Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 23. szám ÁRA: 1983. január 28., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Doktori, délután... .. .avagy, hogy egy régi igazságot idézzünk: min­dent a maga idejében. Más kérdés, hogy korunk minden előző világhoz képest bátran tekinthető rendkívülinek, hiszen az ismeretek kapui soha nem tapasztalható módon tá­rultak ki, az egyes tudo- , mányágak megannyi rész- tudománnyá önállósodtak, s váltak külön kutatási területté. Arról nem is be­szélve, hogy az informá­cióáradat a legkülönbözőbb csatornákon át egyfolytá­ban záporozik ránk. Akarva, nem akarva ezeknek midannyian része­sei vagyunk, s jóllehet, poli­hisztorokká nem válunk, annyi kétségtelen, hogy is­mereteink egyre gyarapod­nak — akár szándékunk ellenére is. Arról nem be­szélve — hiszen ilyen pél­da alig is akad —, hogy milyen balgaság, mi több; ostobaság lenne szemünket elzárni az új látványok, horizontok elől, avagy te­nyerünket fülünkre szorí­tani, hogy az új hangok ne juthassanak el tuda­tunkig. Nem, ilyen ember alig­ha akad. Annál inkább olyanok, akik mindig, min­denkor készek eddig nem ismert tanok, tételek, vi­lágok befogadására. A tanulás, különösen pedig szakmai ismereteink állandó növelése egyféle kényszer. A jó pap holtig tanul igazsága manapság szinte kivétel nélkül min­denkire érvényes. Minde­nekelőtt természetesen a fiatalokra, a diákokra, egyetemi, főiskolai hallga­tókra, akiknek „főfoglalko­zásuk” a tanulás, de az idősebb generáció sem ki­vétel. Számos esetben lehetünk tanúi annak, hogy embe­rek a harminc, a negyven, esetleg az ötven éven túl szereznek diplomát, készí­tenek és védenek meg doktori disszertációt, érnek el különböző tudományos fokozatokat. Tisztelet ne­kik, hiszen teszik ezt min­den bizonnyal nehéz, fe­lelősségteljes munka, más­részt családi kötelezettsé­gek mellett... Sajnos és sajnálatos, hogy mellékzöngéi, torz hatásai is lehetnek az ilyen „délutáni” disszertációknak, hogy finoman fejezzük ki az alkonyához közeledő életutat, illetőleg annak kétséget kizáróan jelentős állomását. Valós veszély ugyanis, hogy X vagy N nem tudja elviselni saját sikerét, fejébe száll a di­csőség, s lesz a korábbi kellemes kollégából elvi­selhetetlen, bogaras, min­den kákán csomót kereső nagyokos. Erre szoktuk mondani, hogy több a kár, mint a haszon. És sajnos, véde­kezni is nagyon nehéz el­lene. B. Kun Tibor (Fotó: Perl Márton) Heves megye építőiparának helyzetéről folytattak tegnap délelőtt tanácskozást Eger­ben az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, il­letve Heves megye párt- és tanácsi vezetői. Az értékelő, egyeztető megbeszélésen a minisztériumot Szilágyi La­jos miniszterhelyettes és Massányi Tibor, a fejleszté­si főosztály helyettes veze­tője, megyénket pedig Mar- kovics Ferenc, a megyei ta­nács elnöke, iSomodi Lajos, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első tit­kára, Maróti Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Zámbori Ferenc, az ÉKV-, valamint Molnár Miklósné, a tervosztály vezetője képvi­selte. A tanácskozás résztvevői először az elmúlt tárgyalá­son elhangzottakat tekintet­ték át. Megállapították, hogy a megyében működő két nagy építőipari vállalat (a HTÉV és a HÁÉV) az elmúlt tervidőszakban kapacitáson felüli munkákat is vállalt. Ennek kapcsán Heves me­gye vezetői javasolták, hogy a VI. ötéves terv első két évében a budapesti feladatok megvalósításában a vállalatok mérsékeltebben vegyenek részt. Ez a tanácsi építőipari vállalatnál teljes mértékben megvalósult, a HÁÉV összkapacitásának pedig tíz százaléka haszno­sul megyén kívül, örvende­tes, hogy mindkét vállalat elindult a kibontakozás út­ján. Egyetértettek abban is a megbeszélés résztvevői, hogy a HÁÉV rentábilis gazdálko­dásának megteremtésére to­vábbi hatékony intézkedések szükségesek, és ezeknek egy része az elmúlt időszakban megvalósult. A három éve működő megyei Építőipari Gazdasági Társaság jelentős segítséget tud adni a felada­tok ellátásához. A továbbiakban egyetér- tettek“abban, hogy az elmúlt év már mérhető gazdasági eredményeket hozott, a me­gyei tanács vb ÉKV osztá­lyának koordinálásával első­sorban o két nagy magasépí­tő vállalat együttműködésé­ben következett be alapvető változás: megállapodtak a párhuzamos