Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Százhuszonöt nap, nyolcvanegyezer tonna cukor Kampány után a hatvani, selypi gyárakban Megpihentek a gépek A gépzaj elült, csendesebbre foghatja hangját Maros­vári János térmester is! Egy kis lélegzetvételnyi idő, hogy vezető szakemberek, munkások egyaránt kifúj­hassák magukat a hatvani, selypi cukorgyárakban. Hiszen a múlt esztendei répa feldolgozása vasárnap befejeződött a Mátravidéki Cukorgyárak Vállalat mind­két üzemében, a hét derekára, pontosabban mára vir­radóra pedig az utolsó tonnányi cukor is elhagyta a főzőrendszereket. Ez egyben azt jelenti, hogy a figye­lem most már a raktárakra összpontosul, ahol a cso­magolás, a kiszállítás előkészítése folyik. Veszélyes egyes szám I. Mi... Mi... ! Ha csak nem személyes ügyemről, családi „beruházásaimról” esik szó, igencsak ügyelek a megfogalmazásra. Többes számot használok. Különbö­ző közvállalkozások esetén is. Tehát: Kollégáimmal mindig jobb és jobb újsá­got szeretnék csinálni. Vagy: Az idén igyekszünk bővíteni Hatvan kiállító in­tézményét. Továbbá: Gya­rapítjuk a kulturális ren­dezvényeket, mert növek­szik az igény. Miért a megkülönbözte­tett figyelem? Mert a dol­gok ellentéte, az egyes szám első személy, akusztikailag mindent az ellenkezőjére fordíthat. Meg aztán a ki­nyilatkoztatás nem is na­gyon illik a ma társadalmá­hoz, a kollektív kötelezett­ségvállaláshoz. Egyáltalán: 1 nem hiszek azoknak — lé­gyenek bárminő funkcióban —, akik egy személyben ké­pesek ötleni, beteljesíteni, piacot csinálni. De rosszul is hangzik, amikor minden döntés, minden eredmény egyetlen személy nevéhez tapad. Mi több: sértő! Azokra, akik az igazgató, a tanácsvezető, a szövetkezeti elnök „keze . alatt” szolgálnak, szélesebb méretű társadalmi, gazda­sági ügyekben, és persze ehhez illő képességgel, fele­lősségtudattal, csak éppen az ehhez kijáró tájékozta­tás, nyilatkozás jogától fosztatván meg. Az elmúlt évben hoztam a tervet, mondja a gép­gyár első számú embere. (Micsoda erő!) Tizenöt ut­cát aszfaltoztatok az idén, nyilatkozza a műszaki ille­tékes. (Ez aztán döfi!) Megváltoztatom termelési struktúránkat, hogy bizto­sítsam a jövendőt, kemény­kedik a közös gazdaság el­nöke. (Minő féltés!) Ugye, visszatetszőn csengenek ezek a mondatok? Gondolom, csak azok nem érzékelik, azoknak nincs fülük hozzá, akik — téves rögeszmék alapján — egy­személyes ügynek, rendkí­vüli képességükhöz mért kalandvállalásnak tekintik a termelés, a közigazgatás, a művelődés, az egészségügy nekik juttatott tennivalóit. A reájuk bízott vagyon és termelőerő pedig saját tu­lajdon — amíg dicsekedni lehet vele. • Holott ez így önámítás. Ami hullámoztatvá, fölerő­södve hazugan káros kép­zetet táplál a gyárak, az utcák kisemberének ezrei­ben. Így nekem valójában az a vezető szimpatikus, hitem szerint az is használ, aki a tágabb munkatársi, sorstársi közösség tennivá- gyásából, tudásából, köz- gondolkodásából táplálko­zik, és azt tisztelve épít, máskor publikál. Ha egyál­talán kell valamiről a köz­höz szólnia. Nem így lenne? Akkor legjobb a hallgatás. Ami önmagában ugyan nem erény. Életünk sodrát te­kintve mégis oly vezetői tulajdon, ami a közösségi érdek igaz megsejtésében fogant. Moldvay Győző Ismerve az igényeket, a belső piacolt, ez sem lebe­csülendő feladat. Mi több, erősen igényibe veszi mond a rakodók, mind a csomago­lok eredét, tenpdakiarását. Mást ne mondjunk jellemzé­sül : Orgovány István és Nagy Dezső együttesen hat vagon zsákolt cukrot mozgat meg műszakonként;. A ke­zük alá „játszó” Tóth Fe­renc né, Szentgyörgyi István­ná teljesítménye pedig a ti­zenkét vagont, éri el. Igaz, ebben segítségükre van a Bathes típusú, korszerű ma­sina, amely 50 kilós zsákok­ban csomagolja a jó minő­ségű cukrot Amit