Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. január 6., csütörtök 3. Módosulhat a nyitva tartási idő — szombaton zárva tartható Hetente egy bevásárlónap Kerek egy éve annak, hogy — áttérvén az ötnapos munkahétre — módosították az üzletek nyitva tartási rendjét. Erre egyrészt azért volt szükség, hogy a kereskedelmi dolgozók is kivehessek a heti két szabadnapot, másrészt azért, hogy a szabad szombat révén módosuló vásárlási szokásokhoz alkalmazkodjanak. Tizenkét hónap tapasztalatainak birtokában, decemberben a kereskedelem vezetői úgy látták, hogy az új nyitva tartási rend nagyjából bevált; viszonylag jól egyezteti össze a különböző érdekeket. Ennek ellenére miniszteri rendelet jelent meg, amelynek lényege, hogy a vállalatok, a szövetkezetek a helyi tanácsokkal együtt módosíthatnak a nyitás, illetve a zárás időpontján, ha a település, a környék áruellátása szempontjából szükségesnek látják. A városokban például az iparcikkáru- házak szombatonként általában már reggel 8-kor nyitnak, helyenként ez indokolatlan, mivel kevés a korán kelő vásárló. Másfelől viszont hétfőn meglehetősen sok kisebb élelmiszerüzletet tartanak zárva, és ez olykor gondot okoz a háziasszonyoknak. Országszerte azt tapasztalták, hogy a Tüzép- teüepeken szombatonként csekély a forgalom; lehetséges, hogy az építkezők a szabadnapot nem vásárlással, hanem építéssel töltik, amiből arra következtetnek, hogy a telepek egy része szombaton zárva tartható. Mindennek eldöntését nem szabályozták központilag, hanem, bízva a kereskedelmi szervek és a tanácsok ítélőképességében, rájuk bízták, hogy alkalmazkodjanak a helyi igényekhez, sajátosságokhoz. A Belkereskedelmi Minisztérium csupán néhány tekintetben írja elő a nyitva tartással kapcsolatos teendőket. Így például azt, hogy továbbra is legyen heti egy bevásárlónap, amikor a nagyobb iparcikküzletek, áruházak késő estig fogadják a vásárlókat. Abba azonban már nem szól bele, hogy melyik településen a hét mely napját jelölik ki erre a célra. A nyitva tartási idő meghatározása egyébként kényesebb feladat, mint ahogy az ember vélné. Arról van ugyanis szó, hogy a kereskedelem lehetőleg mindig álljon a vevők rendelkezésére, amikor erre igény van. Másrészről azonban a kereskedelmi dolgozóknak is jár a heti két szabadnap, amit a vállalatok, a szövetkezetek — munkaerő hiányában — csak nehezen tudnak kiadni. Emiatt nem lehet mindig, mindenütt igény szerint nyitva tartani a boltokat, pedig hosszabb nyitva tartást indokolna a gazdaságosság is: a kereskedelem állóeszközeit ésszerű lenne minél jobban kihasználni. Az említett miniszteri rendelet nyomán —, amely január 2-től tette lehetővé a nyitva tartási idő módosítását — bizonyára több vállalat és szövetkezet végrehajt kisebb-nagyobb • korrekciót. Az üzletek, az áruházak, a változásról 15 nappal korábban kötelesek a vásárló- közönséget tájékoztatni a szokott módon: úgy, hogy a bejáratnál feltüntetik az esetleges új nyitva tartási rendet, s azt is, hogy az mikortól lép életbe. kiadványt jelentet meg az OTP. A beszámolóhoz kapcsolódóan hangzott el, hogy csupán Egerben 840 új telket parcelláznak fel az úgyneve. zett Pásztorvölgyben, az Al- magyar-dombon, s több belsővárosi utcában, de tervezik mindhárom városunkban a foghíjas telkek beépítését, ezzel egyúttal az egységes városkép megteremtésén fáradoznak a települések vezetői. Az idén egyébként csaknem kétezer újabb lakásba költözhetnek be a rászoruló családok: több mint 170 állami, 1800 magán- és 430 OTP-beruházású otthon átadását tervezik. Természetesen — mint arról szó esett