Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 21. szám 1983. január 26., szerda ÁRA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Nemzedékek között Kortársaim és magam is szinte leplezetlen irigységgel szemléljük a mai tizenéves korosztályt, közülük is a húsz felé járókat. Nem elsősorban zsenge fiatalsá-' gukért esz a sárga veszedelem, nem egyfajta nosztalgia elhatalmasodásáról van szó, mégcsak nemzedékváltás körüli klimaxról sem. Egyszerűen irigylem őket, mert értelmesebbek, fogékonyabbak minden új iránt, mint mi harminchoz közeledők. Tágabb ismereteik vannak a világról. Egyenesen ámulatba ejtő korán beérő tudatosságuk, magabiztosságuk. Kevésbé engednek a befolyásnak, egyáltalán: sokkal felszabadultabban képesek élni! Még akkor is elismeréssel kell adóznom fentebb felsorolt kiváló tulajdonságaiknak, ha tisztában vagyok vele, hogy jóval több a lehetőségük ezek megszerzésére és kibontakoztatására, mint nekünk volt hajdanán. Mondom, irigylem őket, de olykor csodálkozom is rajtuk! Jó néhányukon — szerencsére ez a kisebbség — azért, mert a lelkiisme- retfúrdalás legkisebb jele nélkül hajlandók sutba vágni örökölt, illetve megszerzett emberi értékeiket, csajthogy különbnek lássanak környezetüknél, elvethessenek minden hagyományost, feleslegesnek vélt régit. Más társaikon sekélyes értékrendjük miatt álmél- kodom. Azokon, akiknek nyűg az olvasás, „elavult, értelmetlen” időtöltési forma a színház. Akik szerint „elmeháborodottak” a minél többet tudni vágyók, „unalmasak” az ismereteiket másoknak átadni szándékozók, „félresikerült alakok” a munkában szorgos- kodók. Ugyanakkor jópofák a mások bosszantásában örömüket lelök, a semmittevést egyedül elfogadható állapotnak tartók. Akiknek a koncerteken, az azokat követő iszogatásokon és a jó „balhékon” túl minden más csak haszontalan foglalatosság. Mennyiszer látni-hallani televízióban, rádióban, olvasható a lapokban, hogy az ilyen fiatalok előtt jelen" leg egyetlen nagy cél lebeg: a semmi. Persze, igaz az is, hogy azért valamennyien tudják, érzik, ez bizony nagyon kevés, s rendszerint hozzáteszik: csupán néhány esztendeig kívánják folytatni ezt az életmódot. Utána családot szeretnének alapítani, és becsületes munkával megkeresni a megélhe- tésrevalót. S értékrendjük — a kivételektől eltekintve — ezen a ponton visszatér az általánoshoz, a normálishoz. Az a kérdés marad most már: vajon miért kell elté- kozolni ehhez éveket? Vagy ez is nemzedékek szerint más-más szokás? Szalay Zoltán Tegnap délelőtt Egerben ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Mar- kovics Ferenc elnökletével. A testület jelentést hallgatott meg a lejárt határidejű Vb-határozatok végrehajtásának helyzetéről, beszámolót vitatott és fogadott el a A kormány hitelpolitikájáról és a devizagazdálkodásról tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A népgazdaság 1982-es devizabevételeiről és kiadásairól elmondotta, hogy dollárban egyensúlyhoz közelálló helyzet alakult ki, míg rubelben kismértékű passzívum keletkezett. A devizahelyzet alakulását kedvezően befolyásolta, hogy az elmúlt évi külkereskedelmi forgalom — szerződéses paritáson számolva — 12,6 milliárd forintos aktívummal zárult. Jelentős többlet keletkezett a konvertibilis devizában lebonyolított külkereskedelemben. Az idegen- forgalmi bevételekből származó aktívum elérte a 180 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank, alkalmazkodva a megváltozott világpiaci ár- és árfolyamviszonyokhoz, 1982 második felében több ütemben, összesen mintegy 11 százalékkal leértékelte a forintot. Az ár- folyamintézkedések javították a hazai exportőrök jövedelmezőségét, és drágították az importot, összességében pedig hozzájárultak a kedvezőbb külkereskedelmi egyenleg kialakításához. A népgazdaság devizahelyzetét azonban hátrányosan érintette, hogy a nemzetközi pénzpiacon kialakult igen magas kamatlábak miatt a kamatkiadások jelentősen megnövekedtek. A hátrányosan változó nemzetközi politikai légkör és a nyugati bankok körében megnövekedett bizalmatlanság miatt