Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 12., szerda DEVIZAKÍMÉLŐ MÓDSZEREINK A KERESKEDELEMBEN Import — pénz nélkül 3. KORKÉRDÉS II lakásigénylések megújításáról Ismeretes, hogy az új lakásügyi rendelkezések értelmében minden településen az idén, június 30-lg kell megújítani a lakásigényléssel kapcsolatos kérelmeket. Ennek módjáról, és arról érdeklődtünk városi és nagyközségi tanácsoknál, hogy miként tájékoztatják a jogokról és kötelességekrő 1 a lakosságot. Manapság a politikusok, a gazdasági vezetők beszédeiben, az újságcikkekben az import szóhoz talán leggyakrabban a takarékosság szó társul. A fogyasztó — ebből következtetve felkészült arra, hogy a megszokottnál mind kevesebb külföldi árut talál az üzletekben. Tény, hogy az a dollárösszeg, amelyet az ország a fogyasztási cikkek behozatalára fordít, korábban — a hatvanas években, a hetvenes évek első felében — nőtt, és később ez a növekedés megállt, majd lassan csökkent. Tekintve, hogy a tőkés infláció miatt változatlan összegért mind kevesebb árut lehet importálni, már a stagnálást is megérezhette a fogyasztó. A gyakorló vásárlónak mégsem az a benyomása, hogy eltűntek a polcokról a márkás külföldi áruk, sőt, mintha inkább nőtt volna a választékuk. Kettős cél Ellentét lenne hát a szavak és a tettek között? A kormánynak az az álláspontja, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből, még ha dollárral kell is fizetni értük, legyen folyamatos az áruellátás. Ezért nincs hiány például kávéból, citromból, távoli tájakon termő fűszerekből. Az első narancsszállítmányok tavaly már kicsit később érkeztek, mint máskor és banánból is valamivel kevesebbet forgalmaznak ebben a szezonban a vállalatok. Ugyanakkor azonban a legkorszerűbb nyugati iparcikkek, a divatos külföldi ruhaneműk, a márkás farmerek, italok, cigaretták is megvásárolhatók. A fogyasztási cikkek importjának ugyanis — túl a lakosság alapvető ellátásán — fontos szerepet szán a gazdasági kormányzat. Egyrészt azt, hogy lekösse a nagyobb vásárlóerőt, másrészt azt, hogy a legkorszerűbb technikát képviselő termékek megjelenése az üzletekben ösztönözze a hazai termelőket hasonlóan magas színvonalú gyártmányok előállítására. Adott pénzért azonban csak adott mennyiségű árut lehet külföldön vásárolni; így a fenti szándékok az importkeret csökkenése mellett csak „halványan” valósulhatnának meg. Kifejlődőben van azonban az importnak egy úgynevezett devizakímélő módja is, amely egyre több árut eredményez. Ezt a módszert — a közvetlen árucserét — kezdetben csak néhány KGST-tagországgal alkalmaztuk. Túl azon, hogy az országok kormányszervei éves vagy több évre szóló megállapodást kötöttek meghatározott fogyasztási cikkek behozatalára és kivitelére, a magyar belkereskedelmi vállalatok is üzleti kapcsolatot építettek ki például csehszlovákiai, lengyel, román vállalatokkal. Felajánlottak olyan hazai fogyasztási cikkeket, amelyeket bőségesen tudtak itthon beszerezni, és kértek értük cserébe a külföldi belkereskedelmi vállalattól olyan termékeket, amelyekkel azok rendelkeztek esetenként a szükségesnél nagyobb meny- nyiségben. Ez a belkereskedelmi vállalatok közötti választékcsere később elterjedt a KGST-ben: a tagországok nemcsak velünk, hanem egymás közt is kicserélik nélkülözhető árualapjaikat. Kapcsolat a Quelle és a Kludi céggel Az utóbbi években ezt a bevált gyakorlatot — amely a partner országokban egyaránt színesítette, változatosabbá tette a belső árukínálatot — Magyarország kiterjesztette