betongyártó ka­pacitások felszámolásában, a személyszállítás területén pedig évi 1,5 millió forint megtakarítást értek el. Számos fontos kérdést érintettek ezt követően a mi­nisztérium és a megyei párt­ós tanácsi vezetés képviselői, így szó volt többek között az építőipar vállalkozói maga­tartásának erősödéséről, a hatékonyabb működést elő­segítő intézkedésekről, az 1983. január 1-től hatályba lépett lakásügyi jogszabá­lyokból adódó tanácsi fel­adatokról, a megváltozott magánlakásépítési arányok­ról, valamint egyéb fontos aktuális kérdésekről. A beszámolóhoz a tanács­kozás további során Zámbo­ri Ferenc fűzött szóbeli ki­egészítést. Először a Heves Szilágyi Lajos miniszter- helyettes Aktívaértekezletet tartot­tak tegnap a kora délutáni órákban a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnál. Az aktívához jó apropót szolgáltatott Szilagyi Lajos építés és városfejlesztési mi­niszterhelyettes egri tartóz­kodása. öt, valamint me­gyénk építőipari vállalatai­nak, szövetkezeteinek, ingat­lankezelő vállalatainak, költ­ségvetési üzemeinek veze­tőit, valamint a megyei párt- bizottság, a tanácsok képvi­selőit Ott László, a HTÉV igazgatója köszöntötte. Üd­megyei Állami Építőipari Vállalat helyzetét ecsetelte, nem hallgatva el, hogy a vállalat programja erősen feszített volt, a saját építés- szerelési termelése az elmúlt évihez viszonyítva tíz száza­lékos növekedést tételez fel. Emellett több fontos, a vál­lalattal korábban egyeztetett, lekötött munka még ki is maradt az ütemtervből. A fontosabbak: az egri Tiha- méri lakótelep építésének, a Rákóczi úti nyugati oldali lakóépületek építésének megkezdése, az orvos-nővér­szálló építésének befejézése, a bélapátfalvi szociális ott­hon felújítási munkáinak megkezdése. Fenti gondokkal szemben örvendetes, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat minden bizonnyal túljutott legnehezebb idősza­kán, és bár végleges ered­ményekről még nem beszél­hetünk, az már biztosnak látszik, hogy 1982. évi gaz­dálkodásának eredménye várhatóan mintegy 50 millió forint nyereség lesz. A szóbeli kiegészítő el­hangzása után a miniszter- helyettes, illetve Heves me­gye vezetői mélyreható esz­mecserét folytattak az építő­ipar gondjairól, lehetőségei­ről és feladatairól. Egyetér­tettek abban, hogy ahol kell és lehetséges, további támo­gatást adnak a nehézségek leküzdésére, de egyben el­várják azt is, hogy a válla­latok vezetői szintén tegye­nek meg mindent — a még­oly nehéz körülmények kö­zepette is — a jobb ered­mények eléréséért. vözlő szavait követően a mi­niszterhelyettes röviden szá­mot adott építőiparunk múlt évi eredményeiről, hangoz­tatva, hogy 1982-es tervét az iparág lényegében teljesí­tette, kisebb, nem túlzott mérvű lemaradás csupán a lakásépítkezés területén volt tapasztalható. A továbbiakban az ^ktíva résztvevői számos fontos szakmai kérdést tettek fel a miniszterhelyettesnek, aki valamennyire pontos, reális választ adott. Építőipari aktívaértekezlet a HTÉV-nél Tovább fejlődött a szövetkezetek vállalati gazdálkodása és vállalkozó szerepe Szabó István TOT-elnök tájékoztatója 1982 kiemelkedő eredményeket hozott a magyar mezőgazdaság és azon belül a termelőszövetkezeti moz­galom életében. A közös gazdaságok 1975 után tavaly érték el a legnagyobb kukoricatermést. Jó hozamokat takarítottak be. Cukorrépából, takarmánynövények­ből és szőlőből is. Mindezek agrártörténetünk legjobb fejezetei közé kerülnek be. Erről beszélt csütörtökön délelőtt Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztatóján Szabó István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Rámutatott, hogy 1982-ben a szövetkezetek nagyban hoz­zájárultak a kiegyensúlyozott hazai élelmiszer-eliátáshoz. Ezzel a társadalom rokon- szenvét, elismerését váltot­ták ki. A nagyüzemek ösz- szességében 8—9 százalékkal termeltek többet, főleg a nö­vénytermelési és az állat- tenyésztési ágazatban, vala­mint 22 százalékkal növel­ték melléktevékenységüket, mint 1981-ben. Ezzel jelen­tősen bővült a gazdaságok tevékenységi köre. szélesítet­ték a termeléshez szükséges műszaki-technikai hátteret is. Mindezek eredményeként amit az 1982-es szabályozó- rendszer a mezőgazdasági üzemektől elvont, azt sike­rült kigazdálkodniuk! Erről adnak most számot a zár­számadások. A