Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-08 / 6. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. január 8., szombat MUNKABIZOTTSÁGOK ORSZÁGSZERTE A Hazafias Népfront az idősekért Vannak dolgok, amelyeket „túlbeszélünk”, azaz többet foglalkozunk velük, mint amennyit kellene. Ezek közé tartozik némelyek szerint az idős emberekről való gondoskodás, az időskorúak problémáinak felvetése. Egy-egy cinikus vélemény szerint manapság érdemes csak igazán megöregedni, amikor a társadalom ilyen fokozott mértékben segíti, támogatja őket, amikor a közvélemény annyit foglalkozik az idős emberekkel. „Túlbeszélésről” azonban szó sincs. Bizonyságul álljon itt néhány statisztikai adat! A századforduló elején a nyugdíjkorhatáron felüli állampolgárok száma az összlakosság 9,3 százalékát alkotta, napjainkban pedig 20,2 százalékát. Az idős emberekkel való foglalkozás tehát szükségszerű, s az egész társadalom közös ügye. Megbecsülésük, a velük való törődés elsősorban a család feladata. Jó néhány esetben azonban az államra, a társadalomra marad. A közösségi gondoskodás egyrészt az idős emberek társadalmi juttatásainak növelését, másrészt közéleti aktivizálódásuk elősegítését jelenti. Ami a társadalmi juttatásokat illeti, az ország évente 100 milliárd forintot fordít szociálpolitikai célokra, amelynek több mint 40 százaléka nyugdíj. Ismeretesek az állami gondoskodás egyéb formái is: a segélyezés, az öregek napközi otthona és a szociális otthoni elhelyezés. Az igények azonban sokszor meghaladják a lehetőségeket. Ilyenkor van szükség a társadalmi összefogásra, a közösségek önzetlen segítségére. Köztudott dolog, hogy akkor érkezik el az igazi öregség, amikor az idős ember úgy érzi: rá már senkinek sincs szüksége. Amíg bármilyen munkával — szellemi, vagy fizikai tevékenységgel — bizonyítani tudja hasznosságát, nem beszélhetünk meddő évekről, valódi öregségről. A társadalomnak pedig szüksége van a gazdag politikai, szakmai és élettapasztalataikra, az idős emberekben rejlő aktív és produktív munkaerőre. Ahhoz azonban, hogy a társadalmi gondoskodás valóban hatékonynak bizonyuljon, nemcsak összefogás, hanem szervezettség is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében alakult meg a Hazafias Népfront Országos Elnöksége mellett működő „időskorúakkal foglalkozó társadalmi munkabizottság”. Olyan állami és társadalmi szerveket, intézményeket képviselő tagokból áll, akik a nyugdíjkorhatáron felüli lakosság egész társadalmat érintő problémáinak megöl-' dásához segítséget tudnak nyújtani. Az országos bizottságon túl — a népfront kezdeményezésére és szervezésében — megyei társadalmi bizottságok is alakultak. Segítség az üzleti, szakmai megbeszélésekhez Vállalati vezetők titkársága a Magyar Kereskedelmi Kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamarában — új szolgálta- itásként — megalakult a vállalati vezetők titkársága. Az iroda a hazai vállalati vezetőknek üzleti, szakmai megbeszéléseik megszervezéséhez, lebonyolításához nyújt segítséget. A tárgyalások idejére nyugodt, kulturált környezetet biztosítanak a kamara székházában, telefon és telex áll a tárgyalópartnerek rendelkezésére, és segítik az emlékeztetők, a jegyzőkönyvek elkészítését, a megállapodások rögzítését is. A leírtak sokszorosíthatók és azonnal postázhatok. Az iroda abban az esetben is segítséget nyújt, ha a fővárosban tartózkodó külföldi