több tőkés cégre is. A Centrum Áruházak például az NSZK-beli Quellével cserél árut, és jut anélkül külföldi termékekhez,, hogy dollárral kellene fizetnie. Hasonlóképpen jár el a Skála-Coop is, amikor finn, dán és más áruházakkal folytat cserét. S míg korábban túlsúlyban voltak az úgynevezett homogén cserék — mondjuk ruhát adtunk ruháért, cipőt cipőért — addig ma változatosabb üzleteket is kötnek. Itt vannak például a vasműszaki kereskedelmi vállalatok, amelyek az NSZK-beli Kludi céggel állnak üzleti kapcsolatban. A Kludi korszerű csaptelepeiért a Vasért már nem a raktárán lévő fogyasztási cikkekből szállít, hanem olyan árut ad, amit partnere jobban tud hasznosítani : rézcsövet, öntvényt. Ehhez azonban az együttműködésbe be kellett vonni olyan vasipari vállalatokat, mint a Csepel Művek vagy a Mofém. Az Ofotért a szintén NSZK-beli Foto Quelle-vel lépett hasonló kapcsolatba. A márkás külföldi fotócikkekért egyebek között szemüvegkereteket és szemüvegtokokat szállít, amelyeket kifejezetten erre a célra rendel a hazai termelőtől. Külföldön dolgozzák fel A példákat még hosszan sorolhatnánk, hiszen ma már jóformán valamennyi jelentős belkereskedelmi vállalat folytat valamiféle árucserét külföldi cégekkel. Méghozzá úgynevezett null-szaldó- sat, tehát olyat, amelynek révén deviza egyáltalán nem, csupán az áru cserél gazdát. A megállapodások olykor termelési kooperációval társulnak, sőt, az is előfordul, hogy a magyar belkereskedelmi vállalatok a bérmunka eszközével élnek: a hazai alapanyagot — például műanyagot — külföldön dolgoztatnak fel az ottani magasabb színvonalú technológiával késztermékké, például műanyag vödrökké, szeny- nyestartókká. A devizakímélő import különféle formái teljesen új tevékenységet követelnek meg a belkereskedelmi vállalatoktól. Míg korábban csak a hazai ipartól rendeltek a maguk számára árut, illetve a rendelkezésükre álló devizából vásárolták külkereskedelmi vállalatok közreműködésével külföldön, addig újabban mindenütt intenzív piackutató munkát folytatnak. Egyrészt felkutatják külföldön az itthon hiányzó és várhatóan kelendő fogyasztási cikkeket, másrészt a hazai kis- és nagytermelőkkel tárgyalva keresik az ellentételként felajánlható alapanyagokat, félkész termékeket, késztermékeket. 40—50 millió dollár értékű áru Mindezt természetesen érdekünkben áll megtenni, hiszen az importálandó fogyasztási cikkek általában a szabad árformába tartoznak, s így forgalmazásukkal az átlagosnál nagyobb nyereséget realizálhatnak. Számukra az sem mellékes, hogy a külföldi áruk színesítik kínálatukat, a nagyobb választék több vásárlót csábít az üzleteikbe, amelyek ezáltal más, hazai áruikból is többet értékesíthetnek. A devizamentes árucserék — amelyek révén ma már évente 40—50 millió dollár értékű áru érkezik az üzletekbe — úgy juttatják a fogyasztót külföldi fogyasztási cikkhez, hogy az nem terheli az ország fizetési mérlegét. Nem kis részben az ilyen árucseréknek köszönhető, hogy a devizatakarékosság körülményei között sem kell a vásárlóknak lemondaniuk a legkorszerűbb, a legdivatosabb, márkás külföldi termékekről. (G. Zs.) Lőrinciben az új esztendő első napjaiban számos érdeklődő jelenít meg a hatóságinál, ahol minden esetben helyiben megadták részükre a kellő felvilágosítást. A továbbiakban a nagyközségi tanács igazgatási körzetében levő üzemek hirdetőtábláin, valamint hangosbemondókon keresztül hívják fel folyamatosan az emberek figyelmét. Ugyanakkor valameny- nyi igénylőnek kísérőlevéllel