a takarékpénztári tervezéskor — az OTP az egyéb, hagyományos „üzletági” feladatainak is eleget kíván tenni ebben az esztendőben: az ifjúsági betétet 1200 darabbal, az átutalásit 1300-zal, a lakossági csekket százzal szeretnék növelni, ezzel tovább segíteni a lakosság takarékossági szándékát. De nem maradhat ki a sorból a totó és a lottó sem: várhatóan 24,5 millió szelvényt értékesítenek majd a megyében, s ezzel meglehetősen, megnövekszik az esélyünk arra, hogy beléphessünk Fortuna istenasszony kegyeltjei, a kisebb-nagyobb összeget nyerők soréba. Legyen ebben is Szerencsénk... Szilvás István OTP - 1983 Mit tervez a lakosság és a tanácsok bankjai ú 4 / Információs kiadvány a lakásépítésről — Egerben 840 új telek - Foghíjbeépítések a városokban — Az ifjúsági betét és a garzonház Takarékos megye vagyunk, ezt egyebek között egy ötezer forintos „eltérés” is igazolja: a statisztika szerint minden Hevesben élő állampolgár 17 ezer forint takarékbetéttel rendelkezik, s mindössze 12 ezer a tartozása az OTP-nél. A lakosság és a tanácsok bankjának, az Országos Takarékpénztár Heves megyei Igazgatóságának vezetői nemcsak e két adattal illusztrálták az itteniek szorgos munkáját, s az előrelátható életmódját — számsorok dömpingje támasztja alá a megállapítást. Dr. Balogh Zoltán megyei igazgató tegnapi — a megyei pártbizottságon tartott — éves beszámolójából kitűnt továbbá, hogy a lakosság bizalommal fordul az OTP-hez, s ez a kölcsönös gazdásági kapcsolat szép eredményeket hozott az elmúlt esztendőben. A pénzügyi témák elemzésekor óhatatlanul szükség van a rideg számokra, amelyek mögött azonban a mindennapjaink húzódnak meg. Ezért is hallgatta nagy figyelemmel a „statisztikát” dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Markoviés Ferenc, a megyei tanács elnöke, valamint szúkebb hazánk több állami és tömeg- szervfezeti vezetője. Ezúttal többek között arról kaptak tájékoztatást, hogy az elmúlt évben a megyében több mint kétezer lakás épült, hogy 1500-zal több ifjúsági takarékbetétet váltottak a fiatalok, hogy másfél ezerrel nőtt az átutalási betéttel élők száma, s már több mint 46 munkahely utalja át közvetlenül az OTP-számlára a dolgozók fizetését. Megkezdődött újabb ötven garzonlakás építése, s elkészült az egri Almagyar- domb közmű- és parcellázási terve, felmérték az emeletráépítések lehetőségét, továbbá számtalan újabb építési telket biztosítanak a magánlakást építőknek. A tanácskozás résztvevőit —, s megyénk lakosságát is — ma már inkább a jövő foglalkoztatja, vagyis az, hogy mit tervez az OTP. Erről is részletesen tájékoztatták a megye vezetőit, s mint dr. Szirmai Jenő kiemelte: — Fegyelmezett pénzügyi gazdálkodás, illetve tanácsi tervezés jellemzi Heves megyét. Az OTP feladatai közé tartozik továbbra is, hogy kulturáltan, bővebb információval, gyorsabb ügyintézéssel álljon a tanácsok és a lakosság rendelkezésére. Növelni kell — a közvetlen pénzforgalom csökkentése érdekében — a bérek válla- lalati átutalását, a lakásbetétek, valamint az ifjúsági betétek számát, mert ezek segítik elő a mielőbbi lakáshoz jutást, s a megfelelő előzetes takarékosságot. Célunk továbbá — mondta —, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően támogassuk hitellel a kisvállalkozásokat, a kdsgazdálkodókat, akik a mezőgazdasági, az ipari termelési, illetve a szolgáltatási területek „fehér foltjait” csökkentik. Ami a lakásgazdálkodást illeti: főként a társas- és a családi házak építői kapnak nagyobb arányú kedvezményeket. Ezekről egyébként a közeljövőben részletes információs VESZÉLYEK KOZOTT (I.) Helyzetkép, okokkal Mind több, mind riasztóbb adatsor, elemzés lát napvilágot hazánkban a veszélyeztetett fiatalokról. A magas válási arány, az otthoni túlkényeztetés, az elhanyagoltság és a brutalitás éppúgy veszélyes környezetet jelent a gyerekek egy részének, mint a bandába tömörülő fiatalkorú bűnözők, a kábítószerpótlékokkal való találkozás. Milyen a megyei, helyzet, melyek a lehetséges tennivalók — erről beszélgettünk Fodor Lajossal, a megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójával. — Kik szorulnak védelemre? — Az állami gondoskodás rendszerét azon gyerekek számára hozták létre, akik valamilyen módon az átlagnál halmozottan hátrányosabb helyzetben nevelkednek. Vagy a szerényebb anyagi lehetőségek miatt — ez esetben alkalmi, vagy rendszeres segélyben részesül a család —, vagy azért, mert a szülők nem képesek maradéktalanul betölteni szülői feladatukat. Egy részük rajtuk kívülálló okokból (súlyos betegség következtében például) — ekkor, ha intézetbe, ritkábban nevelőszülőkhöz is kerül a gyerek, a szülő tovább gyakorolhatja jogait. A nagyobb részt viszont azok a szülők teszik ki, akik önhibájukból nem biztosítják gyermekük, gyermekeik testilelki fejlődését. Ebben az esetben a gyámhatóság átmenetileg, vagy végleg felfüggeszti a szülőik jogait, és a gyermek állami gondozásba kerül; ezzel együtt minden jog reám száll át. — Hány gyermekről kell a megyében ily módon gondoskodni? — Nevelési segélyben 700 gyermek szülei részesülnek. 1200 állami gondozott és 300 utógomdozott gyerekünk van. Ez összesen 2200, de ebben a számban nincs benne a kötelezően óvodába, napközibe irányított gyerek, és azok sincsenek, akikről már tudjuk, hogy gondoskodásra szorulnak — de jogi, vagy egyéb akadályok miatt még nem tudunk lépni ügyükben. Országos átlagban minden huszadik gyerek veszélyeztetett; a mi megyénkre is ez érvényes hozzávetőleg. — Tehát iskolai osztályonként átlagosan több mirft egy! — Igen és a felderítést is az iskolákban kell elkezdeni. A veszélyeztetettség csak lehetőség, de ellensúlyozható lehetőség arra, hogy a gyerek ne készüljön fel a mindennapi életre, ne sajátítsa el a társadalmi együttélés szabályait. A baj akkor következik be, ha ezt a lehetőséget nem tárják fel idejében. Ha „leírja” a gyereket a pedagógus, és nem jár utána, miért nem teljesít, miért hiányzik, mit és kikkel csinál szabad időben — akkor lesz baj. Az utóbbi időben, amióta tiszteletdíjjal, órakedvezménnyel rendelkező gyermekvédelmi megbízottak dolgoznak az iskolákban, van előrelépés; de nem elég, sőt kevés a tennivalókhoz képest — A veszélyeztetett gyerekek száma pedig tovább nő! — Mert még mindig nem vált szemléletté, hogy ezen a gondon egyedül az iskola, egyedül a család nem segíthet. Csak együttesein lehet előrelépni, mert ez társadalmi kérdés. A gyerek gondjait a család gondjainak orvoslásával lehet felszámolni, a pedagógusnak, a munkahelynek pedig a szülő nevelésével kell kezdenie. — Van erre mód egyáltalán? — Konkrét eset: a vállalatánál többszörösen kiváló dolgozó otthon brutálissá süllyedt apaként. Egyetlen beszélgetés, az igazgató és a párttitkár egyetlen intő szava elég volt a helyzet felszámolására. De ehhez az kell, hogy a környezet ne tűrje szemérmesen, amikor bűnt követ el a szülő gyermeke ellen. — Még mindig az egyes ember jogait védve a társadalmi érdekkel szemben! — A legtöbb, a családon belül elkövetett bűncselekményt épp a nehéz bizonyítás fedi el. Akik ilyenkor hallgatnak, elfelejtik: az alkoholtól emberi mivoltából kivetkőzött szülő is minta! A gyerek, tudatlanul, ezt