üzletemberek több hazái vidéki vállalat képviselőivel szeretnének találkozni. Ilyenkor megszervezik a programot, s ha a tárgyalások során szükségessé válik, a megbeszélésekbe szakértőt is bevonnak A vállalati vezetők titkárságán idegen nyelvben járatos szakemberek is segítenek a tárgyalásoknál. (MTI) Az üzemek érdekeltek a megelőzésben, az elhárításban A mezőgazdaság elmúlt évi kárai A mezőgazdasági nagyüzemeknek nyújtott térítés 1982-ben 3,7 milliárd forint volt, 600 millióval kevesebb, mint a megelőző évben, — ez derül ki az Állami Biztosító kárstatisztikájából. Növénykárokat 695 ezer hektáron mértek fel, s ezekre 2,6 milliárd forintot fizettek. A legsúlyosabb veszteségeket tavaly is a jég okozta; mintegy 1,6 milliárd forint kártérítést kaptak a gazdaságok. Vízkárok után 550 millió forintot utaltak át, ez az összeg valamivel alacsonyabb, mint a megelőző évben volt. A tavaszi fagykárok lényegesen kevesebb veszteséget okoztak, mint korábban: az 1981. évi csaknem 1 milliárd forinttal szemben 1982-ben 300 millió forint volt a kártérítés összege. A legtöbb kárt Heves-, Békés és Hajdú megyében szenvedték a gazdaságok, ezenkívül szokatlan és súlyos, jégverések voltak Tolna, Győr és Veszprém megyékben. A mezőgazdasági nagyüzemek növénybiztosítását némileg módosították. A feltételek megváltoztatásával a biztosítás érdekeltté tette az üzemeket a károk megelőzésében és elhárításában, amit például a termelési struktúra felülvizsgálatával, átalakításával érhetnek el. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi kimagasló termés- eredmények egész sor szorosan vett szakmai tényezőnek köszönhetőek, a kárstatisztikák alapján azonban az is bizonyos, hogy a biztosítási feltételek ösztönző vonásai az elmúlt évben érvényre jutottak. Az állatkárok után tavaly 1 milliárd forintot térítettek a gazdaságoknak, az álló- és forgóeszközök káraira pedig 120 millió forintot fizettek. Az üzemek gazdálkodásában a legjelentősebb a tenyészállat- és lóbiztosítás, a gazdaságok mintegy 85 százaléka minden évben biztosítja állományát. A gazdaságok eltérő eredményei szerint, mindeddig nem differenciálták a díjat a gazdaságok eltérő eredményei szerint, 1983-tól azonban erre is sor kerül. (MTI) Mínusz 20 Celsius-fokon tárolják a gyümölcsöt és a zöldségféléket Angliába „gurul” a málna Ügyes asszonykezek válogatják ki — a szép és egészségesek közül — az összetört málnaszemeket az osztályozó gépsornál. Mert csak a kifogástalan minőségűt illeti meg a gurulós jelző ... A nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet hűtőházá- van vagyunk. A fagypont körüli hőmérsékleten egyik dolgozó sem fázik. Az alkalomhoz illően melegen öltöztek, félkilós vagy két és fél kilós tasakokba csomagolják a tárolókból mínusz 20 Celsius-fokon kikerülő ízes gyümölcsöt. Nem messze tőlük csemegekukorica kerül a kis zsákokba. Egy másik helyiségben zöldborsóval, zöldbabbal és karfiollal foglalatoskodnak. — Hatféle gyümölcsöt és tizenkétféle zöldséget indítunk innen útra az üzletekbe — mondja Kívés János hűtő- házvezető. — Tavaly sajnos nem sikerült kiszállítani exportra a tervezett mennyiséget. Nehezebbé vált az értékesítés a tőkés piacon. Drágának tartják termékeinket, mi viszont ragaszkodunk az árakhoz. Azért az NSZK-ba, Svédországba, Angliába és Dániába így is tekintélyes mennyiségű gyorsfagyasztott cikket vittünk, s a belföldi igényeket szintén