Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-23 / 19. szám
4» NÉPÚJSÁG, 1983. január 23., vasárnap Szövők, fonók a kismesterségek házában Népművészek taggyűlése adata lesz, hogy eredeti forMINDENNAPI NYELVÜNK Unokázni és őrizni...?! Két írásjellel is felhívtuk a figyelmet a címbeli szóalakokra. Az unokáz formáját tekintve jól illeszkedik bele a névszókból képzett alábbi igék sorába: pántlikáz, bundáz, tarisznyáz, bombáz tárcsáz, nótáz, ruház. Költőink is gyakran versbe illesztik az ilyen típusú igealakokat: „Maga szobrász gyanútlanul) mintáz: formáz (Illyés: Folytonosan Ibériába). Olykor egészen költői szóként vállalnak versbeli szerepet: „Tán ha imázok Balassiként” (Nagy László: Az erdélyi asszony keze). — „Tablettázgatok naponta tíz szemet” (Utas- sy: Ellenpont.). Az unokáz alakjában nem újszerű nyelvi forma, de jelentésében és használati értékében: igen. Az egyéni és társadalmi szerepeknek, jelenségeknek megfelelően vagy új megnevezések formálódnak, vagy új és szokatlan jelentéstartalmat társítunk a régi alakokhoz. Ezt példázza az unokáz igealak is. Erről ez a szöveg- részlet győz meg bennünket: „Manapság sok a dolgom, egész nap unokázok”. Tehát: az unokámmal foglalatoskodom, vigyázok rá, ne- velgetem stb. Tekinthetjük egyéni leleménynek, de nyelvihasználati értéke mögött valóságos társadalmi háttér hitelesíti életképességét. S amit csak körülírással lehetne közölni, ez az igeforma tömören egymaga is vállalhatja. Már meghökkentőbb nyelvi formák ezek a származékok: őriz, orizás, orizgatás. Eddig inkább csak a szóbeli közlésekben jelentkeztek. Hogy milyen beszédhelyzetekben, arról ez a tévében hallott beszélgetésrészlet tanúskodik: „Sok munkám van az orizással, s leginkább feleségemmel szoktam őrizni. (Egy cigányprímás vall így elfoglaltságáról és népdalénekesként fellépő feleségéről). A két szóalak már kevésbé ismert szélesebb körben, bár alakját tekintve jól beleilleszkedik ebbe a képzett sorba: né- niz, mamiz, bácsiz, reggeliz, esteliz stb. Alapszava valójában ebben a szövegrészletben olvasható: „Az ŐRI az idén 25 éves Országos Rendező Iroda kínálata megfelelő” (Magyar Nemzet. 1983. jan. 7.). A három, értelmileg egybetartozó szó kezdőbetűinek összeillesztéséből keletkezett az ŐRI betűszó. Az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságon belül működő rendező szerv, az ŐRI köznevesített alakja vállalta tehát az alapszói szerepet. Az ilyen típusú megnevezések különben egyre terjedőben vannak. Csak négy példát bizonyításul: afitosok, közértesek, gelkások, á fészek stb. Az embereket bosszantja a számukra megmagyarázhatatlan, különleges észjárás szerint elkövetett tett. Igyekeznek magyarázatot találni rá, attól függően, hogy éppen mi foglalkoztatja őket, mi van a levegőben. Az előítéletek alapján köny- nyű ítélkezni, s rákenni a mániákus őrültek cselekedeteit különböző fajú, nézetű, vagy érdekű csoportokra. Egyszerű a rémhírek keletkezése: minden magyarázatot szívesen fogad a hallgató, hiszen biztonságot jelent számára a bizonytalan világban. Annak idején Matuska Szilveszter merénylete is ilyen hatást váltott ki, s jó ürügyül szolgált, hogy induljon meg a biatorbágyi katasztrófa után, amely ártatlan kommunista vezetők kivégzésével járt. A rejtélyek azóta sem tárultak fel, nem lehet tudni, hogy milyen érdekek húzódtak meg (ha voltak egyáltalán) a magányos merénylő tette mögött. A történelem azonban nem ismeri az igazán nagy titkokat. Fontosabbá válik a „kinek használ” kérdése. A felszínes szemlélő tehát könnyen eldönti a dilemmát, ha egyszerűsít: a másik „félnek”, tehát a jobboldalnak a malmára hajtotta a vizet a tragédia, akkor biztosan az ő számláját is terheli. Ezzel az együgyű vélekedéssel élt a forgatókönyv írója, Egon Eis. Kitalált egy titokzatos Kovács urat, aki a háttérből igazgatja a szálakat, sugalmazza a szörnyű akciót. Célja, a „baloldali veszedelem” elhárítása, a statárium kizsarolása. Első világháborús képekkel kezdődik ez a Viadukt című magyar—amerikai— NSZK film. Matuska Szilveszter, aki a háborúban hidak felrobbantásában jeleskedett, csodával határos módon menekül meg egy