a Tegnap délután Hatvanban, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságába látogatott a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége dr. Szentágothai János vezetésével. Céljuk — az elnökség ülését megelőzően — közelebbről megismerni a tejtermelő kerület munkáját. A vendégeket Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter köszöntötte káli nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról, pontosabban arról, hogy a vb milyen munkát végzett és végez a lakosság oktatási, közművelődési, egészségügyi és szociális igényeinek kielégítésére. A végrehajtó bizottság jelentést középlejáratú hitelfelvételi lehetőségek lényegesen romlottak. Emellett számos külföldi pénzintézet visszavonta vagy csökkentette a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett rövid lejáratú betéteit. A nehézségek ellenére sikerült a népgazdaság fizető- képességét fenntartani. Ehhez hozzájárult az ország szilárd politikai helyzete, nemzetközi tekintélye, a gazdaságirányítás gyors reagálása, valamint az, hogy Magyarország tagja lett az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményének, a Nemzetközi Valutaalapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. 1982-ben a likviditási gondok áthidalására a Nemzetközi Fizetések Bankjától 500 millió dolláros rövid lejáratú hitelt, az év második felében pedig egy nemzetközi bankkonzorciumtól 260 millió dolláros középlejáratú hitelt vettünk fel. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások eredményeként a pénzügyi intézmény december elején összesen 600 millió dollár értékű két középlejáratú hitelt nyújtott számunkra Ennek kisebb részét már 1982-ben igénybe vettük, nagyobb része 1983-ban áll a népgazdaság rendelkezésére. A Világbank-tagság egyébként új piaci lehetőségeket is nyújt számunkra, mivel a pénzügyi intézmény hiteleivel támogatott beruházások verseny- tárgyalásain csak a Világbank-tagállamok cégei, vállalatai vehetnek részt. Tímár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-ben hazai beruházásokra 23 milliárd a gazdaság központjában, majd dr. Puskás Attila igazgató nyújtott rövid áttekintést a kerület tevékenységéről. Később, a korszerű, közel 10 millió forint beruházással létrehozott tehenészeti telepen arról is tájékozódhattak az akadémikusok, hogy öt esztendő alatt, különböző fejlesztések nyomán, milyen eredményeket produkált a tangazdaság tehenészete. Jelhallgatott meg a kis települések áruellátásáról, valamint indítványokban, bejelentésekben döntött. A kis települések ellátásáról szóló információnkat Kis települések, kis boltok címmel lapunk 3. oldalán olvashatják. forint hitelt nyújtott. Továbbra is nagy súlyt fektettek a népgazdasági tervben elsőbbséget élvező beruházások finanszírozására. A fizetési mérleg javítását eredményező fejlesztésekhez 10 milliárd forintot hiteleztek. A múlt esztendőben előnyben részesültek a viszonylag kevés ráfordítást igénylő, gyorsan megvalósuló és megtérülő fejlesztések. Az ener- giaraciopalizálást, a hulladékok és másodlagos ‘ nyersanyagok begyűjtését és feldolgozását szolgáló beruházásokra a bank külön hitelkontingenst hozott létre. Tímár Mátyás beszámolt arról, hogy a beruházási hitelnyújtás feltételeit 1982-ben szigorították, növelték a jövedelmezőségi követelményeket, emelték a hitelek kamatát, és csökkentették a megtérülési időt. Az év folyamán a bank felülvizsgálta a korábban kötött hitelszerződéseket, s ott, ahol a beruházások indokolatlanul elhúzódtak, felmondták a hitelszerződést, illetve gyorsították a törlesztést. Mint mondotta: a szigorú forgóeszköz-hitelezési gyakorlat a készletek alakulásában is éreztette hatását. Előzetes adatok szerint 1982-ben a tervezettnél alacsonyabb volt a készlet- növekedés. 