ki tudtuk elégíteni. Talán gyalult tökből, sárga hüvelyű zöldbabból és gyalult uborkából volt itthon nagyobb kereslet a kínálatnál. Jelenleg csak a júniusban átadott 2-es számú hűtöházban dolgozunk. A régit az áprilisban keletkezett tűz tönkretette. Annak csak a tárolótere és feldolgozója áll rendelkezésünkre. Emiatt módosítottuk a tervünket is. Tavaly 1250 tonna gyümölcsöt és 2700 tonna zöldségfélét fagyasztottunk le. Az új üzemrész végeredményben a kieső kapacitást pótolja. Ez évben kijavítják a leégett gépeket és a termelést 40 százalékkal növelhetjük. De a termékskála nem változik. — Az idén — mint korábban elmondta — 140 millió forintos termelési érték előállítását tervezik. Lesz-e ehhez elegendő alapanyag? — Beszerzési körzetünkhöz tartozik Nógrád és Szolnok megye is. De vannak még erőtartalékaink a környékbeli téeszekben és közvetlen környezetünkben. Most, 1983- ban például már a Hevesi Állami Gazdaság és az ottani áfész is szállít majd nekünk zöldbabot. Termelőszövetkezetünk felügyelete alatt pedig megalakult egy ké- száz fős szakcsoport. Tagjai málnát telepítettek. Lesz mit feldolgozni. — És a piac? Belföldön megkedvelték áruinkat, reméljük, külföldön is nagyobb lesz majd az érdeklődés. Erre utal például az, hogy a napokban már egy új angol megrendelőnk is akadt. A közeljövőben 111 tonna „gurulós” málnával indulnak útra a szigetországba a kamionok. Gurulós málna. Tudni kell, hogy ez minőségileg kifogástalant jelent. A legjobbat. Ennek előállítása a nagyrédei hűtőház dolgozóinak április közepéig ad munkát. Azután elkezdik a felkészülést az új gyártási szezonra. Persze, bíznak abban, hogy az év közepére csak a frissen fagyasztottakra lesz gondjuk, mert a tavalyi termés akkorra már elfogy. Talán a szocialista országok érdeklődése fokozódik majd termékeik iránt, s meglehet, nagyobb lesz a tőkés export is. Nagyrédén bíznak ebben. Mert málnából és zöldborsóból van elegendő. Talán másból is lesz ... Homa János Tavaly 590 tonna „gurulós” málnát szállítottak exportra a nagyrédei hűtőházból Gyorsfagyasztott csemegekukoricából 45 tonna került a tőkés piacra. Ez évben ennek kétszeresét szeretnék külföldön értékesíteni (Fotó: Perl Márton) A cégtábla még a régi...! Egy tanácsi elöntés, két hatvani kisvállalat A cégtábla még a régi, de már új neve van az ÁFIT XVI. számú Autójavító Vállalat hatvani üzemegységének. Kilenc esztendő múltán, a helyi tanács legutóbbi ülésének határozata alapján, Hatvani Autójavító Ipari Szolgáltató Vállalatként végzi tevékenységét a százharminc munkásembernek kenyeret adó üzem. Vagyis, egy újabb, úgynevezett kisvállalat felett kell a városi tanácsnak felügyeletet gyakorolnia. Hogy a megváltozott státus valójában milyen lépésekkel járt? Hallgassuk meg Kozsa János igazgatót: — Ez év januárjától önálló jogi személyként létezünk, ami többrétű felelősséggel jár. A termelés, illetve a műszaki feltételek biztosításának a feladata is elkülönült, ami ugyanekkor a színvonalasabb ügyfélkiszolgálást feltételezi. Az indulás kapcsán gondok ma még érezhetők, hiszen a kisvállalat a forgóalapját csak a korábbi anyavállalat által elkészített mérleg után. kapja meg. Viszont az átmeneti időszak gondjainak leküzdése érdekében az 1982-es évet, az eddigiektől eltérően, magasabb befejezetlen állománnyal zártuk. Ugyanis ez adhat biztosítékot az indulással összefüggő nehézségek kiküszöbölésére. Mindezzel