szövetkezetek tavaly se­gítették az export fokozását, az élelmiszerkivitel növelé­sét. Így, hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához. Ez elis- merésreméltó munka volt a vezetőktől és tagoktól egy­aránt. Szabó István hangsú­lyozta, hogy a Miniszterta­nács határozata nyomán 1982-ben jelentős erőfeszíté­seket tettek a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek segítésére. Ennek nyomán 44 százalékkal növelték ezeknek a közös gazdaságoknak az állami ártámogatások körét, és 22 százalékkal több beru­házási támogatást is kaptak. Ezzel sikerült megállítani azt a korábbi kedvezőtlen ten­denciát, hogy tovább nőjön a jó adottságok és a kedve­zőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó üzemek különbsége. A TOT elnöke aláhúzta, hogy 1982-ben tovább erősö­dött a szövetkezetek válla­lati gazdálkodása és az ott dolgozó emberek vállalkozó szerepe, amely a sikerek alapja volt! 1983-ban vál­toztak a közgazdasági sza­bályozók. Ezzel azonosulnak a szövetkezetek. A tél eddig kedvezett a mezőgazdaságnak. Az enyhe időjárás bizonyosan a költ­ségeket is mérsékli. Fontos, hogy ebben az évben a kö­zösgazdaságok tovább foly­tassák a műszaki fejlesztést, amely a további előrelépés kulcsa lehet. A fejlesztéshez elengedhetetlen a javuló mű­trágyaellátás is, melyhez a kereskedelemnek hozzá kell járulnia. Az idei tervfelada­tok teljesíthetők, ehhez meg­vannak a feltételek és a jó szándék a szövetkezetekben. Ezt segítheti elő a háztáji gazdaságok további erősíté­se és kiteljesedése is. A Népújság munkatársá­nak kérdésére Szabó István elmondta, hogy a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa és a Területi Szövet­ségek érdekképviseleti mun­kájában még inkább a gaz­dasági segítőtevékenység áll a középpontban. A demok­rácia elmélyítésére az 1981. decemberében tartott IV. kongresszus óta még több szövetkezeti tagot vonnak be a TOT, illetve a terüle­ti szövetségek bizottságaiba. A szövetkezetek további elő­relépésének fontos feltétele az üzem- és munkaszervezés korszerűsített módszereinek kiterjesztése, továbbá a meg­felelő érdekeltségi rendszer kialakítása. Mentusz Károly A békéért küzdők örök mementója Antifasiszta nagygyűlés a fővárosban Antifasiszta nagygyűlést rendezett csütörtökön a Pa- taky István Művelődési Köz­pontban a Hazafias Nép­front, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasisz­ták Szövetsége és az Orszá­gos Béketanács. A XX. szá­zadi történelem egy olyan dátumára emlékeztek a nagyszabású békedemonst­ráció résztvevői, amely — az embertelenség, a kegyet­lenség legsötétebb korszakát idézve —, egyszersmind a békéért, a haladásért küzdő népek örök mementójává vált: 50 éve került hatalom­ra Németországban Hitler, s vele a fasizmus. Elsőként Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet, majd Padányi Mi­hály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke, az 1944-es budapesti fegyveres antifasiszta harc­ban részt vett Marót-csoport egykori vezetője szólalt fel. Dr. D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház országos elnök-püspöke arról szólt, hogy el kell utasítani esz­mét, filozófiát és gyakorla­tot, amely az emberfajok közötti egyenlőtlenséget, fölé-, illetve alárendeltséget hirdet. A nagygyűlés második részében először Gobbi Hilda, Kossuth-díjas színművész idézett olyan levelekből, amelyeknek szerzői a fasiz­mus áldozatai lettek. Hor­váth János, a Magyar Tele­vízió osztályvezetője a tíz évvel ezelőtti chilei tragédia napjait idézte föl. Konkrét üzleti kérdések is a napirenden Befejeződtek a magyar—svéd gazdasági megbeszélések Lars-Olof Hjalmar, a ma­gyar—svéd kereskedelemfej­lesztő bizottság társelnöké­nek vezetésével január 25. és 27. között svéd nagy ipar2 vállalatok vezetőinek kül­döttsége tartózkodott ha­zánkban. A delegáció a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában ke- rekasztal-megbeszélésen vett részt, ahol Beck Tamás, a kamara elnöke a magyar gazdaság helyzetéről, keres­kedelemfejlesztési elképze­lésekről tájékoztatta a svéd üzletembereket A küldött­ség tagjai a magyar part­nervállalatok képviselőivel konkrét üzleti kérdésekről is tárgyaltak. (MTI) A téma: megyénk építőipara Az ÉVM és Heves megye vezetőinek tanácskozásáról

Next

/
Thumbnails
Contents