a tegnap „lefutott” kampánytól még el kell mondanunk: 125 napig tar­tott, és ezalatt 750 ezer ton­na répát dolgoztaik fel a hatvani, selypi gyárak gép­rendszerei, az előállított cu­kor pedig elérte a 81 ezer tonnát. A munka hatékony­ságával különösebb gond nem volt, annak ellenére, hogy néhány szakmában lét­számhiánnyal küzdöttek a gyárak. Az eredményekhez hozzásegített továbbá a ked­vezően száraz, őszi időjárás, valamint a beszállítás za­vartalansága, ami a MÁV-ot és a Volánt dicséri. Sajná­latos viszont, hogy a népa- termés cukortartalma átlag­ban fél százalékkal alacso­nyabb volt az előző, 1981-es évinél, és így több nyers­anyagot kellett a kampány során feldolgozniuk. Az eltelt 125 napos meg­feszített munka egyébként a szocialista vfersenymozga- lomhak is tág teret nyitott. És ahogy tegnap hallottuk, a brigádok vállalásai nagyban hozzájárultak mindkét gyár termelőkapacitásának terv­szerű kihasználásához. Mun­kájukat a következő hetek­ben értékeid a versenybi­zottság, és februárban vá­lik ismeretessé: melyik brigád méltó a különböző elismeré­sekre. A reggeltől reggelig tartó mindennapos nyüzsgés, mun­kaláz után most mi követ­kezik? Lélegzetvételnyi pi­henő, majd munkaváltás. Ja­nuár második felében már megkezdődik a karbantartó tevékenység, a felkészülés a következő kampányra. Be­ruházás nem szerepel a gyá­rak terveiben. Selypen vi­szont befejeződik ez évben a 20 millió forinton felüli értékű répameohanizáció, ami sokat könnyít a terme­lés hatékonyságán, az ott dolgozók munkakörülménye­in. .. Befejeződött az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás „Nyílt politika, őszinte szó, a szavak és tettek egysége" Szerdán Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság székházában befejeződött a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága rendezte kétnapos, országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanács­kozás. Az értekezlet elnöksé­gében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Szent- ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai, a kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újság­írók, művészek, a művelődé­si intézmények vezető mun­katársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának a párt eszmei, ideológiai tevékenysége né­hány időszerű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — előadását. A szerdai vitában szót ka­pott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnök­helyettese, Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának titkára, Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Inté­zetének igazgatója, Kulin Ferenc, a Mozgó Világ fő- szerkesztője, Juhász Gyula történész, egyetemi tanár, Hubay Miklós író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Kozma Ferenc, a Mi­nisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának főosztályvezetője, Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanszékvezető tanára. A vitában felszólaló Óvári Miklós leszögezte: a közvéleményt foglal­koztató kérdések sorá­ban első helyen áll a béke védelme. Ez min­den belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Külföldön becsülik, tisztelik országunkat, az elmúlt ne­gyedszázadban elért eredmé­nyeinket, nyílt, kiszámítha­tó politikánkat, s nem utol­sósorban belső stabilitásun­kat, amely e politikának hi­telt ad. Népünk leginkább a (Folytatás a 2. oldalon) Alkatrészek Egerből is Bővülő együttműködés a szocialista partnerekkel Jelenleg több mint 90 sok­oldalúi és 150 kétoldalú gyár­tásszakosítási és kooperációs szerződés keretében működ­nék együtt Magyarország és a KGST töibbi államainak vállalatai. Hazánk KGST- államokkal lebonyolított ex­portjában mintegy 35—40 százalékkal részesednek a kooperációban gyártott ter­mékek. Az