sajátítja el, ezt tekinti normának; és mivel nem lát mást, nem is tanulja meg az életvitel általánosan elfogadott szabályait. Akkor pedig már késő, amikor bandákba verődik iszik a köztereken, és esetleg épp azt inzultálja, aki szemérmesen hallgatott a szerinte „családi ügyről”. A jogi megítélés sem elég szigorú: nemrég hozzánk került egy gyerek, akit az anyja a fürdővíz alá nyomott, ájulásig a szekrénybe zárt, csomókban tépte ki haját, Az anya életre szóló sebeket ütött a gyermek személyiségén; néhány hónapos börtönbüntetést kapott érte. Ha felnőttel teszi mindezt, a büntetés több év! — A szélsőségek mellett én inkább a felelőtlenséget érzem általánosnak. E nagy számok mögött mik rejtőznek okokként? — Általánosan fogalmazva: a veszélyeztetettség a nagy, a pozitív társadalmi változások nem szükségszerű velejárójaként, vadhajtásaként nőtt. Ez alatt a gyökeres társadalmi átalakulást értem. Történelmileg igen rövid idő alatt, még az egyes ember számára is túl gyorsan több millió parasztból gyári munkás lett — de kétlaki maradt, tudatában még nem vált munkássá. Több millió ember lett falusiból városivá az urbanizáció következtében a merev, az élet minden rezdülését szabályozó paraszti normákat viszont nem vitte magával. Több millió ember lakik lakótelepen, , kialakult együttélési szabályok nélkül. Az emancipáció nők millióit vonta be a munkába úgy, hogy anyaszerepük betöltése a második műszakra, pluszteherként maradt. Tizenöt éve van, és ma sem tudjuk tudatosan betervezni a család életébe a gyest. Anyagi jólét, van és ezzel együtt járhat az hajszolt, a pénzszerzésre irányuló életmód. Lehet alkoholizálni, mert van miből, összegezve én úgy érzem, hogy e nagy változásokat — kialakult viselkedési elvárások híján — az egyes ember még nem „emésztette meg”! Ennek következményeként érzem azt, amikor valaki egyes emberként kerül válságba — több százezer a nyilvántartott alkoholista, az idegbetegségben szenvedő, tavaly ezernél több volt az öngyilkos Magyarországon — és azt is, amikor a családi kohézió, a család összetartó ereje lazul meg. Akár úgy, hogy elhidegült emberek élnek együtt, akár a válások számának növekedését nézem — mindig azt érzem: a gyerek számára jelenti a legmaradandóbb sérülést ez a céltévesztés, ez a hiány. Ami ezen a területen a szülői felelősség hiányaként fogalmazható. — És ami erkölcsi elmarasztalás nélkül marad! — Ha társadalmi méretekben nem tanítjuk meg a szülői feladatra az iskolásokat, ezen nem lehet csodálkozni! Az iskolákban most évi 5—6 óra jut a családi nevelésre, ami többségében kimerül a szexuális nevelésben. Ezek után semmi csodálnivaló nincs azon, hogy mindenféle jogi hátrány nélkül a szülőszobában lehet hagyni a párnapos csecsemőt. Nem törődve azzal, milyen óriási hátrány ez a gyerek személyiségére, és az állami költség- vetésre egyaránt. — Milyen hátrány? Milyen összegeket fordít a megye gyermekvédelemre? — Tudomásul kell venni: az 1200 felelőtlen szülőpár gyermekét a vétlenek, mi, a többiek tartjuk el A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, az Egri Gyermekváros, a csecsemőotthon, az egészségügyi gyermékotthon, a kisegítő iskola, a hatvani József Attila nevelőotthon férőhelyei 53— 70 ezer forintba kerülnek évente gyermekenként; a csak a szülők felelőtlenségére fogható költségek évente 60—70 millió forintot jelentenek a megyének. — Tehát minden kereső ember hozzávetőleg évi ezer forinttal kap kevesebbet, mint kaphatna; a megye pedig egy 20 tantermes iskola árát veszíti évente, csak e felelőtlenség miatt. — Ügy van. (Folytatjuk) Kőhidi Imre