egyetemben teljes terjedelemben eljuttatták a tanácsi rendelet szövegét. Hatvanban mintegy 850 családot érint a kérelmek megújítása — kaptuk a tájékoztatást az illetékesektől. Az igazgatási osztály háromoldalas tájékoztatót állított össze, s ezeket postázták az igénylőknek. Benne szerepelnek a megújítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók — az igényjogosultak köre, az igénylési letéti díj kiszámításának módja, valamint a kérelembenyújtási és befizetési haOlvasónk, Veres Gyula, Eger, Vallon u. 33. szám alatti lakos panaszolta, hogy mind náluk, mind néhány közeli ismerősénél élvezhetetlen a rádió 3-as műsorának a vétele. Miként megjegyezte: a zavart a CB-rádió- sok okozzák. Bizonyításképpen a cébések beszélgetését magnóra is rögzítették. Veres Gyula ügyében tegnap szót váltottunk Krisztián Péterrel, a Miskolci Postaigazgatóság zavarvizsgáló álló. másának munkatársával. Elmondotta, hogy általában a rádiókészülékek minőségétől, használtsági fokától függnek a Csebokszári-lakótelepen észlelt zavarok. De azt is közölte, hogy tíz napon belül a posta szakemberei megvizsgálják mind Veresék, mind a többi érdekelt rádió- készülékét, hogy a vételi zavarokat földerítsék, kiszűrjék. Krisztián Péter kérte továbbá, hogy hasonló esetekben közvetlenül a zavarvizsgáló állomáshoz fordul, janak a panaszosok. Bejelentésüket a Miskolci Postaigazgatóság 35-133-as telefonján, vagy levélben tehetik meg. ★ Felnémetről, az Apátfalvi utca 9/a szám alól is kaptunk közérdekű bejelentést. Mint Marján Sándor eltáridő. Emellett tanácstagi beszámolókon is ismertették a városi tanács rendeletét. Június 30-ig — függetlenül a kijelölt félfogadási napoktól — minden munkanapon az ügyfelek rendelkezésére állnak. Gyöngyösön a nyilvántartás szerint a múlt év utolsó napján 1622 lakásigénylő volt. Őket még december 20. és 31. között írásban értesítették megújítási kötelezettségükről. A névre szóló értesítések mellett a különböző értekezleteket, tömegszervezetek fórumait is felhasználták a figyelem felhívására. A január elsején hatályba lépett rendelet kivonatát pedig átadták a városban levő nagyobb vállalatok, üzemek saját lapjainak, közlésre. A rendelkezéssel kapcsolatos felhívást a tanácsi hirdetőtáblán is elolvashatják. A kellő előkészítő munka eredménye, hogy az első héten 40 igénylő kért és kapott éhhez szükséges nyomtatványt. mondotta, a városi tanács mélyépítő és városgondozási üzeme még 1982. augusztus 26-án körlevélben értesítette a település lakóit, hogy októberrel megszüntetik a konténeres szemétszállítást, a kukásra térnek át, ezért mindenki szerezze be a szűk. séges tárolóedényeket, ők meg is tették, de a szeméttel telt kukákért mindmáig nem jelentkezett ürítő kocsi. Az ügyben Dvorzsák Lajos üzemigazgatóval beszéltünk. Megjegyezte: a körlevélben foglaltak a valóságot fedik, de a városgondozási üzem mindaddig nem térhet át a kukák rendszeres ürítésére, amíg a felnémeti telektulajdonosok legalább 50—60 százaléka be nem szerzi háza elé a tárolóedényeket. Ilyen alapon tértek át ez év januárjában Ostoroson is az újmódi szemétszállításra. Az üzemigazgató egyébként ígérte, hogy még ezen a héten fölméreti a felnémeti helyzetet, és amennyiben megfe. lelő az arány, azonnal bevezetik a kukák rendszeres ürítését. ★ Pétervásáráról Vanyó Mária, Petőfi u. 13. szám alatti lakos kereste fel egri szerkesztőségünket. Panaszának tárgya és céltáblája: a A jogszabályok előírásait Füzesabonyban is mindenekelőtt a tanácstagok beszámolóikon