akció során. Ezzel akarja indokolni a mű, miért vált „hobbijává” a vasúti pályák megrongálása. Ködös elméletet is gyárt Matuska kedvteléséhez”, amely szerint ő „jeleket ad”, valami földöntúli hatalom parancsait teljesíti. Ez a motívum arra utal, hogy a forgatókönyvíró áttanulmányozta a merénylő jegyzeteit, naplóit, amelyekben tükröződik az elméjét elborító homály. Azt már kevésbé lehet érteni, hogy miért kellett a „történelmi pletykáknak” bedőlve egy földalatti, „fekete” szövetség kiszolgálójának feltüntetni ezt a hagymázós őrültet. Bármelyik „tiszta fejű”, csak eszméiben elferdült, elszánt személy is el tudta volna végezni ugyanezt a provokációt — különösebb bonyodalmak nélkül. így hát a néző csak bosszankodik, miféle „mélyebb összefüggéseket” próbálnak vele megértetni, más mondandó híján. A témát ilyeténképp a hajánál fogva rángatták elő, s olyan benyomása alakul ki a szemlélőnek, hogy az egész csupán azért készült, mert egy csomó embernek megélhetést kell biztosítani, akik e területen dolgoznak. Jó, fontos cél, bár a nézőről nem illik elfeledkezni. Ugyan divatos dolog a terroristákról, a katasztrófákról szépen fényképezett, szerelmi jelenetekkel fűszerezett alkotásokat csinálni, de nem azért megy el az ember a moziba, hogy eddze az ülőalkalmatosságát, hanem hogy valamit megtudjon másokról, vagy jót szórakozzon. Pedig a nemzetközi ösz- szefogás megadta ehhez az anyagi - lehetőséget, gyönyörű tájakat fényképezett az operatőr, Andor Tamás, Michael Sarrazin személyében világhírű amerikai színész játszotta a főszerepet, s a Magyar Államvasutak jóvoltából még valódi vonat is „csörgött le” a völgyhíd- ról. De ha eleve elvetélt az ötlet, a végén így sóhajthat fel az ember: Semmi baja, csak a nyaka véres... Szerencsésebb lett volna, ha ezt a sok energiát, pénzt, fáradtságot valamilyen kitűnően megírt történet megfilmesítésébe fektetik. Kevésbé tűnt volna kiagyalt- nak egy jó írói ötlet, s Matuska Szilveszter őrületét meghagyhatták volna az ideggyógyászat szaktudományának. Gábor László Tegnap, szombaton Egerben taggyűlést tartott a Népművészeti Egyesület Heves megyei Szervezete. Az eddig végzett feladatokról Kris' tón Vizi József, a szervezet megyei elnöke számolt be, majd Erdész Judit, az országos egyesület tagja ismertette az idei munkatervet. A Heves megyei népművészek eredményes évet tudhatnak maguk mögött. A fafaragók az egri városi tanács megbízásából két játszótér elkészítésére vállalkoztak. A Forst-ház udvarán és a Cse- bokszári-lakótelepen megépülő játszóterek tervei már elkészültek. Sikerrel zárult az egri karácsonyi népművészeti vásár, amelyet első ízben rendeztek meg a fafaragók, a hímzők, a szövők és a bőrösök. A népművészeti egyesület idei terve között szerepel a kismesterségek házának életre hívása. A poroszlói községi tanácstól két paraszthá- zat vettek át erre a célra; itt rendezik majd meg az országos és a megyei nép- művészeti táborokat. Április végén az első tábor felSzombaton kéthetes nyugat-európai vendégszereplésre utazott a Szegedi Nemzeti Színház csaknem száztagú együttese. Ausztriában kétszer, az NSZK-ban tízszer és Hollandiában egyszer mutatják be Rossini: a Sevillai borbély című vígoperáját. A szegedi operisták két szereposztásban tanulták be a művet, s így szinte naponta váltva egymást viszik Január 19. és 21. között Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével — Anicet le Pors köz- igazgatási és reformügyi miniszter meghívására — tanácsi küldöttség tartózkomájában helyreállítsa a házakat, amelyek a nyári hónapokban fogadják a fafaragókat, a szövőket, a hímzőket. Gyerekeknek is szerveznek találkozókat: a népi játékok készítésére tanítják meg őket. Itt kap helyet a honismereti tábor, amelynek elsődleges célja a dél-hevesi palóc népszokások felelevenítése, átmentése lesz. A kismesterségek házának munkájába bevonják a poroszlói öregek napközi otthonának lakóit is; a téli hónapokban a kosár- és a gyékényfonás műveleteit sajátíthatják el. A ház egyik fő feladatának a halászat tanulmányozását tervezik. A tábor résztvevői szert tehetnek a csónak, a varsa és az úgynevezett tapiadó