1983-ben a legfontosabb feladat a népgazdaság fizetőképességének megőrzése — mondotta. Ehhez nélkülözhetetlen a külgazdasági egyensúly további javítása, a külkereskedelmi forgalomlemzésül néhány adat: átlagosan 1100 tehénlétszámmal az 1977-i 3058 literes tehe- nenkénti tejátlag 1982-ben 5438 literre növekedett, és az összes tejmennyiség megközelítette a 6 millió litert. A tehenészeti telep alapos szemrevételezését követően az Akadémia elnöksége, valamint Váncsa Jenő miniszter visszautazott Budapestre, az elnökség kora esti ülésére. Kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás - keményebb feltételek (Folytatás a 3. oldalon) Fejlesztések nyomán a tangazdaságban Akadémikusok Hatvanban Utószezonban csokoládé Magda Piroska szállításra készíti elő az édes rakományt. A kápolnai dohánybeváltónál júniustól novemberig tart az úgynevezett utószezon. Az ilyenkor ott dolgozók a Duna Csokoládégyár húszfajta készítményből naponta csaknem százmá- zsányit csomagolnak az üzemben. Műanyag tálcákon a desszer- tes gombócok (Fotó: Szabó Sándor) Februárban: a 26. mezőgazdasági könyvhónap Országos megnyitó Egerben Tájékoztató az előkészületekről Február már hagyományosan a mezőgazdasági szakkönyvek és folyóiratok hónapja. Az idén 26. alkalommal rendezik meg ezt, melynek országos megnyitóját február 4-én, Egerben tartják — jelentették be kedden délelőtt Budapesten, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában tartott sajtótájékoztatón. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen részt vett dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetője, Koós Viktor, Heves megye Tanácsa mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, valamint Sallós Gyula, a MEDOSZ Heves megyei Bizottságának ritkáira is. Gallyas Csaba, a Mező- gazdasági Könyvkiadó főosztályvezetője tájékoztatójában kifejtette, hogy napjaink információözönének közepette a kiadó a leghasznosabb és a leggyakorlatiasabb műveket igyekszik megjelenteti. A k'adói politika arra törekszik, hogy a •növekvő igényeket minél eredményesebben kielégítse. Ezt jelzi az is, hogy évente átlagosan ezerrel nagyobb példányszámban adják ki újdonságaikat, s a falusi szakkönyvforgalom az utóbbi időben csaknem megkétszereződött. Rámutatott: az a cél, hogy egy-egy sikeres művel tömegeket mozgassanak meg. Már az eddigi tapasztalatok szerint főleg a kiemelkedő gazdálkodást folytató nagyüzemek és a termelési rendszerek alakítottak ki jelentős szakkönyvtárakat, ahol valóban munkaeszközzé vált a jó könyv! Rajtuk kívül főleg a kisüzemek, a háztáji gazdaságok, illetve a kiskerttulajdonosok érdeklődnek leginkább a ritkaságok iránt. Az idei könyvhónapon összesen 51 művet jelentettek meg, csaknem hatszázezer példányban. A hagyományok szerint ebben közreműködik a Mezőgazdasági Könvvkiadó mellett az Akadémiai, a Kossuth, a Köz- gazdasági és Jogi. a Medicina, a Műszaki, a Statisztikai. valamint a Tankönyvkiadó is. A könyvhónap rendezvényében az idén a MEDOSZ — a mezőgazda- sági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszervezete aktívan bekapcsolódott. Új az is, hogy könyvtáraik, intézményeik tudatosan készülnek a mezőgazdasági könyvhónapra, könyvállományukat felújítják és újakat szereznek be. A sokarcú agrártermelés keresztmetszetét nyújtják az 1983. évi kiadványok, a sokoldalú olvasóréteghez szólva. A művek a kertészettől az állattenyésztésen át az agrárgazdaságig, illetve a mezőgazdaság történetéig mindent felölelnek. A könyvhónap jó alkalmat nyűit az ismeretterjesztésre is. Ezt szem előtt tartva szakíró-olvasó találkozókat, szakmai ankétokat tartanak. A szervező bizottság viszont arra törekszik, hogy aktív propagandamunkával ne csupán a könyvhónapon, hanem az esztendő más részeiben is szívesen forgassák a szakkiadványokat. Búzás Lajos, Heves megye Tanácsa művelődési osztály- vezetője, az országos előkészítő bizottság nevében szólt a könyvhónap jelentőségéről. Kiemelte, hogy Egerben, az MSZMP Heves megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. ideális környezetben tartják február 4-én délelőtt az országos megnyitót. A megye és a megyeszékhely lakói szívesen várják az érdeklődőket, akiket megismertetnek a történelmi város nevezetességeivel is. Februárban egyébként 45 szakmai rendezvényt tartanak, melyek átfogják az agrártermelés legjelentősebb területeit. Mentusz Károly