importált cikkek­nél ez az arány kisebb, de ott is eléri a 20 százalékpt. A legtöbb kooperációt a gépipar területén alakították ki. A kooperációban gyártott termékekből Magyarország KGST-áUamokiba irányuló exportjának 80 százaléka szakosított gépipari termék, és magas az arány a koope­rációs importban is, ahol eléri a 60 százalékot. A koo­perációs és szakosítási meg­állapodások hosszabb távon* is hozzájárulnak a stabil együttműködéshez. A Magyar Hajó- és Da­ru gyár két- és sokoldalú egyezmények alapján úszó- darukat, folyami toló-vonta­tóhajókat, tutajvontató­kat, önjáró tengeri úszó­darukat és kikötőd portálda­rukat gyárt KGST-beli part­nereinek. Az elmúlt öt év­ben 134 ilyen hajóipari be­rendezésit, főleg tengerjáró hajókat szállítottak a szocia­lista megrendelőknek. Az idén a tervek szerint első­sorban a szovjet igényekhez igazodva több új típusú be­rendezést is vízre bocsátanak. Az exporttermékek 80 száza­lékát a Szovjetunió vásárol­ja meg. A termelési együtt­működés részeként a szovjet partner főmotorokat, segéd aggregátorokat, szivattyúkat és hájórádiófkat, valamint navigációs műszereket szál­lít a Magyarországon készü­lő hajókhoz, darukhoz. Szovjet gyárra] kiépített kooperációs kapcsolat ered­ménye az a 3 fokozatú, 80 kilopondos teljesítményű hidiramechanikus sebesség- váltó, amelynek 28 féle al­katrészét — fogaskerekeket, tengelyekét — a Csepel Autóárán szigethalmi és eg­ri üzemeiben készítik, a váltóházat, hidraulikus és vezérlőegységeket pedig az Ívovi autóbuszgyárban. Az együttműködés keretében az idén 2600 sebességváltót épí­tenek, ezekből nyolcszázát visszaküld a szovjet üzem, hogy a Szovjetunióba szállí­tandó egyes Ikarus autóbu­szokba beépíthessék. Megbízásainak maradék­talanul eleget téve sikere­sen zárta az 1982-es eszten­dőt az Interlighter Hajózási Vállalat, melyet Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió alakított 1978 májusában. Az Inter­lighter Európában egyedül­álló bárkaszállító-rendsze- rével a dunai államok kikö­tőiből vállal fuvarozásokat Nyugat-India térségébe, va­lamint a délkelet-ázsiai or­szágokba, Malaysiába, Viet­namiba és Kambodzsába. A fűzfői Nitrokémia — amely több magyar vegyipari vállalattal részt vesz a ma­gyar—szovjet agrokémiai egyezményben — 1983-ban már 5 ezer tonnányi niticid nevű gyomirtó szert szállít a Szovjetunióba. Az együttmű­ködés keretében az elmúlt évek során gyorsan növelték a szállítások mennyiségét és 1982-ben a gyomirtószer-ex- port már elérte a 4500 ton­nát. A magyar—szovjet ag­rokémiai egyezmény kereté­ben a nagy szellemi ráfordí­tást tartalmazó gyomirtó sze­rekért cserébe jelentős meny- nyiségfi olyan vegyipari ter­mék érkézik, amelynek elő­állítása energiaigényes. A szocialista országok vál­lalatközi együttműködésében ma még újnak számító, de tagadhatatlanul perspekti­vikus terület a harmadik piaci vállalkozások megszer­vezése. Az Émexport fővál­lalkozó vállalat, amely a közelmúltban egy szállodát épített Ungváron és jelen­leg egy 8 emeletes paneles épületen dolgoznak szakem­berei, az együttműködést továbbfejleszitve a szovjet Teohnosztrojexport külke­reskedelmi egyesüléssel ke­retszerződést kötött harma­dik piaci beruházások kivi­telezésére. A megállapodás szerint a fejlődő országok ipari és kommunális létesít­ményeinek építésében mű­ködnek együtt. Már hozzá­láttak a közös vállalkozás előkészítéséhez, a tervek sze­rint az Émexport vasúti vas­betonalj-gyári berendezések szállításával vesz részt a szovjet partner külföldi vas­útépítési beruházásában. Tóth Ferencné és Szentgyörgyi Istvánná, a Bathes csomagológépen a cukrot zsákolják (Fotó: Szabó SándorJ Nagy Dezső és Orgovány István rakodó- munkások a műszak alatt 6 vagonnyi cuk­rot mozgatnak meg

Next

/
Thumbnails
Contents