készítésének mesterségére. A téli hónapokban pedig múzeumot rendeznek be a két poroszlói házban. Februárban díszítőművészeti szakkört szervez a népművészeti egyesület az egri Megyei Művelődési Központban, s ugyancsak itt jelentkezhetnek" az érdeklődők a nyílt szövőstúdióba is. színre az opierát. A szegedi szimfonikusokat Pál Tamás, illetve Molnár László dirigálja. Csikós Attila olyan díszleteket tervezett a külföldi turnéra, amely a különféle színpadok méreteihez igazítható, szűkíthető vagy bővíthető. A jelmezeket Huros Annamária tervezte. Az opera rendezője Horváth Zoltán. (MTI) dott Franciaországban. A delegáció a helyi közigazgatás központi irányítását, az ön- kormányzat rendszerét. a közigazgatási szakember- képzést, valamint a közigazgatás korszerűsítésének módjait tanulmányozta. (MTI) Nyugat-európai turnéra utazott a szegedi opera Tanácsi küldöttség Franciaországban — Valahol, valaki, valamit — dörmögte csak úgy magában Overall felügyelő, óvatosan rakta egymás mellé a lábait, nem akarta ösz- szekevemi őket, mert egyszer már megütötte ezért a bokáját. — Még jó, hogy nyomon vagyok, különben ki tudja hol lennék? — tette hozzá a saját maga megnyugtatására. Fogai között egy patkószeget morzsolgatott, ez volt a hobbija, meg a nyomozás. Puszpáng Romlánka az a fajta lány volt, akinek nem kell kétszer mondani. Budapesti születésű magyarnak vallotta magát, de amióta inkognitóban részt vett egy anyanyelvi konferencián, enyhe akcentussal beszélt. Hirtelen egy kéz nehezedett Overall felügyelő vállára. — Kéz kezet mos — hallotta Puszpáng Romlánka hangját. — Szóval Puszpáng Romlánka — motyogta a felügyelő, abban a hangvételben, amit hivatali elődjétől vett át. Régi szép idők jutottak az eszébe, amikor havas téli estéken egy gyertyaöntőt üldözött a folyó jege alatt. De hol vannak ma már a havas téli esték? Egy betontömb állta útját, Senquist Nulman, a nagy darab svéd. Eredetileg magyar volt, de addig nőtt, míg svéd nem lett. — Mit csinált maga éjjel negyed kettő és fél egy között? — bökött oda Overall felügyelő az északinak. A svéd a levegőbe bámult, de hiába, nem volt ott semmi. — Lord Pénzeszsák inasa talán tud valamit — nyögte ki végül. Az inas először nem akart tudni semmiről. Inas volt, de nem vézna. — Én lenni menni fölfelé lépcső — makogta végül. — Akkor hallani hang, de nem szól semmi. Néma hang len-% ni, én azt hisz. Overall felügyelő tekintete végigsiklott az éppen arra kenceficélő Puszpáng Romlánka formás vonalain. Az a fajta lány volt, akinek teljesen mindegy. Ennél többet azonban a nyilvántartóban sem tudtak meg róla. Az ügy kezdett világossá válni, csupán egy szál nem illett a felügyelő csokrába, de az azután alaposan. — .Talán Lord Pénzeszsák hagyatékában lesz elrejtve a megoldás — gondolta Overall felügyelő. Jellegzetes járását megtévesztésül használva, elindult a hagyaték megtekintésére. Puszpáng Romlánka — az a fajta lány volt, akiről mindenfélét beszélnek — alig tudta magába fojtani a kuncogását. — Ne röhögj, Teri! — üvöltött rá a svéd, mert a Puszpáng Romlánka csak álnév volt. — Unalmas vagy, Géza — mondta Teri. A svédet ugyanis Gézának hívták, csak anyanyelvi nehézségek miatt — akadozott a nyelve — nem tudta rendesen ejteni a saját nevét. Overall felügyelő, szájában a patkószeggel, mit sem sejtve ballagott a nem létező hagyaték felé. Éppen félúton volt, amikor egy falból kilépett Lord Pénzeszsák inasa. — Felügyelő úr! — zokogta, és térdre borult. — Valamit be kell vallanom! A felügyelő az órájára pillantott, három perccel múlt tegnapelőtt. — Majd! — mondta. Majd hülye lesz ennyi fizetésért többet beszélni. Az inas csak zokogott. — Engem Nagyhörcsöghy Latornak hívnak — üvöltötte mint egy nyugdíjba készülő kétkezi sakál. — Nem igaz — mondta a felügyelő. Órájára nézett, majd jellegzetes lépteivel elindult az óra járásával ellenkező irányba. — Valahol mindenki magyar — motyogta bele a vastag hóba, miközben magában nevetgélt. Ugyanis őt sem Overall felügyelőnek hívták, csak a nyomozás, no meg a történet kedvéért vette fel ezt a furcsa, semmitmondó nevet. Föld S. Péter VIADUKT, AVAGY Őrület, megrendelésre?
