsákolt cukrot mozgat meg műszakonként;. A kezük alá „játszó” Tóth Ferenc né, Szentgyörgyi Istvánná teljesítménye pedig a tizenkét vagont, éri el. Igaz, ebben segítségükre van a Bathes típusú, korszerű masina, amely 50 kilós zsákokban csomagolja a jó minőségű cukrot Amit a tegnap „lefutott” kampánytól még el kell mondanunk: 125 napig tartott, és ezalatt 750 ezer tonna répát dolgoztaik fel a hatvani, selypi gyárak géprendszerei, az előállított cukor pedig elérte a 81 ezer tonnát. A munka hatékonyságával különösebb gond nem volt, annak ellenére, hogy néhány szakmában létszámhiánnyal küzdöttek a gyárak. Az eredményekhez hozzásegített továbbá a kedvezően száraz, őszi időjárás, valamint a beszállítás zavartalansága, ami a MÁV-ot és a Volánt dicséri. Sajnálatos viszont, hogy a népa- termés cukortartalma átlagban fél százalékkal alacsonyabb volt az előző, 1981-es évinél, és így több nyersanyagot kellett a kampány során feldolgozniuk. Az eltelt 125 napos megfeszített munka egyébként a szocialista vfersenymozga- lomhak is tág teret nyitott. És ahogy tegnap hallottuk, a brigádok vállalásai nagyban hozzájárultak mindkét gyár termelőkapacitásának tervszerű kihasználásához. Munkájukat a következő hetekben értékeid a versenybizottság, és februárban válik ismeretessé: melyik brigád méltó a különböző elismerésekre. A reggeltől reggelig tartó mindennapos nyüzsgés, munkaláz után most mi következik? Lélegzetvételnyi pihenő, majd munkaváltás. Január második felében már megkezdődik a karbantartó tevékenység, a felkészülés a következő kampányra. Beruházás nem szerepel a gyárak terveiben. Selypen viszont befejeződik ez évben a 20 millió forinton felüli értékű répameohanizáció, ami sokat könnyít a termelés hatékonyságán, az ott dolgozók munkakörülményein. .. Befejeződött az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás „Nyílt politika, őszinte szó, a szavak és tettek egysége" Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága rendezte kétnapos, országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szent- ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány időszerű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — előadását. A szerdai vitában szót kapott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnökhelyettese, Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kozma Ferenc, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője, Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára. A vitában felszólaló Óvári Miklós leszögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorában első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön becsülik, tisztelik országunkat, az elmúlt negyedszázadban elért eredményeinket, nyílt, kiszámítható politikánkat, s nem utolsósorban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a (Folytatás a 2. oldalon) Alkatrészek Egerből is Bővülő együttműködés a szocialista partnerekkel Jelenleg több mint 90 sokoldalúi és 150 kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs szerződés keretében működnék együtt Magyarország és a KGST töibbi államainak vállalatai. Hazánk KGST- államokkal lebonyolított exportjában mintegy 35—40 százalékkal részesednek a kooperációban gyártott termékek. Az importált cikkeknél ez az arány kisebb, de ott is eléri a 20 százalékpt. A legtöbb kooperációt a gépipar területén alakították ki. A kooperációban gyártott termékekből Magyarország KGST-áUamokiba irányuló exportjának 80 százaléka szakosított gépipari termék, és magas az arány a kooperációs importban is, ahol eléri a 60 százalékot. A kooperációs és szakosítási megállapodások hosszabb távon* is hozzájárulnak a stabil együttműködéshez. A Magyar Hajó- és Daru gyár két- és sokoldalú egyezmények alapján úszó- darukat, folyami toló-vontatóhajókat, tutajvontatókat, önjáró tengeri úszódarukat és kikötőd portáldarukat gyárt KGST-beli partnereinek. Az elmúlt öt évben 134 ilyen hajóipari berendezésit, főleg tengerjáró hajókat szállítottak a szocialista megrendelőknek. Az idén a tervek szerint elsősorban a szovjet igényekhez igazodva több új típusú berendezést is vízre bocsátanak. Az exporttermékek 80 százalékát a Szovjetunió vásárolja meg. A termelési együttműködés részeként a szovjet partner főmotorokat, segéd aggregátorokat, szivattyúkat és hájórádiófkat, valamint navigációs műszereket szállít a Magyarországon készülő hajókhoz, darukhoz. Szovjet gyárra] kiépített kooperációs kapcsolat eredménye az a 3 fokozatú, 80 kilopondos teljesítményű hidiramechanikus sebesség- váltó, amelynek 28 féle alkatrészét — fogaskerekeket, tengelyekét — a Csepel Autóárán szigethalmi és egri üzemeiben készítik, a váltóházat, hidraulikus és vezérlőegységeket pedig az Ívovi autóbuszgyárban. Az együttműködés keretében az idén 2600 sebességváltót építenek, ezekből nyolcszázát visszaküld a szovjet üzem, hogy a Szovjetunióba szállítandó egyes Ikarus autóbuszokba beépíthessék. Megbízásainak maradéktalanul eleget téve sikeresen zárta az 1982-es esztendőt az Interlighter Hajózási Vállalat, melyet Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió alakított 1978 májusában. Az Interlighter Európában egyedülálló bárkaszállító-rendsze- rével a dunai államok kikötőiből vállal fuvarozásokat Nyugat-India térségébe, valamint a délkelet-ázsiai országokba, Malaysiába, Vietnamiba és Kambodzsába. A fűzfői Nitrokémia — amely több magyar vegyipari vállalattal részt vesz a magyar—szovjet agrokémiai egyezményben — 1983-ban már 5 ezer tonnányi niticid nevű gyomirtó szert szállít a Szovjetunióba. Az együttműködés keretében az elmúlt évek során gyorsan növelték a szállítások mennyiségét és 1982-ben a gyomirtószer-ex- port már elérte a 4500 tonnát. A magyar—szovjet agrokémiai egyezmény keretében a nagy szellemi ráfordítást tartalmazó gyomirtó szerekért cserébe jelentős meny- nyiségfi olyan vegyipari termék érkézik, amelynek előállítása energiaigényes. A szocialista országok vállalatközi együttműködésében ma még újnak számító, de tagadhatatlanul perspektivikus terület a harmadik piaci vállalkozások megszervezése. Az Émexport fővállalkozó vállalat, amely a közelmúltban egy szállodát épített Ungváron és jelenleg egy 8 emeletes paneles épületen dolgoznak szakemberei, az együttműködést továbbfejleszitve a szovjet Teohnosztrojexport külkereskedelmi egyesüléssel keretszerződést kötött harmadik piaci beruházások kivitelezésére. A megállapodás szerint a fejlődő országok ipari és kommunális létesítményeinek építésében működnek együtt. Már hozzáláttak a közös vállalkozás előkészítéséhez, a tervek szerint az Émexport vasúti vasbetonalj-gyári berendezések szállításával vesz részt a szovjet partner külföldi vasútépítési beruházásában. Tóth Ferencné és Szentgyörgyi Istvánná, a Bathes csomagológépen a cukrot zsákolják (Fotó: Szabó SándorJ Nagy Dezső és Orgovány István rakodó- munkások a műszak alatt 6 vagonnyi cukrot mozgatnak meg