párhuzamosan gondoskodtunk megfelelő összetételű raktárkészlet kialakításáról, ami fedezetet nyújt tevékenységünk zavartalan folytatásához. Ezek mellett szeretnénk egy, a dolgozóinkat érintő kérdésről is szót ejteni! A kisvállalat fogyasztási szolgáltatói működtetése lehetőséget nyújt arra, hogy a nálunk dolgozó kollektíva, amely az utóbbi években jól egyibekovácsolódott, a tiszta bértömeggazdálkodást kihasználva, az eddiginél jobban megtalálja a számítását. Ez azért sem közömbös, mert a vastagabb boríték arra ösztönöz, hogy jobb, szervezettebb legyen a kisvállalat tevékenysége, és még inkább megfeleljen a lakossági, közületi igényeknek. Természetesen a megnőtt feladatok tökéletes ellátásához két-három hónapnyi időre van szükségünk. De nincs bennem kétely, miszerint végül is a várakozásnak megfelelően illeszkedünk be Hatvan város és vonzáskörzete ipari struktúrájába... Hasonló cipőben jár másik beszélgető partnerünk, Takács Sándor, a korábbi Gelka-szerviz vezetője. Ma már a hatvani Háztartási Elektromos Karbantartó Vállalat igazgatójaként fogadott bennünket. Az afitosokkal egyazon időben született meg ez a kisvállalat is, amelynek Hevesen, illetve Petőfibányán szintén van telephelye. E tény többletgondot okoz. De — egyebekkel együtt — szóljon erről ő maga: — Ami a startot illeti, helyzetünk talán még kedvezőtlenebb az Autójavító Ipari Szolgáltató Vállalaténál. A mi befejezetlen állományunk 1982 végén gyakorlatilag nulla volt, mivel minden lehetséges javítást elvégeztünk. Túlnyomórészt ugyanis lakossági szolgáltatást végzünk, és például a karácsonyi, szilveszteri tévéműsort, rádióadást mindenki saját készülékén akarta nézni, hallgatni. Ebből ered továbbá, hogy raktárkészletünk meglehetősen alacsony! Mégis az a meggyőződésem, hogy a lakosságot sem Hatvanban, sem a másik két településen nem fogja hátrányosan érinteni a bekövetkezett szervezeti változás. A kezdeti, az adminisztratív jellegű nehézségeket követően inkább a szolgáltatás színvonalának az emelkedését várom. Ennek a személyi, tárgyi feltételei adottak. Igyekeznünk kell viszont mielőbb megkötni a garanciális szerződéseket a különböző gyártó művekkel! Mint például a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Hajdúsági Iparművek, vagy éppen az Orion és a Videoton, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Azt is meg kell vallanom persze, hogy ezek a cégek mind nehezebb szerződési feltételeket igyekeznek megszabni. Olykor szigorúbbakat, mint a Gelka-időszak- ban. És ezt próbatétel kivédeni ... Személyi állományunkat illetően talán annyit még, hogy jelentéktelen létszámnöveléssel kívánjuk elvégezni a megnövekedett feladatokat. Figyelemmel természetesen arra is, hogy a nálunk dolgozó hatvan-hatvanöt szakember kereseti viszonyai növekedhessenek. Anyagellátás dolgában pedig azt mondhatom, hogy a megváltozott, immár többcsatornás beszerzési lehetőség önmagában jót ígér ... Végül ide kívánkozik a két kisvállalat igazgatójának egybecsengő véleménye, miszerint a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya, élén Sütő Györgynével, minden lehető segítséget megadott, hogy a felügyeletük alá került üzemek kedvező körülmények között kezdhessék munkájukat. Ugyanezt mondta Kozsa János és Takács Sándor a Nemzeti Bankról, amely a különböző pénzügyietek — pl. számlanyitás — dolgában támogatta a kisvállalatok indulását. Moldvay Győző