ismertetik választóikkal. Üj lakásigénylési lap is készül, amelyhez mellékletként csatolják a helyi tanács rendeletének kivonatát. Ezt más helységekhez hasonlóan megküldik minden igénylőnek, február elején. Egerben a megfelelő előkészítéshez tartozott, hogy széles körű társadalmi vitára bocsátották a városi tanács lakásrendeletét. Ezt a továbbiakban a tanácstagok ismertetik választókerületeik lakosságával, s kapnak belőle az itt levő üzemek, vállalatok is. A későbbi gépi adatfeldolgozáshoz február közepéig készül el az új lakásigénylési nyomtatvány. Ezt kapják majd meg a kérelmezők az ügyfélszolgálati irodában^ ahol természetesén szóbeli tájékoztatást is kápnak a lakáskérélmek megújításával kapcsolatos kérdésekről. TÜZÉP. Szülei még a múlt év augusztusában megvettek a helyi telepen 30 mázsa darabos szenet, de többszöri sürgetés ellenére mindmáig nem kapták meg. Már a farkaslyuki bányát is zar- gatták, majd decemberben a TÜZÉP Miskolci Igazgatósé, gának írtak panaszos levelet. Sérelmükben egyébként igen sok péterkei polgár osztozik. Vanyó Mária és a többi pénze, szene után futó vásárló ügyével most megkerestük az igazgatóság tüzelőanyag-osztályát, ahol Janotyik István az alábbiakat nyilatkozta: — Vállalatunk a múlt év- bei^ sajnos, igen kellemetlen helyzetbe került a farkaslyuki bánya termeléskiesése miatt. Szeptemberben már nem is mertünk onnan származó tüzelőanyagot számiáztatni. Ez a magyarázat természetesen nem pótolja a szenet. Vanyó Máriáék leve. lét viszont időközben tovább küldtük, éspedig a kiszállítást lebonyolító ózdi Volán-kirendeltségnek, ahol az utalványok sorbanállnak. Ojabb telefonsürgetésünk nyomán, remélhetőleg, már nem sokáig ... Ezt mi is szeretnénk hinni! (moldvay) ...utánajártunk CB-sek zavarják a rádióvételt - Miért nincs Felnémeten kukás szemétszállítás? — Szenük, pénzük után futó péterkeiek Új üzemház új terméke Régebben csak korcsolyacipőinek exportjáról volt ismert Füzesabonyban a Javító és Szolgáltató Szövetkezet. Most, már a nyárra készülve, köny- nyű férficipőt is készítenek az új üzemépület futószalagján ★ Farkas Józsefné formázza a felsőrészt (Fotó: Szántó Györgyi Két és fél millió liter tej Tiszanánáról Szarvasmarhák - kötetlenül Az országos tejtermeiésá versenyben — Holstein Friz kategóriában — 1981-es eredményed alapján a 3. helyen végzett a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet. A gazdaság elmúlt évi teljesítményével újra megpályáz- htaftijla a bronzérmet, és minden bizonnyal megőrizheti a megyei elsőséget is. 1982- ben egyedenként 6360 liter tejelt fejtek átlagban, húsz literrel többet, mint egy esztendővel korábban. Mindezt a takarmányozási nehézségek ellenére sikerült elérniük. Az aszály miatt ugyanis kevesebb vólt a szálasta- karmány. A hiányt takar- mányszailmávai és cukorgyári melléktermékekkel pótolták. így például melaszt és répaicsíkot is felhasználtak az etetésnél. Szelekciós tevékenységük révén mér évek óta kiválasztják és értékesítik az átlag alatt tejelőket. Ezzel a partnerek sem járnak rosz- szul, hiszen egy háromezer literes átlagtermelésű feznél a „kiselejtezett” 5500— 6000 litert adók még emelik is a szüntet. A csak „hoisteini” fajtával foglalkozó tászanánaiak az idén a kötetlen tartástechnológiát szeretnék bevezetni. Egy külső etetővályút szerelnek fel, ahol a szabadon eresztett 430 állat tetszés szerint táplálkozhat. Előzetes tapasztalataik alapján ezzel évente legalább háromíszáz liter tejjel többet fejhetnek egy-egy szarvasmarhától.
